Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)
1989-11-18 / 275. szám
10 1989. NOVEMBER 18 /----------------------------------\ N em hiszem, hogy csak egyedül lennék, aki visszasírja a régi, szép világot, amikor az emberek egyhangú dobozok helyett tágas, szép családi házakban éltek úgy, hogy a meleg otthonban három generáció is helyet kapott. Az élet szabályos medret mosott magának: a szülőt a gyermeknevelés gondjától mentesítette a nagyi, az életerős generáció így dolgozhatott, nem 1 kellett pelenkamosás- | ra, cumiztatásra paza- | rolni alkotóképességének javát. Es történt mindez meghitt, érlelő közegben, ahonnan a cseperedő apróságok az idősebbek tiszteletét, élet- bölcsességük elismerését vitték magukkal az iskolába és onnan tovább. A házak arcokat viseltek: volt jómódú, volt szerényebb tehetséggel bíró, de takaros, aztán voltak Pató Pál-porták és e képből az utcán elsétáló nagy bizonyossággal megtudhatta, kik is élnek a falak mögött. Meglepetés csak ritkán érte az embert: ahol hullott a vakolat, vagy bokáig ért a gaz a kertben, ott nem volt ajánlatos tejet vásárolni, ahol viszont hívogatóan virítottak a mályvák az ablakban, és friss meszelés vakított úgy húsvét táján, ott bátran el lehetett fogadni a kínálást. Egy-egy település nyitott könyv volt az előtt, aki olvasni tudott belőle. Ez a könyv az első lakótelep megépítésével becsukódott. Panel téglalapok határolnak bennünket, dobozlakások tesznek arctalanná, jellegtelenné. Lelkünket egyforma skatulyába zárja a beton uniformis, az ablak egy másik dobozépítményre néz, ahol saját magunkat látjuk, ha kitekintünk. Ha csak a szolnoki Széchenyi lakótelepre illene rá ez a szomorú leírás, érdemes lenne barikádra menni minden négyzetméter panel ellen. De az ember panelbörtönbe kényszerült Moszkvától Londonig és Szófiától Buenos Airesig. Ennyi cement pedig már jámbor beletörődéssé szelídíti az ellenállást. Létminimum az ég alatt- De jó, hogy itt vannak, jöjjenek velem, mutatok maguknak valami érdekeset - kapja el fotós kollégám karját Csordás Mihályné a Ragó Antal ut 6-ból, aztán betuszkol bennünket a barlangrajzokkal díszített liftbe, és már rángatózik is a felvonó a tizedikre. Itt, közvetlenül a tető és az ég alatt, bizony tisztes szegénység honol. A folyosón egy fecskecsalád talált fészket magának, és a helyválasztás szemmel látható következményekkel jár: a madárcsalád komoly nyomokat hagyott a falon, folyosón és mindenütt. Csordásék lakásában látszik, hogy ott létminimumhoz közeli emberek élnek. A körülmények közel sem fényűzőek - az viszont már kifejezetten bántó, hogy a tapéta cafatokban lóg a falról az előszoba sarkában.- Hát ez az - mutat fel a háziasszony a plafonra. - A tető beázott, azt mondta az IKV embere, hogy ne nyúljunk semmihez, majd dk megcsinálnak mindent. Láthatják, hogy megcsinálták! Aztán kiderül, hogy Csordásék 1977-ben az első beköltözők között voltak a 41,5 négyzetméteres, másfél szobás lakásban, ahol jelenleg öten laknak: a szülők és a három fiú. A családfő az egyetlen kereső, d a MÁV Vontatási Főnökségén dolgozik, és nyolcezer forintot ad haza havonta, ebből kell fizetni az 1680 forintos havi törlesztést, és ^ÉPIAP Kóródi Sándor rendőr zászlós mostoha körülmények között őrzi a rendet és közbiztonságot. ebből kell eltartani a családot. Szemmel láthatóan nem könnyű. Az emeletek számával nem emelkedik egyenes arányban az élet- színvonal. Az ember az éghez közelítve is lehet"földhözragadt". A panaszos már meg is szabta a következő állomást: Csortos Ferencet, az IKV képviselőjét keresem meg.- Tényleg, mi is lesz a sorsa a beázott háznak?- Előrebocsájtom, mi nem ígértünk sem festést, sem tapétázást, azt mondtam, perelünk a tető hibája miatt és megszüntetjük a beázást. Ez így történt. Egyébként Csordásné nem mondta, hogy horribilis összeggel tartozik az államnak és ebben a pillanatban rosszhiszemű, jogcímnélküliként tartózkodik a lakásban?- Erről nem esett szó, de ha már felhozta, mennyien tartoznak az állami lakások bérlői közül? _- Nagyjából tízezer ember él állami lakásban - ez a lakosság fele - és bizony költözik ide boldogboldogtalan. Jönnek a Törteli útról háromszobásba, amikor aztán fizetni kell a fűtést, a lakbért, kiderül, hogy elszámolták magukat, csakhát ha már egyszer beköltöztek, hetvenezer forintos hátrálék- nál sem tudjuk kitenni őket. És ezek az emberek hogy élnek! Törnek, zúznak, rombolnak, hangoskodnak. Tíz, tizenkét vendég is megfordul náluk naponta, a szomszéd ilyenkor próbáljon meg pihenni, olvasni, kikapcsolódni.- Hol a leglehangolóbb a helyzet?-Az Orosz György utcában, aztán a Jászin. Sajnos olyan itt a környezet, hogy a jobbérzésű ember menekül innen. És a helyzet egyre romlik: a Jászi Ferenc 4-ben annak idején 43 lakást adtak át az első beköltözőknek, közülük már csak négyen vannak, ám az újak semmit sem tisztelnek. Nem akarok megbántani senkit, de szégyellem, hogy itt lakunk.- Ezek szerint nincs normális környék a Széchenyin?- Az Orosz György úton lévő tízemeletes poligon már elfogadható, de a Molnár Annán is szép lakások vannak, és ott a környezet is emberi. De volt olyan dugulás a Jászin, hogy két emelet is úszott a szennyvízben. Aztán kiderült, hogy valaki disznókörmöt dobott a WC-be. Az IKV-nak sajnos elfogy minden pénze az ilyen tűzoltómunkában. Törik-zúzzák ezt a drága dróthálós üveget, firkálják, sprayvel fújják a falakat, aztán jön egy tanácstag, reklamál, kivívja a meszelést. Tart is egy-két hónapig, és kezdhetnénk élőiről. A végszóra, talán slusszpoénnak, egy fiatalember érkezik, kezében patkánytetemmel.- Most végeztem véle, ott matatott a kukában, leszúrtam egy kihegyezett seprűnyéllel. Nézze, én már a bogarakat megszoktam, a csótány nem zavar, de ha már ilyen nagyobb állatok jönnek, akkor inkább kiköltözök és remete leszek - mondja felindultan a "patkányö- lő”, Ándrasek István. Az IKV-s ígéri, hogy intézkednek, mérget raknak majd ki, de szemmel láthatóan maga sincs meggyőződve arról, hogy ennek bárminő foganatja is lenne. Ez itt a Rendőrség? Ne szépítsük,, lopnak a Széchenyin, mint a szarkák. A folyosókról virágokat hordóstól, kerékpárt lakatostól, láncostól, de a lakásbetörés sem ritka. A napokban éppen a lakótelep országgyűlési képviselőjéhez hatoltak be és vittek el mindent, ami értéknek számított. Ebben úgy látszik nem tesznek kivételt; honatya, honpolgár egyre megy. A rendőrséget keresem némi információért, és mennyire elképedek, amikor egy redves, lehangoló alagsori helyiségbe irányítanak. Hát itt székelne a Széchenyi közbiztonsága. Mi tagadás, a hely szelleme kevés a bizalomhoz. Nem vagyok mindenáron rendőrpárti, de ez a szakma ezen a lakótelepen ennél többet érdemelne! Kóródi Sándor zászlós, a körzeti megbízott csoport parancsnoka mentegetőzik is, de végül csak azzal zárul az eszmefuttatása, hogy hát "ez van". Ami egyébként az érdemi munkájukat illeti? A 20 ezer ember nyugalmára hat plusz egy Bizony itt nem sok whiskyt isznak Azt is kevesen tudják - mondja a parancsnok -, hol lehet megtalálTalán majd ők kifizetik a részleteket. rendőr vigyáz, és a segítőjük úgy harminc önkéntes rendőr. Ez nem lenne túl kevés, hiszen normális dolog, ha háromezer állampolgárra jut egy rendőr, csak éppen amilyen az őrs elhelyezése, olyan a technikai felszereltségük is. Koni a közbiztonság embereit, ha valami baj van. Hát itt vannak a Bar- ta István 8. szám alagsorában. Belépéskor tessék a fejeket lehúzni. Igazán szívderítő látvány, ahogy a vállalkozói szellem terebélyesedik a lakótelepen. A Léna ként nyitottak boltot a Széchenyin; az Élelmiszer Kiskereskedelmi Válallat, az ÁFÉSZ és néhány maszek. Az Aranykannát azért kér estül fel, hogy a bolti lopásokról érdeklődjünk. Nos hát kiderült, a helyzet nem olyan tragikus mint ahogy az embei gondolná. Cigarettát, desodort, italt raknak leggyakrabban a táská ba a "szórakozott" vevők. Ha már a bolti szarkákról írunk - mondja az egyik üzlet vezető - feltétlen je gyezzük meg, hogy nem csak a cigányok lopnak, de enyveske zűek a magyarok is! Ha nincs is sehoi deklarálva, azért a2 Aranykanna, a sem mitmondó nevű, áir árukínálatával min denképp figye lemfelkeltő 100-as ABC-vei vetélkedik amelyiknek a gazdája í szolnoki ÁFÉSZ. Je lenleg az Aranykann: vezet, hiszen volt nap juk, amikor a bevételük meghalad ta az egymilliót, ám a 100-asban ií kasszíroztak már egy napon töbl mint hétszázezret. Ebben a boltbai a gyermekváros lakói fosztogatjál a pultokat; van olyan nap, amiko: tíz gyereket is fülöncsípnek lopá son. Hogy mit vásárolnak a lakó telepen élő kispénzű fiatalok, erői felül vállaló családalapítók? Álta Iában napi cikkeket, tejet, kényé rét, de főznivalót csak a hétvégén aztán kelendő a kisbabáknak vált portéka és mosószer töménytelel mennyiségben. A csúcsforgalon négy és fél hat között van, után: már kényelmesen sétálhat bárki 1 gondolák között. A 100-as dolgo zói közül sokan voltak valamilyei beosztásban a Hatvanas Csemegi üzletében. Hát ott egészen má volt a kereslet: volt olyan nap, ami kor harminc üveg whiskyt is elad tak, - itt évente három-négy üveg nyi ha elkel. Közel sem dúsgazdag emberei élnek a Széchenyi lakótelepen Azért a kincstári optimizmus tőiül sem pártolt el: éppen a napokba] nyitotta meg az OTP a totózóját Igaz, tizenharmadikára tették a: átadás napját, de hát akinek sze rencséje van, azt Fortuna ilyen bal jós előjelek ellenére is megkeresi Márpedig az itt lakóknak szüksé gük lenne a bőségszaruból kiömli minden fillérre! Palágyi Béla Fotó; Nagy Zsolt A mosószerekből sohasem elég csijuk nincsen, ha járőröznek a foszforeszkáló ruhájukban, hát a rosszban sántikálók nyomon tudják őket követni: "még dolgozhatunk, még csak a szomszéd utcában varrnak". Kérdem, milyen gyakran romlanak el a segélykérő oszloptelefonok? Kóródi zászlós legyint.- Ha műszakilag jók, akkor is idegek kellenek hozzájuk. A fiatalok benyomják a gombot, aztán a hangszóró mellé tartják a bömbölő rádiót, és a szegény ügyeletes "diszkózhat" akarata ellenére. Ha valami baja történik a készüléknek, ezért is nem szorgalmazzák olyan nagyon a megjavíttatását. A közbiztonság talán jobb annál, mint amit az állampolgárok gondolnak, csakhát ahol húszezer ember él egy rakáson, ott mindenki személyesen éli meg a másikat egyeduralmát előbb a Kehely törte meg, majd megnyílt a Szatyi büfé, most pedig olasz fagylaltozót és presszót építenek a Panel ABC szomszédjában, de az Aranykanna melletti térségen is söröző és vendégváró komplexum áll majd, ha minden jól megy. Addig pedig maradnak a lakótelep kenyéradói, azok, akik első1 A hírek szerint itt olasz fagylaltozó lesz maid ért sérelmet. A lehangoló állapot pszichózisához sajnos hozzájárul a központban lévő Léna is, ahol gyakran szabadulnak el az indulatok. A törzsközönség olyan, amilyen, és ez a színvonal nehezen változik, mert aki elköltözik innen az Üteg utcába, a Motor utcába, szórakozni visszajár a Lénába. Wishkyt csak a legritkábban vesznek az emberek Ha már ezek jönnek, akkor inkább remete leszek — monj=dja a patkányfogó.
