Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-27 / 256. szám

Néplap 1989. OKTÓBER 27. Választanak Jászberényben Fesztivál Londonban Egy független s egy MDF-jelölt Jászberény 13. sz. választókörzetének tanácstagja, az év elején elhunyt. Az érvényben lévő 1983. évi III. törvény sze­rint időközi választást kell tanítani. Ám e válásztás most nem olyan lesz, mint az 1985-ös. Nemcsak azért mert négy év telt el azóta. Jelentősen megváltozott a politikai helyzet, az erő­viszonyok, s az állampolgárok hozzáállása is. A jelölőgyűlés­re átvennél' többen voltak kíváncsiak a 400 választóból. A választópolgárokon kívül a Demisz, az MDF, a Hazafias Nép­front, s város vezetői is ott voltak. Az előkészületek már ko­rábban megkezdődtek. A Demisz tagjai házról házra járták a városközponttól né­hány lépésre fekvő. Jászbe­rény régi városrészéhez tar­tozó földes-sáros, szűk ut­cácskákat, a századelőn épült házak zömében idős lakóit. A tanácstagi felada­tokról, az arra alkalmas sze­mélyekről kértek véleményt De az MDF is kereste a ma­ga jelöltjét, sőt a népfront is szerette volna, ha jelöltet állíthat. Siker csak az MDF helyi szervezetének „kutató mun­káját koronázta. Dr. Pető László, a Tanítóképző Főis­kola tanára, szociológus vál­lalta a jelöltséget. Egy je­lölt azonban nem jelölt. Bár sok név elhangzott, vállalko­zó nem akadt. A jélölőgyűlés résztvevőinek egyike ekkor javasolta Török Pált. A fia­talember végül is „kötélnek állt”, neve felkerült a sza­vazólapra, így a jelölőgyű­lés sikerrel zárult. Dr. Pető Lászlót sokan is­merik a városban, de a Jász­ságban is, hisz kutatómun­kájának színtere e vidék. A társadalmi munka sem ide­gen tőle, fiatalabb korában KISZ-vezető volt, majd a népfrontban tevékenykedett. Jelenleg egyik pártnak vagy politikai szervezetnek sem tagja, de az MDF felkérését szívesen fogadta. A jelölő­gyűlésre már határozott el­képzelésekkel jött: — Ha­sonló gondokat látok a ke­rület minden utcájában. El kell hozni ide is a gázt, meg kell oldani a szennyvíz­­elvezetést, az útépítést pe­dig folytatni. Sok idős em­ber lakik ebben a körzet­ben. Az ő gondjaikkal, prob­lémáikkal foglalkozni kell, és segíteni miejőbb. Az is biztos, hogy nekem is szük­ségem lesz a lakótársak se­gítségére, főleg műszaki dolgokban, mert abban nem vagyok jártas. Segítőtársak nélkül különben sem lehet egy tanácstagnak dolgozni. A körzet gondjai mellett a város gondjai is érdekelnek. Szeretném, ha ezek meg­oldásában részt vehetnék. Először is sürgető kérdés a tájékoztatás megoldása, a város dolgainak nyilvános­ságra hozatala azért, hogy tudjanak az emberek min­denről, ami itt történik. A városi kábel-tv, az újság ügye izgat, ebben előrelépést szeretnék. Szívügyem a kör­nyezet védelme. Sok fát, zöldterületet lenne jó látni a városban, hogy az itt élők jól érezhessék magukat. Török Pált sokan nem is­merik a kerületben, alig há­rom éve, hogy odaköltözött, anyósa házába. A 23 éves fiatalember Jászárokszállá­­son a hűtő és klímatechni­kai gyárban dolgozik, mint munkavédelmi vezető. ö független jelölt. — Elfoga­dok minden olyan nézetet, ami az emberek problémái­nak megoldására törekszik. Mindegy milyen párt vagy szervezet színeiben segít va­laki. A lényeg a segítésen van. A tanácstagság végülis érdekképviselet. Én az itt lakók érdekeit szeretném képviselni. Sok az idős em­ber a körzetben. Nekik kell segíteni, de ugyanúgy a fia­taloknak is. Tudom, hogy az államigazgatásban sok minden változik most. A ta­nácstagi munkának is meg kell változni. A városért hozzáértő módon kell csele­kednie a tanácsnak. En ezt szeretném elősegíteni, tá­mogatni. Az idősek gyakran mondják, bezzeg a mi időnk­ben mi mindent csináltunk! A mai fiatalok sem alábbva­­lók a régieknél. Ezért vál­laltam el a jelöltséget, hogy ezt bebizonyítsam. A választás október 28-án lesz. Kiss Erika Számíthatnak-e tanácsi segítségre a pártok? Az SZÁSZ A Szabad Demokraták Szövetségének Szolnoki Cso­portja eljutta szerkesztősé­günkbe a Szolnok Város Ta­nácsához intézett levelét. Mert az abban foglaltak nem kizárólag az SZDSZ-t érintő felvetések, ezért is adjuk közre. Vissza is kívánunk térni a témára: milyen ta­nácsi segítségre számíthat­nak a megalakult pártok? Az SZDSZ szolnoki cso­portját mély aggoda lom töl­ti el az utóbbi idő­ben az országban tapasztal­ható szélsőséges politikai megnyilvánulások miatt. Ezért úgy gondoljuk, vala­mennyiünk közös érdeke, hogy az ország sorsáért fe­lelősséget érző, politikáját a békés átmenet szolgálatába állító szervezeteknek, — köz­tük az SZDSZ-nek is haté­kony működéséhez az alapve­tő feltételeket biztosítsák. A békés átmenet szándékának megnyilvánulását látjuk az MSZP azon ígéretében, miszerint visszaadja az ál­lamnak a kezelési jogában volt. de működéséhez nem elengedhetetlenül szükséges ingó és ingatlan vagyon­tárgyakat Ezt a lépést azért is helyeseljük, mert a de­mokrácia alapfeltételét je­lentő többpártrendszer nem róhat nagyobb terhet az adófizetőkre, mint az eddigi egypórtrendszerű, monopo­­lisztikus hatalomgyakorlás. Tegnap délután Szolnok Város Tanácsának Végrehaj­tó Bizottsága zárt ülésen alakította ki válaszát arra a nyílt levélre, amelyben az MDF, a HNF, az MSZDP, a Kisgazdapárt, az SZDSZ és a DEMISZ városi szerve­zetei önvizsgálatra szólítot­irodát akar A hosszú idő után első szabad választások megtar­tásának elengedhetetlen fel­tétele az induló pártok mi­nimális infrastruktúrájának megléte. Kérjük ezért Szol­nok Város Tanácsát, mint a volt MSZMP vagyona felet­ti tulajdonjogot gyakorló testületet, hogy az SZDSZ szolnoki csoportja részére biztosítson megfelelő, két te­lefonvonallal rendelkező he­lyiséget koordinációs irodája működtetéséhez. Az iroda működéséhez az MSZP és a DEMISZ gyakorlatából szükségesnek látszanak a következő felszerelések: — fénymásoló berendezés, sze­mélyi számítógép, telefax, elektronikus írógép. Szükségünk van továbbá hetente két alkalommal egy kb. 100 főt befogadó nagyobb helyiségre, ahol ki­sebb rendezvényeinket meg­tarthatjuk. Kérjük továbbá azon álla­mi vagyontárgyak listáját, melyek társadalmi szerveze­tek kezelésében vannak, vagy kezelési jogról történt lemondás következtében zárlat alá kerültek. Őszintén reméljük, hogy kérésünk teljesítésével is kinyilváníthatják az állam­­hatalom pártok felett állá­sát ták fel a tanácstestületet és vezetőit. Az ülés után a városi ta­nács vezetői mindössze any­­nyit közöltek a sajtóval, hogy a válaszlevél megszü­letett, amelyet szerkesztősé­gekbe juttatnak el hétfőn. Elmondták továbbá, hogy külön tanácsülést e témában nem hívnak össze. flz ideiglenes köztársasági elnök javaslata Részleges amnesztia Szűrös Mátyás, a Ma­gyar Köztársaság ideiglenes elnöke csütörtökön hajdú­­szoboszlói látogatása során nyilatkozott az MTI munka­társinak. Bejelentette^ hogy táj köztársaság kikiáltása al­kalmából részleges amnesz­tiát kezdeményezett. Fel­kérte a kormányt, hogy az Országgyűlés október 30-án folytatódó, de legkésőbb a novemberi ülésszakára ter­jesszen be amnesztia-tör­vényt. Ez természetesen nem vonatkozhat a vissza­eső bűnözőkre és az ember­­ellenes bűncselekmények el­követőire. Az új Magyar Köztársaság e gesztusával megbocsájt mindazoknak, akiknek csak lehet. Magyarok a határon túl A magyarság múltjáról, Magyarország és Erdély történelméről, a jelenkori valóságról szóló hiteles és tudományos információk nemzetközi terjesztésének kérdéseivel foglalkozott egyebek között csütörtöki ülésén a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Kollégiumának határon túli albizottsága. Az albizott­ság véleménye szerint a hi­telesség és a tudományosság követelményének megfelelő, történeti munkák megjelen­tetése nemcsak tudományos szempontból fontos, de a Magyar Köztársaság elemi nemzetközi érdeke, is. Az élénk, szinte minden részt­vevőt megszólaltató vitában többen is megfogalmazták, hogy a kultúra terjesztését ki kellene vonni a piaci mechanizmusok hatása alól. A testület megelégedéssel fogadta azt a tájékoztatót, amely szerint a Művelődési Minisztériumban — jórészt a Kollégium kezdeményezé­sére — megkezdődött a Ro­mániából menekült, felsőfo­kú továbbtanulás előtt álló fiatalok felvételi előkészíté­sének megszervezése. az SZDSZ szolnoki csoportja Válasz van, csak hétfifn postázzák Rendkívüli vb ülés Szolnokon Pozsgay és angliai magyarok találkozója — „Lezárult a politikai emigráció korszaka Magyar­­ország történetében” — hangsúlyozta Pozsgay Imre állaimiminiszter csütörtökön a londoni magyar nagykö­vetségen, ahol Angliában élő jeles magyarokkal ta­lálkozott. Nagy taps fogad­ta ezt a kijelentését, amely­hez hozzáfűzte: meg nem történtté nem tehetjük azo­kat az okokat, amelyek 1945 után a magyarok sokaságát késztették hazájuk elhagyá­sára, de a múltbéli sérelme­ket jóvátenni kötelessé­günk, s magyar kormány er­re törekszik. A magyar fesztivál meg­nyitása alkalmából London­ban tartózkodó Pozsgay Im­re csütörtökön reggel Tom King védelmi miniszterrel folytatott eszmecserét. Ez­után került sor a nagykö­vetségi találkozóra, amely­nek résztvevői rendkívüli érdeklődéssel és a kérdé­seikből is érezhető rokon­­szenvvel fogadták a magyar politikus tájékoztatóját. A gazdasági válság le­küzdésének esélyeiről szól­va Pozsgay Imre hangsú­lyozta, hogy Magyarország­nak nem elsősorban gazda­sági segélyre van szüksége, hanem működő tőke be­áramlására és olyan hitelek­re, amelyek a magánvállal­kozások kibontakozását se­gítik. Az önkormányzatok nem működhetnek egymásnak alárendelten II falvak, városok kapják vissza régi tulajdonaikat Sajtótájékoztató az önkormányzatokról A népfelség elvéből kiin­duló, demokratikus alapok­ra építkező helyi közösség vegye át saját ügyeinek in­tézését; a mai tanácsrend­szert a modern jogállamot jellemző valódi önkormány­zat váltsa fel — jelentette ki Verebély Imre belügymi­niszter-helyettes azon a csü­törtöki sajtótájékoztatón, melyen a BM májusban ala­kult Közigazgatási Főcso­portfőnökségének vezetői tájékoztatták az újságírókat a területi önkormányzatok­ról szóló, most elkészült törvény koncepciójának fon­tosabb elemeiről. A minisztérium átszerve­zéséről elmondta, hogy a ki­alakuló szervezet mintegy visszakanyarodás az 1848-as és az 1867-es igazgatási jel­legű belügyi irányításhoz, s szakítás a közelmúlt rendőr­­minisztérium-profilú formá­jával. Az önkormányzati törvény kidolgozásának menetéről szólva elmondta: a most kormányzati egyeztetésre „induló” Önkormányzati tör­vény szabályozási koncep­cióját egyidejűleg társadalmi vitára is kívánják bocsátani, majd a különböző vélemé­nyek beépítését követően az új Országgyűlés elé terjesz­tik be. A törvény szabályozási koncepciója az önkormány­záshoz való jogot a helyi társadalom, a lakóhelyi, lo­kális közösségek alkotmá­nyos jogának tekinti, amit csak indokolt esetben és csak törvény korlátozhat. Nem mondhatnak le azonban a tanácsrendszer elért értékei­ről sem. Lényegesnek tar­totta. hogy az országosan egységes szabályozást igény­lő helyi hatósági ügyeket elvegyék a testületi képvi­selettől, és ezekkel a minisz­tériumok alá tartozó függet­len szakszolgálatok foglal­kozzanak. Az önkormányzatok belső szervezetalakítási szabad­ságáról elmondta: az ön­­kormányzat szuverén joga, hogy szabadon alakítsa szer­vezetét, illetve hogy eldönt­se, milyen irányban és hova társul. Minden településnek legyen lehetősége önkor­mányzatot választani s önál­ló igazgatási szervezetet ki­alakítani. A különböző típusú ön­kormányzatok egymáshoz való viszonyáról szólva ki­emelte annak fontosságát, hogy az önkormányzatiság nem viseli el az egymásnak alárendelt szerepet: a köz­ségi, városi, megyei önkor­mányzatok nem működhet­nek egymásnak hierarchiku­san alárendelten. A megyék jövőbeni műkö­désére három változatot dolgoztak ki. Az egyik el­képzelés szerint, a közjogi önkormányzatként működő megye összefogná és hatéko­nyan megjelenítené a tele­pülési érdekeket. Egy má­sik megoldás szerint a helyi önkormányzatok a jogsza­bályban meghatározott köz­jogi intézmények fenntartá­sára megyei társulást alakí­tanának. A harmadik elkép­zelés szerint a hivatali me­gyében nem működne sem­milyen választott testület. A megyei hivatal a kormány kihelyezett szerveként csalk államigazgatási feladatokat látna el. Az önkormányzatok gaz­dasági tevékenységéről el­mondta: az önkormányzat — a törvény által meghatáro­zott keretek között — költ­ségvetésével önállóan gaz­dálkodna, szabadon rendel­kezne tulajdonával, emellett vállalkozási tevékenységet folytathatna és adót állapít­hatna meg. Szólt arról is, hogy az államnak vissza kell adnia a város és a falu né­pének régi tulajdonát, a földet, a közműveket, az in­tézményeket stb. A sajtótájékoztató második részében a BM jelenlévő ve­zetői szóltak arról, hogy megkezdődött a közigazgatá­si deregulációs folyamat, amelynek során radikálisan csökkenteni kívánják az ál­lampolgárokat és a tanácso­kat feleslegesen korlátozó jogszabályokat. Fel kívánják számolni az állampolgárok­kal, szembeni, a bizalom hiányára épülő hatósági elő­írásokat, amelyek az embe­rek százezreit kényszerítik a hatóságok előtti felesleges megjelenésre, okiratok be­csatolására, engedélykéré­sekre. Meg kívánják szüntet­ni a felesleges, a túlzó, az állampolgári kiszolgáltatott­ságot eredményező hatósági beavatkozásokat. Az ügyfél és a hatóság eljárási terhei­nek ég költségeinek, csök­kentését is célul tűzték ki. Emellett ahol lehetséges, az előzetes hatósági engedélye­zést fel akarják váltani az egyszerűbb bejelentési köte­lezettséggel, illetve szorgal­mazni kívánják a szolgáltató jellegű igazgatás kialakítá­sát. Állásfoglalás A gazdálkodási körülmények változá­sával az elmúlt években a termelői áreme­lések során a kereskedelem a termelői és fogyasztói érdekek ütközőpontjába került és általában alulmaradt. A kialakult hely­zetet, az alacsony jövedelmezőség, a rossz technikai ellátottság, felszereltség, az át­lagbérek alacsony szintje jellemzi. Alap­vető gonddá vált a szakma munkaerővon­zó, megtartó képessége. A megoldásra idő­közben született részintézkedések nem há­rították el a problémát, a kereskedelem alulértékelt helyzete nem változott. A mai társadalmi-gazdasági helyzetben ez már nem a kereskedelem belügye, a megoldásihoz nem csak dolgozói, hanem lakossági, kormányzati érdek egyaránt fű­ződik. Ezért a szakma egészét érintő, átfo­gó intézkedés sorozatra van szükség, amely nem halasztható tovább. A belkereskede­lemben — különösen az élelmiszer szak­mában — dolgozók bére több évtizedes hátrányos megkülönböztetés, illetve köz­ponti bérfejlesztés hiánya következtében jelentősen elmarad a népgazdasági átlag­tól. A nettó átlagkereset az anyagi ágaza­tok között a a belkereskedelemben a leg­alacsonyabb. Az elmúlt évtizedekben fo­lyamatos igényként jelentkezett a kereske­delmi dólgozók bérének általános rendezé­se. Ennek jogosságát állami, kormányzati szervek is elismerték, de megoldásra nem került sor. A kereskedelmi dolgozók nem hibátla­nul, de felelősségtudattal, fegyelmezetten végzik a jelenlegi inflációs időszakban a gyakori árváltozások közepette nem köny­­nyű, és hálásnak egyáltalán nem mondha­tó közellátási feladataikat. Ügy gondolják, hogy nem sztrájkkal kell ráirányítani a fi­gyelmet problémáikra, különösen a vidé­ken dolgozó kereskedők hátrányos helyze­tére. Dolgozni akarnak! Szeretnék a törvényes munkaidőben, be­csületes munkával biztosítani gyermekeik nevelését és követelik, hogy az arra ille­tékesek hivatalból keressék és találják meg a legcélravezetőbb megoldást. A döntő többségében nőket foglalkoztató szakmában nem lehet úgy korszerű keres­kedelmi ellátást biztosítani, ha közben megélhetési gondokkal küszködnek, az át­lagosnál is nehezebb munkakörülmények között, jelentős fizikai leterheltség, anyagi felelősség, több műszak mellett. Együttér­zéssel vannak mindazokkal, akiket hasonló gondok feszítenek, de elvárják a szolidari­tást mindenkitől a kereskedőszakma meg­ítélését, dolgozóik munkájának elismeré­sét illetően. Szolnok, 1989. október KPVDSZ Szolnok Megyei Szövetsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom