Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-27 / 256. szám
4 M&ue. 1989. OKTÓBER 27. Könyvtáravató az iskolában Az újonnan kialakított könyvtár első olvasói Fotó: Korányi Hol vannak a Ráczok, Fazekasok fiai? Húzzátok, cigányok Egy nemzeti kincsünk végveszélyben Ha az ember kikapcsolódásra vágyik, előfordul, hogy azt egy étteremben, finom vacsora, egy-két pohár 3tóka és kellemes, halk zene mellett találja meg. Ilyen helyen — ahogy mondani Csak három étteremben Egyre laposabb pénztárcánk és az ezzel fordított arányban növekvő étel- és Halárak egyenes következményeként azonban az éttermek manapság konganak az ürességtől. A néhány évvel ezelőtt még közkedvelt vacsorázóhelyek ma kihaltak, csendjüket mindössze egy-egy külföldi turistacsoport veri fel időnként. Beszélgetőpartnereimmel: Schaff Lászlóval és a Pelikán étterem zenekarának egyik tagjával, Rácz Józseffel próbáljuk feltérképezni a jelenlegi helyzetet. Kiderül, hogy nem is az utolsó helyen állunk országos viszonylatban : Baranya és Zala megyében már egyetlen cigányzenekar sem működik. A statisztika ennék ellenére is kétségbeejtő adatai: Szolnok megyében — az egész megyében! — ma már csak három étteremben lehet cigányzenét hallgatni: a hortobágyi Patkós csárdában, a kunszentmártoni Mátyás pincében és Szolnokon a Pelikán Szálló éttermében. E három vendéglátóipari helyiségben összesen kilenc muzsikust foglalkoztatnak. Schaff László, az Országos Szórakoztatózenei Központ kirendeltségvezetője, a zegyen vannak... Munkanélküli segélyen Az állástalan zenészek közül néhányan munkanélküli segélyben részesülnek, sajnos akad köztük olyan is, aki megpróbál visszaélni ezzel a humánus segítséggel. A még állásban .levők állandó létbizonytalanságban élnek, s ez kihat közérze-, tükre idegállapotukra. Az ingerlékeny, verekedő muzsikus pedig nem jó cégére a szakmának. Egyértelműen a zenészék magatartása volt például az oka végső soron annak a szomorú esetnek, amikor a tiszaföldvári Napfény étterem jó szándékú üzletvezetője, aki szívesen szerződtetett volna egy háromtagú zenekart, végül is elállt szándékától. A szakszervezet segítő kezet nyújt az állástalanul maradiaknak: az egész országból harminc zenész részére átképzési segélyt folyósít Októbertől májusig, ennek őszszege havi 5 ezer forint és ehhez az összeghez még a családi pótlékot is megkapják az arra jogosultak. Megyénkből két muzsikus vállalkozott arra. hogy átképezze magát tánczenésszé. A szakszervezet szándéka szép és nemes — azonban végeredményben ezzel az in-Szathmáry Judit Falitányérokon a magyar mondavilág 0 Túri Fazekas Múzeum új kiállítása szokás — Isten őrizz Beethoventől. A cigányzene itt tölti be azt a funkciót, amelyre vétetett: nem több és nem kevesebb hangulatos háttérzenénél, amely mellett gondolatokat lehet cserélni. nész utánpótlásnevelést biztosító Szórakoztatózenei Stúdió művészeti vezetője elmondotta, hogy mindössze öt évvel ezelőtt huszonöt zenekarban mintegy száz cigányzenész játszott megyeszerte. A beszélgetés során elhangzott legelkeserítőbb mondat talán az volt, amikor kijelentette: ha holnap három üzlet zenészeket kérne — már nem tudna ennyi muzsikust összeszedni a megyében. Elmondotta, hogy egymás után építik luxusigényeket kielégítő panziókat magánvállalkozók a megyében. A zene mi más is lehetne ezekben, mint disco ... Nyolc éttermét sorolt fel csak a szolnokiak közül, ahol pár évvel ezelőtt még szólt a zene: a szolnoki Egri borozó, a Falatozó, a Béke, a Halászcsárda, a Nemzeti, a Fenyő, a Piros-kék és az Aranyiakat ma már nem foglalkoztat zenészeket. A Pelikán zenészei nem panaszkodhatnak: a vezetők igazán mindent megtesznek értük. Külföldön is voltak több ízben; játszhattak Tallinnban és Olaszországban is. Csak hát ők — összesen nétézkedésével is gyorsítja azt a folyamatot, amely a cigányzenészek számának rohamos csökkenéséhez vezet. Maradna az állástalan oigánvzenészeknek kereseti lehetőségként a lakodalmakban való muzsikálás. Ez azonban olyan terület, mely teljes mértékig ellenőrizhetetlen, s mint ilyen, szabad préda kantárok számára is, s ezért egyáltalán nem biztos, hogy a „kategorizált zenészeket” fogadják fel ezekre az alkalmakra. A lakodalmas zenekarok egyikéről másikáról e sorok írójának személyes és rendkívül kellemetlen emlékei vannak. Ennek az egész szomorú folyamatnak talán végét vethetné, ha a vendéglátói pari vállalatok és az áfészek szigorúan tartanák magukat ahhoz, hogy bérbe adás esetén kötelezzék a bérlőt az üzlet profiljának megtartására. Ez többek között azt jelenti, hogy ha a bérbevett étteremben korábban cigányzenekar játszott, akkor a továbbiakban is szerződtetni kelj muzsikusokat. Vannak bizonyára ellenérvek is. Ott van mindjárt a Száztagú cigányzenekar — ennek tagjai azonban jó-Nem túl gyakran adatik meg manapság, hogy könyvtáravatóra hívjanak bennünket. ráadásul iskolai könyvtár avatásra. Hiszen a közművelődésben szinte semmi nem jut beruházásra, s nem különb a helyzet az oktatásban sem. A Szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában mégis sikerült kialakítani szinte fillérekből — 150 ezer forintból — egy korszerű szabadpolcos helyben olvasásra is alkalmas könyvtárat. Az eddigi (Magvető, 1989) Görgey Gábort nem kell bemutatni az olvasóknak. A jelenleg 60 évek író 1948 óta publikál. Először versekkel, később drámákkal kövezte ki életútját. Az utóbbi években mintha a regény műfajához kezdene vonzódni. Ez nem meglepő, hiszen a regény a legalkalmasabb műfai a számvetésre, összegzésre; képes egyszerre érzékeltetni, öszszemoshi az idősíkokat, öszszekapcsolni az egymástól távol eső tereket. Az írótvilógéletében a hatalom és az egyén, a kiszolgáltatott ember viszonya érdekelte. Erről beszél új művében is, melynek főhőse az előző regényéből, a Vadászszőnyegből megismert Topporczy Ádám. Hihetetlenül gazdag ismeretanyagot tartalmaz a mű, s hogy ez — a viszonylag kis terjedelem ellenére — mégsem kelti a zsúfoltság érzését, az külön csoda, írói bravúr. Pedig csak egy utazást mesél el író, egy felvidéki utazás történetét, akár útikönyvnek is használható a regény. De ennek kapcsán felelevenedik a múlt, a hajdani uralkodó osztály hétköznapjai és hanyatlása, s a magyar történelmi és társadalmi változások, melyek — mintegy harmadik Trianonként — végleg megpecsételték a kitelepítéssel a felvidéki arisztokrácia sorsát. Topporczy Ádám — régi nagy família csenevész sarja — képekkel házaló ügynök. Családját elveszítette, feleségétől elvált. ..A jelenlét tökéletesre vitt hiánya” jellemzi, jövőjéről szó sem eshet. Utolsó lehetőségként, értelmes cselekedetként a múltbéli események egyik hiányzó láncszemét akarja felkutatni, nagyapja halálának körülményeit próbálja kideríteni. Minél távolabbi múltba kerülünk, annál helyiség alkalmatlan volt könyvtári használatra. Az intézmény földszintjén a régi öltözők, különböző sufnik helyén a megyei és városi tanács támogatásával, s sok-sok társadalmi munkával jött létre a 83 négyzetméteres hangulatos könyvtár, amelyben tízezer kötet között válogathat a diáksereg. Az új létesítményt Horváth Károly megyei könyvtárigazgató avatta fel tegnap délután. Majd Dinnyés József tartotta meg az új GÖRGEY GÁBOR Volt egyszer egy Felvidék élőbbek a figurák, annál emberibbek. Az időben viszszafelé haladva egyre több az anekdota, a vidámság, a nevetés. A jelen ridegségével, színtelenségével tüntet, értékvesztettsége szinte követelődzőén fordul az egykori harmóniával telített világ felé. Jellemző, hogy a regény végén, amikor a rejtélyre fény derül, megszakad az utazás, mintegy jelezvén, hogy főhőseink további sorsa nem lényeges. Az igazi oknyomozás egy történelmi osztály eltűnését kutatja, azét az osztályét, mely másfél évezredig birtokolta a Felvidéket. Először Trianon szakította el tőlünk őket, azután a II. világháború. A regény legmegrázóbb részei a negyvenes évek üldöztetéseiről szólnak, melyek jóval túlléptek a volt uralkodó osztály elleni küzdelmen. Idézet a demokrata Nővé Prudy, 1946. január 20-i számából: „Ma nem kell a Csehszlovák könyvtárban az első rendhagyó irodalom órát. A népszerű „daltulajdonos” — ahogy magát nevezi — egy hat előadásból álló sorozatot állított össze a határokon túli magyar irodalomból. A sorozat első előadását láthatták, hallhatták tegnap a Tiszaparti diákjai. A további előadásokra pedig a megyei könyvtárba és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központba várja a fiatalokat, legközelebb november 24-én. Köztársaságnak egyetlen magyar sem, akár szocialista, akár demokrata gondolkodású ... Szabadítsuk meg telkeinket, az egerektől és a poloskáktól!.” Ugyancsak 46-ban írta dr. Jan K. Garaj: „A mongol törzsek: kunok, avarok, tatárok, magyarok Európa minden nemzetében undort és rémületet keltettek... a magyarokat őshazájukba kellene kitelepíteni, az Urál és a Feketetenger közé. vagy még távolabbi vidékekre.” Jugoszláviában megtehetik, hogy az ott élő magyar kommunistákat tiszteletbeli szlévoknak tekintik — vélték a szlovákok —, ők azonban a tiszta szláv jelleg megteremtése érdekében még erre sem hajlandóak. A jövő az ő fajuké, a magyarkérdés pedig — mivel állampolgárságuktól megfosztották azokat — csak „vasúti kocsi kérdése”. Széthull a Topporczy család; van. aki Ukrajnában pusztul el fogolytáborban, van (a nagyapa), akit saját cselédje fojt meg. S aki szerencsésen Magyarországra került, csak 1951-ig lélegezhetett fel, mert akkor mint osztályidegent deportálták Mocsányba, hogy csirkeólban fejezze be életét. Görgey Gábor korábbi műveit groteszk és ironikus ábrázolásmód jellemezte. Ez a mű komor, nyomasztó élményt nyújt, ugyanakkor lebilincselően izgalmas, rendkívül gondolatgazdag. Bárhol elkezdhetjük olvasni, az idősíkok váltogatása során filmszerűen peregnek a rövid történetek egymás után. A regény végén Topporczy Ádám „ki tudja, hány képzeletbeli ' zsákkal a hátán” áll fel, s ugyanezt érzi az olvasó is, amikor a könyv végére ér. Budai Mátyás Tóth Géza fazekas — a népművészet ifjú mestere a Fazekasok Népművészeti Háziipari Kisszövetkezetének tagja első önálló kiállításával mutatkozik be a Túri Fazekas Múzeumban Október 24-től december végéig. A kiállításon az utóbbi évek remekbe készült munkáit mutatja be. Mint István Erzsébet a Néprajzi Múzeum munkatársa október 24-i megnyitójában elmondta a mezőtúri fazekasság hű továbbvivőjének ars poeticája röviden: újat, de mezőtúrit. A kiállításon látható Tóth Gézának a Gerencsér Sebestyén országos pályázaton 2. helyezést elért vászonedénye. A fiatal mester sokféle díszítő technikát alkalmaz, a zöld és sárga mázazással, az erőteljes mázas klasszikus fazekasság folytatója. Festékkel, irokás egyszerű motívumokkal díszített csurgatott, fröcskölt, karcolt. fésűzött, rozettás díszítésű, áttört ujjnyomásos, részt külföldön játszanak gyakran akár évekig is. S az utánpótlás? Vajon a Rajkó zenekar el tudná látni az egész országot muzsikusokkal? A divat időnként feldob a felszínre egy-egy irányzatot: ilyen ma az egyébként rendkívüli értékes cigány folklór, amely — korábban is így volt! — békességben összefér az úgynevezett cigányzenével. De itt van ma az egyre nagyobb teret hódító lakodalmas rook a maga teljesen értéktelen zenei anyagával és ízlésromboló, az ittas ember malackodásra hajlamos gusiztusából üzletet csináló silány, két- vagy nagyon is egyértelmű szövegeivel. Hogy lehet ezt a műfajt egyáltalán egy napon említeni a sok évszázadra visszatekintő, a magyar ember nemes szórakozását szolgáló hallgatókkal, csárdásokkal ? Szolnok város tett valamit az e zene népszerűsítéséért: 1987-ben nagy sikerű cigányzenekari fesztivált rendezett. Remélhetőleg lesz folytatása ennek a szép kezdeményezésnek, melyet esetleg össze lehetne kapcsolni egyfajta fórummal, ahol az egyébként is jelenlevő szaktekintélyek megvitatják: mit lehetne tenni e zenéért és a zenészekért. Ki tanítja újra meg? A zeneiskolákban, ahol korábban — alkalmazkodva a modern világhoz, mely érettségizett és zeneileg művelt muzsikusokat kíván — több évszázados múltra visszatekintő muzsikus dinasztiák taníttatták gyermekeiket, ma már csak mutatóban lehet találni égy-egy zenészcsemetét — de az a néhány is zongorázni vagy dobolni tanul. A legendás emlékezetű Varga Józsi bácsi idejében nem is olyan régen csak cselló és nagybőgő tanszakon tanult tizenöt-húsz gyerek. Hová lettek a Lukácsok, a Ráczok, a Fazekasok, a Kállaiak gyermekei és unokái? Helyes-e az, hogy valamennyien pincérek, vagy jolbb esetben tánczenészek lesznek? Kik lesznek a híres prímások: Kadét Jóska, Farkas Jancsi, Járóka Sándor, Burn Elemér, Rácz Gyurka utódai? A remélhetőleg egyre nagyobb számban hazánkban turistáskodó külföldieknek ki fog magyarnótákat játszani ezután? Ki fogja tizenöt-húsz év múlva tanítani ezt a sajátságos. semmihez sem hasonlítható és semmivel sem pótolható zenét? Ki fogja játszani Palotásy János vagy Rózsavölgyi Márk gyönyörűséges verbunkosait, ha hagyjuk kipusztulni az írmagját is e zenének. abroncsos megoldásokat egyaránt használ. A magyar mondavilág szereplőit a fali tányérain láthatjuk, fehér-kék edényein erdélyi motívumokat használ. Konyhai használati edényeket is készít kuglófsütőt, áttört csörögés tálat, hajtott oldalfüles liszt- és cukortartót. A kiállítást hétfő kivételével 10—12 óráig és 15—17 óráig láthatják az érdeklődők. k. j. p. Könyvjelző n műit forgószele Görgey Gábor: Volt egyszer egy felvidék
