Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-23 / 279. szám

1989. NOVEMBER 23. 5 Földrengés, tűz, lézerfegyver Feltételezhetjük-e, hogy semmi baj nem érhet bennünket? Világunkban egyre több és talán egyre nagyobb ve­szélyek leselkednek ránk a munkahelyen, otthon, az ut­cán. Szomorú valóság, hogy alvó városok másodpercek alatt dőlnek romba, maguk alá temetve tíz és százezre­ket. Versengve fejlesztjük iparunkat, iparosítjuk a me­zőgazdaságot és közben döbbenten vesszük észre, hogy pusztulnak az erdők, terjednek a sivatagok, állat- és nö­vényfajok ezrei pusztulnak ki, a fejlődés és jólét alapját képező vegyipar üzemei egyre gyakrabban végeznek bor­zalmas pusztításokat. 1 veszély nemcsak borzalmas, legtöbbször alattomos is. Vé­gezzük a dolgunkat, hallgat­juk a rádiót, altatjuk gyer­mekünket, nem is sejtjük, hogy a város peremein lé­vő valamely vegyiüzem fe­lől halált hozó felhő eresz­kedik le, mely órákon belül több ezer ártatlan ember, gyermek pusztulását okozza, szenvedést, vakságot vagy bénulást hoz majd további tízezer ember számára. Nem sejtjük, hogy bűnös nemtörődömség folytán mé­reg került a kenyérbe, a vízbe, a tejbe, amit a mun­ka után megvettünk a sarki közértben, és most teszünk az asztalra. Nem sejtjük, hogy éppen most üt ki a tűz a tőlünk néhány száz, vagy néhány tíz kilométerre lévő atom­erőműben, melynek követ­keztében sugárszennyeződés szabadulhat ki a levegőbe, több millió embert téve ki a felmérhetetlen veszélynek. De ott vannak az atom­fegyverek, melyek közül egy esetleges háború idején egy­nek a felrobbantása is ezer­szer nagyobb veszélyt jelent a legsúlyosabb atomerőmű balesetnél. Mellettük sora­koznak az immár nem ke­vésbé veszélyes hagyomá­nyos fegyverek, a vegyi és bológiai fegyverek, a vegyi és biológiai fegyverek, az újkeletű elektronikus lézer, űrtelepítésű pusztító eszkö­zök és még hosszasan sorol­hatnám őket. Ebben a rövid felsorolás­ban emészthetetlen módon összesurítve látjuk korunk árnyoldalait és ez így féHel- mesen rémisztő. Nem hamis a beállítás? Szabad azt állítani hogy több, súlyosabb veszéllyel íell számolnunk! Nos, ami a veszélyek relatív gyakoriságát illeti, itt váló­ján nem állíthatjuk, hogy a veszélyek általában gyak­rabban, nagyobb számban elentkeznek, mint régeb­ien. Semmi alapunk sincs al. elfogadni, hogy ma több i földrengés, gyakoribb az iszály, sűrűbben történik itomerőmű baleset, mint az- rlőtt. A kérdés bizonyára rész- etes, alapos vizsgálatot igé- íyel. Most csak azt a hipo- ézist tudjuk megfogalmaz- íi, hogy a természeti ka- asztrófák gyakorisága ab- zolút számban nem válto- .ott. Az emberi tevékeny­éggel kapcsolatos kataszt- ófák számában némi növe- :edés kimutatható. Összefoglalva az eddigie- :et, nem állíthatjuk, hogy lapjainkban általában több veszély van, de azt igen, hogy egyre nagyobb veszé­lyekre számolhatunk. Ezt aligha kell külön bizonyíta­ni. Elég a nukleáris fegy­verekre gondolni, amelyek már annyira hatalmasak és olyan nagy számban talál­hatók, hopy valóban képe­sek elpusztítani az egész emberiséget, netán az egész élővilágot, de a civilizáción­kat biztosan. Lucius Annaeus Seneca (i.e. 4—65) nagy római gon­dolkodó a következőket 'mondta: „Ha mindentől félnénk, amitől csak lehet, semmi okunk nem volna rá, hogy éljünk.” Hogyan tehát, mit te­gyünk? Ha félünk is, de vé­denünk kell magunkat. A polgári védelem az em­beriség, a polgári lakosság védelmét biztosítja, nyuga­ton, keleten, az egész vilá­gon egyaránt. Célja egyrészt a polgári lakosság felkészítése a táma­dó fegyverek esetleges al­kalmazásával előidézhető, il­letve elemi csapásokból, ipari katasztrófákból eredő károk megelőzésére, csök­kentésére, felszámolására. Másrészt háború esetén, illetve katasztrófák beálltát követően a mentési, mente­sítési és halaszthatatlan helyreállítási feladatok vég­rehajtása azért," hogy a la­kosság életét és anyagi java­it megóvjuk és a szervezett társadalmi, állami rendet fenntartsuk. Ha a célokból adódó fel­adatokat csak címszavakban elemezzük, akkor is világo­san kell látnunk, hogy lét­re kell hozni, működtetni kell és fejleszteni azt az eszközrendszert, amelyeknek állandó aktivizálásával meg kell védeni magunkat. Me9 kell szerveznünk a riasztást a lakosság időbeni értesíté­sét (szirénarendszerek, kábel televízió, vezetékes rádió, hangos bemondók), óvóhely építést kell szorgalmazni, el kell látni egyéni védőeszkö­zökkel a lakosságot. A létfenntartáshoz szük­séges és egyéb anyagi javak megelőző radiológiai, bioló­giai és vegyi védelme is igen sokba kerül és nem beszél­ve arról, hogy az esetlegesen bekövetkezett események kö­vetkezményeinek felszámolá­sakor olyan — már előre fel­szerelt polgári védelmi szer­vezetekre van szükség, ame­lyek hatékonyan tudnak részt venni a mentő-mente- sítő munkákban. Szükségszerűen komoly összegeket kell áldozni a polgári védelem háborús, vagy súlyos ipari katasztró­fa idején való vezetésének biztosítására, a technikai feltételek megteremtés íré. Feltehetjük a ké.dést: a dollár-milliók elhe. ’álasáróí van-e szó, amikor a fenye­gető veszélyek elhárítására, az időbeni felkészülésre költjük? Szabad-e gyerme­kek, csecsemők életét koc­káztatni, mert sokba kerül a gázálarc? Szabad-e a több tíz vagy százezer forintos műszert nem megvenni, ami időben jelzi, ha esetleg meg­hibásodik a paksi atomerő­mű? Szabad-e lemondani bombabiztos és sugárszeny- nyezéstől megvédő óvóhe­lyek építéséről? Azt hiszem nagybetűkkel kell leírni: NEM SZABAD. A gondokat, az ország helyzetét persze ismerjük, tudjuk, hogy más társadalmi berendezkedésű országok e tekintetben sokkal, de sok­kal jobban állnak. Svájcban— például a polgári védelem fejlesztésére megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak. 1990-re minden lakos részé­re biztosítanak atombiztos óvóhelyet. Az utóbbi időben az ország polgári védelmére évente 400 millió svájci frankot költöttek (ez kb. 50 frank lakosonként). Ennek az összegnek több, mint a felét védett vezetési pontok építésére fordították. Példaként még néhány adat Az előbb említett összeg Franciaországban 6,6; Ang­liában 1,8 dollár. Jugoszláviában az élet és anyagi javak védelmét első­sorban óvóhelyeken és más védőlétesítményekben bizto­sítják. Ennek feltételeit óvó­helyek építésével, a mester­séges és természetes föld alatti tárolóterek, és egyéb föld felszíne alatt lévő léte­sítményeknek Qvóhelyi cé­lokra való alkalmassá téte­lével, továbbá fedezékek- építésével teremtik meg. Olyan településeken, vagy gazdasági központokban, melyek háborús támadás, vagy béke katasztrófa „cél­pontjai” lehetnek, új épüle­tek építésekor a tulajdono­sok (állami vagy magán) -kötelesek óvóhelyeket, vagy más védőlétesítmény eket építeni, ők gazdagabbak? Ha igen, ha nem, ezekre ne­künk akkor is kell, hogy jusson is és maradjon is fo­rint vagy dollár. Tehát mi lesz holnap? Le­het és kell együtt élni an­nak tudatával, hogy az em­beriség egyre hatalmasabb pusztító eszközök és lehető­ségek birtokába jut, és egy­re nehezebb az ilyen eszkö­zök és lehetőségek ellenőr­zése. Az emberiség, a kor fejlődésével nő a technikai, a civilizációs katasztrófák veszélye. Fontos, hogy ezt minden­ki jól lássa, és ennek tuda­tában tegye a dolgát. A rea­litás talajáról ítélje meg feladatainkat, értse azt, amit a ma emberének értenie kell! Biztonságunkért, békénk­ért, nyugalmunk érdekében így kell tennünk. — Gál Jenő alezredes — A győztes Csépa lett I polgári védelmi elsösegélynynjté szakaszok megyei döntőié A megyei Polgári Védel­mi Parancsnokság sz MTVB egészségügyi és si/:a<nálpolá- tikad osztállyá és ie megyei Vöröskereszt 1989 április 27-én szervezési Intézkedésit adott fai vafliam' nyi városa polgári véd' "tani tärzspa- nancsmök, városi főorvos és városi vöröskereszt titkár számára. melyben 1989. szeptember 16-ra meghir­dette a polgári védelmi el­sősegélynyújtó szakaszok megyei versenyét. Az intézkedésiben szere­peli: a verseny résztvevőd, az alegységek szák- és általá­nos felszerelése is. A tó- adott szervezési intézkedés­re visszalépés jélentés nem történt. így megkezdődött a megyei verseny részletes forgatókönyvének kidolgo­zása, a feltételek megte­remtése. A verseny helyszí­néül a Besenyszögi úti pol­gári védelmi gyakorlópálya szolgált. Az. elméleti vizsga kérdéseit a megyei- polgári védelem, az egészségügyi osztály és a vöröskeres zit kö­zösen állította össze. A gya­korlati vizsgához egy selejit autóbuszt vásárolt a megyei polgári védelem, — mivel a feltételezés szerint közúti katasztrófa történt — ezzel is emelve az imitáció színvo­nalát. A verseny követedimény- rendsizeréről, gyakorlati le­vezetéséről augusztus 14-Ón minden városi törzsparanics- mok, az MTVB egészségügyi és szociálpolitikai osztálya és a Vöröskereszt megyei vezetősége megkapta a for­gatóköny vet, biztosítva ezzel az eredményes felkészítés és felkészülés 'lehetőségét. Külön tervben összegezitek a versennyel kapcsolatos va- laimenmyi teniniiivalót a fe­lelősé és a határidők meg­jelölés ível. A gyakorlópálya (berende­zése, sátrak, illemlhelyek felállít; a, eliigaizító táblák eUkészíváre és kihelyezése éppúgy 'adat volt, mdinit a verseny"5 c étkezésének biztosítása, a vendégék meghívásai, imátátorok fel- kélszíitése, díjak beszer­zése, aiz orvos döntnökök segítsége és métg egyéb te­endő. A megyei döntőt közvet­lenül megelőző időszakiban először Tiszafüred (szeptem­ber 6-án). majd Tűnkévé (szeptember 12-én), utána Törökszentrniklós (szeptem­ber 14-én) elsősegélynyújtó szakaszai lemondták a ver­senyen való részvételit. A verseny után a megyei pol­gári védelem törzsparancs- noka igazoló jelentést kért a városi törzsipairancsnoktól szakaszuk távolimanadásá- nak okáról. Az iindökok között első helyen a folyamatos terme­lés, 'határidős termelési fel­adatok álltak. A megyei polgári védelmi törzsparancsnok megnyitó­jával kezdődött a polgári védelmi elsősegélynyújtó szakaszok döntője, immár hat szakasz részvételével. A megnyitó után ,a Vö­röskereszt megyei titkára szólt a versenyzőkhöz. Ezt követően a megyei polgári védelmi kiképző főtiszt is­mertette a verseny rendjét. A verseny tisztasága érde­kében a szakaszok sorszá­mot húztak, 'beosztási név­jegyzéküket, megalakítási helyüket borítékba zártuk, és csak a verseny 'befejezté­vel bontottuk fél azokat. A megyei versenyen mind az elméleti, mind a gyakor­lati vizsgáin kimagasló tel­jesítményt nyújtott — az adható 206 pontiból 194 pán­tot ért el — a Csépai Köz­ségi Tanács elsősegélynyúj­tó szakasza és ezzel meg­nyerte a megyei döntőt. A szakasz a polgári vé­délem 'kiváló szervezete, parancsnoka Qbenna István a polgári védelem kiválója kitüntető címet kapta a HÁPV parancsnokától. A II. helyezett a BHG Híra­dástechnikai Vállalat egész­ségügyi szakasza, Karcag, a III. helyezett Aüattyán Köz­ségi Tanács egészségügyi szakasza. Képeink a megyei döntőn készültek. Nem csak az orvos segíthet Mérgezések elsősegélynyújtása A miinidieniniapá életben, de kü­lönösen katasztrófa viszonyok között a sérüléseken kívül', előfordulhatnak olyan eseteik, aimáikor a tömeges sérülitek, be­tegek, mérgezettek orvosi ellá­tása nagy feladat elé állítja az állami egészségügyi szolgálatot, s annak lehetőségei its fcorlllá- tazottabbakká válnak:. Ezéirt miniden, álllampolgáirnak célsze­rű felkészülni, megiismierviá a különféle sérülések, mérgezések esetén végzendő elsősegéiyinyú j - tást. A mérgezésről általában Mérgezésről beszélünk, ha a szervezetbe olyan anyag kerül', amelyik már csekély mennyi­ségben is megzavarja a bioló­giai működést. A mérgezések tünetei1 egyrészt a mérgező anyagoktól, másrészt a mér­gező anyagoknak a szervezetbe történt bejutása óta eltelt idő­től függenek. Egyes mérgek azonnal, míg mások csak a vérkeringésbe történt felszívó­dásuk után hatnak, illetve okoznak tüneteiket. Ezért a mérgezés gyanúja esetén a mér­gezettől. iIlletve a környezeté­ben tartózkodóktól kell tájé­kozódást szerezni a mérgezés körülményeiről, a mérgező an vág fajtájáról. Amennyiben a miére ©anyagból maradt, vagy annak csomagolóeszköze előke­rül. tegyük el és juttassuk eil a mérgezettel együtt az efllátálst végző egé^zségügvi szervekhez. A hirtelen fellépő rossz ullét esetén mérgezésre kell gondol­ni. különösen akkor, ha a sé­rült lehelét-e szokatlan sza<?iú, vagy az ajkaikon, marálsos sérü­léseket fedezünk fel!. Az elsősegély lényege a be­jutott mérgező anyag felhígítá­sa vízzel, tehát bőséges itatás­sal, vagy a méreg eltávolítása hánytatással. A víznél előnyö­sebb a tej itatása. A sérült itatása előbh-utóbb hányást eredményez, ha az erőltetett és valóban bőséges volt. Ha van orvosi szén, azt vízben oldjuk fél és azzal itassuk a mér­gezettet. Az eszméletlen mérgezettnek nem szabad folyadékot a szá­jába erőltetni, miért féltrenyéld a tüdőbe jut és« fulladást okoz. Erős savakkal és lúgokkal mér­gezettnek a hánytatásaj tilos, A szerves foszfátészterekkdl (nö­vényvédő szerek) mérgezettek­nek tejet adni tilos, mert ezek a mérgek zsírban még jobban oldódnak, így könnyebben fel­szívódhatnak a szervezetbe. Gyakoribb mérgezések Szénmonoxid (CO) : A háztar­tási gáz tartalmazza, die mindén rtföikiéCietlen égésinél keletkezek, így az autók kipufogó gázában is. Máir kis mennyiségben mér­gez, mert az oxigénnél 200— 300-szor nagyobb a kapcsolódá- si képessége a hemoglobinhoz. Így a vér előbb-utóbb képtelen elegendő oxigénmolekulát meg­kötni. és a sejtekhez szállítani. Első tünet a fejfájás, majd fül- zúgás, szédülés, hányás, vég­tag izom-gyengeség jelentkezik. Az eszmiéílet elvesztése után liégzésibénulás áll be. Széndioxid (C02): a levegőnél nehezebb, színteléni, szagtalan. Ez a mérgezés gyakran fordul elő borospincében a bor erje­désekor, ritkán barlangiban, kútban«, emésztő- és silőgödirök- ben- is. A vér CO 2 -koncentrációja szabályozza a légzőközpont működését. Ezért, ha túl/ nagy töménységben lélegezzük be, azonnali légzésbénuilást okoz­hat. Elsősegélynyújtáskor, ha a beteg már eszméletlén, akkora stabil olidlallt fektetés, klinikai halál állapotában az újraélesz- tés1 a feladat. Klórgáz (Cl): Üzemi baleset­nél fordul elő ez a mérgezés, de a háztartásiban is történhet, ha sósav hipóval találkozik. B elő­legezve és a nyálkahártyák ned­vességével kapcsolatba kerülve sósavat alkot, ez okozza fél- mairód ásókat. Kínzó, erős kö­högési roham/, nehéz lélegzés után tüdővizenyő, illetve halói következhet be. Ammónia (NH3): Ez a mén- gezés a vegyiparban é® a hű­tőberendezések töltésekor jöhet ii ét re. A z NH3 a vízzel! atmtmió- niumhiidiroxiddá, közismerten szalmiákszesszé alalkuli'. A klór­hoz hasonló tüneteket okoz. Az elsősegélynyújtás során a beteget felülő helyzetbe ke/Jl hozni, mozognia szigorúan tilos! A bőrre, szembe, szájba került anyagot bőséges vízzel) kell mosni. Növényvédőszer-mérgezés: A mezőgazdasági munkáik során fordulhat elő. a legtöbb ilyen szer szerves foszforsavészter nevű idegmérget tartalmaz. A bőrről, nyálkahártyáról, gyo­morból is feszív ódik.. Tünetei: nyállfOlyás, verejté­kezés. hányás, hasmenés, ne­héz légzés. A pupiililiák téljiesen beszűkülnek. A bőrf élszínt ala­posan le kell' mosni, a szemet is ki kell öblíteni. Ételmérgezés: Nem igazi mér­gezések, hanem kórokozók el­szaporodása révén történő fer­tőzések. A rendik ív ül gyakori hányás, hasmenés élsősorban az öregeket és a gyermekeket vi­seli meg: kiszáradással fenye­get, ezért kórházi kezelést igé­nyeli. Gombamérgezések: Hazánkban gyakoriak. Több típus közül el- sősorban a gyilkos galóca okoz­ta mérgezés végződik gyakran halállal. A fajtától függően. 1— 5 óra múlva keletkeznek a tü­netek : sűrű hányás, hasmenés, gyomorgörcsök. A gyilkos ga­lóca miáreganyaga a felszívódás utáni rögtön kifejti elsősorban máj károsító hatását, de a tü- meték csialk 8—28 óra múlva je­lentkeznek, hasonlóan* a többi gomba mérgezéséhez. Néhány napos jóllétet követően sárga­ság, eszméletvesztés, lép féli, be­állhat a halál is. Gyógyszermérgezés: Általában öngyilkossági szándékból fordul elő, valamint kisgyenmekiek ese­tében. akik a gyógyszeréket édességnek vélik. Leggyakoribb az a! tatás zer - mérgezés. A beteg aluszék árnnyá válik, majd mé­lyen eszméletlen lesz, később ■légzésbénulás vagy a hámyadék légutakba jutása a halál oka. Ha a mérgezett még nem al­szik, Dróbáljuk hánytatni. Ké­sőbb újraélesztés alkalmazandó. Alkoholmérgezés: Az élvezeti cikknek számító szeszesitalok túlzott mértékű fogyasztása okozza. Az alkohol idegméreg, ezért elsősorban1 az idegsej te­két, .másodsorban, — mint min­dén méreg — a májat károsít­ja. A méreg pontos neve: etil­alkohol. Az aikohoTmérgezés általában elfogyasztott nagy mennyiségű tömény szeszesital hatása. A mélyen eszmélletflén, szapora pulzus ú mérgezett légzésbénu­lásban halhat még,. Polgári védelem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom