Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)
1989-11-08 / 266. szám
4 1989. NOVEMBER 8. __________________________________________________________________ Jelentés 1989.1—III. negyedévéről Összefoglaló megállapítások SZISZSZ az átmenetben A tagszervezetek legyenek erősek Ellentmondásos a statisztikai hivatalnak a megye helyzetéről készült összesítése. Az ipari termelés volumenének mérséklődése mellett egyes területeken jó eredmények születtek: háztartási fagyasztószekrényekből, mosószerekből, papírból, egyes húsárukból, vajból, gyümölcskonzervekből több készült, mint tavaly. A mezőgazdaság eredményei nem érik el a tavalyiakat, de az őszi munkák üteme megfelelő. Azonos szinten maradt (menniységben) a kereskedelmi forgalom, örvendetesen nőtt az ide utazó külföldiek, de sajnálatosan csökkent a belföldiek száma. Kevesebb halálos baleset történt, több viszont az egyéb baleset. A megye ipari gazdálkodói 1989. I—III. negyedévében 44,5 milliárd forint termelési értéket hoztak létre. A termelés volumene 4,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az év folyamán a termelés ütem tel eo volt, a II. negyedévi kis mértékű növekedést a III. negyedévben öt százalékot meghaladó visszaesés követte. A termelés volumenének folyamatos mérséklődése jellemezte a gép- és A megyére jellemző fontosabb termékek közül csak a háztartási fagyasztószekrények és ládák, a gumitalp, a szintetikus mosószer, a papír, a sportcipő, a kolbászfélék, a vaj és a gyümöics- konzervek gyártása haladta meg jelentősebben az egy évvel korábbit. Tíz százalékkal, illetve azt meghaladóan csökkent a termelés mezőgazdasági gépekből, alumínium háztartási edényekből, fekete-fehér televízióból, beton- és habarcsanyagokból, foszforműtrágyából, fenyőfűrészáruból és fermentált dohányból. A csökkenő termelés okai között elsősorban az anyag- és alkatrészellátás akadozását, a rendelésellátottság bizonytalanságát, valamint az előző évinél háromnál kevesebb munkanapot említették a vállalati szakemberek. A megye iparában 53,7 ezer fő dolgozott, 2,4 százalékkal keA megyei székhelyű kivitelező építőipar 1989. I—III. negyedévben 3,1 százalékkal növelte építési-szerelési tevékenységét (országosan 6,3 százalékos volt a növekedése), és me^íözelitette az 1,5 milliárd forintot. Az egész évre előirányzott építés-szerelés értékének (2,2 milliárd forint) a háromnegyedév alatt 2/3-át teljesítették. Ebben az időszakban a befejezet vállalkozói termelésnek 19,6 százaléka fenntartási munka volt, ez 2,3 százalék- ponttal magasabb, mint az építőipart, lassú emelkedés volt tapasztalható a könnyűiparban, a bányászat és az élelmiszeripar termelése pedig hullámzott A megyei átlagnál nagyobb mértékben esett vissza a települt ipar termelése, és részaranya is tovább mérséklődött Az egyes szervezetek tennelese a vártnál differenciáltabban változott, és csaknem kétötödüké az előző évi szint alatt maradt. vesebb az előző évinél. A csökkenés a fizikai foglalkozásúak létszámának fogyásából adódott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,0 százalékkal lett kevesebb, a fizikai foglalkozásúak egy órára jutó termelése nem változott. Az iparban foglalkoztatottak átlagos havi nettó keresete 7189 forint volt, 16,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A megyei székhelyű ipari gazdálkodók nettó árbevétele az eddig eltelt kilenc hónapban 53,6 milliárd forintot tett ki. mely folyó áron 6,3 százalékkal több, összehasonlítható áron 2,1 százalékkal kevesebb az előző évinél. Az értékesítésen belül 3,1 százalékponttal tovább nőtt az export részaránya, értékben 18,8, mennyiségben pedig 2,2 százalékkal növekedett. A külföldi eladás több, mint kétharmada került nem rubelelszámolásban kivitelre. előző év hasonló időszakában. A foglalkoztatottak átlagos száma 4800 főt tett ki, ez 3,3 százalékkal kevesebb a múlt évinél. A nettó átlag- kereset 6955 forint, 18,4 százalékkal emelkedett. Az I— III. negyedév folyamán 129 építmény kivitelezését kezdték meg, összesen 1,9 milliárd forint értékben. Az átadott építmények (91 db) teljes értéke mintegy 1,7 milliárd forint összesen 240 lakást adtak át és szeptember 30-án 753 lakás építése volt folyamatban. Az állami gazdaságokban, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben foglalkoztatottak száma egy év alatt 5,5 százalékkal fogyott, 1989. I—III. negyedévben az előbbiek havi nettó átlagkeresete 6925, az utóbbiaké 6839 forintot tett ki. Ez 16,8 és 13,3 százalékkal jelentett többet a tavalyinál. A megyei székhelyű gazdálkodó szervezetek beruházási pénzügyi teljesítése az év első kilenc hónapjában (7 milliárd forint) 4,6 százalékkal kevesebb, az üzembe helyezése (5,9 milliárd forint) pedig 16,7 százalékkal több volt a tavalyinál. Ugyanebben az időszakban a pénzügyi teljesítésen beiül az építési hányad 53,1 százalékról, 51,0 százalékra mérséklődött, míg a gépeké 2,4 százalékponttal nőtt. A ráfordításoknak több mint felét a kőolaj- és földgázbányászat használta fel. Ez év első háromnegyed évében 20, egyedileg megfigyelt beruházást adtak át, köztük található a Szájai— Gyoma vasútvonal korszerűsítése, valamint Szolnokon a Kereskedelmi és Hitelbank épülete. A 34 megkezdett beruházás közül a legjelentősebb a 4. sz. főút Szolnokot elkerülő szakasza, valamint Martfűn az Első Magyar Sző- vezetkezeti Sörgyár bővítése. A megfigyelt anyagi ágakban 1989. I—III. negyedévben 121 ezer főt foglalkoztattak, 3,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a fizikai dolgozók átlaglétszáma egy év alatt 3,9 százalékkal csökkenve 96,8 ezer, a szellemi foglalkozásúaké 1,6 százaA megye kiskereskedofene 1989. I—III. negyedévében 21,7 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le, amely folyó áron 17,6 százalékkal több az elmúlt évinél, mennyisében azonban a tavalyi szinten maradt. A jelentős, átlagosan 17,6 százalékos áremelkedés a vendéglátás és a ruházati cikk áru- főcsoportnál számottevő (6,8 és 13 százalékos) volumen- csökkenést okozott. A megyében a korszerű üzemeltetési formák elterjedése tovább tartott, számuk egy év alatt 17,0 százalékkal emelkedett. A szerződéses boltok és vendéglátóegységek száma 86 és 310, a jöve- delemérdekeltségűeké 140 és 36 volt szeptember 30-án. lékkai mérséklődve 24,3 ezer főt ért el. A harmadik negyedévben a megyei gazdálkodó szervezetek munkaerő-kereslete minimálisan mérséklődött. Változatlanul elsősorban szakmunkásokat keresnek, szűkültek a segédmunkások és a szellemi foglalkozásúak elhelyezkedési lehetőségei. A lakosság központi forrásból származó bevétele az 1988. I—III. negyedévit 22,0 százalékkal haladta, meg és több, minit 16 milliárd forintot ért el. Továbbra is meghatározó a munka- (tagsági) viszonyból és a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekből származó bevételek aránya, bár részesedésük az elmúlt évi 62,6 százalékról 59,8 százalékra csökkent. A kis- és magánvállalkozások kifizetéseinek aránya az év eddig eltelt időszakában 24,2 százalékot tett ki. A lakossági takarékbetétek állománya 1989. szeptember 30-án 8,9 milliárd forint volt, amely 1,8 százalékkal magasabb az 1988 szeptember véginél. A lakossági hitelek állománya a negyedév végén 8,7 százalékkal magasabb volt az 1988. szeptember 30-i értéknél, és 13,6 milliárd forintot ért el. A rövid és közép lejáratú hiteleké egy év alatt 74,0, a hosszú lejára- túaké 10,0 százalékkal emelkedett. Az év első kilenc hónapjában 1093 lakás épült, 14,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az otthonok közel 97 százaléka magánerőből valósult meg. A megszűnéseket is figyelembe véve a megye lakásállománya 866-tal gyarapodott. Az állami vállalatok és szövetkezetek egy év alatt 3.0 százalékkal kevesebb, összességében 12,7 ezer főt foglalkoztattak. A teljes munkaidőben dolgozók havi nettó átlagkeresete 5952 forintot tett ki, és egy év alatt 21.0 százalékkal növekedett. A megye kereskedelmi szálláshelyeit szeptember 30-ig 123,3 ezer vendég kereste fel, ennek 52,7 százaléka belföldi, 47,3 százaléka külföldi állampolgár volí. A 27.1 százalékos külföldi ven- dégszámbővüléssel szemben a belföldi turizmus 10,3 százalékkal esett vissza. Á megyébe látogatók 660 ezer vendégéjszakát töltöttek el, az egy látogatóra jutó vendégéjszakák száma kedvezően, 4,8 nappról 5,4 napra változott. Csökkenő ipari termelés Építőipar Kereskedelem A mezőgazdaság eredményei A megye mezőgazdasági nagyüzemei ben az őszi be- takarítású növények .termés- eredményei — néhány kivétellel -r- várhatóan nem érik el a tavalyi szintet. Becslések szerint a kukorica és a cukorrépa hektáronkénti átlaga (7,8 és 42 tonna) ugyan 6,8 és 8,8 százalékkal meghaladja az egy évvei ezelőttit, de például napraforgóból 5,9, rizsből 54,2 és fű- szerpaprikából 39,1 százalékkal terem kevesebb egy hektáron a tavalyinál. Az őszi vetések talaj előkészítése jó ütemben halad, 95 százaléknál tart. Az előirányzott 174,5 ezer hektáros mélyszántást október 30-ig a terület 46,4 százalékán végezték el. A megye szarvasmarha- állománya a negyedév végén (115,4 ezer db) 2,5 százalékkal elmaradt a két évvel ezelőttitől. Sertésből 4,8 százalékkal, 32,7 ezerrel tartottak kevesebbet, mint 1987. szeptember 31-én. Tyúkfélékből a III. negyedév végén csaknem ugyannyi volt, mint 1S87 azonos időpontjában. Az élőállat-felvásárlás az állomány változásához hasonlóan csökkenő tendenciát követett, vágómarhából 8,0, vágósertésből 7,0 és baromfiból 9,5 százalékkal kevesebbet vásároltak fel, mint egy évvel korábban. Az év eltelt időszakában a megye egészségügyi és szociális ellátásában számottevő változások nem történtek. 1989. I—III. negyedévében a megfigyelt népgazdasági ágakban a foglalkoztatottak 6,5 százaléka volt táppénzen. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva 0,7 százalékpontos a növekedés. Egy dolgozóra átlagosan 17,6 táppénzen töltött nap jutott. A megyében szeptember 30-ig 628 közelkedési baleset történt, melyek során 862-en sérültek meg. A halálesetek száma 17,0 százalékkal csökkent, jelentősen, 26,2 százalékkal, nőtt a súlyosan, 27,3 százalékkal a könnyen sérültek száma. Az 1989/90-es tanévben 51,6 ezer diák jár általános iskolába. A tanulók száma az előző évitől 4,7 százalékkal maradt el. Első osztályos tanulmányait 5552, az elmúlt tanévinél 388-al kevesebb gyermek kezdte meg. A szakmunkásképző iskolában az idei tanévben 8652- em, az elmúlt évinél 10,7 százalékai többen folytatják tanulmányaikat. Az 1989/90-es tanévben a megye középiskoláiban 11 450 diák tanul, 58,6 százalékuk szakközépiskolai, 41,4 százalékuk gimnáziumi tanuló. A Rákóczifalvi Rákóczi Tsz szajoli kerületében is jól haladnak az őszi munkákkal Hétköznapi politikád szótárunk talányos betűszavai ■közül egyre több jelentését ismerjük meg. Szinte sziszegnek a szervezet és szövetség nevek. A Szolnok Megyei Szocialista Ifjúsági Szervezetek Szövetsége a KISZ utódszervezete, székhelye Szolnok Tiszaligeti ifjúsági tábor, 13 tagszervezete van, és a központ nem irányítja őket. Az áprilisban kelt alapszabályból kiemelt meghatározó jegyek csak a legalapvetőbb (együtt)működési szabályokat rögzítik. Az induláskor még 10 ezer tagot számláló szövetség alapvetően más akar lenni, mint közvetlen elődje a KISZ. Egy „fejneíhéz” szervezet meghosszabbított tagjai, mi- kört)en a központot figyelik, elvesztik mozgásszabadságukat. Ügy tudom, a SZISZSZ is — többek által konzervatívnak minősített — területi elven ténykedik. — Ez nem jelenti azt — érvel Tűri Sándor a SZISZSZ képviselője —. hogy megyei szinten kell erősnek lennünk A korábbi gyakorlattal ellentétben úgy tartjuk kívánatosnak, ha vidéki tag- 'zsrvezeteink az energdku- sabbak. önállóság mellett nincs értelme felsőbb döntések végrehajtásáról beszélni. A szövetség feladata az információáramlás megkönnyítése, a koordináció, a közös érdekek képviselete. A DEMISZ-nek országban 47, a megyében két — a miénk és a Szolnak városi — tagszervezete működik. Kapcsolatunk alapja, hogy minden szolgai utánzás nélkül, a DEMISZ politikai platformját- valljuk magunkénak. Mondok egy példát: ha a szolnokiak úgy tartják helyesnek hogy ott legyenek a Néplap jelképes lefoglalásánál, ám legyen. Ez az ő dolguk. A SZISZSZ — egyetértve a megyei érdekegyeztető fórum közös állásfoglalásával — nem támogatta ezt az akciót, nem is voltunk ott. — Céljuk többek között, hogy a megyei ifjúságban rejlő erőket a társadalom fejlesztésére összefogják. A taglétszámot tekintve mekkora most ez az erő? —- Nem akkor leszünk cselekvőképesebbek. ha a látszattagok megtartására törekszünk. Munkál egy erjedési folyamat, de ezt pozitív oldalról megközelítve forrásnak. tisztulásnak tartom Jelenleg szerintem 5 ezer fiatalra számíthatunk. Lényegesebb ennél, hogy a tagszervezeteknél kialakuljon egy 50—60 helybelit magába foglaló politizáló mag, melynek a tevékenysége szorosan a községhez, a városhoz kötődik. Már vannak biztató eredmények. Kunhegyesen, Törökszent- mifclóson az ifjúság szabadidős tevékenységében játszanak meghatározó szereltet, Jászberényben a lakásgazdálkodással kapcsolatban hallatják szavukat. Tiszafüreden az ifjúsági lap létéért küzdenek. Talán ezekből is érezhető némi változás. A helyi társadalmi életbe való aktív részvételre helyeződött át a hangsúly. Most bontakozik ki egy átmeneti időszak átmeneti mozgalmi struktúrája. Ez az ideiglenesség akkor szűnik meg, ha tagszervezeteink eredményesen működnek közre a települések önkormányzatának újjáélesztésében és sikerül szervesen beépülniük ezekbe. A siker nem csak deklarációkon és szervezeti változtatásokon múlik. Sokkal inkább az ifjúság önszerveződésén Ennek a folyamatnak kívánunk mi a katalizátorai lenni. Tömören: a helyi közegben kell erősnek lennünk. — Maradjunk a SZISZSZ- nél. Mit ért azon, hogy ,,mi”, és honnan kapják a pénzt? — A kolléganőmmel ketten dolgozunk fő állásban. Az év végéig pedig a DEMISZ finanszíroz minket. A kapott összeget tagszervezeteink között osztottuk szét. A teljesség kedvéért említem meg, hogy olyan rendezvények, építőtáborok költségeit is mi fedeztük, melyeken nem csak tagjaink vettek részt. — Országos szinten a Ml- SZOT laza szövetségben fogja össze az ifjúsági szervezeteket. A közös fellépésnek megyénkben is lennének előnyei. — A Hazafias Népfront még a tavasszal összehívott egy ifjúsági kerékasztalt. A közös fellépés meghiúsult. Akkor még nem látszott tisztán, hogy ki, kiket és mit képvisel. A megyei érdekegyeztető fórum első ülésén felvetettük a kapcsolattartás szükségességét, de ezúttal sem értünk el több eredményt. — Itt a pártoktatási központ szomszédságában önkéntelenül adódik a kérdés. Mi lesz a sorsa a DEMISZ- ingatlanoknak? — Természetesen csak a saját véleményemet mondhatom el. Ezt a vagyont a KISZ akkor kapta, amikor az ifjúság egyetlen politikai szervezete volt, s amikor jelentős állami ifjúságpolitikai feladatokat kellett átvállalnia. Most, amikor ez az „ifjúsági mindenes” szerep megszűnt, természetesnek tartom, hogy a volt KISZ-tulajdon az egész ifjúságé. Ám az is mindenképp fontos, hogy ha ezt az előbbi tételt elfogadjuk, akkor ne „felnőtt” pártok .irodáinak, ne szállodáknak használjuk ezt a vagyont. __________Szurmay Z. O rvosi tanácsadás nyugdíjasoknak (megjegyzéssel) A Magyar Szocialista Párt Szolnok Megyei Tájékoztatási Irodája november 8-ától székhazában (Beloiannisz út 1.) orvosi szolgálatnak biztosít helyet. A szerdánként 17 és 18 óra között rendelő ügyeletet nyugdíjasok kereshetik fel, ahol ingyenes orvosi tanácsadással. egészségügyi felvilágosítással és vérnyomásméréssel áll az orvos és az egészségügyi személyzet az idősek rendelkezésére. * * * Belső kényszer visz rá, hogy a hírhez néhány mondatot hozzátegyek. Elég •hosszú ideig tartott számomra az a skizofrének tűnő állapot, hogy a székházba, amely a volt MSZMP megyei bizottságának adott 'helyet, nem lehetett csak úgy egyszerűen bejutni. Munkásőrök állták útját a halandó polgárnak, aki pedig annyit akart csak elérni, hogy a hatalom képviselőivel szót váltson. Mára már ott tartunk, hogy az MSZP székhaza hangulatos kávézóhoz hasonlít. Sőt az apparátus emberei ma már hang- és látótávolságba kerültek. Eíz és a szolgáltatások azonban csak a nyitottság első jeleként érnek valamit. — tóth — Egészségügy-oktatás
