Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)
1989-11-17 / 274. szám
2 Néplap 1989. NOVEMBER 17. Nincs külön pnlgári vagy szncialista demokrácia Horn Gyula beszéde az Európa Tanács miniszteri bizottsága előtt A hatalomnak egy elit által történt monopolizálásával való szakítás, a pluralista demokrácia térhódítása Közép- és Kelet-Európábán új történelmi távlatokat nyit a- kelet—nyugati viszony számára — jelentette ki Stras- bourgban, az Európa Tanács miniszteri bizottsága előtt Horn Gyula magyar külügyminiszter. Köszönetét mondva a néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt meghívásért, a magyar külügyminiszter rámutatott az Európa Tanács hitvallása az emberi jogok, a demokrácia, a humanizmus védelméről, erősítéséről egyetemes, civilizációs hagyományok, értékek védelmét jelenti. Bebizonyosodik: a demokrácia és intézményei a haladó emberek küzdelmének vívmányai. Nincs külön polgári vagy szocialista demokrácia. Az eddigi megkülönböztetés csak arra volt jó Kelet-Európábán, hogy elleplezzék a hatalomnak egy elit által történő monopoli- zálását, demokráciaellenessé- get. A Magyar Köztársaságban nem egyszerűen reformokra, hanem a politikai és gazdasági rendszer megváltoztatására van szükség, s ez a váltás rohamléptekkel halad előre — mondotta Horn Gyula. Ez nem a haladó eszme feladását, netán elárulását jelenti. Mi olyan politikai és gazdasági rendszert akarunk, amely az egész társadalomnak teremt jólétet. A külügyminiszter ezután felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Köztársaság létrejöttének sajátossága: kifejezetten kedvezőtlen gazdasági feltételek kezepette ment és megy végbe Jogos a magyar nép elégedetlensége, mert emberek millióinak folyamatosan rosszabbodnak az életkörülményei. Csak egy új rendszer hozhatja létre a szociális piacgazdaságot, az egyén, a helyi közösség vállalkozásait, a gazdasági fejlődés motorjait. Ezek gyors, erőteljes, ugyanakkor fájdalmakkal járó kiépítése nélkül nem képes a nemzet felemelkedni. A Magyar Köztársaság számára létfontosságú egy új társadalmi, politikai, gazdasági, szociális és nemzetközi státus quo megteremtése — hangsúlyozta az Európa Tanács miniszterei előtt. Az új status quo része a szoros kapcsolat kiépítése a nyugat-európai integrációs szervezetekkel. Ezért adjuk át most az Európa tanácsi tagságra vonatkozó kérelmet. Végül Horn Gyula emlékeztetett arra, hogy két évvel ezelőtt egy ambiciózus, reformok iránt eltökélt politikai vezetés képviselői kopogtattak az Európa Tanács ajtaján, és ott'jó szívvel fogadták őket. Bízom abban — mondotta —, hogy be is költözhetünk a közös európai házunkba. Biztosak lehetnek abban, hogy a magyar nemzet megbízható, szorgos lakója, építője lesz a kibővített új közös európai háznak. ■ német kérdésiéi A két német állam újraegyesítése a brit kormány szerint még nem szerepel a napirenden — jelentette ki csütörtökön Nyugat-Berlin- ben Douglas Hurd külügyminiszter. A brit diplomácia vezetője,, aki rövid látogatása után a Reichstag épületében találkozott az újságírókkal, úgy vélekedett, hogy az NDK-beli reformerek sem az újraegyesítést tűzték maguk elé célnak. Az NDK számára a soron következő fontos lépés mindenképpen a szabad és titkos választások megtartása lesz — jelentette ki. A Közös Piac tagállamainak a hétvégén esedékes párizsi értekezlete Douglas Hurd szavai szerint lehetőséget nyújt majd a közösségnek arra, hogy kifejezésre juttassa lelkesedését a legújabb kelet-európai fejlemények láttán, az NDK-ban felgyorsult folyamatok kapcsán. Németh Miklós üzenete Németh Miklós miniszterelnök az Európa Tanács miniszteri'bizottságának tagjaihoz intézett üzenetében emlékeztetett arra a sorsfordulót ígérő helyzetre, amelyben lehetővé vált Magyarország szamára az Európa Tanácshoz való csatlakozási kérelem előterjesztese. Rámutatott, hogy ennek hátterét az elmúlt másfél év gyökeres átalakulási folyamatai teremtették meg. A magyar nép most történelmi lehetőséget vívott ki ahhoz, hogy megtalálja a civilizált Európával való azonosulásának útját. Kontinensünk meghatározó és egyben reménykeltő fejleménye — hangoztatja a miniszterelnök üzenete —, hogy Középkelet-Európában az emberi jogok, a politikai és gazdasági demokrácia, a társadalmi szolidaritás értékein nyugvó reformfolyamatok nyernek egyre nagyobb teret. Egész Európára kiterjedő összefogásra van szükség ugyanakkor ahhoz, hogy a változások gyorsuló üteme mellett is megőrizhető legyen a folyamatok ^labilitása, s az átalakulás kontinensünkre kiterjedő hálásai az európaiság szellemében rendezett keretekben érvényesüljenek — hangoztatja az üzenetben a magyar miniszterelnök. Meggyőződésem, hogy az Európa nyugati feléhez fűződő mind szorosabb kapcsolataink, ezen belül az Európa Tanácson belüli tagságunk elősegítheti belső társadalmi folyamataink visszafordíthatatlanná tételét. Ez egyben jelezné Nyugat-Európa elhatározottságát, a gyökeres kelet-európai reformok tettekkel történő támogatására, hangoztatja többek között a magyar miniszterelnök üzenete. Pályázati felhívás f A Mezőtúri Vendéglátó Kft. /Mezőtúr, Kossuth tér 8./ a hatályos jogszabályok alapján pályázat útján hirdeti bérleti rendszerben történő üzemeltetésre 1990. január 1-től 1994. december 31-ig. A Mezőtúr, IQ. ltp. Fecskefészek büféjét. Továbbá: elsősorban bérleti másodsorban szerződéses üzemeltetésre 1990. január 1-től 1994. december 31-ig Mezőtúr, Kossuth tér 3-5 sz. alatti Omnia eszpresszóját Turkeve, Kenyérmezei út /Piac-tér/ KEVI-büféjét A pályázatok feltételeiről, az üzletek adatairól az érdeklődőknek írásban adunk tájékoztatást, melyet 1989. november 30-tól vehetnek át Mezőtúr, Kossuth tér 8. sz. alatt /kft központ/. A pályázatot, mely egyidejűleg a versenytárgyalásra való jelentkezés is, személyesen, 2 példányban megírva kell benyújtani legkésőbb 1989. december 8-ig a fenti címen. A versenytárgyalás helye és időpontja: 1989. december 18 de. 9.00 óra Mezőtúr, Kossuth tér 8. * 9271/1* Erdélyi menekültek levele Szülőföldjük ügyében kértek támogatást erdélyi menekültek az Egyesült Államok törvényhozásától. A 175 erdélyi menekült által Budapesten aláírt levél rámutat, ‘hogy Riimániában — a békeszerződés előírásai ellenére - • soha nem tartották tiszteletben a kisebbségi jogokat s az utóbbi évtized tapasztalatai arra mutatnak. hogy a nemzetiségeket meg akarják semmisíteni. Az erdélyi magyarok — a törvényhozás útján — a szabadságszerető amerikai néphez folyamodnak, javasolva: a kelet-európai kérdések hosszú távra szóló megoldásánál vegyék figye- lembep qz : évezredes erdélyi magyar kultúrát, az európai civilizáció részét, s az erdélyi népek igényét az Önkormányzatra. II megyei érdekképviselet megújításáról döntöttek az áfész-elnökök (Folytatás az 1. oldalról.) Folytatásaként annak a november 2-i, Túrkevén megtartott, elnöki értekezletnek, amelyet, mint arra Mészöv elnöke is emlékeztetett a megyei szövetség — nem rosz- szallóan említjük meg: és a sajtó — távoltartásával maguk a szövetkezeti vezetők hívtak össze. Kialakították azon a megyei érdek- képviselet szervezeti és tartalmi megújításával kapcsolatos elképzeléseiket, «olyan határozattal, hogy összevetik a Mészöv által kérésükre kidolgozott átszervezési koncepcióval. Ez a tegnapi választmányi ülésen meg ig történt, a megyei szövetségnek a változtatásokkal kapcsolatos elképzeléseit Gazdag Sándor megyei titkár ismertette. Mint kiderült, a szövetkezeti elnökök és a Mészöv vezetőinek a már korábban, az elnöki értekezletet megelőzően kidolgozott javaslatai a legfontosabb elvi kérdésekben, sőt több fontos részletkérdésben is megegyeztek. A még teljesebb közelítést szolgáló, majd három órás, érdemi, tárgyilagos vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a mozgalomnak szüksége van megyei érdekképviseletre, annál is inkább, mivel az országosan jelenleg nem megoldott. Szervezetileg önfenntartói, önálló ágazati érdekképviselet kialakítását igénylik az áfészek, új tartalommal. Ez utóbbival kapcsolatban leszögezték, hogy a megújuló megyei szövetség nem lehet semmilyen hatalmi struktúra része. Szakapparátusának a megyei áfész-gazdálkodásra való teljes rálátást kamatoztatva menedzser jelleggel kell segítséget nyújtani a döntéselőkészítésekben a szövetkezeti választott és az üzemági szakvezetőknek. Az érdekvédelem az érdekek feltárásánál kezdődik — fogalmazták meg az elnökök — ezért a jövőben olyan kvalitású kereskedelmi és közigazidasági szakembereknek kell műhelymunkát végezniük a megyei szövetségben, akik nemcsak az áfész-tevékenység szakirá- nyítódnak tehetnek partnereik, hanem felsőbb szinten is képviselni tudják a szövetkezet gazdasági és szövetkezetpolitikai érdekeit. A választmányi ülés határozatot hozott a megyei szövetség szervezeti megújításának lényegesebb kérdéseiben is. Ezek szerint jövő év március végéig a jelenlegi harmincegynéhányról folyamatosan a felére csökkentik a megyei apparátus létszámát, ezzel arányosan, de az érdemi működés feltételeit biztosítva a szövetség költségvetését is. A takarék- és lakásszövetkezeti, valamint áfész ágazati érdekképviseleti apparátusok közül az utóbbinak a létszámát 10 dolgozóban maximálta a választmányi ülés. Szinte valamennyi jelenlévő hangsúlyozta magának a testületnek és a megyei szövetség vezetőinek a felelősségét abban, hogy emberséges módon — akinek a kora lehetővé teszi,, nyugdíjba vonulással, a többieknek az elhelyezkedését segítve — valósítsák meg a létszám- csökkentést és nagy körültekintéssel, a szakmai alkal-v másságot maximálisan figyelembe véve alakítsák ki — nem törvényszerűen a jelenlegi apparátusból — a megújuló megyei érdekképviseleti szervezet kollektíváját. T. F. Nemcsak a sport, hanem az egész ember Ankét a testi nevelésről Szolnokon A tegnap kezdődött ankét résztvevői, előtérben dr. Frenkl Róbert Tegnap délután Szolnokon a tiszaligeti Oktatási Igazgatóság nagytermében ankét kezdődött a testi nevelési munka jegyében, ahol sportvezetők, sportegészségügyi szakemberek vettek részt, hogy megbeszéljék miként is lehetne egészségesebben élni és meghosszabbítani életünket. Dr. Csabai Csaba, Szolnok megye sportfőorvosa köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Krasznai Géza, a Hetényi Géza Kórház megbízott igazgatója tartott rövid megnyitót. Az első előadást dr. Kertész István docens, a Magyar Olimpiai Akadémia baráti körének elnöke tartotta, a tőle megszokott élvezetes stílusban, mélységesen tanulságos tartalommal. Dr. Kutassi László egyetemi tanár, a MOA főtitkára az akadémia megalakulásának három évéről beszélt, miközben érintette az olim- pizmus hagyományait Magyarországon. Érdekes utalása volt a fél évezreddel ezelőtti időkre: 1492-ben Sárospatakon Kisvárdai János tanár előadásaiban már az olimpia eszméjét is szóba hozta. Magyarországon 1985. október 10-én — a világon huszonhatodikként — szerveződött baráti közösséggé, sportszellemet támogató egységgé a Magyar Olimpiai Akadémia, melynek legfontosabb küldetése az olimpia eszméjének ápolása. E laza szövésű szervezet felvállalta, hogy 1995 decemberére ösz- szeállítja hazánk olimpiai történetének száz esztendejét. Előadást tartott dr. Frenkl Róbert egyetemi tanár, a Magyar Sportorvos Társaság elnöke, aki a napjaink szorongató életkörülményei között a túlélés lehetőségeit jelölte meg. Véleménye szerint a magyar értelmiség fogékony volt a hívó szóra, és életminőségében az európai színvonalhoz közelít: a perifériákon élők azok, akik a legkiszolgáltatottabbak jelenleg az egészségi ártalmaknak. Dr. Jákó Péter címzetes egyetemi docens, a Magyar Sportorvos Társaság titkára a sportegészségügy soron lévő feladatait vázolta, majd dr. Naszlady Attila egyetemi tanár és dr. Hoffman Artúr főorvos már az egészségügy specifikusabb területeire kalauzolta a hallgatókat. Mindketten a kardiológusok felelősségét taglalták az élet meghosszabbításában. Az ankét ma tíz órától újabb érdekesnek ígérkező előadásokkal folytatódik. Javítani akartak az orvosi etikát Tegnap Szolnokon megalakult a Magyar Orvosi Kamara Szolnok Megyei Területi Szervezete — egyelőre ideiglenes jelleggel. Az alakuló ülésen — amelyen a Szolnok megyében gyógyító orvosok vettek részt — dr. Vér András, a Magyar Orvosi Kamara elnöke számolt be eddigi tevékenységükről, elképzeléseikről. A Kamara az orvosok szakmai, érdekképviseleti szerve, eljár etikai és fegyelmi ügyekben. Állást foglal, véleményez. elmarasztal, de nem szankcionál. Az etikai normákat egyébként maga a Kamara határozza meg, természetesen a tagok egyetértésével. A jelenlévő orvosok több problémát vetettek fel-. Például azt, hogy miért nem vállalja magára a Kamara egyéni!, munkahelyi érdekvédelmüket is. Szóvá tették azt is, hogy a munkahelyeken nehéz érvényt szerezni az orvosi szakmai kollégiumok állásfoglalásainak — amelyek különböző szakmai követelményeket írnak elő. Mit tud segíteni a Kamara ebben az ügyben? Dr. Vér András válaszában elismerte, hogy a szakmai állásfoglalások érvényesítése nehézségekbe ütközik. A jövőben a szakmai kollégiumok a Kamarán belül működnek, így feltehetően nagyobb hatása lesz az előírásoknak, hiszen azokat a Kamara is magáénak vallja majd. Elmondta azt is, hogy a biztosítási rendszer életbelépésével szaporodni fognak a kártérítési perek. Az orvosoknak a kártérítés fizetését az úgynevezett felelősségbiztosítás teszi lehetővé. A biztosító úgy tervezi. hogy azokkal, akik nem tagjai a Kamarának, csak többszörös biztosítási díjért köt felelősségbiztosítást. Bár ez a kérdés, amelyet dr. Vér András ismertetett, részproblémának tűnhet, jól példázza, hogy a Kamara előbb-utóbb kivívja tekintélyét az orvosok és a betegek között is. Hiszen azok az orvosok, akik nem tagjai a Kamarának, vagy kizárták őket, hátrányos helyzetbe kerülnek. A Kamara által előírt etikai normák betartása így az orvosok érdekévé válik. A A Szolnok megyei területi szervezet alakuló ülésén megválasztották a megyei szervezet kilenc tagú veze- tőségét is. Az elnök dr. Pintér Sándor, a megyei kórház gyeiimékosztályának -“vezető főorvosa tett, Horn Gyula aláírja a három európai konvencióhoz való magyar csatlakozás dokumentumait (MTI — Telefotó)