Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-15 / 272. szám

Elfogadhatatlan az erőviszonyok megváltoztatása Óvatosságra és megfontolt­ságra intette a nyugati és keleti szélsőjobboldali erő­ket a Kelet-Európábán zaj­ló gyors változások kapcsán tegnap a Pravda, külön is hangoztatva, hogy a máso­dik világháború utáni meg­állapodások felrúgása súlyos következményekhez vezethet. Ezzel Moszkva közvetve bár. de új fent határozottan értés­re adta, hogy nem tartja el­fogadhatónak sem a két né­met állam egyesítését, sem pedig az európai erőviszo­nyok megváltoztatását. Nyilván nem pusztán a vé­letlen műve, hogy a Kelet- Európával kapcsolatos szov­jet álláspontot éppen a szov­jet—amerikai csúcstalálkozó elé írt tegnapi kommentár­jába ágyazta be a moszkvai csúcsvezetéshez; legközelebb álló újság. A cikk elismer­ve, hogy az európai szocia­lista országokban zajló fo­lyamatok kiléptek a szoci­alista világ keretei közül és a világpolitika meghatározó tényezőivé váltak, felhívta a figyelmet: a változásokat egyes nyugati, mindenek­előtt NSZK-beli körök igyekszenek a maguk javá­ra fordítani. Az NDK-ban, Magyaror­szágon, Lengyelországban zajló folyamatok közös vo­nása. hogy a szocializmus megújítását célozzák. „Egyes esetekben ez az útkeresés a cél eléréséhez vezethet, más esetekben viszont a szocia­lista vívmányok elvesztésé­nek veszélyét idézhetik elő” — írja a Pravda. Nyilván ezt a veszélyt is látva figyel­meztet bizonyos antikommu- nista erőket a történelem ta­nulságaira, a kalandorpoliti­ka nemzetközi kihatásaira. Az újság megítélése sze­rint súlyos következmények­hez vezethet a háború utá­ni európai megállapodások megkérdőjelezése, a helsin­ki záróokmánytól való eltá­volodás. A Pravda az egyik legveszélyesebb jelenségnek tartja az „úgynevezett német kérdés körüli mesterkedése­ket”, s hangsúlyozza: nagy hibát követ el az, aki kívül­ről szándékozik beavatkoz­ni a belső problémáik meg­oldására törekvő (kelet-euró­pai) népek ügyeibe. Lengyel, magyar segélyprogram Lengyelországnak 657 milliós, Magyarországnak 81 milliós támogatást juttat a hároméves segélyprogram, amelyben hétfőn este egye­zett meg az amerikai sze­nátus. Az elnök összesen 455 ‘milliót javasolt a két or­szágnak, de a szenátus de­mokrata többsége három­szor-, a képviselőház kétszer annyit szánt a támogatásra. - A kormány és a republiká­nusok a költségvetési hi­ány miatt ellenzik a többle­tet; a most kialakított, 738 milliós kompromisszum így is jóval meghaladja Bush előirányzatát és nyitott kér­dés, elfogadja-e az elnök. Magyar vonatkozásban a leg­nagyobb tétel a magánberu- : húzásokat ösztönző 40 millió dolláros alap, amely hitele- ; két nyújt majd. A terv el­fogadása annál időszerűbb volt, mivel Washingtonban . tartózkodik Lech Walesa, a i Szolidaritás vezetője. Horn Gyula Strasbourg!» utazott A megyében már csak Jásztelken van összefüggő putritelep. Az ott élők hétköznapjairól, gondjairól, a telep megszüntetésének különböző (reális és irreális) lehetőségeiről szól Élő putrisor-múzfeum című riportunk a 3. oldalon Cserbenhagyott válótársak Csak a nagykörüiek tudtak elszakadni a kőtelki téesztől Kitapsolták — kifütyülték a jogtanácsost A napokban tudósítottunk egy téesztagi értekezletről, amelyben Egymásra utalt iWálótárisak címmel megír­tuk azt is, hogy együtt szán­dékoznák kiválni az 1975- ben egyesült Kőtelki Ady Tsz-ből a csaitaszögi és a j nagykörűi szövetkezeti gaz­dák. A Kőtelken tegnap megtartott — és az egy hét­tel azelőtti tagértékezletnél ugyan kevésbé viharos, de ' indulatoktól nem mentes — rendkívüli közgyűlésen ki­tűnt, hogy azóta az egymás­rautaltságból úgymond cser- benhagyás lett. A kétlépcsős önállósulási előkészületekről dr. Szőllősi István, a nagykörüieket kép­viselő szervezőbizottsági tag tájékoztatta a megjelent több mint hétszáz téeszta- got. Elmondta, hogy miután az első összeírás gyűjtés so­rán számibavett kiválási nyi­latkozatok egyik település téesztagjai számára sem tet­ték jogilag lehetővé, hogy külön-külön új szövetkezetei alakítsanak, a csataszögiék- ikel összefogva — és úgy már elegendő aláírás birtokában — kezdeményezhették csak a közgyűlés összehívását. Idő­közben azonban kiderült, hogy az egyesült szövetkezet vezetősége által javasolt va­gy onosztozkodási élvek alap­ján nem vihetik magukkal a (Folytatás a 2. oldalon) Magyar készítmény Gyógyltla a sugárfertőzést? Szolnokiak a közreműködők között Az atomsugárzás követ­keztében fertőzöttem gyógyí­tása valószínűsíthető azzal a készítménnyel, amelyet ma­gyar tudóscsoport fedezett fel. A kísérletek jelenlegi ál­lása szerint a szer eltávolít­ja a szervezetből a radioak­tív szennyező "anyagok 95 százalékát — mindezt a fel­találó tudóscsoport tegnapi nemzetközi sajtótájékozta­tóján jelentették be a Hargi- tay and Partners Kft. buda­pesti székházában. Ismeretes, hogy az atom­maghasadást jelentős meny- nyiségű radioaktív mellék- termék keletkezése kíséri, közülük legveszélyesebb a stroncium 90 és a cézium 134. Az élő szervezetbe jutá­suk után a várható egész­ségkárosodások megelőzésé­re vagy csökkentésére nem túl sok lehetőség kínálkozik. A hatásos sugármentesí­tést, azaz a radioaktív izotó­pok kivonását a szervezet­ből — a kísérletek bizonysá­ga szerint — magyar tudó­sok oldották meg. A Frédéric Joliot-Curie Országos Sugár- biológiai és Sugáregészség­ügyi Kutatóintézet, a debre­ceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem és a szolnoki Agromen Kft. együttműkö­désével néhány éve kezdő­dött meg a kutatás, amely­ben a tudósok teljesen erede­ti niódon közelítették meg a kérdést. Így született meg a PTR—23 kódjelű készítmény, amely a radioaktív stron- ciumot igen jó hatásfokkal képes megkötni. Az állatkí­sérletek azt mutatták, hogy az atomszennyeződést 95 szá­zalékban ki lehet üríteni a szervezetből. Megnyerni a kisvállalkozókat Ú| bank Jászberényben A Konzumbank Rt-t 3 éve fogyasztási szövetkezetek hozták létre; akkor betéti társulás formájában. Az áfészak és más szövetkeze­teik 350 milliós alaptőkéjét a bank olyan eredményesen kezelte, forgatta, hogy a ho­zadékiból mind három évben 11 százalék osztalékot tudott fizetni. A következő évben 60 szá­zalékos fogyasztási szövet­kezeti és egyihanmad rész­ben pénzintézeti részesedés­sel részvénytársasággá ala­kult a bank, majd ez év ele­jén úgy határoztak, hogy középbankká fejlesztik vál­lalkozásukat. Ennek érdeké­ben megkezdték a vidéki fi­ókhálózatuk kiépítését. Teg­nap délután Harmati László a részvénytársaság igazgató­ságának elnöke Jászberény­iben megnyitotta a bank 9. fiókját. A város eddigi 4 pénzin­tézete (OTP, MHB, takarék- szövetkezet és Postabank (után a Konzumbank jász^ herényi fiókjának létrejöt­tében fontos szerepet ját­szott a jászsági Áfész. Ide­iglenes helyet is az Áfósz- tól kaptak. Egymillió forin­tos költségen a Lehel Vezér téren, a volt Lehel minta­boltban rendezkedtek be. Tevékenységi körük kiterjed a gazdálkodó szervezeteikre, kisvállalkozásokra és társu­lásokra. januártól a letéti és kincstárjegy értékesítésén túl bővebb lakossági ügyle­tekkel, júliustól pedig devi­zával is foglalkoznak. A 440 részvényéé 1 milli­árdos alaptőkéjével a gazda­sági élet valamennyi szekto­ra mellett kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a most éledő kisvállalkozások szim­pátiáját megnyerjék. Jelen­legi helyük ideiglenes és ugyancsak az Áfész közre­működésével készülnek a Táncsics Mihály úti Arany­ponty étterem bankházzá alakítására. — lp — Péntekig közszemlére kerülnek a névjegyzékek Horn Gyula külügyminisz­ter, Kjell Magne Bondevik- nek, az Európa Tanács Mi­niszteri Bizottsága soros el- I nőkének meghívására tegnap ! Strasbourgba utazott, ahol j részt vesz az Európa Tanács | Miniszteri Bizottságának 85. ülésszakán. A 23 ország kül­ügyminisztereiből álló tes­tület ülése során Horn Gyu­la hivatalosan bejelenti, hogy hazánk teljes jogú tag­ja kíván lenni a szervezet­nek, s letétbe helyezi az Eu­rópa Tanács három konven­ciójához — a természeti kör­nyezet megőrzéséről, a kül­földi jogról, valamint a kul­turális együttműködésről szóló egyezményekhez — történő csatlakozásunk meg­erősítő okiratát. A november 26-ai népsza­vazás előkészületi munkáit a megyében 3—4 héttel ez­előtt megkezdték a tanácsi szervek a Nópességnyilván- tantó Hivatal számítógépes adatai alapján, a névjegy­zékek szavazókörönkénti előkészítésével. Hétfőn az utolsó névjegyzék is elké­szült a szolnoki SZÜV-nél, de már november 9-től meg­kezdték azok kiszállítását — az állampolgárokat értesítő lapokkal együtt, — előbb a nagyobb városokba. A megyei választási szak­értői munkacsoport vezető­helyettesétől, dr. Tóth Évá­tól azt is megtudtuk, hogy a mai napig megalakultak a helyi választási szervek; a helyi tanácsok megválasz­tották a szavazatszámláló bizottságok tagjait. Azok a pártok, amelyek delegálási joggal rendelkeznek — ha nem tették meg — ma még (Folytatás a 2. oldalon) Időben új pályára álltak A jászberényi Aprító­gépgyár az elmúlt né­hány évben átalakította exportstratégiáját, így sikerült talpon marad­nia, A részleteket a 3. oldalon közölt interjúnk­ból tudhatják meg az olvasóink. *• Városkép a tanácsháza erkélyéről Megszépülő városközpont Kisújszálláson Folyamatosan tatarozzák a főutcán lévő középületeket. Most készült el a Kossuth is­kola és a mozi épülete a Vá­rosgazdálkodási Vállalat ki­vitelezésében 3 millió forin­tos költséggel. Egyelőre fél­beszakították a gimnázium épületének külső tatarozását a közelgő tél miatt. Az épü­leten tíz éve folydf munkákat (pincefeltárás, kéményépítés, külső- belső felújítás) a he­lyi Forma Szövetkezet végzi. A mozi tornyának a bádogosmunkái 500 ezer forintba kerül­tek (Fotó: Mészáros)-*» Előtérben a Kossuth iskola

Next

/
Oldalképek
Tartalom