Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-04 / 263. szám

1989. NOVEMBER 4. jgMPlAP 15 Tojást próbáltam „megfőzni” Megelőző beszélgetés Kovács Attilával Nem lehet szó nélkül el­menni egy jelenség, ha úgy tetszik sajnálatos divat mel­lett: ami. a sportpályák le­látóin nap mint nap törté­nik, szinte fájdalmas. Be­szélni kell erről azért is, mert az angol és holland futballőrültek randalírozá- sai, ha némi késéssel és le­tompítva is, de hazai pályá­inkra is „begyűrűztek” sok munkát adva ezzel nemcsak a rendezőknek, hanem a rendőrségnek is. Szolnokon nem ismeretlen az Olajbányász kosármeccse­in tapásztalt • fülsiketítőén harsány buzdítás, urambo- csá! játékvezetőkhöz szóló „kórusművek” karmester vezetésével történő inter­pretálása, az ellenfelek le­hurrogása, kifütyülése. Mi­előtt riadalmat keltenék, le kell szögeznem, a Tojás (Kovács Attila) által vezé­nyelt kemény mag más tá­borokkal ellentétben tettle- gességre nem vetemedik, csupán pénztárgépszalagok és szerpentinesők jelzik, hogy ők sem ' átlagszur­kolók. Mielőtt más „mű­fajba” is átcsapna a túlzott rajongás, úgy gondoltam az esélyekről beszélgetésre in­vitálom a főszurkolót. Bemutatkozásképpen a hu­szonhárom esztendős, tős­gyökeres szolnoki Kovács Attila elmesélte rövid sport- pályafutását, ami sportisko­lái fociból és féléves aszta­liteniszezésből állt. A sport­szeretet édesapjáról ragadt rá, aki a MÁV labdarúgóit az ország minden pontjára elkísérte társaival együtt — az összevonásig (MÁV és MTE). Attila és társasága is a focipályán debütált, sok­sor segítettek a Tiszaliget- ben, de vidéken is. Koráb­ban a vízilabda mérkőzése­ken is csináltak egy-két „jó bulit” az MNK győzelem idején. Érdekes módon „a csapat­egység” akkor felbomlott, ha a fővárosba utaztak szur­kolni, például kettős mér­kőzésre a Népstadionba. Ilyenkor két táborra oszlot­tak és éltették a Fradit, vagy a Dózsát, ki-ki pártál­lása szerint. Visszatérve Szolnokra, újra egyesültek, s ahol megjelentek, ott nem volt hiány buzdításban. At­tila szerint manapság már nem érdemes a fővárosi fo­cira áldozniuk. — Itt Szolnokon mire ér­demes? — kérdeztem. — Csak a kosárlabdára. Ügy gondolom, őnáluk ural­kodik az a fajta profiszem­lélet, ami biztosítja a ma­gasszintű sportot. Talán még a kézilabdásoknál hasonló a menedzselés. Szombat Asztalitenisz. H. Kilián FSE—BSE II. NB II. női csb. Kilián Főiskola tornaterme, L1.00. Általános iskolások városi diákolimpiája, Ko­dály Zoltán Ál.. Kassai u. 29. Kezdés: 8.00. Volán-Rá- íóczi—Mezőtúri AFC NB III. Férfi csb., Szolnok, Kér. Vendéglátóipari Szakközép­iskola, Fürst S. u. 11.00 óra­tor. Kosárlabda. NB I. Férfi- ik A-csoport: Sz. Olajbá­nyász—MAFC, Szolnok, ti- izaligeti sportcsarnok, 17.00. lerki, Görgényi. (Ifi: 15.00). Röplabda. NB I. Nők. Sz. /egyiművek—Ganz Danubi- is, Szolnok,' Tiszaliget 18.30, titoizsár, Hajdú. NB II. Fér- iak: Szolnoki Titász—Élgép .zolnok, Dr. Csanádi Krt-i ti., 10.00 Teke. NB III. Kunmada- asi Szövetkezet SE—Szolno­ki MÁV MTE (NB I-es) pá­— Mégsincs ott a stábod a kézila bda-mérkőzéseken. — Igen, mert korábban megsértett minket/ egy játé­kos, aki' otrombán felszólt társamnak, hogy ... Egy já­tékos a saját közönségének ne tegyen szemrehányást, főleg cikkor, mikor sportsze­rűen biztatják csapatát. — Egy játékos vélemé­nye szerintem nem tük­rözi az egész csapatét, nem gondoltátok-e meg magatokat, — hiszen a segítség nekik is jól esne —, hogy a gárda többi tagja ta­lán nem érdemelne azért a tettért büntetést? — Ebben igazad van. Le­het, hamarosan megjelenünk őnáluk is. — Hogy látod, mennyire tudjátok serkenteni a kosa­ras fiúkat. — Ezt nekik kell érezniük, mi maximálisan kiállunk mellettük. Szerintem a na­gyobb segítséget hazai mér­kőzéseken tudunk nyújtani, ahol a passzív nézőket bele tudjuk vinni legalább az ütemes vastapsba. Az úgy­nevezett „B-közepet” itthon, mintha szégyellnék az em­berek, elhúzódnak tőlünk olyanok is, akik idegenben a leghangosabbak. Vannak jó néhányan, akik meg csak azért jönnek ki, mert sikk ma kosárlabdameccsre jár­ni, arról nem is beszélve, hogy sok ember a kosárra­jongó főnökének akar ily- módon a kedvében járni. — Attila, az utóbbi idő­ben sajnálatos, de kezd el­szaporodni a vandalizmussal párosult szurkolás. Szolno­kon fennáll-e a veszélye en­nek? — A veszélye minden­képpen fennáll, mert ahol ilyen fanatikus rajongók ta­lálhatók, s netán vesztésre áll a mérkőzés, ott bizony néhány társammal együtt észnél kell lennünk, hogy a lyaavató mérkőzés, Kunma­daras, 9.30. Vízilabda. OB I. Férfiak. Szolnoki VSE—Eger SE, Szolnok, 11.00. Bíró. dr. Kon- rád. Labdarúgás. NB III. Szol­noki VSE—Nagybátony, Már­ta, Jászberény—Balassagyar­mat, Molnár; — mindkettő 11.00 és 13.00 órakor. NB II. utánpótlás bajnokság: MÁV MTE—Kazincbarcika, Szol­nok, Mátyás kár. út. serd. 11.00, ifi: 12.30, -Veres M. Országos női bajnokság: Ti­szaliget SE—Pécs. 13.00 Paj­kos. Vasárnap Kézilabda, NB II. Férfiak: Tiszafüred—Mezőberény, 11.00. Teke. NB I .Férfi csb. MÁV MTE—Ceglédi Köz­gép, Szolnok, Munkásőr út, 9.00, túlfűtött kedélyeket idejében lecsillapítsuk. Bevallom, a múlt évi bajnokságban egy mérkőzés a mi lelkűnkön szárad, akkor az italozást vittük túlzásba, abban én is hibás voltam. Azóta hasonló nem fordult elő. — Én sok tíz év körüli srácot is láttam közietek, nem gondolod, hogy nega­tiv modellként gyakoroltok rájuk hatást? — Először is, őket nem kértük fel, inkább mellénk csapódtak és örülnek, ha közöttünk lehetnek. Negatív példával akkor szolgálnánk, ha felbiztatnánk valamelyi­küket, dobja fejbe egy pa­pírcsíkkal a bírót. De ilyen­ről szó sem lehet. — A kézilabdásokról szól­tunk, milyen a viszonyotok a foci és vízilabda csapa­tokkal? — Nagyot csalódtunk a labdarúgókban. Beígérték az NB I-et, aztán évek óta csak a port hintik a szemünkbe, pedig éleinte ott is kemé­nyen „dolgoztunk”. A póló­sokról nem kívánok szólni. — Ma délután a MAFC kosarasai látogatnak a Ti- szaligetbe. Ha jók az érte­süléseim, . van elszámolni valótok velük. — Tény, hogy a MAFC-ot nem szeretjük és nem is fog­juk. Két éve a rájátszás so­rán csúnyán elbántak csa­patunkkal, de mi is meg­kaptuk a magunkét. A szom­bati találkozón a normális határon belül szidni fogjuk őket az már biztos, persze a fő dolgunk továbbra is a mieink buzdítása lesz. A já­tékosok testi épségére ügye­lünk, garantálom, hogy pénztárgépszalag és más egyéb nem fogja eltalálni még a fővárosiakat sem. ígéretedről személyesen fogok meggyőződni. Néder István Úszás. Üsző csb . Püspök­ladány, 5. forduló, 10.00. Vízilabda. Országos juni­or, ifjúsági és serd. bajnok­ság, Szolnoki VSE)—Eger SE 12.00, 10.00, 11.00. Damja­nich u. Labdarúgás. NB II. Kele­ti csoport: M. Honvéd— Eger SE, Mezőtúr, 13.00, Bognár. Utánpótlás körzeti serd. bajnokság. MÁV MTE II—Szajol, MÁV MTE III— iKunszentmárton, Sz. Má­tyás kir. u. 9.30, ill.: 11.00. Megyei I. o.: Szajol—Mart­fű, Gyurkovics; Túrkeve— Szászberek, Nagy S„ Tisza- földvár—Besenyszög. Ha­gyó,. Kjmárton—J.árokszál­lás, Szabari; Jászapáti—Jász- kisér, Balázs; Cukorgyár— Tiszafüred, Békés m., J.alsó- szentgyörgy—J.ladány, He­ves m., Kunhegyes—Karcag, Hajdú m. — mind 11 és 13.00 órakor. Megyei II. o.: Tiszajenő—Alattyán, Agócs; J.fényszaru—'Fegyvernek, Markóth K.; T.szőlős—J. szentandrás, Markóth I.; K. újfalu—J.jákóhalma, Tóth S.; Kőtelek—Tiszatenyő, Pál. Kisújszállás—Kuncsorba, Walter; Kenderes—Kunma­daras, Amblánszki; Abád- szalók—Újszász, Füzesi —, mind 11 ég 13.00 órakor. Hétvégi sportműsor Röplabda Mondja a magáét Amatőr alapon Veszprém összeroppant NB I. Férfi; Sz. Vegyimű­vek—Veszprém 3—I (—11, 4, 4, 10). Szolnok, Tűzoltó- laktanya. 100 n. V.: Simái, Szekér, Vegyiművek: Sár­mán, Hajdú, Gulyás, Illés, Tóth, Soós,' Cs.: Szűcs. E.: Liszi Ferenc. Az a Veszprém volt a pénteki vendég, amely évék óta kieső félben van az NB I-ből. A gyérszámú kö­zönséget eléggé meglepte, hogy a nagy lendülettel kez­dő dunántúliak 3—7-ré meg­ugrottak már a legelején. Az esélytelenek nyugalmával játszó vendégcsapat szeré­nyen gyűjtögetett, míg a „vegyisek” nagy akarását a sok pályán kívüli leütés jel­lemezte. 15 perc elteltével 4—12-es állásinál még min­dig a veszprémiek padlóra- sáncolásait és fifikás ejté­seit láthattuk, válaszként egy-két torpedószerű szolno­ki leütés következett Tóth és Illés jóvoltából. A játsz­ma végére négy pontra tud­ták csak megközelíteni a hazaiak a megilletődöttség nélkül küzdő vendégeket. A második játékrész feszült hangulatát, a mindkét rész- ről-i sorozatos nyitásrontá­sok mutatták. Ezt követően a Vegyi feljavult, nagyóbb figyelmet fordított a .sánc- munkájára és könyörtelenül leütött minden labdát. A következő szett igazán látványos játékot hozott, a vegyis „méregikeverők” be­mutatva a sportág szépsége­it végig kézben tartották az irányítást és klasszissal töb­bet nyújtva nyerték a játsz­mát. A negyedik játékrész­ben felébredt az addig szen­dergő Veszprém. Egészen 6— 6-ig fej-fej mellett haladt a két társaság, majd a szolno­ki fiúk nagyszerű csapat já­tékot produkálva állva 'hagy­ták ellenfelüket. Jók: az egész Vegyi, ill.: Nagy. Pász­tor, Györke. somogyi Nem sok babér termett együtteseinknek az elmúlt hét végén. A vereségek sorá­ból „kilógott” a Vegyiművek férfi röplabda-csapata, aki aki ebben az idényben még nemigen talált legyőzőre. Mi várható ezen a hét végén? Az Olajbányász kosarasai közül az egyre jobban beil­leszkedő Nazarov ma dél­után nem lehet ott a pályán. A sérült játékos helyét az ugyancsak „vendégmunkás” Kmézics foglalja majd el a MAFC elleni rangadón, aki ebben a szezonban csak ke­vésszer jutott szóhoz. Három forduló van még hátra, s eb­iből kettő itthon lesz. Itt a lehetőség a felzárkózásra, annál is inkább, mert a ri­válisok eredményei jól ala­kultak a legutóbbj forduló­ban, az Olajbányász szem­szögéből. * * * Vízilabdásaink a jobbára edzőválságnak köszönhető szegedi fiaskót szeretnék jó­Veres István Kunszent- mártonból küldött levelében írja, hogy rendszeresen fi­gyelemmel kíséri rovatunkat. A labdarúgásban szerzett ke­serű tapasztalatainak orvos­lására tett javaslatait közzé tesszük. Nehéz gazdasági helyze­tünkre való tekintettel Veres István egyetlen tollvonással megszüntetné hazai profi- csapatainkat, s a hozzájuk tartozó teljes főfoglalkozású apparátust, akik csendesen meghúzódnak a kudarcok ár­nyékában. Hová lettek a jó edzők, akik sztárokat nevel­tek? — teszi fel a kérdést. A szponzorok a rossz csapa­tok támogatása helyett in­kább labdarúgó-kollégiu­mokban történő utánpótlás­Szautner János, a városi sportlétesítmények igazga­tója egy észrevételre hívta fel a figyelmet. Nemhogy a gombamód szaporodó pártok egyike, de még a szakszervezet és a népfront sem vett fel még programjába a testnevelés és a sport kérdéseire vonatko­zó tervezetet. Pedig a moz­galmi hagyományokhoz ez hozzátartozik. Hozzászólónk azt veti fel: van-e a fent említett szervezeteknek szán­dékuk a jövőbeni verseny- és szabadidős sportot finan­szírozni, mert — mint ahogy elmondta — a jelenlegi sportszolgáltatások árát a la­kosság egyre kevésbe tudja megfizetni. Példaként emlí­tette, hogy egy tíznapos nap­közis tábor gyermekek ré­szére ezer forintba kerül és ebben még nincsen benne a sporteszközök használati di­ja. Az igazgató úr azzal foly­tatta, nincs télen megfelelő sportolási lehetőség a me­gyeszékhelyen. Többször próbálkoztak már a tenisz­vátenni a 11.00-kor kezdődő Eger elleni összecsapáson. Mayer doktor távozása újra megnyitotta az utat Cseh Sándor előtt, aki mint meg­bízott edző, remélhetően fia­talos lendületét csapatába is átplántálja. A Bikavér hazá­ját képviselő ellenfél régi jó ismerősként érkezik a Tisza- partjára, ugyanis a sok éve zajló bajnoki mérkőzések mellett edzőpartnernek is szívesen választják egymást a csapatok. ♦ * » Az NB Il-es labdarúgók is az őszi hajrához közelednek. A MÁV MTE helyzete látszik nehezebbnek, a második he­lyen álló Kazincbarcika ott­honában, bár a Mezőtúri Honvéd sem mehet biztosra az idén jól összerázódott ugyancsak egriek ellenében. Minden esetre múlt vasárna­pi játékuk alapján a győze­lem elvárható tőlük. Mind­két találkozó vasárnap lesz. — ni — nevelésre költenék jótékony forintjaikat. Elölről kell kez­deni mindent. Levélírónk a továbbiakban javaslatot tesz a megyei baj­nokság átszervezésére, amit figyelmébe ajánl a szövet­ségnek. Szolnok, Csongrád, Bács-Kiskun és Békés me­gye állítana ös>ze egy me­zőnyt, méghozza földrajzi szempontok alapján. Mivel a mostani rendszerben jó né­hány együttes nem egyszer több mint 25*) kilométert is utazik vasárnaponként, ad­dig az ő javaslatának figye­lembevételével esetlegesen kiírt bajnokság során leg­hosszabb távolság sem ha­ladná meg a 100 kilométert. A javaslatot továbbítottuk a megyei LSZ-nék. pályák téli locsolásával, majd a csónakázótavon sze­rettek volna korcsolyázásra alkalmas jégfelületet kiala­kítani, de az időjárás sosem méltányolta törekvéseiket. Tudomása szerint a mostani ötéves megyei tanácsi terv­ben szerepel egy műjégpálya megépítése. Szeretné tudni lesz-e Szolnokon műjégpálya belátható időn belül? Kővári László, a megyei MISO vezetőhelyettese: — Való igaz, vizsgáltuk az 1985-ös tervkészítés összeál­lításakor egy műjégpálya megépítésének lehetőségét, a szűkös népgazdasági hely­zetünkben azonban minden reális alapot nélkülöz meg­valósítása, a megyei tanács saját erőből erre képtelen. Amennyiben mégis kapnánk valahonnan egy nagyobb segítséget, akkor a jégpályát feltétlenül meg kellene előz­nie az ötvenméteres fedett uszoda megépítésének. De azt hiszem egyelőre mind­kettő várat magára. (Néder István) Vívás A Szolnok Megyei Tárnics V. B. Ifjúsági és Sporthivatalá­nak székházéban, köszöntötték a Szolnok Megyei Vívó' Szakszö­vetség titkárát — aki a Vá­rosi Vívó Szakszövetség, elnö­ke is —, Feke Sándort, aki most ünnepli 75. születésnap­ját. Hosszú sportpályafutását a birkózóknál kezdte. A szolno­ki MÁV szakosztályának tagja­ként I. osztályú szintet ért el, majd súlycsoportjában orszá­gos vasutasbajnoki címet is szerzett. Túlhaladva a 40. életévét sportágat váltott. Beiratkozott . „vívóiskolás”-nak, a kard fegy­vernemet választotta. 5o éves korában még szép eredménye­ket ért el a városi és megyei kardbajnokságokon. Miután a fegyvert „szögre akasztotta”, tovább működött a sportágban mint versenybíró, majd mint társad, a Imi aktíva, a Szolnok Megyei Vívó Szakszövetség tit­kára lett. Később e funkciója mellett átvette a Szolnok Vá­rosi Vívó Szakszövetség elnöki tisztét is. Feke Sándor méltán vehette át a Megyei Tanács V. B. If­júsági és sportosztálya vezető­jének jutalmát. — Szentlstvány — Jobb hétvégét Sportot a pártprogramba Jégkorong Hajszálon múlt Október végén az eddigi legfurcsább magyar jégko­rong kupára került sor Ka­zincbarcikán. A Miskolc—- Alba-Volán mérkőzés 4—1- es állásnál, a Lehel SC— Sziketherm találkozó pedig 1—0-ás jászberényi vezetés­nél szakadt félbe, néhány perces játék után, a sűrű köd miatt. Az első mérkőzés 20. a második 5 percig tar­tott. A két győztesnek nyil­vánított együttes elődöntő­beli mérkőzésére mégsem került sor, mert a miskol­ciak szlovák játékosaik nél­kül — odahaza játszottak bajnoki mérkőzést — nem tudtak kiállni. Á második elődöntőben a két örök ri­vális találkozója gyenge já­tékot hozott. A mérkőzést a Dózsa a két volt sokszoros csehszlovák válogatott gól­jaival 5—2-re nyerte. Másnap a helyosztók so­rán a 3. helyért nem játszot­tak mérkőzést, mert az FTC nem jelent meg Kazincbar­cikán, a miskolciak elleni ta­lálkozón. A sok bosszúságért viszont kárpótlást nyújtott a kupa döntője. A Dózsa és a Lehel végig élvezetes, színvonalas, nagy iramú csatát vívott. A gólnélküli első harmad után a Jászberény 2—0-ás vezetésre tett szert, de a li­lák a második 20 perc végé­re 3—2-re fordítottak. Óriá­si küzdelmet hozott a befe­jező harmad, s bár végig a Lehel irányított és dolgo­zott ki több helyzetet, még­sem sikerült a győzelmet kiharcolnia. A kitűnően vé­dő Géczy számtalan jó lö­vést tett ártalmatlanná. A kupa sorsát a mérkőzés .be­fejezését követő 5—5 bünte­tő lövés döntötte el. A nyu- godtabib és ezúttal is szeren­csésebb budapestiek 3—2-re nyertek és ezzel az ONGRO- CHEM magyar kupát 1989. évben ők vitték el. Sz, T. Tojás „munka" közben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom