Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)
1989-11-25 / 281. szám
Magazin 7 Szandaszőlősön utca viseli a nevét A magyar repülés szolnoki hőse Amikor még 69 kilométeres átlagsebességgel nemzetközi versenyt lehetett nyerni Blériot francia repülő 1909 júliusában átrepülte a La-Manche-t, ezzel bizonyítva, hogy az emberi tudás és akarat képes a természeti akadályok leküzdésére. Bizonyossá vált, hogy a repülőgép közlekedési eszközként használható. 1909. október 17-én Blériot repülő bemutatót tartott Budapesten, a rákosi gyakorlómezőn. Ez a bemutató döntő hatást gyakorolt a magyar aviatika fejlődésére. Már ezt megelőzően is voltak Magyarországon repülőkísérletek. Szolnokon például Székelyhídi László MÁV főgépész épített repülőgépet és folytatott repülőkísérleteket. (Korabeli újságcikkek a szolnoki levéltárban) Számottevő eredményeket azonban csak a Rákosmezőn igen mostoha körülmények között kísérletezők értek el. Bár többségük ügyeskezű kiválósága volt szakmájának (lakatosok, asztalosok), de hiányzott a pénz, az elméleti felkészültség és a repüléssel kapcsolatos tapasztalat. Az akkori közvélemény segítsége helyett inkább a gúnyolódás céltáblái voltak. Kevés közöttük a képzett szakember, a mérnök. Ezek egyike volt Vitt- mann Viktor, aki 1889. július 23-án Szolnokon született. Apja építési vállalkozó. Anyja, Háy Franciska is szolnoki születésű. Lakása a jelenlegi dohányfermentáló környékén volt. Iskoláit Szolnokon végezte. A Verseghy Gimnáziumban érettségizett (akkor Főgimnázium), majd Budapesten a Műszaki Egyetemen 1906- ban kezdte el tanulmányait. Az egyetemi tanulmányai közben együttműködött az úttörő magyar repülőkkel. Adorján János épülő repülőgépéhez műszaki számításokat végzett. 1910-ben átvette a gépészmérnöki diplomát. Első munkahelye a Ganz gyár. Később a francia- országi Reimsben egy autóépítő üzemben dolgozott. Abban az időben Reims városa a francia repülés egyik bázisa. Ott a repüléssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati szakismereteit bővítette. Onnan küldte a Pesti Hírlapnak a repüléssel kapcsolatos szakcikkeit. 1911- ben megalakult a Magyar Géprepülők Szövetsége. A 22 éves Wittmann Viktort vezetőségi tagnak választották. Dolgozott még a Bécs melletti as- perni repülőbázison. A hadsereg részére ajánlott repülőgépeket próbálta ki. Egy alkalommal Németországban "Etrich Taube" típusú repülőgéppel bemutatót tartott. A bemutató után felkérték, hogy vállalja el egy németországi repülőgépgyár műszaki igazgatói beosztását, ó ezt azzal utasította el, hogy elsősorban a magyar repülést kívánja szolgálni. 1912- ben Budapesten, a Váci út és Hungária út sarkán a "Magyar Repülőgépgyár RT" megkezdte működését. Alapítói a Ganz és Weiss Manfréd gyárak. A gyár műszaki igazgatója és berepülő pilótája Wittmann Viktor lett, 23 éves korában. A repülőgépek végszerelése és berepülése Rákosmezőn történt, Wittmann személyes közreműködésével. Ebben az időiben francia autó és motorgyárakban (Renault, Citroen, Anza- ni) százával dolgoztak magyar munkások. Az ott szerzett tapasztalatukat sokan idehaza állították a repülőgépgyártás szolgálatába. Wittmannak többször szemére vetették külföldi kapcsolatait. ó egyik alkalommal a következőket válaszolta: "a magyar repülés megteremtéséhez ipar kell, az iparhoz hatalom, tudás, pénz. Akik ezt nem látják be, a tudományon tesznek erőszakot." Szerény, szűkszavú ember volt. 'A repülőgépgyár műszaki és fizikai dolgozóival közvetlen, jó kapcsolatba került. Több éves barátság fűzte Karinthy Frigyes íróhoz, gyakran vitte magával repüléseire. Karinthy ezeket a repüléseket újságcikkekben, novellákban örökítette meg. Bár Wittmann az akkori viszonyoknak megfelelően képzett repülő volt, a Magyar Aero Szövetség felkérésére 1913. május 31-én Wiener-Ne- ustadtban hivatalosan pilótavizsgát tett. Erre azért volt szükség, mert a repülőversenyeken csak a pilóta vizsgával rendelkezők indulhattak. Rákosmezőn 1913. augusztus 20-án rendezték meg a II. nemzeti repülőversenyt. A verseny győztese Wittmann lett 90 LE "Etrich-Taube" típusú repülőgéppel. Eredményei: magasság: 1700 m (a második helyezett 600 m); repülési időtartam: 44 54" (a második helyezett 5 7"). 1913 októberében Szombathelyen rendezett repülőversenyen a magassági (891 m) és távrepülésben (Szombathely- Kőszeg-Szombathely 19 10") első lett. A gyár, melynek műszaki vezetője volt, katonai repülőgépeket gyártott, de Wittmannt a polgári repülés is érdekelte. Az "Aviatika" című szaklapban cikksorozata jelenik meg a "Repülés jövője" címmel. Foglalkozott a menetrendszerű légiforgalom lehetőségeivel. A sportrepülésben elért távrepülő eredményeivel igazolta a légiforgalom létjogosultságát. 1914-ben került sor egy nemzetközi (ún. Schicht) nagy jelentőségű egyhetes repülőversenyre. Az 1100 km-es útvonal (Ausztria-Csehország-Magyaror szág-Ausztria) feltétele volt, hogy utast is kellett vinni. A résztvevők osztrák, magyar és cseh pilóták voltak. A tíz benevezett versenyző közül Wittmann (utasa Lányi Antal főhadnagy) első lett. 1092 kilométert repült 15 óra 50 perc alatt, 69 km átlagsebességgel. Repülőgépe a Magyar Repülőgépgyárban készült, "Lóhner" típusú kétfedelű, 85 LE motorral. A versenynek nagy visszhangja volt a külföldi szaklapokban (az előírt távot csak három pilóta teljesítette). 1914. július 26-án a Pös- tyénben rendezett nemzeti repülőversenyt is Wittmann nyerte (2200 m-es új magyar magassági rekorddal). A nagyszerű sportrepülő teljesítményeket megszakította az I. világháború kitörése. Fokozódott a katonai repülőgépek gyártása. 1915 májusában Wittmann újságíróknak bemutatta a gyárat, majd Rákosmezőn előttük berepülte az egyik elkészült katonai repülőgépet. Utána sajtótájékozta tón elmondta, hogy a háború befejezése után műszaki, repülőgépveze tői tapasztalatait, tudását a polgári repülés területén szeretné hasznosítani. 1915. május 7-én Budapestről Bécs- be repült át egy átadásra váró katonai gépen, Irtl János szerelővel, minden üzemzavar nélkül. Május 9-én a katonai átvevő bizottságnak szervezett bemutató repülése előtt felszállt Ziegler pilótával. A felszállás után 30-40 m magasságból orral a földbe csapódott. Wittmann azonnal meghalt. Huszonhat éves volt. Az utasa kisebb sérüléssel életben maradt. A "Honi Ipar" című budapesti szaklap "A magyar repülőgép- gyártás gyásza" címmel így búcsúzott Wittmanntól: "Wittmann mérnök a Magyar Repülőgépgyár Részvénytársaság igazgatójának Wi- enben történt váratlan halála nem csak a repülőgépgyárnak jelent gyászt, hanem érzékenyen érintette a magyar ipar egy nagy- jövőjű ágát. Huszonhat éves korában érte utói a halál a szakmájában úttörő érdemeket szerzett férfit, kinek küzdelmes pályafutását az ipartörténet is meg fogja örökíteni." Sajnos ez a megörökítés a mai napig is várat magára. Karinthy Frigyes író "A repülő ember" című könyvével emlékezett meg a tragikusan elhunyt barátjáról. Szolnok-Szaiidaszőllősön egy utcát neveztek el róla a repülőtér közelében, Kaposvári Gyulának, a szolnoki Damjanich Múzeum igazgatójának hathatós közreműködésével. A méltó megemlékezés akkor lenne teljes, ha 1989-ben, születésének 100. évfordulója alkalmából Szolnokon emléktáblát kaphatna, esetleg egy oktatási intézmény viselné a nevét. Béler Gyula nyugállományú alezredes, a Killián György Repüld Műszaki Főiskola múzeumának vezetője /---------------------------------^ Régi vágyuk, hő óhajuk teljesült a kisújszállási katolikus hívőknek: templomuk kívül-belül megszépült Dr. Seregély István egri érsek szentelte fel újra a templomot, és mondott misét az ünnepi alkalomból. A római katolikus templom több mint száz éve, 1898-ban épült. Az idők folyamán külseje és belseje is romlott, így felújításra szorult, amit az utóbbi években összegyűlt szükséges forintokból sikerült is megoldani. Segítséget adott hozzá a megyei, városi tanács, és bel- valamint külföldi adományok is gyarapították az összeget. Képeinken az avató mise egy-egy pillanata látható, megörökítette őket Tarpai Zoltán. V_______________ J \ Witt mann Viktor egy korabeli repülőgép előtt Megújult a lélek háza
