Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-11 / 241. szám

A Köjál büntet, és fertőzéseiknél min­tát vizsgál — ezt tudják a legtöbben az intézményről. Azt már kevesebben, hogy ténylegesen mi mindennel is foglalkozik a megyében működő 280 közegészség­­ügyi dolgozó — mindnyájunk egészsé­géért. Képriportunk nem térhet ki a sokrétű tevékenység minden részletére, hisz öt és fél ezer létesítményt fel­ügyelnek a megyében, élelmiszergyártól házi boltig, kórháztól, bölcsődén át ipari üzemig, fodrászműhelyig, vizmütől te­metőig. Képeink ezért azt villantják fel, hogyan, milyen eszközökkel dolgoznak a „köjálotok”. Helyszíni műszeres mé­résnél és ellenőrző szemlénél a munka­helyeken találkozhatnak velük az ol­vasók is. Évente több százezer bakte­riológiai vizsgálatot végeznek a járvá­nyos fertőző betegségek felderítésére, de háromszázezer feletti számú vizsgálatuk jó részét a terepi, környezeti vizsgálatok teszik ki. Az évszázadok óta ismert mikroszkóp ma is az egyik legfontosabb Parlamentálisnak egyáltalán nem mondható módon kezdő­dött a múlt pénteken délelőtt a Jászberényi Zany vamentí Ter­melőszövetkezetben az a novemberi tisztújitást megelőző kül­döttgyűlés, amelyen többek között a közös gazdaságon belül nem régen alakult Tagok Üzemi Tanácsával is foglalkoztak a munkahelyek képviselői. A tanácskozást vezető Bolla János téeszelnök megkérdezte a jelenlévő Páldeák Lászlótól és Bat­­hó Pétertől, a Tagok Üzemi Tanácsa intéző bizottságának tag­jaitól, hogy mit keresnek a küldöttgyűlésen. Nossza ezzel el is kezdődött a pokol, s hogyan folytatódott, azt a 3. oldalon meg­jelenő cikkből tudhatják meg az olvasók. eszköz a hozzáértő szakember kezében, míg a legújabb műszerük (nevezzük rö­viden AAS készü’éknek) a fémeket mu­tatja ki a mintákból — még milliárdod részarány esetén is. A sokezer vizsgálat eredményét értékelni, hasznosítani már a számítógépek is segítenek. Büntet és váladékot vizsgál — tartja a Közvéle­mény a Köjálról, de dolgozói sok más feladatot is elvégeznek: mindnyájunk egészségéért. Fotó: Nagy Zsolt, Rádié Szolnok Két órával növeli napi adásidejét a szolnoki stúdió Átalakulóban a kereskedelmi műsort menedzselő kft. Reklám, hirdetés sok jó zenével a megszokott hullámhosszon Benkő Imre, a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójának vezetője és Zentai Zoltán, az alakulóban lévő kereske­delmi műsort menedzselő kft megbízott ügyvezetője tegnap arról nyilatkozott lapunknak, hogy november elsejétől napi két órával hosszabb időn át szól a meg­szokott (222 méteres közép­hullámon, az 1350 kHz-es frekvencián, „kisújjnyira a (Petőfi adótól”) a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója. Pontosabban az adás hét­köznapokon 15 órakor kez­dődik, s a szokott időben, 18,30-kor zárul. Szombaton a szokásos időiben, 8—10 óra között hallható a magazin, de nem fejeződik 'be az adásmerflO—12 óra közöftt a kereskedelmi műsor lesz hallható sok zenével, zenés üzenetekkel. Vasárnapon­ként a 9—11 óráig tartó dél­előtti adás után délután 4 óra 30 és 7 óra között a Hangos Üjság műsora szól, zenével, a megszokott friss sporthírekkel — és reklám­mal, hirdetéssel, közle­ményekkel. A Magyar Rádió ugyanis — élve a lehetőségekkel — arra biztatta körzeti stúdió­it, hogy szolgálják jobban’ a vidéket, készüljenek föl a piacgazdálkodásból rájuk Itt a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója — november else­jétől hétköznaponként már 15 órakor fölhangzik a szignál háruló szolgáltató jellegű adásokra. Ez nem új rádiót, csupán a meglévő adók jobb kihasználását jelenti — lehetőségeket teremtve vál­lalatok, szövetkezetek, in­tézmények, magánvállalko­zók termékpropagandájá­nak, hirdetéseinek. Termé­szetesen lakossági hirdetést is sugározhatnak, az úgyne­vezett apróhirdetések is helyet kaphatnak a műso­rokban. A stúdióban úgy tervezik, hogy az egyelőre egy bank, és két vállalat összefogásából létrehozott kft a hirdetések fölvételével a Jászkun Lap- és Könyvkiadó Vállalatot bízza meg, amely a szolno­ki Kossuth téri irodaház­ban, valamint vidéki megbí­zottai révén fölkészült erre a munkára. A hirdetések áráról még korai lenne konkrét kérdéseket föltenni, a nyilatkozók azt mondták: a rádió nem gazdagodás! céllal újít, méltányos áron akar lehetőséget bizto­sítani mindenkinek. Nyilvánvaló, hogy a meg­duplázódó rádióműsor — a heti 12 óra helyett novem­ber elsejétől heti 26 órán át sugároznak műsort — több­letmunkát jelent a kislét­­számú stúdiónak. A fölké­szülés máris jó mederben halad, a műsorkészítő lét­számot ugyan nem dupláz­hatják meg. de megfelelő, úgynevezett külső stábról gondoskodnak. Megtudtuk azt is, hogy a szolnoki stúdió műsora a kábelrendszerre csatlakozva már hallható az OIRT— URH 72,95 mHz-en is, amely most hatezer lakást jelent Szolnokon, — de a kábel tévézés fejlődésével további zavarmentes, kitűnő vétellehetőség várható, Ké­sőbbi tervekben a Magyar Rádió a várost és környékét ellátó URH-adó fölállítását js tervezi. — sj — A Szolnok megyei Nép­lap szerkesztősége szeptember 1-én levelet kapott Tiszázölösröl. Nagy Tóth Lászlóné fordult a szerkesztő­séghez: vizsgálják meg törvényes-e a helyi, Pe­tőfi Termelőszövetke­zet elnökének, Rajnai Péternek eljárása, aki minden különösebb el­őzmény nélkül a levél­íróját tanult és 17 éven át gyakorolt munkakö­réből egyetlen tollvoná­sai áthelyezte növény­termesztési munkás­nak. A lap munkatársa ezért jár t szeptember­ben többször is Tisza­­szőlősön, s bár egyetlen panaszos ügyben vizs­gálódott, az egész falut, de főleg a kis termelő­­szövetkezet tagságát érintő, szomorú követ­keztetésekre jutott. Olyannyira, hogy a? új­ságíró le merte írni: Tiszaszőlősön a helyzet egyre rosszabb A tapasztaltakat, kö­vetkeztetéseket a ne­gyedik oldalon közöl­jük. -November 1-töl XL. évf. 241. sz. 1989. október 11, szerda Ara: 4.30 Ft. POLITIKAI NAPILAP A kongresszus héffö éjjeli eseményei Még nem dőlt el a pártvagyon sorsa A munkásőrség nem lesz fegyveres testület?—A párt támogatja: október 23. legyen nemzeti emléknap Hétfőn jóval lapzártánk után a késő éjszakai órákban fejeződött be az MSZP Kongresszusa. A késői órákban a küldötteknek olyan fontos kérdésekben kellett határozniuk, minthogy mi történjék az MSZMP 10,3 milliárd forintos va­gyonával, miként változzék a munkásőrség és a párt kapcso­lata? A tanácskozáson úgy döntöttek, hogy az MSZP ország­­gyűlési képviselői javasolják a parlamentnek október 23-a nemzeti emléknappá nyilvánítását. A kongresszus záró nap­jának utolsó eseményeiről közlünk tudósítást. A szavazatok összeszámlá­­lását követően este 11 óra után. a plenáris ülésen beje­lentették: a küldöttek az Or­szágos Egyeztető Bizottság elnökévé Balogh Sándomt, a párttörténeti intézet igazga­tóját választották. A Köz­ponti Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottság elnöke Szántai Sár­közi Ambrus kisiparos lett. Ezután időszerű politikai kérdések tárgyalásával foly­tatták a .tanácskozást. Ko­vács Imre, aki a küldöttcso­portok pártvagyonnal foglal­kozó képviselőinek munkáját koordinálta, elmondotta: az MSZMP vagyonának értéke 10,3 milliárd forint. Ennek háromnegyede ingatlan, amely állami tulajdonban van. A párt kezelői jogot gyakorol, ami azt jelenti, hogy ezeket az ingatlanokat nem értékesítheti. A pártvagyonról a küldöt­tek részletes tájékoztatót kaptak. Kovács Imre azt ajánlotta a küldötteiknek, hogy a kongresszus mind­azon ingatlanok kezelői jogá­ról mondjon le közcélokra, amelyek meghaladják a poli­tikai, a mozgalmi tevékeny­séghez szükséges mértéket. Ennek módjával kapcsolat­ban két változat közül vá­laszthattak a küldöttek. Az első lehetőség szerint szak­értői csoport mérje fel, mire van szüksége az új pártnak, s ezután döntsenek arról, mit tartanak meg, s mit nem. A második változat az Or­szággyűlés ellenőrzése alá helyezte volna a vagyontár­gyakat, a parlamentre bízva ezzel teljes egészében a dön­tést. A küldöttek rövid vita után az első változatot fo­gadták el, s döntöttek arról, hogy valamennyi vagyon­tárgyról lemondanak, ami nem szükséges az új párt működéséhez. Éjfél is elmúlt már, ami­kor a küldöttek kinyilvání­tották véleményüket a mun­kásőrségről. Elsöprő több­séggel foglaltak állást amel­lett, hogy az MSZP kong­resszusa köszönetét mond a munkásőrségnek az elmúlt három évtizedben kifejtett (Folytatás a 2. oldalon) Tüntetés Lipcsében Távozásra szántották fel a magyar újságírókat A Magyar Távirati Iroda, ' “pszatoadság és a Magyar set munkatársait a hét­­r,ti több tízezres lipcsei üntetés után rendőrök tták és a város azon­­íagyására szólították oklásként csak annyit ■k, hogy ez a népi '•ség utasítása. .euter hozzáfűzi: nyu­gi - tudósítókat egyáltalán em engedtek be Lipcsébe. A hírügynökség az eset kap­csán megjegyzi azt is, hogy a két ország között ebben az évben megnövekedtek a fe­szültségek Azerbajdzsán—Örményország Nem enyhül a feszültség A két szomszédos kauká­zusi szovjet köztársaság, Azerbajdzsán és Örményor­szág viszonyában lövöldözé­sek vannak, s akadozik a közlekedés. Karabahban vál­tozatlanul csak katonai se­gítséggel lehet enyhíteni a blokád okozta súlyos helyze­ten. Így összegezhetők azok az információk, amelyeket kedd este a 'TASZSZ a szov­jet belügyminisztérium saj­tóközpontjából szerzett. Azerbajdzsán vasútjain 73 tehervonat vesztegel, közü­lük tizenháromnak az úti­célja Örményország. Nincs érdemi változás az örmény­országi állapotokban. A köz­társaságba Szadahlo állomá­son keresztül a Kaukázuson túli vasútvonalon 20 teher­­szerelvény futott be a mint­egy 500 vagonnyi építőanyag­ból és ipari nyersanyagból. A Karabah-hegyvidéki au­tonóm területre vezető utak blokádja változatlanul tart. Csak katonai kísérettel ért céljához négy autó üzem­anyagtöltő berendezésekkel. Agdam városából Karabah székhelyére, Sztyepanakert­­be érkezett egy teherszállít­mány építőanyagokkal és egyéb terhekkel. A keddi jelentésben szá­moltak be arról, hogy va­sárnap késő délután a kara­­bahi Kirmiz falu örmény nemzetiségű lakosai lőfegy­verrel támadtak Karadalga falura. Áldozatokról nem szól a jelentés. Nem volt halottja Azer­bajdzsán területén annak a lövöldözésnek, amely Edillu falu térségében azerbajdzsá­­ni és örmény nemzetiségűek között zajlott le. §|yÍ| SB Mj I# Ik &B

Next

/
Oldalképek
Tartalom