Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-22 / 278. szám

SZOLNOK MEGYEI POLITIKAI NAPILAP w Ara: 4.30 Ft. XL. évf. 278. sz. 1989. november 22, szerda Megkezdődött az Országgyűlés novemberi ülésszaka Eliterjesztették i kormány Kedd délelőtt néhány perccel 10 óra után megkezdődött az Országgyűlés novemberi ülésszaka. Fodor István, az Or­szággyűlés megbízott elnöke a napirend ismertetése előtt bejelentette: az ülésszak előreláthatólag négy napig tart. Tájékoztatta a plénum tagjait arról, hogy dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet képviselői mandátumáról lemondott, a Nógrád megyei 6. számú választókörzet pótképviselője azon­ban a megbízatást nem vállalta. Szólt arról is, hogy a nem­zetiségek és az egyházak képviseletére, közjogi szerepük in­tézményesítésére vonatkozó tervezet még nem készült el, azt a kormány csak a decemberi ülésszakra tudja benyújta­ni. Fodor István elmondta: a mostani ülésszakra 13 interpel­láció és tizenkét kérdés 'érkezett a képviselőktől. A tör­vényhozás elsőként önálló képviselői indítványok napi­rendre . tűzéséről döntött. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) 63 képviselőtársával együtt a népszava­zásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. tör­vény alapján népszavazás elrendelését kezdeményezte a nemzeti ünnepek, illetve az állami ünnepek meghatározá­sára. A kormány nevében Kulcsár Kálmán igazságügymi­niszter válaszolt: a Minisztertanács nem ennek a parlament­nek kívánja benyújtani a javaslatot. Az indítványtól ennek nyomán a képviselők elálltak. Ezek után további indítvá­nyok sorsáról döntöttek. A tárgysorozat ismerteté­se előtt Bánffy György (Budapest, 4. vik.) ügyrendi kérdésben kért szót. A képviselő megítélése szerint a gazdasági és a kormány­zati téren válságos helyzet alakult ki. Ennek további romlása veszélyeztetheti a parlament által már elfoga­dott törvények maradékta­lan megvalósítását is. A to­vábbi ellehetetlenüléstől a nemzetet szerinte úgy lehet­ne megmentem, ha az Or­szággyűlés december 11-i hatállyal — megbízatásának lejárta előtt •— kimondaná feloszlását. A felvetett in­dítvány bizottságokban tör­ténő megtárgyalására Fodor István ígéretet tett. A plénum ezután elfogad­ta az ülésszak tárgysoroza- Mt. 1. Személyi kérdés; 2. Tájékoztató a Miniszter- ' anács 1990—1992. évi gaz­daságpolitikai programjá­éi; 3. Tájékoztató a Magyar köztársaság 1990. évi költ- égvétésének irányelveiről; 4. A magánszemélyek jö- edelemadójáról szóló tör- cnyjavaslat, az általános forgalmi adóról szóló tör­vényjavaslat, a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. vi IX. törvény módosításá­éi szóló törvényjavaslat, az llami vagyon utáni része­sedésről szóló törvényjavas­lat tárgyalása; 5. Az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosí­tásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 6. Az alkotmány módosí­tásával összefüggésben a Magyar Népköztársaság Ügyészségéről szóló 1912. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Büntető törvénykönyvről szóló törvény, a büntető el­járásról szóló törvény, vala­mint a büntetésekről és in­tézkedésekről szóló törvény­erejű rendelet módosításá­ról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 1. A Munka törvényköny­ve módosításáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása; 8. A Polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvény- javaslat tárgyalása; 9. AZ' 1995-re tervezett Budapest—Bécs világkiállí­tás előkészületeiről szóló tá­jékoztató megvitatása; 10. Tájékoztató a pártok költségvetési támogatásáról az általános választásokig terjedő időszakra; 11. Interpellációk, kérdé­sek; 12. Bejelentések, nyilatko­zatok; 13. Személyi javaslatok tárgyalása az Alkotmánybí­róság tagjairól, valamint az Állami Számvevőszék el­nökhelyetteséről. Az első napirendi pont tárgyalásának bevezetője­ként dr. Pesta László, az Országgyűlés jegyzője fel­olvasta Németh Miklós mi­niszterelnök levelét, amely dr.- Fodor Istvánnak, a par­lament megbízott elnökének tudomására hozza, hogy Maróthy László környezet- védelmi és vízgazdálkodási 'miniszter 1989. november 9- én benyújtotta lemondását. A parlament, amely meg­hallgatta az érdekeltet le­mondásának indokairól hosszabb vita után, s Ma­róthy László megismételt személyes. kérését elfogadva tudomásul vette a miniszter lemondását. NÉMETH MIKLÓS; 1 politikai reform lendületet adhat ti gazdaság rendbetételéhez Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke a három­éves kormányprogram beter­jesztése előtt kért szót. El­mondotta: a Magyar Köztár­saság kikiáltásával az át­menet egy fontos szakasza lezárult, és minőségileg új szakasz kezdődött. Most jött el az idő, ami­kor a politikai reformok nagyobb lendületet adhat­nak a gazdaság rendbetéte­léhez. Az előttünk álló fel­adatok megoldásához még szorosabb együttműködésre van szükség a kormány és a parlament között. ■ Nem egymással kell konfrontá­lódnunk, hanem a valóság­gal. Ezután Németh Miklós tájékoztatást adott a képvi­selőknek az ország valós adóssághelyzetéről — ele­mezve a jelenlegi helyzethez vivő folyamatot. A Magyar Nemzeti Bank a múlt év végén hozzákez­(Folytatás a 2. oldalonj Tegnap délelőtt 10 órakor megkezdte tanácskozását az Országgyűlés Szolnokon a Kőolajtermelő Vállalat székhazában tegnap a' Dialog osztrák cég Folyamatirányítás számítógéppel címmel bemutatót tartott, melyen az NKFV üzemeiben cs üzemegységeiben már alkalmazott ipari folyamatirá­nyító rendszerek továbbfejlesztett változatait, és a szá­mítógépek működését kiszolgáló új berendezéseket mu­tatták be Fotó: K. É. Magyar -vatüfiáni tárgyalások Tárgyalások kezdődtek kedden a Vatikánban a ma­gyar kormány és az egyhá­zi állam képviselőd között a diplomáciai kapcsolatotk megteremtéséről, és — va­tikáni közlés szerint — „a magyar katolikus egyházzal kapcsolatos kérdésekről”. A magyar tárgyalóküldöttséiget Sairkadi Nagy Barna, a kor­mány mellett működő egy­házügyi titkárság vezetője, a ivatikánit Francesco Ooffla- suanino érsek, különleges megbízatású nuncius vezeti. Várható, hogy a magyar küldöttséget fogadja Agos­Trónbeszéd a brit parlamentben Az uralkodó is támogatja a kelet-európai reformokat II. Erzsébet királynő megnyitotta hagyományos trónbeszédét A kormány törvénykezési programját tartalmazó ural­kodói beszéd egyetlen új vo­nása, hogy különleges hang­súlyt helyezett a Szovjet­unióban és Kelet-Európábán végbemenő reformok támo­gatására. A trónbeszéd elöl­járóban lényegében szósze- rint megismételte a brit kormánypolitika elkötele­zettségét a NATO és a nyu­gati védelem, a nukleáris és hagyományos fegyverek megfelelő mértékű kombi­nációjának fenntartása mel­lett. Szovjet köztársaságok önállósága Elhalasztották a döntést Nem fogadta el hétfőn a szovjet Legfelsőbb Tanács a tagköztársaságok és az auto­nóm köztársaságok gazdasá­gi önállóságáról szóló tör­vény tervezetét. A törvény­hozó testület a tervezet át­dolgozására szólította fel a kormányt. A népképviselők két dol­got kifogásoltak a kormány tervezetében: 1. Meghagyná a központi irányító szervek jogainak nagy részét, míg kötelessé­geik zömét áthárítaná a köztársaságokra. 2. Nem biztosítaná a ki­sebb területi egységek és a gazdálkodó vállalatok önál­lóságát a köztársasági kor­mánnyal szemben. Semmire sem megyünk a gazdasági reformmal, ha a moszkvai központ diktátu­mát a köztársasági közpon­té váltja fel. A rigai vagy jereváni bürokrata semmi­vel sem jobb, mint a moszk­vai — érvelt számos képvi­selő. Nem örülne!; a számárnál; a inezigazilaságlhiis Miként érinti a magyar élelmiszergazdaságot a ja­nuár 1-jén várható intézke­dések, a mezőgazdasági sza­badárak bevezetése? — ér­deklődött az MTI munka­társa a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­umban. A MÉM illetékesei szerint túl sok a bizonytalanság, egyelőre még az sem tisztá­zott, hogy melyek lesznek az új szabályozók. Eddig eb­ben nem született döntés. Az azonban az előzetes egyeztetésekből máris kitű­nik, hogy továbbra is szá­mos érdek ütközik egymás­sal. A hústermelést illetően például csak abban egyön­tetű a vélemény, hogy mind az exportra, mind a bel­földre szánt hús fontos, ám abban már korántsem egye­zik a főhatóságok vélemé­nye, hogy a költségeket tel­jes mértékben a fogyasztói árban kell-e érvényesíteni, vagy továbbra is szüksé­ges-e fenptartani a támoga­tások bizonyos rendszerét. A MÉM az általános bizonyta­lanság ellenére rövidesen konkrét javaslatot is tesz a kormányzat asztalára. Eszerint immár elengedhetetlen egy úgynevezett intervenciós alap létrehozása. Ez az alap — a Hollandiában és az NSZK-ban már bevált mód­szer alapján — védené, ille­tőleg támogatná a termelő­ket. A mezőgazdaságban időnként elkerülhetetlen túltermelés esetén a gazdál­kodók hozzájutnának a va­lós költségeiket elismerő és egy minimális nyereséget tartalamzó összeghez, így nem vesztenék el termelési kedvüket. tiino Casaroli bíboros állam­titkár, aiz egyházkormány­zat vezetője is. CasamoUd és Németh Mik­lós imilniiszjterelnök kioráb- foam nyilvánosságra hozott levélváltása már rögzítette: mindkét fél részéről meg­van a készség a háború után megszakadt diplomá­ciai kapcsolatok helyreállí­tására. Fontos részletek azonban még tisztázás­ra várnak, s ezt céloz­zék a megkezdett tárgyalá­sok. Ezek első fordulója csütörtökön ér véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom