Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-27 / 256. szám
Néplap 1989. OKTÓBER 27. Választanak Jászberényben Fesztivál Londonban Egy független s egy MDF-jelölt Jászberény 13. sz. választókörzetének tanácstagja, az év elején elhunyt. Az érvényben lévő 1983. évi III. törvény szerint időközi választást kell tanítani. Ám e válásztás most nem olyan lesz, mint az 1985-ös. Nemcsak azért mert négy év telt el azóta. Jelentősen megváltozott a politikai helyzet, az erőviszonyok, s az állampolgárok hozzáállása is. A jelölőgyűlésre átvennél' többen voltak kíváncsiak a 400 választóból. A választópolgárokon kívül a Demisz, az MDF, a Hazafias Népfront, s város vezetői is ott voltak. Az előkészületek már korábban megkezdődtek. A Demisz tagjai házról házra járták a városközponttól néhány lépésre fekvő. Jászberény régi városrészéhez tartozó földes-sáros, szűk utcácskákat, a századelőn épült házak zömében idős lakóit. A tanácstagi feladatokról, az arra alkalmas személyekről kértek véleményt De az MDF is kereste a maga jelöltjét, sőt a népfront is szerette volna, ha jelöltet állíthat. Siker csak az MDF helyi szervezetének „kutató munkáját koronázta. Dr. Pető László, a Tanítóképző Főiskola tanára, szociológus vállalta a jelöltséget. Egy jelölt azonban nem jelölt. Bár sok név elhangzott, vállalkozó nem akadt. A jélölőgyűlés résztvevőinek egyike ekkor javasolta Török Pált. A fiatalember végül is „kötélnek állt”, neve felkerült a szavazólapra, így a jelölőgyűlés sikerrel zárult. Dr. Pető Lászlót sokan ismerik a városban, de a Jászságban is, hisz kutatómunkájának színtere e vidék. A társadalmi munka sem idegen tőle, fiatalabb korában KISZ-vezető volt, majd a népfrontban tevékenykedett. Jelenleg egyik pártnak vagy politikai szervezetnek sem tagja, de az MDF felkérését szívesen fogadta. A jelölőgyűlésre már határozott elképzelésekkel jött: — Hasonló gondokat látok a kerület minden utcájában. El kell hozni ide is a gázt, meg kell oldani a szennyvízelvezetést, az útépítést pedig folytatni. Sok idős ember lakik ebben a körzetben. Az ő gondjaikkal, problémáikkal foglalkozni kell, és segíteni miejőbb. Az is biztos, hogy nekem is szükségem lesz a lakótársak segítségére, főleg műszaki dolgokban, mert abban nem vagyok jártas. Segítőtársak nélkül különben sem lehet egy tanácstagnak dolgozni. A körzet gondjai mellett a város gondjai is érdekelnek. Szeretném, ha ezek megoldásában részt vehetnék. Először is sürgető kérdés a tájékoztatás megoldása, a város dolgainak nyilvánosságra hozatala azért, hogy tudjanak az emberek mindenről, ami itt történik. A városi kábel-tv, az újság ügye izgat, ebben előrelépést szeretnék. Szívügyem a környezet védelme. Sok fát, zöldterületet lenne jó látni a városban, hogy az itt élők jól érezhessék magukat. Török Pált sokan nem ismerik a kerületben, alig három éve, hogy odaköltözött, anyósa házába. A 23 éves fiatalember Jászárokszálláson a hűtő és klímatechnikai gyárban dolgozik, mint munkavédelmi vezető. ö független jelölt. — Elfogadok minden olyan nézetet, ami az emberek problémáinak megoldására törekszik. Mindegy milyen párt vagy szervezet színeiben segít valaki. A lényeg a segítésen van. A tanácstagság végülis érdekképviselet. Én az itt lakók érdekeit szeretném képviselni. Sok az idős ember a körzetben. Nekik kell segíteni, de ugyanúgy a fiataloknak is. Tudom, hogy az államigazgatásban sok minden változik most. A tanácstagi munkának is meg kell változni. A városért hozzáértő módon kell cselekednie a tanácsnak. En ezt szeretném elősegíteni, támogatni. Az idősek gyakran mondják, bezzeg a mi időnkben mi mindent csináltunk! A mai fiatalok sem alábbvalók a régieknél. Ezért vállaltam el a jelöltséget, hogy ezt bebizonyítsam. A választás október 28-án lesz. Kiss Erika Számíthatnak-e tanácsi segítségre a pártok? Az SZÁSZ A Szabad Demokraták Szövetségének Szolnoki Csoportja eljutta szerkesztőségünkbe a Szolnok Város Tanácsához intézett levelét. Mert az abban foglaltak nem kizárólag az SZDSZ-t érintő felvetések, ezért is adjuk közre. Vissza is kívánunk térni a témára: milyen tanácsi segítségre számíthatnak a megalakult pártok? Az SZDSZ szolnoki csoportját mély aggoda lom tölti el az utóbbi időben az országban tapasztalható szélsőséges politikai megnyilvánulások miatt. Ezért úgy gondoljuk, valamennyiünk közös érdeke, hogy az ország sorsáért felelősséget érző, politikáját a békés átmenet szolgálatába állító szervezeteknek, — köztük az SZDSZ-nek is hatékony működéséhez az alapvető feltételeket biztosítsák. A békés átmenet szándékának megnyilvánulását látjuk az MSZP azon ígéretében, miszerint visszaadja az államnak a kezelési jogában volt. de működéséhez nem elengedhetetlenül szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyakat Ezt a lépést azért is helyeseljük, mert a demokrácia alapfeltételét jelentő többpártrendszer nem róhat nagyobb terhet az adófizetőkre, mint az eddigi egypórtrendszerű, monopolisztikus hatalomgyakorlás. Tegnap délután Szolnok Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága zárt ülésen alakította ki válaszát arra a nyílt levélre, amelyben az MDF, a HNF, az MSZDP, a Kisgazdapárt, az SZDSZ és a DEMISZ városi szervezetei önvizsgálatra szólítotirodát akar A hosszú idő után első szabad választások megtartásának elengedhetetlen feltétele az induló pártok minimális infrastruktúrájának megléte. Kérjük ezért Szolnok Város Tanácsát, mint a volt MSZMP vagyona feletti tulajdonjogot gyakorló testületet, hogy az SZDSZ szolnoki csoportja részére biztosítson megfelelő, két telefonvonallal rendelkező helyiséget koordinációs irodája működtetéséhez. Az iroda működéséhez az MSZP és a DEMISZ gyakorlatából szükségesnek látszanak a következő felszerelések: — fénymásoló berendezés, személyi számítógép, telefax, elektronikus írógép. Szükségünk van továbbá hetente két alkalommal egy kb. 100 főt befogadó nagyobb helyiségre, ahol kisebb rendezvényeinket megtarthatjuk. Kérjük továbbá azon állami vagyontárgyak listáját, melyek társadalmi szervezetek kezelésében vannak, vagy kezelési jogról történt lemondás következtében zárlat alá kerültek. Őszintén reméljük, hogy kérésünk teljesítésével is kinyilváníthatják az államhatalom pártok felett állását ták fel a tanácstestületet és vezetőit. Az ülés után a városi tanács vezetői mindössze anynyit közöltek a sajtóval, hogy a válaszlevél megszületett, amelyet szerkesztőségekbe juttatnak el hétfőn. Elmondták továbbá, hogy külön tanácsülést e témában nem hívnak össze. flz ideiglenes köztársasági elnök javaslata Részleges amnesztia Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke csütörtökön hajdúszoboszlói látogatása során nyilatkozott az MTI munkatársinak. Bejelentette^ hogy táj köztársaság kikiáltása alkalmából részleges amnesztiát kezdeményezett. Felkérte a kormányt, hogy az Országgyűlés október 30-án folytatódó, de legkésőbb a novemberi ülésszakára terjesszen be amnesztia-törvényt. Ez természetesen nem vonatkozhat a visszaeső bűnözőkre és az emberellenes bűncselekmények elkövetőire. Az új Magyar Köztársaság e gesztusával megbocsájt mindazoknak, akiknek csak lehet. Magyarok a határon túl A magyarság múltjáról, Magyarország és Erdély történelméről, a jelenkori valóságról szóló hiteles és tudományos információk nemzetközi terjesztésének kérdéseivel foglalkozott egyebek között csütörtöki ülésén a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumának határon túli albizottsága. Az albizottság véleménye szerint a hitelesség és a tudományosság követelményének megfelelő, történeti munkák megjelentetése nemcsak tudományos szempontból fontos, de a Magyar Köztársaság elemi nemzetközi érdeke, is. Az élénk, szinte minden résztvevőt megszólaltató vitában többen is megfogalmazták, hogy a kultúra terjesztését ki kellene vonni a piaci mechanizmusok hatása alól. A testület megelégedéssel fogadta azt a tájékoztatót, amely szerint a Művelődési Minisztériumban — jórészt a Kollégium kezdeményezésére — megkezdődött a Romániából menekült, felsőfokú továbbtanulás előtt álló fiatalok felvételi előkészítésének megszervezése. az SZDSZ szolnoki csoportja Válasz van, csak hétfifn postázzák Rendkívüli vb ülés Szolnokon Pozsgay és angliai magyarok találkozója — „Lezárult a politikai emigráció korszaka Magyarország történetében” — hangsúlyozta Pozsgay Imre állaimiminiszter csütörtökön a londoni magyar nagykövetségen, ahol Angliában élő jeles magyarokkal találkozott. Nagy taps fogadta ezt a kijelentését, amelyhez hozzáfűzte: meg nem történtté nem tehetjük azokat az okokat, amelyek 1945 után a magyarok sokaságát késztették hazájuk elhagyására, de a múltbéli sérelmeket jóvátenni kötelességünk, s magyar kormány erre törekszik. A magyar fesztivál megnyitása alkalmából Londonban tartózkodó Pozsgay Imre csütörtökön reggel Tom King védelmi miniszterrel folytatott eszmecserét. Ezután került sor a nagykövetségi találkozóra, amelynek résztvevői rendkívüli érdeklődéssel és a kérdéseikből is érezhető rokonszenvvel fogadták a magyar politikus tájékoztatóját. A gazdasági válság leküzdésének esélyeiről szólva Pozsgay Imre hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nem elsősorban gazdasági segélyre van szüksége, hanem működő tőke beáramlására és olyan hitelekre, amelyek a magánvállalkozások kibontakozását segítik. Az önkormányzatok nem működhetnek egymásnak alárendelten II falvak, városok kapják vissza régi tulajdonaikat Sajtótájékoztató az önkormányzatokról A népfelség elvéből kiinduló, demokratikus alapokra építkező helyi közösség vegye át saját ügyeinek intézését; a mai tanácsrendszert a modern jogállamot jellemző valódi önkormányzat váltsa fel — jelentette ki Verebély Imre belügyminiszter-helyettes azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, melyen a BM májusban alakult Közigazgatási Főcsoportfőnökségének vezetői tájékoztatták az újságírókat a területi önkormányzatokról szóló, most elkészült törvény koncepciójának fontosabb elemeiről. A minisztérium átszervezéséről elmondta, hogy a kialakuló szervezet mintegy visszakanyarodás az 1848-as és az 1867-es igazgatási jellegű belügyi irányításhoz, s szakítás a közelmúlt rendőrminisztérium-profilú formájával. Az önkormányzati törvény kidolgozásának menetéről szólva elmondta: a most kormányzati egyeztetésre „induló” Önkormányzati törvény szabályozási koncepcióját egyidejűleg társadalmi vitára is kívánják bocsátani, majd a különböző vélemények beépítését követően az új Országgyűlés elé terjesztik be. A törvény szabályozási koncepciója az önkormányzáshoz való jogot a helyi társadalom, a lakóhelyi, lokális közösségek alkotmányos jogának tekinti, amit csak indokolt esetben és csak törvény korlátozhat. Nem mondhatnak le azonban a tanácsrendszer elért értékeiről sem. Lényegesnek tartotta. hogy az országosan egységes szabályozást igénylő helyi hatósági ügyeket elvegyék a testületi képviselettől, és ezekkel a minisztériumok alá tartozó független szakszolgálatok foglalkozzanak. Az önkormányzatok belső szervezetalakítási szabadságáról elmondta: az önkormányzat szuverén joga, hogy szabadon alakítsa szervezetét, illetve hogy eldöntse, milyen irányban és hova társul. Minden településnek legyen lehetősége önkormányzatot választani s önálló igazgatási szervezetet kialakítani. A különböző típusú önkormányzatok egymáshoz való viszonyáról szólva kiemelte annak fontosságát, hogy az önkormányzatiság nem viseli el az egymásnak alárendelt szerepet: a községi, városi, megyei önkormányzatok nem működhetnek egymásnak hierarchikusan alárendelten. A megyék jövőbeni működésére három változatot dolgoztak ki. Az egyik elképzelés szerint, a közjogi önkormányzatként működő megye összefogná és hatékonyan megjelenítené a települési érdekeket. Egy másik megoldás szerint a helyi önkormányzatok a jogszabályban meghatározott közjogi intézmények fenntartására megyei társulást alakítanának. A harmadik elképzelés szerint a hivatali megyében nem működne semmilyen választott testület. A megyei hivatal a kormány kihelyezett szerveként csalk államigazgatási feladatokat látna el. Az önkormányzatok gazdasági tevékenységéről elmondta: az önkormányzat — a törvény által meghatározott keretek között — költségvetésével önállóan gazdálkodna, szabadon rendelkezne tulajdonával, emellett vállalkozási tevékenységet folytathatna és adót állapíthatna meg. Szólt arról is, hogy az államnak vissza kell adnia a város és a falu népének régi tulajdonát, a földet, a közműveket, az intézményeket stb. A sajtótájékoztató második részében a BM jelenlévő vezetői szóltak arról, hogy megkezdődött a közigazgatási deregulációs folyamat, amelynek során radikálisan csökkenteni kívánják az állampolgárokat és a tanácsokat feleslegesen korlátozó jogszabályokat. Fel kívánják számolni az állampolgárokkal, szembeni, a bizalom hiányára épülő hatósági előírásokat, amelyek az emberek százezreit kényszerítik a hatóságok előtti felesleges megjelenésre, okiratok becsatolására, engedélykérésekre. Meg kívánják szüntetni a felesleges, a túlzó, az állampolgári kiszolgáltatottságot eredményező hatósági beavatkozásokat. Az ügyfél és a hatóság eljárási terheinek ég költségeinek, csökkentését is célul tűzték ki. Emellett ahol lehetséges, az előzetes hatósági engedélyezést fel akarják váltani az egyszerűbb bejelentési kötelezettséggel, illetve szorgalmazni kívánják a szolgáltató jellegű igazgatás kialakítását. Állásfoglalás A gazdálkodási körülmények változásával az elmúlt években a termelői áremelések során a kereskedelem a termelői és fogyasztói érdekek ütközőpontjába került és általában alulmaradt. A kialakult helyzetet, az alacsony jövedelmezőség, a rossz technikai ellátottság, felszereltség, az átlagbérek alacsony szintje jellemzi. Alapvető gonddá vált a szakma munkaerővonzó, megtartó képessége. A megoldásra időközben született részintézkedések nem hárították el a problémát, a kereskedelem alulértékelt helyzete nem változott. A mai társadalmi-gazdasági helyzetben ez már nem a kereskedelem belügye, a megoldásihoz nem csak dolgozói, hanem lakossági, kormányzati érdek egyaránt fűződik. Ezért a szakma egészét érintő, átfogó intézkedés sorozatra van szükség, amely nem halasztható tovább. A belkereskedelemben — különösen az élelmiszer szakmában — dolgozók bére több évtizedes hátrányos megkülönböztetés, illetve központi bérfejlesztés hiánya következtében jelentősen elmarad a népgazdasági átlagtól. A nettó átlagkereset az anyagi ágazatok között a a belkereskedelemben a legalacsonyabb. Az elmúlt évtizedekben folyamatos igényként jelentkezett a kereskedelmi dólgozók bérének általános rendezése. Ennek jogosságát állami, kormányzati szervek is elismerték, de megoldásra nem került sor. A kereskedelmi dolgozók nem hibátlanul, de felelősségtudattal, fegyelmezetten végzik a jelenlegi inflációs időszakban a gyakori árváltozások közepette nem könynyű, és hálásnak egyáltalán nem mondható közellátási feladataikat. Ügy gondolják, hogy nem sztrájkkal kell ráirányítani a figyelmet problémáikra, különösen a vidéken dolgozó kereskedők hátrányos helyzetére. Dolgozni akarnak! Szeretnék a törvényes munkaidőben, becsületes munkával biztosítani gyermekeik nevelését és követelik, hogy az arra illetékesek hivatalból keressék és találják meg a legcélravezetőbb megoldást. A döntő többségében nőket foglalkoztató szakmában nem lehet úgy korszerű kereskedelmi ellátást biztosítani, ha közben megélhetési gondokkal küszködnek, az átlagosnál is nehezebb munkakörülmények között, jelentős fizikai leterheltség, anyagi felelősség, több műszak mellett. Együttérzéssel vannak mindazokkal, akiket hasonló gondok feszítenek, de elvárják a szolidaritást mindenkitől a kereskedőszakma megítélését, dolgozóik munkájának elismerését illetően. Szolnok, 1989. október KPVDSZ Szolnok Megyei Szövetsége
