Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-22 / 278. szám

9. NOVEMBER 22. 3 Mién**, Isgkezdödött az Országgyűlés novemberi ülésszaka 'olytatás a 2. oldalról) ve, eaedalcei az éleződő lémáklkal szemlbenézve meghaitáiroznuinik az évi gaadasáigpoMitáka latoit. A javasolt igazdaságpo- a alapján Ibelső gaizda- mozgásoklba a gyorsabb ntokozás érdekében né- ' új mozgaitóarőit ikivá- c bekapcsolni — íuamig- >zta ezután az előter- ő — Alapvetőnek a i kényszerek tokozását uk. Tovább szélesítjük importversenyt, a kon*- bilis dimpcmt liiberaüaá- iak továbbvitelével; a ' ő üegnagydbib onéntók- k Ivánjuk piaci alapokra zni rubel elszámolású kedelmi kapcsodatain- konmányzatá váütolko- lénkítő program segíti Iső piacon, új vállaujko- t kibontakozását, a pí- erseny erősítését. Gyor- •ütemben teremtjük a piacgazdaság hiányzó menyeit, a tőkepiac ,im- vnyéket (péLdául a lét, befektetési alaipo- fejlesztésri pénzáintézete- a munkaerőpiaci ám- únyeket (munlkaerő- : kodás, át- és tovább- js síb.). A piaci ver- szalbályai.t (törvényi un kívánjuk meghajtá- . és megszervezzük az ú piaci (kontrollt. Ver- ■mleges gazdasájgi 11 yozást érvényesiitünik, ul a .támogatások le^ évei, ^ a tulajdonosi •ék kérdéseinek rendé­ül. Jbb lépcsős adóteher- osökkentés k a változások szüksé­gét a vállalkozói ér- pviseletek és a szak­vetek is elismerik, és delő 'biztosítékok tt támogatni kívánják, entős változást okozhat 'lajdonreform kibonta- t-ása, amely a tulajdo- érdeket kíván-ja aktív uági mozgatóerőként osítani. Még ebben az gondoskodik a kor­át az állami tulaidon lesi, kezelési rendjé- ú védelmének jogi ren- ről. Megfelelő jogi Vozás bázisán kerül- >r a privatizálási akci- zélesítésére az ipar, az 1 rukturális területek, a ed elem, a szolgáltatá- i lágában. A megmara- ami tulajdon olyan lését alakítjuk ki, et a valós gazdasági ultség határoz meg. ibb folytatjuk a meg- t kínálatélénkítő libe- >ós gazdaságpolitikát, zdjük szabadabb de­limit devizagazdálko- építését, növeljük a elszámolású kereske- ben résztvevő gazdál- szervek mozgásterét, nflációs kockázatokat (elve kívánunk lépni k és bérek további li- (álásában. Az értékpa­cok, a tőzsdék új lehető- t jelentenek a tőkemoz- számára. A vállalko- élénkítése érdekében ' 990-ben sor kerül az bek csökkentésére, (t több lépésben to- folytatunk. A kor­át a gazdálkodás sza­kszerében deregulá- ogramot hajt végre (cr jogi és adminiszt- elöírás felülvizsgálatá­enes Ernő kiemelte, kívánt gazdasági vál- : felgyorsításában fo- : szerepet szán a If.or- a külföldi tőke bevo­A működőtöké im­a kormány szakértői ( •isokat mérlegelve évi illiárd dollár körül cűsítik. vábbiakban rámuta- /. erőteljes világpiaci a piac meghatározó szerepének erősödése, az ál­lami gazdasági funkciók ez­zel kapcsolatos módosulása, a liberalizáció fokozatos ki- terjesztése a gazdaság-poli­tikai program kiemelkedően fontos elemévé teszi a vá­sárlóerő teljesítményekhez igazodó szabályozását. A differenciált teljesít­ményekhez igazodó bérezés kialakításának érdekében a bér-, kereseti rendszer tel­jes körű liberalizálására tö­rekszünk — mondotta. — Ez csak akkor vállalható, ha kialakul az önkorlátozó tí­pusú, garanciákat és szank­ciókat is tartalmazó érdek- egyeztetési rendszer, ame­lyen a szakszervezetekkel és a vállalkozó érdekképvisele­tekkel együttműködésben dolgozunk. Szűkös erőfor­rás-lehetőségeink és pénz­ügyi helyzetünk mellett ás kiemelt figyelmet fordítunk az egészségügyi és szociális ellátás és az oktatás, a csa­ládok szociális terheinek el­viselhetővé tételére. Nagy változást jelentenek a kor­mány illetékes szakszervei­nek lakásrendszerünk meg­újítását célzó javaslatai. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel hogy a rendszer változatlansága esetén mű­ködése finanszírozhatatlan­ná válik. Piaci típusú lakás- rendszer felé haladunk (a lakásállomány háromnegye­de jelenleg is személyi tu­lajdonban van), ez piaci lakbérek és piaci hitelkama­tok fokozatos kialakítását, és természetszerűleg szerve­zett és ellenőrzött lakáspiac megteremtését jelentené. Az állam feladatai emellett szo­ciális természetűek, a lak- bérterhek és kamatterhek viselésében támogatni kell az arra jövedelmi és szociá­lis helyzetüknél fogva rá­szorulókat. A javasolt lakás- rendszerbeli változtatás két­ségtelenül nagy konfliktusok forrása, széles körű az el­lenérdekeltek köre. Mégis; gazdaságilag racionálisabb, szociálisan igazságosabb rendszer kialakulását ered­ményezi — mondotta befe­jezésül Kemenes Ernő. Minimalizálni a pénzromlást Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke fel­szólalásában kiegészítette Kemenes Ernő tájékoztató­ját és a jegybank szerepét tette árnyaltabbá a képvise­lők számára. Az MNB a jelenlegi hely­zetben bejső pénzpolitikánk és külső finanszírozható­ságunk lehetőségeit szem előtt tartva javasolja a kor­mány 1990—92. évi gazda­ságpolitikai programjának megerősítését. Az MNB szükségesnek tartja annak az elvnek és követelmény­nek határozott érvényesíté­sét^ hogy minimalizáljuk a pénzromlást, az inflációt, a nemzeti valuta további tér­vesztését — tette hozzá be­fejezésül. A hároméves kormány- programról elsőként Nagy- iványi András, az építési és közlekedési bizottság elnöke fejtette ki véleményét, A képviselő a termelő infra­struktúra és a lakásgazdál­kodás szempontjából érté­kelte a programcsomagot. Figyelmeztetett arra, hogy a kormány előterjesztése el­nagyoltan foglalkozik az infrastruktúra helyzetével. Az előadó végezetül rö­viden érintette a lakásgaz­dálkodás helyzetét, rámutat­va, hogy az állam fokozato­san ki akar vonulni a la­kásépítés és -fenntartás fel­adatából. Ez elfogadhatat­lan; javasolja tehát a par­lamentnek, hogy a jelenlegi vitában ne foglaljon állást a tervezet lakásgazdálkodási koncepciójával kapcsolat­ban, hanem azit egy átfogó vita keretében tekintse át. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutatóin­tézetének főigazgatója java­solta, hogy a kormány — akár az Országos Tervhiva­tal bázisán is — hozzon létre gazdasági • minisztériumot vagy töltse be a gazdasági államminiszter • posztját. Szakértők véleményére tá­maszkodva annak adott hangot, hogy a kormány gazdasági programjából hiányzik a hazai vállalko­zások megújításának a szán­déka. Válságterv három hónapra Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) Ráckeve kör­zeti állatorvosa javasolta: a hároméves terv helyett há­rom hónapi, vagy legfeljebb féléves válságtervet készít­sen a Minisztertanács. Kovács Lászlóné (Buda­pest, 7. vk.), a Meggyfa ut­cai napköziotthonos óvoda •óvónője kifogásolta, hogy a kormány hároméves gaz­daságpolitikai programja nem tartalmaz részletes szo­ciálpolitikai elképzeléseket. Véleménye szerint a prog­ramban felvázoltak nem te­szik lehetővé a lakosság szo­cialista biztonságának meg­őrzését. Kenyeres Árpád (Buda­pest, 55. vk.), a kispesti textil- gyár üzemvezetője szinte sokkolónak nevezte az or­szág helyzetére vonatkozó új adatokat, aminek követ­keztében nehéz indulatok nélkül szólni a kormány programjáról. Ezután a meg­határozott célok és a min­dennapi gyakorlat közötti döbbenetes a különbségekre, és számtalan ellentmondásra hívta fel a figyelmet. Fillő Pál (Budapest. 18. vk.). az Athenaeum Nyom­da korrektor-főrevizora azt fejtegette, hogv a konceoció elfogadása c=ak a költség- vetés helyzetén javíthat, de a lakáshelyzetet tovább sú­lyosbítja. Kiss Dezső íBorsod-Abnúi- Zemplén m.. 8. vk.). a Bor­sodi Szénbányák vezérigaz­gatója kérte a' kormányt, hogv mielőbb és megnvug- tatóan rendezze a hosszú tá­vú energetikai program ré­szeként a hazai szénbányá­szat sorsát, jövőjét. Az Országgyűlés este hat órakor befejezte novemberi ülésének első munkanapját. Szolnok megye képviselői a vitát hallgatják Szolnok és a világkiállítás Vállalkozók kerestetnek! Vámszabadterület az új 4-es körül? A tervek szerint decem­ber (közepén születik meg a döntés a nemzetközi iroda részéről a világkiállítás helyszínéről. Magyarország és Ausztria fővárosai jó eséllyel pályázhatnak erre. Ez azonlham nem jelenti azt, hogy az ügy (problémamen­tesen 'halad előre. Végleges elképzelések igazából még nem alakultak ki. Sok még a (bizonytalanság a 'kiállítás körül. Ilyen az is, hogy Bu­dapest mellett a vidék ho­gyan tud ebben a nagysza­bású eseményben részt ven­ni. A (kérdőjelek legfőkép­pen a Budapestitől keletre eső országrészben szaporod­nak. A ilegkevesébb bizta­tást. reális elképzelései ja­vaslatot éppen ez a terűiét (kapott az, amelyik egyéb­ként is mostohábbnak érzi saját helyzetét. Abban a legtöbben egyetértenek, a keleti területeknek is része­sedniük keli a világkiállítás áldásaiból. De hogyan? Szolnok már a múltban is fontos vonzáshelye volt az Ailföldön az lipari, keres­kedelmi tevékenységnek^ Alkalmassá tette erre min­denekelőtt közlekedési hely­zete, amellyel tulajdon­képpen ma sem versenyez­het egyetlen más város sem az említett térségben. Elég csak megemlíteni azt, hogy már ma is — 'közúti és vasúti csomópont adott­ságai révén — középtávon be léhet kapcsolni a légi- áruszállításlba, 'hosszabb tá­von pedig folyami kikötő­ként is szerepet játszhat. Az új Tisza híd, az új 4-es pe­dig további lehetőségeket (tár fel, amelyek éppen a vi­lágkiállítás időszakára re­alizálódhatnának. (bekap­csolva ezzel Szolnokot ebbe a hatalmas vállalkozásba. Ezekről a lehetőségekről szól egy most elkészült VÁ- TI tanulmány, amely a me! gyei és a városi tanács megbízása alapján készült. Továbbiaklban ennek leg­fontosabb megállapításait osztjuk meg az olvasóval. A tanulmány albból indul ki, hogy a Magyarországtól keletre megindult változások lényeges fejlődési lehetősé­get biztosíthatnak Szolnok számára. Itt mindenekelőtt a Szovjetuniót kell megem­líteni, hiszen 'gazdasági ér­telemben éppen, a Szovjet­unió rendelkezik azokkal a (lehetőségekkel, amelyek a nyugati tőiké számára min­dig is vonzóak voltak. Ed­dig azonban ezeket a lehető­ségeket különböző okok mi­att nem lehetett (kihasznál­ni, részben a szovjet gazda­ság lassú fejlődése, bürokra­tikus irányítása, infrastruk­túrájának fejletlensége, részben a nyugati tőke az előzőek által is meghatáro­zott óvatossága miatt. A peresztrojka folytatódása vi­szont olyan potenciális le­hetőségeket tár fel. amelyre nekünk magyaroknak is (ké­szülni kell!. Ki kell használ­ni azt a lehetőséget, hogy a szovjet—nyugati kapcsola­tok „ütköző állama” va­gyunk, potenciálisan nagy tranzit forgalom lehetősé­gével. Ezt azért is célszerű így fogalmazni, mert áhíhoz, hogy valóiban tran- zit ország legyünk, sa­ját infrastruktúránkat is magasabb színvonalra kell emelni. Témánk szempont­jából ez azt jelenti, 'hogy a közlekedési hálózat fejlesz­tésén túl, vonzó lehetősége­ket 'kell teremteni a raktá­rozás, a csomagolás, a pénz­ügyi szolgáltatások, jármű­vek és gazdáik kiszolgálása, kereskedelmi tevékenység, sttb. területén. A fenti tevé­kenységeket leggazdaságo­sabban egy olyan kereske- dlelimi vámszabadterület tudja elvégezni, amelyre az új 4-es által hasznosítható területek révén Szolnok ká­váiban alkalmas .lehet. A közlekedési lehetőségeken túl indokolhatja ezt még a város és környezetének ipa­ri, mezőgazdasági és rész­ben már meglévő infra­strukturális fejlettsége is. Tálán ‘nem kell hangsú­lyozni az ilyen jellegű vál­lalkozás pozitív (hatásait a városra és tágabb környe­zetére. Exipont lehetősége­ikéit biztosít az ipari, .mező­gazdasági üzemek számára, deviza bevételit jelent a komplexum működése. a meglévő áipar szerkezetének átalakulását segítheti elő, olyan infrastruktúra megje­lenését jelentheti (nagykeres­kedelmi, vendéglátóipari, igazgatási -pénzügyi, üdülési, szerelés-javítás, st.b.), amely jelentősen segítheti a város fejlődését, a magasan kép­zett szakemberek letelepe­dését. a foglalkoztatási gon­dok megoldását. Természe­tesen mindez nem megy .pénz nélkül. Ezért ezt a (ha­talmas lehetőségeket kínáld feladatot célszerű vállalko­zásként megoldani. Ebben a külföldi tőkének — keleti­nek és nyugatinak egyaránt — nagy szerepe lehet, de a hazai válilialikozásokruak is. Tehát vállalkozók kerestet­nek! Füle István A november 26-ai népszavazásról Az MSZP Szolnok Megyei Irodájának álláspontja 1389. november 26-a fontos ál­lomása a demokráciára való át­menet folyamatának. A Ma­gyar Szocialista Pátt Szolnok Megyei Irodája demokratikus vívmánynak tartja az állam­polgárok jogát a népszavazás­hoz, azt szorgalmazza, hogy él­hessenek vele. Álláspontja, hogy az átmenet stabilitása érdeké­ben minél előbb demokratiku­san megválasztott köztársasági elnöke legyen az országnak! A többpá.rti. parlamenti vi­szonyok közepette súlyos gaz­dasági-társadalmi döntéseket kell hozni. Ebben a helyzetben kemény politikai csatákra kell számítaná, melynek velejárói le­hetnek kormányválságok épp­úgy, mint idő előtti új parla­menti választások. Nem mind­egy, hogy a köztársasági elnök megbízatását kitől kapja, legi­timációja közvetlenül a néptől vagy a parlamenttől ered! Ho­gyan emelkedhetne fel-ül' egy olyan elnök a parlamenti csa­tározásokon. akit éppen a par­lament választott elnökké? Csak a nép által megválasztott köz- társasági elnök tudhat maga mögött pártérdekeken felül­emelkedő bizalmat! Csak az ilyen; elnök tölthet be kiegyen­súlyozó, stabilizáló szerepet! Csak egy nemzetközileg is elu ismert, a nép bizalmát élvező, barát és (politikai ellenfél által egyaránt tisztelt köztársasági elnök lehet ma az, aki az el- igazoidáshoz szükséges stabilitást visz az átmeneti helyzetbe! Születőben levő demokráciánk még törékeny. Ma van szükség igazán a politikai intézmény­rendszerben olyan tényezőre, amdly nyugalmat, biztonságot adhat. Ezért nemzeti érdek, hogy az államfő megválasztásá­ra minél előbb kerüljön sor! Valamennyi pártnak demok­ratikus joga. hogy önálló állás­pontot alakítson ki a köztár­sasági elnök megváHasztásának általa legmegfelelőbbnek tar­tott időpont járói és módiéról. És a 2 is, hogy álláspontját a törvénye^ (lehetőségeket felhasz­nálva igyekezzen minél széle­sebb körbon elfogadtatni. Vi­szont senkinek sincs joga a népet saiát pártérdekei szerint manipulálni, és a népszavazás intézményét ehhez eszközként felhasználni. A Mag var Szocial ista Párt- Szolnok Megyei Irodája, miköz­ben elítéld az ilyen módszere­ket, a november 26-ai népsza­vazást tiszteletben tartja, ezért az MSZP megyében élő tagjait és szimpatizérusait nem szólítja fel távolmaradásra. E döntésénél nem pártpoliti­kai szempontok vezérlik .nem a népszavazás lehetséges végered­ményének a párt számára kedvező vagy kedvezőtlen kö­vetkezményeit. hanem a jog és törvény tiszteletét tekinti elsőd­legesnek. A Magyar Szocialista Párt Szolnok Megyei irodája ezért mindazokat, akik a köztársasá­gi elnök miellöbbi — népszava­zással történő — megválasztá­sát kívánják, személytől és pártállástól függetlenül- most arra szólítja fel. hogy november 26-án az első kérdésre NEM-mej szavazzon! A többi kérdésben a parla­ment — törvényi erővel — már döntött, melyeket pártunk tisz­teletben tart. Végrehaj tásuk a megyében e döntéseknek meg­felelően történik. Magyar Szocialista Párt Szolnok Megyei Irodája Újdonság a Hűtőgépgyárban A Minikonyha prototípusát a hűtőtechnikai laborban vizsgálják nzs

Next

/
Oldalképek
Tartalom