Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)
1989-11-23 / 279. szám
2 ^ÉPLAP 1989. NOVEMBER 23. Folytatta munkáját az Országgyűlés novemberi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) cióról, lehetővé téve a magyar gazdaságpolitika átértékelését is. Szirá- ki András (Szolnok m., 2. vk.), a noki Mezőgazda- sági Gépgyártó Vállalat vezér- igazgatója Vona Ferenc képviselő azon korábbi kijelentésére reagált, hogy az ipar- vállalatQknál pazarló gazdálkodás folyik. A sommás minősítést visszautasítva elmondta, hogy a vállalati kör jelentős része már korábban felismerte: léte és jövője a piaci alkalmazkodáson múlik. Egyes vállalatok termékeik egyharmadát, mások már 70—80 százalékát képesek a fejlett tőkés országok piacán értékesíteni, noha ez még nem általános. Ezért olyan szelektív kormányzati politikát sürgetett, amely a restrikció és az ösztönzés eszközeit egyaránt alkalmazva kikényszeríti a teljesítményt. Kemeiies Ernő válasza Mivel a kormányprogram vitájához több felszólaló nem jelentkezett, így a hosz- szúra nyúlt szünet után Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt a felvetésekre. Elmondotta, hogy a szünetben ülést tartott a kormány, és állást foglalt a képviselők által megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatban. Ezeknek a javaslatoknak a többségét beépítik a kormányprog- ramlba. Elismerte, hogy a programban fellelhető számos bizonytalanság, kérdőjel, kockázat. A legnagyobb bizonytalanság a szocialista együttműködési lehetőségek alakulásában van elsősorban azért, mert a szovjet gazdaság alapvető gondokkal küszködik. A válságjelenségek súlyosbodása igen hátrányosan érintené Magyarországot is. Hasonló kockázatok rejlenek az ország külső finanszírozásának biztosításában, is. A beterjesztett új lakásgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos felvetésekre válaszolva elmondotta: a kormány osztozik a képviselők által megfogalmazott aggályokban. A képviselői felvetéseket figyelembe véve a decemberi ülésszakon önálló napirendkét terjesztik be az új lakásgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos javaslatokat. A határozathozatal előtt az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte a parlamentben megjelent Horst Horrmannt, Alsó-Szászország művelődésügyi miniszterét és a küldöttség tagjait, akik Glatz Ferenc művelődési 'miniszter meghívására tartózkodnak Magyarországon. Határozathozatal Ezután határozathozatalra került sor: az Országgyűlés a kormány beterjesztett programját nem fogadta el. Ezután vita kerekedett a határozathozatal értelmezését illetően. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.), a Magyar Rádió főmunkatársa a kormány leszavazásaként értékelte a szavazás eredményét. Kifejtette: az így kialakult helyzetben különösen időszerűnek tartaná, ha a parlament döntene Bánffy György képviselőnek arról az indítványáról, hogy az Országgyűlés A következő napirendi pontként Békési László pénzügyminiszter első olvasatban terjesztette a Tisztelt Ház elé a jövő évi költség- vetés irányelveit és legfontosabb előirányzatait. — A kormány költségvetési tervezete következetesen haliad azon a nyomvonalán, amelyet a parlament júniusi ülésszakán a költségvetési reform koncepció kenetében meghatározott. Ennek lényege, hogy csökken a költségvetés részesedése a GDP- ből, mérséklődik az állami jövedelemelosztás és újraelosztás mértéke, csökkennek a oszlassa fel önmagát, tűzze ki a választásokat, s ezzel is járuljon hozzá az országban kialakult feszült helyzet csökkentéséhez. Amint kiderült, a feloszlatási javaslattal Eke Károly nem ért egyet. A továbbiakban a képviselő bejelentette, hogy a magyar történelmi pártok — a Független Magyar Demokrata Párt, a Keresztény- demokrata Néppárt, a Magyar Függetlenségi Párt, a Magyar Néppárt, az MSZDP és a Szociáldemokrata Párt — megkeresték a független képviselői csoportot egy indítvánnyal. Ebben a felhívást megfogalmazó -pártok bizalmukról és támogatásukról biztosították a jelenlegi Országgyűlést és a kormányt, mert alkalmasnak tartják azokat az ügyek intézésére a jövő évi parlamenti választásokig. Végül: a kormány mostani előterjesztését az Ország- gyűlés csak első olvasatnak tekinti, s decemberben foglal állást a programokról. gazdasági szféra támogatásai, az állami [beruházások nagyságrendje, a védelem és igazgatás költségeinek részaránya miközben nő az egészségügy, az oktatás és szociálpolitika részesedése. Mérséklődni fog a költség- vetés hiánya is. A folyó költségvetés növekedése 1989-hez viszonyítva 66 milliárd forint, 13 százalékos lehet, ami 3—4 százalékkal elmarad a GDP folyóáras növekedése mögött A kiadási szerkezetben a gazdasági szféra támogatásai 17 százalékkal csökkennek, miközben a társadalmi közkiadások egészségügyi, oktatási tételei közel 40 százalékkal növekednek. A költségvetés struktúrájának fokozatos átalakítása mellett négy területen tervez a kormány olyan változtatásokat, amelyek a költség- vetési reform részét képezik. Ezek a szociálpolitika és az egészségügy finanszírozásénak cseréje a költségvetés és a társadalombiztosítás között, a tanácsok új finanszírozási rendszerének első elemei, a támogatás csökkentési és adókorszerűsítési program folytatása, valamint a lakásfinanszírozási rendszer módosítása. Támogatáscsökkentés A következőkben a miniszter a költségvetési koncepció legfontosabb kiadási tételeivel foglalkozott. A kormány támogatáscsöklken- tési programja 1990-re eredetileg mintegy 40 milliárd forintos támogatáscsökkentéssel számolt. A szakmai előkészítés 31,5 milliard forintnyi támogatásos ökken- tést tudott megalapozni, így az ez évi 190 milliárd körüli összes támogatás jövőre 158 —159 milliárd forintra csökkenhet. A támogatások csökkentése másfél-két százalékkal növeli a fogyasztói árszínvonalat, a helyi 'közlekedésben. az energiahordozóknál, a víz- és csatornadíjaknál, valamint: a lakbéreknél. Csökkennek a támogatások az alacsony hatékonyságú tőkés export, valamint a rubelelszámolású áruforgalom és a termelő beruházások területén is. — Ma a támogatások alig néhány területre koncentrálódnak — ^mondotta — Túlnyomó többségük ete agrárszférához, a helyi és távolsági közlekedéshez, a lakásépítéshez és -fenntartáshoz, valamint a külkereskedelmi áruforgalomhoz kötődik. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a lakosság életszínvonalát közvetlenül befolyásoló támogatáscsökkentés esetén elkerülhetetlen a növekvő mértékű szociális kompenzálás, amely gyakran felemészti a támogatás- csökkentéssel elérhető költségvetési megtakarításokat Valamennyi szempontot mérlegelve a kormány úgy látja, hogy a jövő esztendőben nagyobb mértékű támogatáscsökkentés nem vállalható. Ezután Békési László a társadalmi közkiadások jövő évi koncepciójáról szólt. A tervezett növekedés itt a legjelentősebb, folyó áron számítva 19 százalék. Ez a növekedés azonban lényeges belső arányváltozásokat takar. A gazdasági válság körülményei között készülő költségvetés négy térülteién vállalhat prioritásokat; a szociálpolitikában, az egészségügyben, az oktatásiban és a tudományos kutatásban. Az összes többi területen stagnálásra, illetve jelentős reálérték-csökkentésre kell felkészülni, Szociálpolitika — A szociálpolitika a jövő évi költségvetés egyik kiemelt területe. A koncepcióban tervezett 35 milliárd forintos szociális csomag az év közben többször is növelt 27 milliárd forintos idei kiadásokhoz képest mintegy 30 százalékos növekedést tartalmaz. Ez annyit jelent, hogy jövőre két részletben tervezett, havi 800 forintos nyugdíjeméléssél a nyugdíjak reálértékének megőrzése 5400 forintig biztosítható, az alatt, növelhető. Havi 300 forintos gyermekenkénti csa- ládipótlék-növélés garantálja a családi pótlék reáTórték- megőrzését is, és sok kerülhet e nagyon fontos támogatási forrna állampolgárt jogon alapuló kibővítésére Ezenkívül a legrosszabb helyzetben élő családok egyedi támogatására 4 milliárd forinttal többet fordíthatnak majd a helyi tanácsok, a lakosság életviszonyainak legjobb ismerői. Az egészségügyre tartvezeitt 65 milliárd forint nemcsak a meglevő hálózat működtetésére nyújt fedezetet, hanem a fejlesztések üzemeltetésére, az egészségügy korszerűsítésére, rekonstrukciós programok megvalósítására is. A miniszter a továbbiakban szólt az egészségügy és a társadalombiztosítás közötti feladatmegosztás módosításáról is. Januártól a társadalombiztosítás átveszi az egészségügy finanszírozását, áprilistól a költségvetés a családi pótlék kifizetését. A javasolt megoldással a társadalombiztosítás tartalékai mintegy 4 milliárd forint többlettel tovább növelhetők, a költségvetés pedig képes átvenni az áprilisira törvénnyel, állampolgári jogúvá szélesíthető családi pótlék finanszírozását. Egészségügyi oktatás Békési László kifejtette: az egészségügyben, az oktatásban, a tudományos kutatásban, az igazságügyben és a rendőrségnél a költségvetés teljes körű állami támogatással fedezi a minden eddiginél nagyobb mértékű, a költségvetési szerveknél dolgozó csaknem egymillió ember további bérlemaradását megakadályozó 16 százalékos mértékű béremelést. Ezenkívül állami támogatás fedtezi az egészségügyben, az élelmiszer-, energia- és gyógyszerárak növekedését, az oktatásban az élelmiszeráremelés kihatásait, valamint az egészségügyben és az oktatásban újabb, bérlemaradást csökkentő központi bér- politikai intézkedéseket. Így az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok jövő évi béremelése meghaladja a 25 százalékos mértéket. A többi költségvetési területen is végre kell hajtani a 16 százalékos béremelést, tehát az igazgatásiban dolgozóknál éppúgy, mint a fegyveres testületeknél, vagy a kulturális intézményekben, ám ennek fedezetét saját erőforrásokból, megtakarításokból, létszámcsökkentéssel, illetve felesleges szervezetek, intézmények felszámolásával kell megteremteni. — A védelem és az igazgatás rendkívül szigorú feltételek között működhet 1990-iben — fejtette ki a miniszter a továbbiakban. — A védelmi kiadások a folyó évi erőteljes csökkentés után jövőre sem növekedhetnek, ami a hadseregben is végrehajtandó béremeléssel együtt több mint 20 százalékos reálérték-csökkentést jelent. Lakásfinanszírozás A tanácsok finanszírozási rendszerének tervezett korszerűsítéséről szólva rámutatott: — A tét az, hogy maradjon-e még egy évig az eddigi pénzügyi mechanizmus, amelyben a személyi jövedelemadó és a helyi bevételek mellett az állami támogatás hiánypótló szerepet tölt be és egy alkumechanizmus nyomán alakul ki, vagy már 1990-től térjünk át az állami támogatás normatív, parlament által jóváhagyott, az ellátandó lakosság létszámához igazodó elosztására. A kormány ezt az utóbbi megoldást javasolja. A 90-re tervezett pénzügyi mechanizmus természetesen még nem lehet teljes körű, hiszen az önkormányzati tulajdonról, a helyi adóztatásról s az ön- kormányzatokról csak jövő évben születhetnek új törvények, így a tanácsok új gazdasági, pénzügyi rendszere 91-től válhat teljessé. — Az egész költségvetés legneuralgikusabb pontja a lakásfinanszírozás tervezett módosítása. A mai helyzet tovább már tarthatatlan, mindenki számára elfogadhatatlan. A fiatalok lakáshoz jutási esélye a jelenlegi rendszerben nem javítható, az állam képtelen tovább finanszírozni a napjainkra 91 (Folytatás a 3. oldalon.) Csökkennek a támogatások, emelkednek a bérek A pénzügyminiszter expozéja a költségvetésről Békési László és Varga Imre eszmecseréje a tanácskozás szünetében Parlamenti jegyzet Hat párt egységre lépett Az Országgyűlés tegnapi ülésén megbillent a hatalom kényes egyensúlya. A dolog pedig úgy történt, hogy Horváth Lajos levezető elnök megszavaztatott egy olyan előterjesztést, amely első olvasatban került a honatyák elé, így abban még nem kellett volna állást foglalni. Mindegy, a szavazás megtörtént, és az az eredmény jött ki, hogy a képviselők nem értenek egyet a kormány előterjesztésével (más kérdés, hogy még nem is kellett egyetérteni). Lett erre nagy riadalom: Eke Károly kilencvenegy ellenzéki képviselő nevében a mikrofonhoz sietett — az ő személyes készüléke, melyet általában a zakójuk hajtókáján viselnek a képviselők — elromlott, és már-már a reformkori diétákat idéző hevülettel egy manifesztummal állt elő. Ez azt tartalmazta, hogy hat párt kvázi-koalíciára lépett és a Független Képviselők csoportjával egyetemben a társadalmi stabilitás érdekében életüket és vérüket ajánlják a kormány és a parlament megmentésére. A labilitás pszichózisát egyébként az lopta be a falak közé, hogy az ülésszak első napján Bánffy György budapesti képviselő azt a javaslatott tette, hogy mondjon le a parlament és ezzel erőszakolja ki az új választásokat. Aki többet akart tudni a tanácsteremben történt közjátékról, annak módja volt tájékozódni az ebédszünetben tartott sajtótájékoztatón, ahol jelen volt a Független Képviselők megbízottja és a hat párt egy-egy képviselője. Először Eke Károly mondta el mivégből is alakult ez a platform. Nos hát, az semmiképpen nem lenne jó, ha a parlament lemondana és a választások március 11-én lennének. Ugyanis egy hatalmi vákuum keletkezne a képviselő szerint, hiszen a már lemondott Országgyűlés nem érezne magában elég erkölcsi erőt a döntéseik meghozatalához, ráadásul még a kormány széke is inog. A hat történelmi párt képviseletében Kővár Gyula mondta el, miként is jött létre az egység. Szerinte a pillanat történelmi, mert a magyarság történetében először fordult elő, hogy egy asztalhoz ültek a pártok és közös nyilatkozatot írtak alá. Ez a koalíció november 3-án kovácsolódott, akkor, amikor a pártoknak szánt százmillió forintot kellett elosztani. Akkor egy asztalhoz ültek és együtt maradtak. Most valameny- nyien úgy vélekednek, hogy számukra a kormány több mint elfogadható — más kérdés, hogy azért bírálni fogják —, ennek a kormánynak bizalomra, nyugalomra, alkotó csöndre van szüksége és nem lehet kitéve a pártharcok szenvedély hullámzásainak. Aztán a jelenlévő pártvezetők elmondták, miért nem lenne nekik jó a március 11-i választás. Elsősorban a parlament jelenlegi ösz- szetételében már felnőtt, történelmi küldetése van, és ezt fejezze be. Másrészt viszont a pártoknak időre van szükségük, hiszen programjukkal még nem tudtak a választóik elé állni, mert — amint azt Takács Imre elmondta — nem segíti őket a kontaktusteremtésben sem a tv, sem a rádió, sem pedig a sajtó. Irodájuk nincs, gépkocsijuk sem, és sem telefonnal, sem telexszel nem rendelkeznek; ha jönnek a zord téli napok, miként érik el a megismerkedés szándékával az ország legtávolabbi csücskét? Ha pedig nem tudnak eljutni a néphez, akkor hol van itt az esély- egvenlőség? Tiszta választást akarnak. ehhez viszont az kell, hogy az Országgyűlés szolgálja le a mandátumát az utolsó napig — ez a jövő év közelije — és addig a nár- tok is szót értenek a jövendőbeli választóikkal. Ezzel az érveléssel a pártvezető alaposan feladta a labdát az újságíróknak, akik nem is késlekedtek azt lecsapni. Hát hogy is van az, hogy ők éppen a pártharcok kivédésére szövetkeztek — ugyanakkor a saját érdekük szerint alakítanák az ország sorsát annyira befolyásoló választások időpontját? Az köztudott, hogy a Nyugat — ahol a tőke állítólag ugrásra készen áll — az új időszámítást Magyarországon a parlamenti választásoktól kezdi, ezt kitolni egy távolabbi dátumra mindenképpen az ország érdeke ellen szól. Nos, a válasz csak az volt, mint korábbam: a pártoknak pénzre, időre és lehetőségre van szüksége ahhoz, hogy a választásokra felkészüljenek. Eke Károlytól azt kérdezték: miért véli, hogy a parlament elvesztené erkölcsi súlyát, ha éppenséggel a feloszlatásáról döntenek? Ez,a lehetőség feltehetően valamennyi honatya fejében megfordulhatott már, és nem érné őket a meglepetés erejével. Másrészt hivatalban, maradnának egészen az új parlament alakuló üléséig, és hát esküt tettek arra, hogy az ország törvényességére, mandátumuk lejártának utolsó másodpercéig lelkiismeretűk szerint ügyelnek. Természetesen az ülésteremben stabilizálódott a helyzet: kiderült, hogy közel sem olyan ingatag a kormány helyzete, és a napjainkig bejegyzett negyvenhét párt érdeke szerint nem is szabad a hatalom stabilitását veszélyeztetni. Palágyi Béla
