Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-28 / 283. szám

Néplap 1989. NOVEMBER 28. Népszavazás: négy igen (Folytatás az 1. oldalról.) Párt országos választmányá­nak tagja szerint a Magyar- országon első ízben megtar­tott népszavazás történelmi jelentőségű, és új korszak nyitányát jelenti. Majd arról szólt, hogy az elmúlt hóna­pokban a hazai politikai életben két tábor erővona­lai alakultak ki: egy prog­resszív. amelybe a jelenlevő négy párt tartozik. illetve egy konzervatív, amely boj­kottra szólított föl. Végleges felállás azonban nincs, mi­vel mozgások még elképzel­hetők. Csurdi Sándor rámu­tatott: az SZDP nagyon bí­zik abban, hogy a négy párt mostani szövetsége a vá­lasztásokra megerősödik. Vé­gül elmondta: a referendum is jelezte az állampolgárok­nak, hogy a szabad parla­menti választásokon tényleg lehetőségük van a választás­ra, és szavazataikkal az or­szág jövőbeni útjának befo­lyásolására. Nálunk az urnák előtt és nem az utcán döntött az ország Pozsgay Imre sajtótájékoztatója Szinte befejezett tény, hogy a népszavazáson, habár cse­kély mértékben is, de az IGEN-szavazatok kerüLtek fölénybe a NEM-szavazatokkal szemben az első kérdésre adandó vá­laszban. Ugyanakkor rendkívül magas volt a távolmaradók aránya; a választópolgároknak mintegy 40 százaléka döntött úgy, hogy nem voksol a népszavazáson. Az előzetes választá­si eredményről Pozsgay Imre államminiszter hétfőn nemzet­közi sajtókonferencián számolt be. A politikus elmondta, hogy tájékoztatóján már a vég­leges választási eredménye­ket szerette volna ismertet­ni a sajfó képviselőivel, az adatok véglegesítése azon­ban még a délu ini órákban is tartott. A már szinte biz­tosra vehető összesítés birto­kában Pozsgay Imre mégis vállalkozott az eredmények rövid elemzésére. A nép döntésének következményeit értékelve a maga részéről a hátrányok közé sorolta, hogy késlekedhet a szilárd intéz­ményrendszer kiépítése Ma­gyarországon, a politikai stabilitáshoz vezető út pe­dig göröngyösebbé válhat, mint ezt korábban gondol­ták. Előnyéhez tartozik azonban, hogy az állampol­gárok közvetlen tapasztala­tokat szerezhettek döntéseik szabad alakításában, ami a szabad választások előkészí­téséhez, begyakorlásához nagy segítséget ad. További haszon: a népszavazást kez­deményező pártok megsza­badulhatnak attól a komp­lexustól, hogy Magyarorszá­gon valamiféle kommunista- hatalom-átmentés megy vég­be. Mostantól fogva a nép­szavazás teremtette politikai menetrend szerint zajlanak a változások. Akárhogyan is értékelik az eredményeket, az egyik legfontosabb ta­pasztalat az, hogy míg Ke­let-Európa számos országá­ban százezrek tüntetnek az utcán, addig Magyarorszá­gon a nép az urnák előtt fe­jezheti ki akaratát. Az újságírók tudakolták Pozsgay Imre véleményét ar­ról: az eredmények tükré­ben nem tekinthető-e az MDF a választási harc vesz­tesének. Megkérdezték azt is: személyesen miként fo­gadja az eredményt, hiszen Nyugaton általános véle­mény volt, hogy Pozsgayból nem lesz elnök, ha a nép­szavazáson igennel szavaz­nak az első kérdésre. Az ál- lamminiszter úgy vélte: az MDF nem tekinthető vesz­tesnek a népszavazásban, mert nagyon magas volt a távolmaradók aránya. Az MSZP sem vesztes, mert az első kérdésre adott NEM- szavazatok kiugró aránya még a referendum kezdemé­nyezőit is meglepte. A ma­ga részéről Pozsgay Imre le­szögezte: továbbra is az MSZP elnökjelöltje marad. Jelölti kampányának kez­detével azonban megvárja a népszavazás eredményének országgyűlési jogi értelme­zését, illetve azoknak a sza­bályoknak a kimunkálását, amelyekkel a parlament megszabja a kampányban követendő magatartást. Bár a személyére vonatkozó kon­zekvenciák számbavételére még nem jutott ideje, eddigi pályafutása alapján szeren­csésnek tartja magát, hiszen olyan tettek fűződnek nevé­hez, amelyekből kevés jut egy emberre. Továbbra is a közélet „robotosa” kíván maradni. Bármi legyen is a poszt, amit rábíznak, képes azt eredményesen ellátni. Politikai tevékenysége és el­nöki jelöltsége között egyéb­ként sincs közvetlen össze­függés — mutatott rá Pozs­gay Imre —, elvégre akkor sem volt elnök, amikor 1956 átértékelését kellett kicsi­karni; illetve amikor a párt­állam lebontása volt a fel­adat. Tevékenységét tovább­ra is ilyen irányban kíván­ja folytatni. Ami a mardék három kér­dést illeti, az ezekre adott IGEN-feleletek azt bizonyít­ják, hogy az Országgyűlés helyesen döntött. Éhhez per­sze nem kellett volna nép­szavazást tartani, de a refe­rendum most bizonyítja, hogy a nép akaratát fejez­te ki a parlament. Egy kérdés nyomán Pozs­gay Imre elismerte, hogy csökkentek esélyei az elnöki poszt elnyerésére azzal, hogy az Országgyűlés dönt majd e tiszt betöltéséről. Így ugyan­is az elnöki szék elfoglalá­sa alku tárgya lesz, s egy alkuban ,,ki tudja, milyen koncessziókat kell tenni”. A politikus ugyanakkor hatá­rozottan leszögezte: nem kö­tött előzetes alkut, s bárhogy alakuljanak is a körülmé­nyek, elveinek, személyes meggyőződésének határát nem lépi át; a jövőben is szuverén módon tevékeny­kedik. Ahogy a külföld látja Magyarországi ősbemutató Biztosra vehető, hogy a 40 évnél hosszabb szolgálati idővel rendellkező tapasztalt hírügynökségi újságírók em­lékeznek csak olyan időkre, amikor akár egyetlen nyu­gat-európai hírszolgálati iro­dát cseppet is izgalomba ho­zott, ha Magyarországon vá­lasztásokat tartottak. Megértük: egyetlen nyu­gati hírügynökség sem mu­lasztotta el vasárnap éjjel és hétfőn megemlíteni. hogy Magyarországon először tar­tanak népszavazást az or­szág történelmében. A hírügynökségek a nép­szavazás előtt tömérdek elő­zetes jelentésben magyaráz­ták a magyar belpolitikai helyzetet, a téteket, a de­mokratizálódás stációit. Vé­leményük szerint Magyaror­szág most komolyan veszi azt, amiről hónapok óta be­szél, amit hónapok óta ígér. A Deutschlandfunk rádió- állomás és a ZDF hétfő késő délután, illetve este beszá­molt a magyarországi nép­szavazás előzetes eredmé­nyéről, arról, hogy a reform- politikus Pozsgay Imre ál­lamminiszter, a kormányzó szocialisták jelöltje sajtóér­tekezleten ismerte el: az el­lenzék kis többséggel győ­zött. A ZDF budapesti tu­dósításában megjegyezte, hogy a külföldön is jól is­mert magyar .politikus szá­mára nagy a tét. Ha az eredmény véglegessé válik, vagyis a többség a köztár­sasági elnök Pozsgaynak ked­vező közvetlen megválasztá­sa ellen van, akkor odalesz az államminiszter esélye. A megválasztandó parlament­ben ugyanis alig számol va­laki azzal, hogy többséget érnek el az őt jelölő szo­cialisták — '•állapította meg a ZDF. „Az első szabad választás”, „A demokrácia premierje” — ilyen címekkel számoltak be hétfőn a főbb francia la­pok a vasárnapi népszava­zásról. A Le Figaro budapesti tudósításában azt elemzi, ho­gyan befolyásolhatja majd az eredmény Pozsgay Imre helyzetét, elnökké választásá­nak esélyeit. „Sikerrel vette az első akadályt, sikerült megvalósítania a párt brutális átalakítását ahhoz, hogy el­fogadható partner legyen . .. Most jön a második aka­dály : nélkülözhetetlen part­nerré kell tennie a pártot — s ez legalább olyan ve­szélyes feladat, mint az első. Az üzleti körök lapja, a Les Echos úgy vélekedik, hogy „az új magyar szocia­listák, akik tegnap még kom­munisták voltak, s továbbra is hatalmon vannak ..., re­mélik. hogy az ellenzék ka­parja ki számúikra a tűzből a gesztenyét” — azzal, hogy az ellenzék a látszat szerint nem bízik a népben, nem akar közvetlen népszavazás­sal elnököt választani. A Reuter és az AP a dél­utáni órákban azzal vezette be a magyarországi népsza­vazás híreivel foglalkozó tu­dósításait, hogy a négy radi­kális ellenzéki párt győze­delmeskedett, s hogy maga Pozsgay Imre is elismerte ezt a tényt. A brit hírügynökség úgy vélekedett, hogy a népsza­vazás eredménye kemény csapás az MSZP-re. hiszen a népszerű Pozsgay Imre a közvetlen elnökválasztáson biztos nyertes lett volna, viszont csekély az esélye a győzelemre, ha az államfőt a parlament választja majd meg. Az AP kitért arra, hogy sajtóértekezletén az ál­lamminiszter elismerte ugyan az ellenzéki győzelmet, de cáfolta, hogy ez vereséget je­lentene az MSZP számára. Mindkét hírszolgálati iroda ismertette Pető Ivánnak, az SZDSZ ügyvivőjének nyilat­kozatát, amely szerint az el­lenzéknek nincs kifogása az ellen, hogy az elnököt köz­vetlenül válasszák a parla­menti választások után, amennyiben az államfő ha­talmát korlátozzák. Az AFP véleménye szerint a végeredmény közzététele előtt egyetlen dolog biztos, mégpedig az, hogy a nép­szavazás nagy vesztese az MDF, hiszen bojkottra szó­lító felhívása ellenére a de­mokráciát most tanuló or­szágban viszonylag igen so­kan járultak az urnákhoz. Szolnoki ingatlanok, bérlemények MSZP-állásfoglalás a hasznosításról Az ügyvivő testület össz­hangban a kongresszus és az Országgyűlés döntésével egyetért azzal, hogy a párt a kezelésében (és nem a tu­lajdonában) levő vagyonról a társadalom és saját tagsá­ga előtt tartozik elszámolás­sal. hasznosításra és annyit tart­sunk meg, amennyi minden­képpen szükséges pártszer­vezeteink működéséhez. Ezek alapján az alábbi lé­tesítményeket kívánjuk át­adni a tanácsnak (az álta­lunk javasolt hasznosítási le­hetőség feltüntetésével): — Krúdy Gy. u. 41. /(át­alakítás után Szandaszőiős egészségügyi ellátásának ja­vítására orvosi rendelőnek és gyógyszertárnak történő ki­alakítása lehetséges), — Klauber krt. 12. (kö­zösségi célokra hasznosítani), — Vörös Hadsereg út 24. (a környék idős lakóinak or­vosi rendelő kialakítása), — Tisza Antal út 2. (kol­légiumi tanulószoba vagy könyvtár), — Jelenlegi bérleményein­ket: Csanádi krt. 16—18., Orosz György út 12., Kun Béla krt. 11. megszüntetjük, mivel fenn­tartásukhoz, üzemeltetésük­höz anyagi fedezetet nem tudunk biztosítani. A .Városi pártszervezetek működéséhez az alábbi há­rom létesítményt kívánjuk megtartani: 1. Tófenék út 1—3. Ebben a? épületben a városi pártszervet kívánjuk működtetni, ugyanis elhe­lyezkedése. nagysága, belső elrendezése és felszereltségé alapján (a szükséges kiegé­szítésekkel) a • legalkalma­sabb erre a célra a jelenleg kezelésünkben levő ingatla­nok közül. 2. Vörös Csillag út 8. A létesítményben a Zagyván túli területen mű­Tájékoztatjuk a tagságot és a város lakosságát, hogy ez a folyamat városunkban is elindult. A megyei és vá­rosi tanácsi és pártszervek között a szükséges egyezte­tések napirenden vannak. Azt javasoljuk, hogy min­den kezelésünkben levő in­gatlanunk közösségi célokat szolgáljon és a város polgá­rai számára hasznosuljon. Különösen égető a helyzet az egészségügy és az okta­tás területén. , Azt tartjuk célszerűnek, ha az átadott létesítmények egészségügyi vagy oktatási intézmények­nek kerülnének átadásra. Egyetértve az MSZP Me­gyei Koordinációs Irodájával a városi iroda is december hó folyamán kiköltözik a párt jelenlegi (Beloiannisz ut 1. sz.) székházából. Mi is kezdeményezzük, hogy a székházból vagy egészség- ügyi intézmény legyen, vagy egészségügyi főiskolának (esetleg egyéb főiskolai in­tézménynek).' Az MSZP városi szerveze­tei működési jellegének vál­tozása, a mozgalmi jelleg erősödése, a taglétszám je­lenlegi szintje azt igényli, hogy a jelenleg kezelésünk­ben levő intézményeket át­adjuk a városi tanácsnak ködő alapszervezetek számá­ra biztosítanánk helyet, il­letve városi rendezvényeket is kívánunk ott szervezni. Az ingatlan elhelyezkedése, az épülettömbön belüli önál­lósága a fenti funkciókon túl — a szükséges berendezése­ket biztosítva — alkalmassá teszi választási c.entrum ki­alakítására is. 3, Holt-Ti- sza-part út 27. Az épületben a kertvárosi, alcsdszigeti és szánd aszőlősi alapszerveze­tek számára biztosítanánk helyet szervezeti életünkhöz. Szándékunk szerint, a mű­ködtetés pénzügyi feltételei megteremthetőék, a megyei irodával együttműködve, a város minden alapszerveze­te. minden párttagja számá­ra szabadidős tevékenység céljára hasznosítanánk. Lehetőséget látunk — az épület felszereltségének né­mi javítása után — lakossá­gi, közületi célú rendezvé­nyekhez bérbeadásra, ezzel is megteremtve a működtetés­hez szükséges anyagi eszkö­zöket. Reális igényként je­lentkezik, hogy a Széchenyi városrészben is rendelkez­zünk az alapszervezetek mű­ködéséhez szükséges közös­ségi létesítménnyel. Ezért az átadott létesítményeinkért cserébe szeretnénk a városi tanácstól a Széchenyi lakó­telepen valamilyen megol­dással (önálló helyiség, kö­zösségi ház stb.) helyet biz­tosítani az alapszervezetek működéséhez. MSZP Szolnok Város ügyvivő testületé A pártvagyon döntsön az önkormányzat A Minisztertanács októ­berben hozott (határozatának megfelelően az MSZMP va­gyonának hasznosításával kapcsolatos állami feladatok ellátására a megyei tanács­nál bizottság alakult, amely tegnap tartotta első feladat­egyeztető megbeszélést. A kibővített ülésen részt vet­tek a politikai pártok és szervezetek képviselői, a megyei szakigazgatási szer­vek vezetői és a városi ta­nácselnökök is. Az olykor indulatos felszó­lalásokkal kísért vitában — amelyben az MSZMP képvi­selői hevesen tiltakoztak a pártvagyon hasznosítása el­len, azzal az indoklással egyebek között, hogy az a párttagok tagdíjbefizetéséből jött létre — a jelenlévők megegyeztek abban, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottságának, majd általa — a rendeletnek megfelelő­en — a Minisztertanácshoz küldött javaslatok előzetes elbírálásában a helyi önkor­mányzati szerveké legyen a döntő szó. Ehhez várják to­vábbra is az állampolgárok és a különböző szervezetek javaslatait. Kérjék földjük visszaadását A törökszentmiklósi kisgazdák felhivása Tisztelt Törökszentmikló­si Honfitársaink! A pártállam az akkor ha­tályban lévő Alkotmány ren­delkezéseit figyelmen kívül hagyva, önkényesen és erő­szakos módszerekkel — ősi földigényével szemben — bekényszerítette a magyar parasztot a termelőszövet­kezetbe. Ennek következté­ben gazdasági létének alap­ja, legalapvetőbb termelő- eszköze, a termőföld került kártalanítás vagy névleges kártérítés ellenében az ál­lam vagy a termelőszövetke­zet tulajdonába illetve hasz­nálatába. A jóváhagyott Társasági Törvény, a készülő Alkot­mány, a Földtörvény- és a Szövetkezeti Törvény-terve­zetek. a vállalkozási sza­badság kiteljesedése, a ma­gántulajdon sérthetetlensége talaján állnak. Ez biztosítja népünk gazdasági felvirág­zását, Európához való felzár­kózását, ezt célozza pártunk agrárprogramja is. A fentiekre való tekintet­tel felhívással fordulunk Tö- rökszentmiklós állampolgá­raihoz; amennyiben önnek vagy családtagjának tulaj­donában termőföld (legelő, erdő) volt, az 1947. decem­ber 31-i állapotnak megfe­lelően, illetve későbbi vásár­lásból eredően, javasoljuk, hogy per- és tehermentesen alanyi jogán igényelje az ál­laim;, illetve szövetkezeti tulajdonba vett ingatlana és mezőgazdasági ingatlana visszaadását. Ezzel a leg­fontosabb termelőeszköz, a termőföld újra visszakerül jogos tulajdonosához. Ezt követően Ón döntheti el, hogy önállóan műveli, társul másokkal, vagy földhaszon­bér fejében mással művel- teti. A visszaigénylés nem érinti a már megszerzett társadalombiztosítási, illetve nyugdíj jogosultságát. A visszaigényléssel kap­csolatban a Kisgazdapárt tö­rökszentmiklósi szervezetét 1989. december 9-éig szíves­kedjék fölkeresni, hogy azt feldolgozzuk és az illetékes helyre együttesen továbbít­suk, és problémáinkat meg­vitassuk. Pártnapokon — minden szombaton — 18 órá­tól állunk az érdeklődők ren­delkezésére a régi tanácsihá­za földszinti termében. Bort, búzát, békességet! Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt Törökszentmiklósi Szervezete

Next

/
Oldalképek
Tartalom