Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-27 / 256. szám

^ÍÉPIAP 1989. OKTÓBER 27. Egészségünkért Szervezetünk és az időjárás A légköri jelenségek hatására már Hippokratész és Pa­racelsus is felfigyelt, komolyabb tudományos kutatások azonban csak pár évtizede folynak annak érdekében, hogy a meteorológiai változások hogyan befolyásolják az élő szer­vezet működését. Hazai és külföldi tudományos közlemé­nyek sorozata jelent meg ebben a témakörben, bizonyítva a frontbetörés szerepét. A frontátvonulás az elté­rő fizikai és kémiai tulaj­donságokkal rendelkező lég­tömegek mozgása, áramlása. A meteorológia leggyakrab­ban kétféle levegőfajtát em­lít, a hideg és a meleg leve­gőt. E két különböző légtö­meg, ha többszáz kilométer szélességben találkozik, vagy fedi egymást, akkor keve­redhet. Leggyakrabban azonban csak határfelüle­tükkel érintkeznek. Az em­lített határfelület képezi az időjárási frontot. Amennyi­ben a meleg levegő utoléri és találkozik a hideg áram­lattal, akkor jön létre a meleg-, vagy felsiklási front, ugyanis a hideg levegő ne­hezebb és a meleg nekiüt­közvén szinte felsiklik. Ha a meleg levegőt éri utol a hi­deg áramlás, és mivel az utóbbi nehezebb, ezért szin­te felemeli a meleget. Ekkor érzékeljük a hideg-, vagy betörési frontot. Mind a felsiklási, mind a betörési front más és más hatást gyakorol szerveze­tünkre, és már órákkal előbb megelőzhetik a hőmérséklet változását. A frontok általá­ban az anyagcserére, és a vegetatív idegrendszerre fej­tik ki hatásukat. Melegfront esetén — ami inkább télen gyakoribb — szaporább lesz a pulzus és a légzésszám, emelkedik a vérnyomás és a testhőmérséklet, esetleg a vércukorszint, a gyomor­­nedv- és epekiválasztás, a vér alvadékonysága fokozó­dik. összességében ingerlé­kenyebbek leszünk, gyakran fellép szorongás, fejfájás, letargikus állapot, sőt, még alvászavar is. A hidegfront hatására a szervi reagálások ellentétesek: a fejfájás in­kább migrénszerűen jelent­kezik. kiújulnak a reumás jellegű panaszok, a reflexek lassulnak — ez főleg a köz­lekedésben válhat veszélyes­sé —, és nagyon sok esetben fokozódik a görcskészség. Felmérés mutatta ki, hogy az elmúlt 5—10 év során az öngyilkossági esetek növe­kedése szoros összefüggés­ben van a melegfront érke­zésével. Hidegfront esetén viszont megszaporodnak a trombózisok, az asztmás pa­naszok. A hidegfront érke­zésekor gyakoribbak a szü­lések. számszerűleg is, de a front rovására is írható a koraszülések bekövetkezése, leggyakrabban júniusban és júliusban. A melegfront vi­szont márciusban okozza a legtöbb koraszülést. A légköri viszonyokra másképpen reagál az egész­séges és a beteg szervezet. Az idült betegségekben szenvedők jobban megérzik a változásokat. Egyre azon­ban figyeljünk: ha a labili­tászavarok, fejfájás, levert­ség, álmatlanság nemcsak a frontátvonulások alkalmá­val. hanem szinte rendsze­resen jelentkeznek, akkor forduljunk orvoshoz, mert a jelenségek mögött szervi el­változások húzódhatnak meg, ami csak részben függ össze az időjárással. És végezetül: a magukat egészségesnek tudó gépko­csivezetők, és veszélyes gé­peken dolgozók se feledkez­zenek meg az óvatosságról, hiszen az időjárás alakulá­sával változik a figyelem, a koncentráló-képesség, a köz­érzet és a hangulat. Vigyáz­zunk magunkra és egymás­ra! Dr. Soproni László Fiatal házasok, házasulandó párok Együtt járunk - jól járjunk! Ki-ki az ízéről ismeri-e, melyik étket készítette a párja? A Vöröskereszt Szolnok megyei vezetősége pályáza­ton nyerte el az Országos Egészségvédelmi Tanács tá­mogatását a fiatalok családi életre nevelésével összefüg­gő vetélkedősorozat megren­dezéséhez. A téma nem új, hiszen már az általános is­kolások körében népszerűek például a csecsemőgondozó tanfolyamok záró vetélke­dői és a nagyobb diákok, a középiskolások. szakmun­kástanulók a fiúk is, —nagy odaadással gyakorolják a leendő anyák—apák felada­tait. Ennél persze tovább is jutottak a megye számos te­lepülésién. A művelődési in­tézmények, családsegítő köz­pontok szerveztek olyan elő­adássorozatokat, amelyek a házi munkamegosztástól az együttélés íratlan szabá­lyaiig, a szerelemtől, a szex­től az egészséges táplálko­zásig sok mindenbe beavat­ták a felnőtt életre felelő­sen készülő fiatalokat. A je­gyespárok. sőt a már együtt élő fiatal házasok is sok hasznos gyakorlati tanács­hoz juthattak ilymódon. Az előadásokon megszer­zett elméleti és gyakorlati ismeretekre építve hirdette meg a Vöröskereszt a me­gyében a fiatal házasok, házusulandó párok „Együtt járunk — jól járjunk” el­nevezésű, játékos vetélkedő­jét. Kisújszálláson hat ifjú pár rajtolt a játékban, me­lyet Fülöp Gáborné. a Vö­röskereszt városi titkára és Varga Ferencné tanácsi fő­előadó vezettek a közelmúlt­ban sok ötlettel, humorral az ifjúsági házban. Az iga­zán komoly „leckék” megol­dása mellett, sok derűs per­cet szereztek a versenyzők­nek és érdeklődőknek egy­aránt számos gyakorlati fel­adat, amely a párok egyi­két tette próbára a másik ismeretét illetően. A férjek­nek. vőlegényeknek, ud­varlóknak például az asz­talon kínálkozó sok finom falat közül az ízéről kellett felismerniük a párjuk által készített étket. A feleségek, arák, leendő asszonyok csak a cipőket látva kellett, hogy kiválasszák a saját párjukat. Egymás jó és rossz szoká­sai is felszínre kerültek, de hát a párválasztáskor ezek­nek nem is szabad titokban maradniuk, a döntésnél vagy elfogadjuk őt olyannak ami­lyen, vagy nemet mondunk. Alapos lecke az alkalmaz­kodási képesség fejlesztése, a gazdaságos, takarékos vá­sárlás is, különösen a mai világban. Az említettek csak pél­dák. ezeknél jóval több téma került terítékre a -városi ve­télkedőkön, melyek közül a kisújszállásit ragadtuk ki példának. Jól szervezett ta­lálkozó volt, ebben a Vörös­­kereszt városi vezetősége hasznos segítőkre talált a családsegítő központ, a csa­ládi intézet, a városi tanács és az ifjúsági szervezet mun­katársaiban. Középen látható a győztes kisújszállási pár: Márkus Andrea és Szombat Gábor. Novem­ber 25-én lesz az esküvőjük. A megyei döntőn, december 3-án a törökszentmiklósi mű­velődési központban azért nem lesznek ott, mert még nem érnek vissza nászútjukról. Szabadidőben Szabad és tilos 1 2 3 4 5 6 7 8 r 9 10 11 12 1 13 14 E ÍS 16 17 r r 18 19 20 21 E 22 23 E 24 25 E n " ! í_ 28 L 29 30 31 32 ■ □ 33 34 35 36 37 38 J 39 40 E L 41 42 ■ L 1 43 u 44 45 46 47 48 E 49 50 ■ 51 52 □ 53 54 _ 55 L SS “ 57 58 59 r 60 61 □ 62 63 □ 64 65 L □ ^6 _ Zarko Petan aforizmájában szellemesen jellemez két hatalmimód közti alapvető különbséget. A szlovén író afo­rizmáját Gállos Orsolya fordította. Virágra még jut... A korábbi jóslásokkal el­lentétben örvendetes, hogy a magyar virágkultúra igénye nem csökkent. Ma minden magyar állampolgár — szo­kás szerint a statisztikában a csecsemőkkel is számo­lunk, — évente 300 forintot költ virágra. Leggyakrabban névnapok, más jeles ünne­pek alkalmából (nőnap, anyák napja, stb.) állunk sorba a virágüzletekben, de lakásunkat is szívesen dí­szítjük, tesszük otthonosab­bá szép szobanövényekkel. És ez már kicsit a környe­zetvédelem része, hiszen aki otthonában szereti, a par­kokban is megbecsüli a vi­rágot, óvja a zöldterületet. A piac törvényei szerint a „felhozatal” . jótékonyan avagy éppen ellenkezőleg hat az árakra. Szerencsés kezdeményezés volt éppen ezért a Szombathelyi Kerté­szeti Szövetkezet, és a me­gyeszékhely Közterületfenn­tartó Intézménye részéről az ország tizenkettedik virág­­csarnokát kialakítani Szol­nokon. Nem mindegy, mi­lyen messzire utaznak a viszonteladók, milyen költ­ségeket terhelnek még a be­szerzési áron felül arra a virágra, amellyel valakinek éppen ma, vagy 'bármikor kedveskedni akarunk. Hétfő óta rövidebb az út, talán a jeles napokon sem a csilla­gos ég lesz a felső határ a virágpiacon. Egyelőre a szombathelyi cserepes növé­nyek gazdag választékát kí­nálják a Vízpart úti csar­nokban. A Karcagi Város­gazdálkodási Vállalat virág­üzletéiből Nagy Dánielné pél­dául. aki eddig Gyulára járt áruért, szépnek és olcsónak találja a kínálatot, különös előnyként említi, hogy együtt van minden a kiegé­szítő cikkekből is, a virág­földtől a csomagolóanyagig. Jó, hogy ebben a politikai vitáktól terhes időszakban a békés átmenet gazdasági tennivalóira is gondoltak, a kínálat javítására — min­denki örömére. Hiszen nem csak kenyérrel él az ember, s ha nehezen élünk is, vi­rágra még jut — ha elfogad­ható az ára. — rónai — Még egyszer a nyertesekről Kalandos nyár ’89 összegyűjtve, utólag is be­­küÜlhették a Kalandos nyár ’89 elnevezésű könyvtári játék for­dulóinak megfejtését azok az ÓJitóJjános iskolások, akik a nyá­ri szünidőben nem tartózkodtak otthon, ezért hetenként nem tudtak a játékba bekapcsolódni. Az utólag beérkezett helyes megfejtések beküldőd köziül az alábbi pajtások részesültek könyvjutalomban.: Nagy Agnes (Szolnok). Andrási Lajos, Adiárn Beáta, Ádám Melinda, Csá.pe Lívia, Deli Mária, Löczi Pál, Sziták Mónika és Urban Rita (Jászávány), Drávucz Katalin, Hidas Katalin, Szénást Ildikó, Túróczi Zoltán és Valcsik Anita (Ján oshida). valamint Mihályi Judit, Nagypál Róbert és Navy­­pál Sándor (Jászapáti). Vízszintes: 1. Az aforizma el­ső része (zárt betűk: M, I, M, A), Ii3. Pusztítva romiból. 14. .. . Puszta, település Sümeg és Nyírád között. IS. Alattomos, ravasz. 16. Nyugtalan. Izgatott. 18. Bocsánat. 19. Táncdaléneke­­sünk (László). 20. Négyhangnyl különbség. 22. Kötést megbont. 23. Tallium. végyjelie. 24. Könny latinul (Lacrima). 26. Mintegy 8 décis régi ünmérték. 27. Gö­rög légitársaság rűv. 28. Becé­zett férfinév. 30. szent spanyol földrajzi nevekben. 31. Lako­ma. 33. LéOegzik. 34. Franciás női név. 37. Diplomáciai Testület. 38. Színművésznő (Dorottya). 42. Rádium. 43. Sakk figura. 44. Értelmi képesség. 45. Rövidített adófajta. 47. Görög betű. 49. Kétszáz a régi Rómában. 50. Angol férfi becenév. 5H. Irányí­tás. 53. ... ovo, kezdettől fog­va. 94. Magában rejlik! 55. Olasz város névváltozata. 56. Vióla de..., a gordonka őse. 58. Hajat vágat. eo. Ruhát bővít. 61. Átirányít. 62. 1917 utáni orosz elienforradaOmár. 64. Ének. 66. Becézett rőct vad. Függőleges: 1. Az aforizma harmadik része (zárt betűk: A, I, I.). 2- Szöveg nélkül énekel. 3. Alkotórész. 4. Német—lengyel határfolyó. 5. Angol film címe. 6. A tetejére. 7. A pálinka régi neve. 8. Rómái HOL 9. Régész igéje. Afrikai holland telepes leszármazottja. 11. somogyi helység. 12. A zenében egy ok-Többgyermekes szülők biz­tosan megfigyelték, hogy később született gyerekeik ügyesebbek, az új mozgá­sokat könnyebben elsajátít­ják, mint az elsőszülöttek. Mi lehet ennek az oka? Ta­lán az. hop*r a később szü­letettek a mozgásmintákat készen kapják testvéreiktől, és utánzási kedvüktől vezé­relve hamarabb fejlődnek. A többgyerekes családban már csak a gyerekek állan­dó vetélkedésein keresztül távnyi. 17. Ünneplő (ruha). 18. Portugál és argentin gk. jel1, 20. Rövid körút! 21. Az aforizma másodülk része (zárt betű: E). 215. Közép-amerikai pénzegység. 27. Vadász és támadiás is lehet ilyen. 29. Tavaik neve az USA és Kanada határánál. 32. A ta­nár előadására teszi a jó diák. 33. Pirosodik (gyümölcs). 35. Szóba hoz. 36. Személyes név­más 39. Az aforizma negyedik, befejező része, (zárt betűk: M, M, B.). 4«. Takarító egyik igé­je. 41'. Keskeny deszka. 46. Ok­mányt hitelesítő. 48. A buddhiz­mus japán! ága. 49. OVkapocs. 51. Magot szór. 52. Ez az Eszter, regény. 53. Nyílászáró. 55. A junakorszak felső szakasza. 57. Régies divat. 59. Latin ügy (Rés). 60. Ban párja. 62. Kalauz nélküli rövidítve. 63. Am. 65. A földi irányban. Kiss Lajos Beküldendő: a vízszintes: 1., függőleges 1., 21. és 39. számú sorok megfejtése — november 4-ig. Hathatós ellenszer című, ok­tóber (4-i rejtvényünk helyes megfejtése: Hát persze, hogy tüdőik. Alaposan meg kell nézni a hölgyet másodszor is. Kömyv­­utattváinyt nyertek: Dohos Jó­zsef Szolnok, sípos istiváininé Tt­­szagyendia és Törőcsik Károiyné Tószeg. (Az utalványokat pos­tán küldjük el.) is hamarabb fejlődnek bizo­nyos készségek, mint az „egykéknél”. Amit két testvér esetében magától megold a gyerekek rendszeres birkózása, ver­sengése. azt az egyedüli gye­reknél a szülők tudatos köz­reműködésének kell pótol­nia. Éppen ezért az egy gyermekes szülőknek foko­zottan figyelmükbe ajánl­juk a tornával és általában a mozgáskultúrával való foglalkozást. Ki az ügyesebb? Miért nehezebb az „egykéknek”? Lehúzott ablakkal Ahogyan hidegszik az idő, úgy zárulnak be egyre job­ban az autók ablakai. Veze­tők és utasok fázósan kupo­rognak az ülésen, s nagy igyekezettel próbálják tisz­tán tartani az autó gyorsan párásodó szjélvédőjét és ol­dalüvegeit. Pedig!, ha egy­két ujjnyira lehúznák az ab­lakot. sokkal könnyebb dol­guk lenne. Tévedés ugyanis azt hinni, hogy a résnyire lehúzott ablak kihűti a ko­csit, illetve lassítja a felme­legedést. Gondoljak csak végig: az autó fűtőradiátprában hiába áramlik a meleg víz, ha az általa felmellegített levegő nem tud bejutni az utastér­be. Márpedig, ha az utastér zárt. és a levegő nem képes kiáramtanii. akkor a friss le­vegő sem tud bejönni. Te­hát, hia azt akarjuk, hogy a meleg levegő fellmelegítse az utasteret és leszárítsa a pá­rát az ablakokról, meg keli teremtenünk a levegő áram­lásának feltételét. A mai autókon már gyári­lag kialakítják a légáram kedvező útját biztosító szel­­lőzőnyílásökat, amelyek ál­talában a hátsó szélvédőosz­lopon találhatók. Ezek a nyí­lások azonban elég kicsik, így lassú, városi menetben általában nem biztosítanak megfelelő légmozgást. Ezen segíthetünk a főventillátor bekapcsolásával, de még en­nek hatásfokát is javítja, ha valamelyik ablak csekély mértékű lehúzásával segít­jük az utastér szellőzését. Ez nem lassítja, hanem gyorsít­ja a kocsi felmelegedését, hiszen megfigyelhető, hogy menet közben a 2—3 centi­­méteres résen a levegő nem be. hanem kifelé áramlik. Ezen felül már csak azért is célszerű kissé nyitott ab­lakkal: autózni, mert a ve­zetőnek a fülével is érzékel­nie kell a környező forgal­mat, ha mást nem, legalább a megkülönböztetett jelzésű járművek szirénáját hallania kell. Ezért is helyes tehát, ha a városi forgalomban a vezető télen is lehúzza a mellette lévő ablakot. És a rádiót vagy magnót nem tel­jes hangerővel bömibölteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom