Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-05 / 236. szám

1989. OKTÓBER 5.

j^ÉPLAP

Ezerkilencszáztízen innen...

A zsebpénz sohasem elég? Zártkörű ,,segélykoncert” Törokszentmiklóson, anno 1911. A mulatság — mint hamarosan megtudjuk — gyönyörű mederben folyt, de arról bezzeg már nem szól a fáma, hány ember nyugodt éjszakai pihenését zavarták! És milyen szűkmarkúak voltak a szülők! A nemes cél elérése céljából nem támogatták kellően az ifjúságot. Még szerencse, hogy mindez a múlté!?

Törökszentmiklósi ifjak mulatsága

„A törökszentmiklósi ifjak — bátran lehet mondani —, hogy általános becsülést szereztek akkor, amidőn a kecskeméti földrengés által sújtottak anyagi támogatásához hozzájárultak. E humánus jellegű és emberbaráti szeretetük a legnagyobb dicséretet érdemel. A törökszentmiklósi ifjak a kecskeméti földrengés által sújtott lakosság anyagi támogatására augusztus hó 26-án az Űri Kaszinóban sikerült zártkörű mulatságot rendeztek. A mulatság gyönyörű mederben folyt le, de egyben igen sajnálattal tapasztalta e sorok írója, hogy a közönség nagy része e nemes cél elérése céljából az ifjúságot kellően nem támogatta. A mulatság kora reggeli órákban ért véget. A tiszta jövedelem 105 korona volt, amely őszszeg a rendeltetési helyre elküldetett”. (Jász-Nagykun- Szoinok-Megyei Lapok, 1911. XXII. évf. 71. szám).

...EzerkiIencszáztfzen túl

Nemcsak a régi újságnevek élik reneszánszukat. Nyavalyáink is újból elővesznek minket. Amin dédapáink ráncolták homlokukat, az búvópatak módjára isimét felszínre tör. Mi, tudományosabb címkéket használunk, mint ők: klasszikus kapitalista jellegű fogyasz-\ tás; az anyagi értékek a!bszölutizálása; komfonmizmus; szocializáció. Nézzük, hogy írtak minderről a nagymúltú Jász-Nagylkun-Szolnok-Megyei Lapokban:

Pályaválasztás

„A kulturális eszmék rohamosan vezetnek bennünket a művelt civilizáció felé és mégis sajnosán kell tapasztalnunk, hogy mennél képzettebbek, inteügensebbek és tudományosabbak az emberek, annál inkább öszszeférhetetleneblbek lesznek. Minden oldalról a keserű panasz, a lelik! fájdalom kitörése hangzik. Egyik része szidja a társadalmat, a másik a kormányt és a többi az egész világot. És miért?

Mert már a pályaválasztásnál ifjaink lelki szemei előtt lebegnek a hazafias eszmék, a haza jóléte, a nemzet boldogulása és annak tekintélyes jövője, hanem a nagy zás hóbortjai. Az utánzási hajlam, a rangfi, a címekre való pályázás, a fenmhéjázás, a hiúság játsza a vezérszerepet. A mai ifjúság csak az iskolában tud lelkesülni a nemesebb ideálokért. Amint kilép az élet küzdtepére, nyomban kitépi szívéből az eszményeket, különösen a hazafias érzelmeiket, s azután saját énjének él. Tisztelet a kivételnek. De a mai ifjúság lelki fásultságban szenved! Mit neki a haza? Mit neki a nemzet?”

(Jász-Nagykun-Szolnok- Megyei Lapok, 1909. XX. évf. 57. sz.).

HÚSZON INNEN

—TÍZEN TÚL

Egy történelemtanár gyűjtéséből

Megtörtént sziporkák

Az októberi forradalom a szocializmus győzelmével elsöpörte az analfa-bénaságot

A párizsi forradalmat a nők vitték diadalra, de később a munkások is egyesültek velük.

* * *

— Mikor élte Athén fénykorát?

— Akkor, amikor a villanyt feltalálták.

* * *

Engels és a felesége között olyan idilli volt a házastársi kapcsolat, hogy minden nehézséget megosztottak egymás között, közösen viselték a terheket, így történhetett meg, hogy Engels megbetegedett, a felesége petéig meghalt.

— kátai —

— Egyébként pártom álláspontja is ez

Tinitükör immoj

'Nem akarok fölöslegesen ibölcselkedni, de nálunk igaznak bizonyul a közmondás:

Roli roll

Kiss Roland gurul. Számára ez olyan magától éithetődő, mint másnak a szombati bevásárlás. Nem úgy gurul, mint egy döcögve gördülő szekér. Sokkal inkább egy világűrbe kilőtt lövedékhez hasonlítható, amely a kezdő impulzust, legalább már három évtizeddel ezelőtt megkapta, és energiájából szemmel láthatóan semmit sem veszített. Pályáját azonban nem az égi törvény, hanem az aszfaltút szabja meg.

Amióta a háromkerekű, kerékpárrá karcsúsodott alatta, a szolnoki utca olyan egyéniségévé vált, akit lehetetlen nem észrevenni. E Fa• vorit márkájú kerékpárt taposó, szőke, ritkuló hajú fiatalember olyan élő sziluettfigura, akiről azt gondolná a magamfajta halandó, hogy legalább három pedálozó ikertestvére van. Néha úgy tűnik, képes egy utcát három helyen, ugyanabban a pillanatban átszelni.

Mindez persze -csak érzéki csalódás. Arról van szó, hogy szombaton és vasárnap is — ha az időjárás kegyes hozzá — iharminc-ötven kilométert kerékpározik. Ezért nehéz szem elől téveszteni.

A Budapesti Elektroakusztikai Gyár fejlesztőmérnöke szűkszavú. Nem is igen érti, mi érdekeset találok rajta. Tíz éve végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Azóta sok ifjú társához hasonlóan munkanapokon budapesti, hétvégenként szolnoki. Ilyenkor felborul az egyhangú napirend. A heti Ülőmunka után jól esik egykét órát mozogni, feltöltődni. Tikkasztó hőség ide, mínusz fokok oda, elszántsága töretlen. A változás csak külsődleges. Legfeljebb egy melegítő, vagy az „áramvonalat” megtörő jarnbó sapka, mert ugye úgy 'harminc fölött... .minden hajszál aranyat ér.

Favoritja is tíz éves. Akkor kettőezerötszáz forintba került, most tízezer alatt nemigen lehet jó minőségű gépet venni.

Régen talán garabonciásnak titulálták volna, pedig nem támaszt szelet és vihart, nem lovagol megvadult bikán. Va&paripáját mégis jobban kedveli Dáciájánál.

Van, aki a vizek partján kuksoló horgászokat nézi fejcsóválva, más a kocogókon somolyog. Roland nem megszállott, igazából nem is sportember. Ügy fogja fel a maga mögött hagyott kilométereket, mint más a Tiszaparti sétát: hozzátartozik a hétvégékhez.

Egyszer az utcán ballagva megszólalt az egyik cimborám: „ki az a srác?” — Valahol már 'láttam.

— Ne mond, hogy nem ismered. Az előbb is elhúzott mellettünk. Tudod... tudod, ő az á kerékpáros.

Szurmay Z.

aki mer az nyer. Bag: István mert és nyert, egy utalványt.

Ajánlata a következő:

1. Azok a 'boldog szép napok (Nagy Feró), 2. Igen (STEP), 3. Üres zsebem (Fan-Fan), 4. Ha volna még időm (Bikini), 5. Legyek jó (Bikini), 6. Se veled se nélküled (Gyuri), 7. Júlia nem akar a földön járni (Kik! és Lilla), 8. Adj helyet magad mellett (Bikini), 9. Induljon a banzay: (Bonanza Banzay), 10. Túl szexi lány (Zoltán Erika), Baigi István 5400 Mezőtúr, XVI. út 36.

Iskolapadból a gőzfürdőbe

Pályakezdő gyógytornásznő a Tiszában

Épp a nedvesgőz okozta megpróbáltatásokat igyekeztem kiheverni a körmedencében, amikor valaki kedves, nyugodt hangon tornáztatni kezdett bennünket, vízben ülőket. Mint később megtudtam, a fehérköpenyes lány Tari Andrea, a Tisza Szálló gyógyfürdőjének augusztus óta főállásban dolgozó gyógytornásznője.

— Hogyan kerültél erre a pályára? — kérdeztem a huszonegy éves Andreát.

— A Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában érettségiztem 1986-ban, s bár az emberekkel szeretek foglalkozni, az ápolói munka nem igazán csábított. Még abban az évben sikeresen felvételiztem az Egészségügyi Főiskolára, és ott a védőnőképző, a diabetikus, a köjálos és a gyógytornász szak közül az utóbbit választottam. A fővárosban töltött három év alatt több országos intézetben voltam gyakorlaton, így a traumatológiai intézetben és az ortopédkiinikán is. Az utolsó félévben végig gyakorlaton voltunk, itt rengeteget látott, tanult az ember. Hogy ezt követően itthon helyezkedtem el, az elsősorban a szüléimhez való kötődés miatt történt.

— Milyen érzés egy ilyen patinás fürdőben dolgozni?

— Nagyon felemelő. Sokan nem tudják, hogy a Tisza Szálló fürdője egy nappali szanatórium otthona, ahol délelőtti és délutáni turnusban jönnek a betegek. Főleg reumatológiai fájdalmak enyhítésével foglalkozik tíz tagú stábunk: a főorvos úr, a doktornő, a főnővér, két

ápolónő, három fizikoterápiás asszisztens és a hetente kétszer besegítő gyógytornásznő kollégám. Naponta két csoportos tornát tartok délelőtt tízkor és délután háromkor, a közte lévő időben pedig egyénileg foglalkozom a betegekkel.

— Melyik korosztályból kerülnek ki túlnyomórészt a pácienseid?

— A végtagokban és a gerincben érezhető fájdalmak szinte valamennyi korosztálynál jelentkeznek. Mégis, talán a középkorú ülőfoglalkozásúak és a fizikai munkát végzők között a leggyakoribbak. Nagyon fontos lenne, hogy az ilyen veszélyeztetett emberek szabadidejükben többet mozogjanak, nagyobb gondot fordítsanak az aktív pihenésre.

— Az utcán járva észreveszed az emberek mozgásán, ha valakinél nincs minden rendben?

— Természetesen, sőt ha látom hogy mankóval megy az illető, külön figyelem jól teszi-e a lábát, kellően megtanították-e vele ennek a segédeszköznek a használatát. Gyógytornász kollégáim dicséretére legyen mondva, eddig még soha nem kellett „közbeavatkoznom”.

— Nem voltál lámpalázas amikor először álltái ki az emberek elé csoportos tornán?

— A középiskolában irodalmi színpados voltam, de a főiskoláin is külön gyakoroltuk a „kiállást”, így ez nem okozott gondot. Igaz, kezdetben izgultam egy kicsit, amikor megtudtam, hogy nem csak betegek lesznek a medencében, hanem fürdőtök is. Aztán feloldódtam, amikor láttam, hogy sokan közülük is beszállnak a gyakorlatok végzésébe.

— Amióta kikerültél az iskolapadból, észrevettél-e magadon valami váLtozást?

— Én nem, de a közvetlen környezetem szerint sokat komolyodtam. Lehet, hogy azért, mert teljesen leköt a munkám, este ha hazamegyek, még egyénre szabott speciális gyakorlatokat állítok össze, és mellette németül tanulok, a szakirodalmi fordítások és a külföldi vendégek miatt.

(SL)

Közelgő 25. születésnap

Jó volt az Integrál számítása

Olyan — közeli korszakot idéző — szolnoki együttesnevek mint a Fantom, Delta, Mustang, Coloners, Kingston hallatán az ember már érzi a csatos bambi ízét, eszébe jut a hosszúhaj- és szakállmázéria, vagy az első — természetesen téglával koptatott — igazi farmernadrág. Lehet, az előbbi nevekre csak kevesen emlékeznek. Az viszont szinte teljes biztonsággal kizárható, hogy a húszharmincéves korosztálynak ne mondana valamit az Integrál név.

Az első gitárpendítés óta 25 esztendő telt el. Mégis, amikor a zenekar két tagjával Rácz László billentyűssel és Ács László gitárossal beszélgetek, eszembe sem jut a manapság sűrűn használt „öregfiúk” szó. A 40 körüli zenészekkel önkéntelenül is tegeződünk.

Régen elég volt egy rádió, hogy megszólaljon a gitár. Ma nagy úr a technika. Százezrekbe vagy milliókba kerül egy gárda teljes „felfegyverzése”, Kezdetben vonattal, lovaskocsival mentek a fellépésekre. Megtörtént, hogy Zagyvaré kasról hajnaltájt, hóban, gyalog jöttek haza.

Most sokan szeretnének kilépni a megyéből, a hanglemezkiadókat kerülgetik.

— Mi élveztük azt, hogy egyáltalán színpadon lehetünk — meséli Ács László. Egy valami azonban nem változott: csak hobbizenélésből nem lehet megélni.

Kétségtelen, fanatikusnak kellett lenni, mert ugye akkor sem volt sok hét fiatalembernek száz forint. A három éve újjáalakult Integrál ’67 és ’71 között élte igazi fénykorát. Nyáron, szinte minden nap felléptek a Sport vendéglőben, de alig van olyan szolnoki étterem, ahol ne fordultak volna meg. A 70-es évek második felében az ellenállhatatlanul terjedő diszkóláz idején mintha egy kicsit háttérbe szorult volna az élő zene. Most

állandó résztvevői a május elsejéknek, az augusztus 20-i műsoroknak.

— A diszkóban mit lehet hallani? — veti fel a volt Fantom-tag Rácz László. — A dübörgő mély és sziszegő magas hangokat, monoton zenét. A két véglet között alig található valami. Ügy látszik, sikeresen töltötték be ezt a hézagot. Újból táncolnak Beatles-, Rolling Stones-, Elvis Presley-dalok* ra. A mai fiatalok is. Az Integrál jól számított: a dallamos zenének most is van tábora.

Több mint húszán vannak azok, akik valamikori Integrálosnak mondhatják magukat. A kezdő, 1964-es felállásból már csak egy ember maradt. A többiek közül néhányan új együtteseket alapítottak. A születésnapig még van két-három hónap. Az évfordulót kisebb csapatösszevonással, a régi tagokkal közösen ünnepük.

— SZ —