Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-06 / 237. szám
A legfőbb kérdés: Sikerül-e megújulnia az MSZMP-nek? Ma kezdődik a pártkongresszus Bgy radikális változásokat ígérő új platform mentén sikerül-e megújulná az MSZMP-nek, illetve utódpártjának, vagy a különböző, egymással további kompromisszumra mór képtelen politikai csoportokra bomlik? Nem kétséges, hogy az az egyik legfontosabb és egyúttal a legtöbbször emlegetett kérdés a kormányzó párt ma kezdődő kongresszusa kapcsán, s nem csupán itthon, hanem a külföldi sajtó gyakori elemzéseiben is. A küldötteknek mindemellett dönteniük kell az új alapszabályról, a működési keretek újrafogalmazó szervezeti szabályzatról és a névváltoztatásról is, valamint a párt új vezető testületéiről, illetve tisztségviselőiről. Természetesen ez utóbbiak már mind annak függvényei: együtt vagy külön utakon haladnak-e a különböző áramlatokat képviselő, nem egyszer egészen eltérő politikai arculatú csoportosulások. Hiszen a különböző irányzatok nézet- és érdekkülönbségei egyre markánsabban fogalmazódtak meg az utóbbi hónapok során elég csuipán a küldöttválasztások körüli é'es vitákra utalni. Nem volt véletlen, hogy éppen a küldöttválasztások során bontakozott ki olykor indulatoktól sem mentes vita, hiszen a mostani kongresszuson a korábbiakhoz képest szélesebb a küldöttek, a küldöttcsoportok jogköre. A küldöttcsoportok például a kongresszus alatt mindvégig élhetnek javaslattételi jogukkal mind politikai, mind ügyrendi, mind személyi kérdésekben. Ugyanakkor lehetőségük van határozatok kezdeményezésére és személyi jelölésre is. A küldöttek nyílt szín előtti (Folytatás a 2. oldalon> Az SZMT ülésén Felmentések vezető tisztségekből Ügyvezető elnökséget választottak Valószínűleg utolsó ülését tartotta tegnap a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. A napirenden időszerű kérdések, szervezeti változtatások és személyi kérdések szerepeltek. Fenyvesi József, az SZMT vezető titkára nyitotta meg a tanácskozást, majd Fekete István, az SZMT titkára tartott előadást. A szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseinek ismertetése után arról beszélt, hogy az SZMT elnökségének tagjai közül többén már nyugdíjasok, illetve máshol dolgoznak. Ezért, azt javasolta, hogy a tanács mentse fel az elnökséget, a vezető titkárt és a titkárokat, hozzon létre ügyvivő elnökséget. ruházzák arra az SZMT jogait. Az SZMT csak akkor ülne össze, ha állásfoglalására valamilyen nagyobb horderejű kérdésben okvetlenül szükség volna. Nem valószínű, hogy erre sor kerül, hiszen az ügyvivő elnökség is csak időleges jelleggel, a Téma: a mezőgazdaság A budapesti Thermál Szállodában tegnap megkezdődött a Nemzetközi Mezőgazdasági Kereskedelempolitikai Tanács háromnapos értekezlete. A 17 országból érkezett 28 nemzetközi hírű szakember ezúttal elsősorban a szocialista országok mezőgazdaságának helyzetével és jövőjével foglalkozik. A tanács ülésén először vesznek részt szovjet és kínai megfigyelők. Mint Nyerges János, a tanács egyik magyar tagja az MTI munkatársának elmondotta: a konferencián a magyar résztvevők szorgalmazzák, hogy a jövőben kevesebb hátrány érje a tőkés országok piacain a magyar mezőgazdaság exporttermékeit. A Budapesten ülésező Nemzetközi Mezőgazdasági Kereskedelempolitikai Tanács két évvel ezelőtt — magánkezdeményezésre — jött létre, szakszervezetek megyei szövetségének hónapokon belüli megalakulásáig látja el feladatát. Az SZMT tagjai több kérdést tettek fel. Megkérdezték például, hogy mi okozza a testület életében ezt a rendkívüli állapotot; miért nem hívták össze őket akkor, amikor vezető tisztségviselők nyugdíjazásáról vagy más munkaterületre való áthelyezéséről volt szó. Az is érdekelte őket, mi értelme van ennek az egész szerkezeti módosításnak — de végül kénytelen-kelletlen tudomásul vették, hogy mindez nemcsak a belpolitikai helyzet következménye. hanem anyagiak függvénye is. Abban egyetértett a testület, hogy szükség van a szakszervezetek megyei szövetségére, és abban is, hogy az ügyvivő bizottság üléseire minden szakma képviselőjét meg kell hívni, azokét is, akik nem rendelkeznek megyei középszervvel. A tanácskozás vitájában •felszólalt Nyitrai István, a SZOT osztályvezetője is. Többek között arról beszélt, hogy az SZMT szerepe régen megkérdőjeleződött,•mindenképpen indokolt a megyei szövetség létrehozása, — biztosítva hozzá a megfelelő jogkört és az anyagi feltételeket. Fenyvesi József javaslatára a testület megszavazta az SZMT elnökségének felmentését és az ügyvivő elnökség létrehozását. Saját kérésük alapján a testület felmentette tisztségéből Fenyvesi Józsefet, az SZMT vezető titkárát, Tóth Lászlót. Galambos Józsefet és Fekete Istvánt, az SZMT titkárait. Az ügyvivő titkári teendők ellátásával Tóth Istvánnét, az SZMT munkatársát bízták meg. Az ülés befejező aktusaként Nyitrai István a SZOT megbízásából „A Szakszervezeti Munkáért” kitüntetés arany fokozatát nyújtotta át Fekete Istvánnak. Szolnokon a Tanácsköztársaság úton 52 lakás épül az Épszöv kivitelezésében. A földszinten és magasföldszinten szolgáltató egységek és butikok kapnak elhelyezést. Az alsó két szint az év végére átadásra kerül, míg a lakások jövő év februárjában készülnek el. — nzs — Hadd tudja mindenki flz Országos Kereskedelmi- és Piaci Főfelügyelőség idei vizsgálatai Szolnok megyében az idén 161 országos vizsgálat volt Összehívták az Országgyűlés oktáberi ülésszakát Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján 1989. október 31-én 19 órána összehívta az Országgyűlés soron következő ülését. Az ülésszakon a testület várhatóan megtárgyalja — a kormány előterjesztéséiben — a bős-nagymarosi beruházás helyzetéről szóló tájékoztatót. Tekintettel arra, hogy a szeptemberi ülésszak — a korábbi döntésnek megfelelően — október 17-én folytatódik — az Országgyűlés októberben kétszer ül öszsze. Vetik a búzát Az ország északi területein, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár roegyégyében megkezdődöttt a búza vetése. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban elmondták: a gazdaságok az idén várhatóan mintegy 1,26—1.28 millió hektáron vetik ei a búzát. A növény magja jó földbe kerülhet, hiszen a talajban — annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben nem hullott számottevő csapadék — elég nedvesség van. A keléshez azonban 8—10 nap múlva még szükség lenne esőre. A búza talajának előkészítése megfelelő ütemben halad: a gazdaságok a terület több mint 70 százalékát megforgatták, felszántották, sőt már az őszi mélyszántás negyedén is túl vannak. Húsipari termékek A kilónként 100 forintos párizsi, a 150—200 forintos felvágottak láttán ma már nem beszélhetünk úgynevezett olcsó árfekvésű húskészítményekről. Az árak állandó változása miatt az olcsó termékek árának felső határát ma már meg sem szabják, ám a húsipar és a •kereskedelem egyaránt úgy véli, hogy a kilónként 120— 130 forintos termékek azok, amelyeket még meg tud fizetni a vevők többsége. Ilyen árukból bonyolították le az idei első félévi forgalom 63 százalékát. Ám ennek ellenére az idén hónapról hónapra tovább csökkent a húskészítmények forgalma. A húsipari vállalatok a termékválaszték bővítésével kívánják visszaszerezni a vevőket, ügyelnek arra is, hogy újdonságaik megfizethetők legyenek, s eleget tegyenek a korszerű táplálkozás követelményeinek. Az Fönnállása óta először hívta tájékoztatóra tegnap a Kereskedelmi Minisztérium Vigadó utcai székházába a sajtó munkatársait az Országos Kereskedelmi- és Piaci Főfelügyelőség nevében Mátrai Lajos, a nemrég kinevezett vezető. Mindjárt a sajtótájékoztató elején megmondta: a szervezet ezért először tart sajtótájékoztatót, mert korábbi országos vizsgálatainak: eredményét, s az azokat követő intézkedéseket a mindenkori belkereskedelmi miniszter szakmai titokként kezelte, s így az nem juthatott a közvéleimény tudomására. Beck Tamás kereskedelmi miniszter még az év elején úgy döntött, hogy az országos felügyelőség tapasztalatairól, vizsgálódásainak eredményeiről ezentúl tájékoztatni kell a közvéleményt. Űjabb kapu nyílott tehát a nyilvánosság számára, ami különösen a kereskedelem, a vendéglátás, az idegenforgalom témájában nem is árt, hiszen a vásárlói kifogások, jogos panaszok sokszor süket vagy nagyothalló fülekre találtak. Az országos főfelügyelőség 1989. I. félévében helyi partnereivel 9702 hálózati egységet vizsgált, ami 257 vállalati, szövetkezeti központot érintett. A vizsgálódások mintegy 70 százaléka az élelmiszerkereskedelemre és a vendéglátásra irányult. Megvizsgált 1275 közérdekű bejelentést, illetve panaszt, inidén eddig mintegy 160 új húskészítmény került, forgalomba, 64 százalékkal több, mint a múlt év első felében. Ezek az újdonságok általában csökkentett zsír- és energiatartalmúak. Sok az aszpikos termék, ezeket zöldségekkel ízesítik, dúsítják. Annak, hogy a húsipar újdonságai alig-alig észlelhetők a boltokban, a Kereskedelmi Minisztérium szerint elsősorban az az oka, hogy a gyártók nem csinálnak kellő propagandát termékeiknek. Gondot okoz az is, hogy még a nagyforgalmú élelmiszeráruházakban is egyszerre legfeljebb 130—150 féle húskészítményt tudnak kínálni. Egy-egy úi termék egyébként sok esetben magától is eltűnik a piacról, a tapasztalatok szerint ugyanis, az újdonságoknak csak egy kis hányada marad életképes, a többi nem felel meg a vevők ízlésének. tézkedései alapján 1,2 millió forint értékben kártalanították a vevőket, — s 20 millió forintnál több pénzbírságot fizettek a ■vétők. Néhány Szolnok megyei éidekesség az I. félév vizsgálataiból: ellenőrizték az élelmiszerkereskedelemben a fogyasztók érdekeinek érvényre jutását, megvizsgálták, Szolnok megyében is a háztartási-, vegyipari- és kozmetikai cikkek értékesítési körülményeit, gyorsvizsgálat zajlott a szilárd tüzelőanyagok értékesítéséinek június ,1-ei áremelése után. A megyében 161 témában vizsigálódtak a főfelügyelőség szakembere:', aminek nyomán 205 felelősségre vonás történt, 196 esetben bírságolták a szabályok ellen vétőket, s személyenként ez 1680 forintot jelentett nekik. Különben nálunk nem a legrosszabb a helyzet. A legtöbb szabálysértés és bírságolás az idén Borsod megyében történt. Tájékoztatót kaptak az újságírók a második féléves vizsgálatokról is. Hét megyében, köztük Szolnokon is, áttekintik a kis települések ellátását, a fogyasztói érdekvédelem helyzetét. Ugyancsak részt vesz az országos központ a megyei szakemberekkel együtt a fodrász- és kozmetikai szolgáltatásokban rejlő hibák okainak felderítésében is. __________________________— sj — Műszaki fejlesztés magánerőből A hazánkban dolgozó 164 ezer kisiparos mintegy harmadának, főként az ipari nagyvállalatok számára termelő mestereknek létérdeke a folyamatos műszaki fejlesztés. Csak akkor képesek a megfelelő színvonalú alkatrészek, szerszámgépipari termékek, különféle műszerek szállítására, ha lépést tartanak a technikai fejlődéssel. Jelenleg azonban az ilyen jellegű beruházás, a gépvásárlás nem érdeke a ~Tíisiparosnak. A Kisiparosok Országos Szervezetének székházában megkezdte tevékenységét a kisvállalkozói kereskedelem- és munkaszervezői iroda. Az új szervezet célja éppen a vállalkozások létrehozásának, illetőleg a már működők üzleti ügyintézésének segítése, beleértve a műszaki fejlesztést is. Javuld választék, csökkenti forgalom
