Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-23 / 252. szám

1989. OKTÓBER 23. j^ÉPiAP Kézilabda Labdarúgó NB III Tisztes helytállás a bajnok ellen NB Férfi: Szolnoki Olaj­bányász—Rába ETO 21—24 (7—13). Tiszaligeti sportcsar­nok, 1000 n., v.: Kemecsei, KoU’tny. Sz. Olajbányász: Busa — Jankovics 5, Vitális 4, Paku, Bodnár 2, Lantos 1, Berényi 1. Csere: Gulyás 1/1. Danyi 2/1, Mezei 5, Vizsnyiczai. Edző: Balogh Zoltán. Rába ETO: Oros — Tóth 5. Kádár 3, Iváncsik 10/3, Vesztergom, Felföldi 2, Csicsai 3. Csere: Horváth (kapus), Cseri, Polgár 1, Deálki. Edző: Vura József. Nagy taps köszöntötte a magyar bajnok, válogatot­takkal! teli tűzdelt és a BEK-ben induló győri gár­dát. A szolnoki berkekben szerényen és a tisztes vere­ség reményében tekintettek a mérkőzés elé. Ennek ellené­re Berényi szemfüles gólja vezette be a találkozót, de aztán a győriek ízelítőt ad­tak a korszerű játékibőL A robbanékony és tarthatatlan­nak tűnő Iváncsik vezérleté­vel gyors indításokból soro­zatban lőtték a gólokat és tekintélyes előnyt szereztek. A válogatott szélsőt képte­lenek voltak semlegesíteni a szolnoki játékosok. Szünet után kiegyensúlyozottabb lett a játék. Á Rába már nem erőltette annyira a gólllö­­vést, mint az első félidőben, s ezt a szolnoki együttes ki is használta. A sérült Vizs­nyiczai csak perceket töl­tött a játéktéren, de — főleg a hajrában — Jankovics és Mezei többször bevette a vá­logatott Horváth kapuját, az utolsó másodpercek pedig kifejezetten kielégítették a közönség igényéit, amikor úgynevezett „kínai figurá­ból” a lefújás pillanatában sikerült gólt elérni és ezzel szorossá tenni a mérkőzést. Az Olajbányász nem vallott szégyent, újonc létére helyt­állt a magyar bajnokkal szemben, szép sportélményt nyújtva ezzel a nagyszámú szurkolónak. Jó: Jankovics, Mezei, Vitális, ill. Oros, Tóth. Iváncsik. 1 (pi) Várpalotai Bányász—Szol­noki Olajbányász 30—20 (13—10). Várpalota, 600 n., v.: Gőzsy, Völgyi. Várpalo­ta: Jakab — Róka 2, Bakocs 4, Huszti 3. Nagy R., Kele­men 7, Fodor 2. Csere: Szed­­lák (kapus). Farkas 9/6. Ha­­szonics 1. Jakab Zs. 2, Bors. Edző: Káló Sándor. Szolnok: Busa — Bodnár, Jankovics 1, Vizsnyiczai, Borbás 2, Vi­tális 4. Lantos 1. Csere: Fe­jes (kapus), Danyi 10,5, Pa­ku 2. Berényi. Gulyás. Edző: Balogh Zoltán. Nagy lendü­lettel kezdtek a csapatok, a hazaiak jól használták ki a vendégek sorozatos technikai hibáit és fokozatosan elhúz­tak. A félidő befejezése előtt 12—10-nél az Olajbányász nagy lehetőséget lőtt el. sőt a kontra támadásból gólt ka­pott és szabálytalanságért emberhátránnyal kezdte a második félidőt. A mérkő­zés második részében az Olajbányász kulcsjátékosai bátortalanul, hitet vesztve, percek alatt vesztették el re­ményüket a mérkőzés kime­netelét illetően. A vereség remélhetőleg több olyan ta­nulsággal szolgál az edző és a csapat számára, melyet kellően kielemezve hasznos lehet. Röplabda Rossz kezdés, teljes siker Félhomályban csillogó játék NB I. Női: Szolnoki Vegyi­művek—Szegedi Építők Spartacus 3—1 (-5, 5, 11, 3). Szolnok, tűzoltólaktanya 200 n., v.: Huszti, Babati. Sz. Ve­gyiművek: Györgyi—Szabó, Pajkos, Bónéné, Benke, Si­pos, Kovácsné. Csere: Ko­vács. Edző: Vasicsek János. A tavalyi ezüstérmes szege­diek rendkívül dinamikusan kezdtek, hat perc elteltével már 3—10-re elhúztak. A szolnokiak egyszerűen képte­lenek voltak semlegesíteni, a hálónál erős leütéseket és ötletes ejtéseket produkáló Építőket. A vendégek maga­biztosan és felengedetten ját­szottak, a hazaiak — megle­het az „idegen környezet” hatására, — idegesen és fá­radtan. A Szeged által bizto­san nyert első szett után Va­sicsek mester nem tudni mi­ről konzultált csapatával, de az tény, hogy ezt követően teljesen megváltozott csapa­tának játékstílusa. Bónéné a hálónál rendre térdre kény­szerítette az ellenfeleket, Pajkos és Benke lehetetlen labdák sorát játszotta át a másik térfélre, Kovács és Kovácsné pedig kitűnő egyé­ni teljesítményt nyújtva szi­porkázott a pályán. Az ered­mény: 15—5-ös szettarány. A harmadik játékrészben lát­ható volt, hogy beindult a hazai gépezet és feltartóz­tathatatlanul halad előre. A vendégek teljesen lehango­lódott, indiszponált játékot mutatva erőlködtek, de a ve­­gyis lányok nem hagytak egérutat a számukra. A so­rozatos, sziklakeménységű Bónéné és Kovács-bombák­nak sűrűn tapsolhatott a kö­zönség, ez a taps tulajdon­képpen az egész szolnoki gárdának szólt. A mérkőzés végét jelentő szett igazi örömjátékot hozott, a mo­solygósán játszó szolnokiak a leengedett léggömbhöz ha­sonlító szegedi csapatot kö­nyörtelenül lehengerelték. Jó: az egész vegyis csapat, ill. Csókási és Bezdán. NB I. Férfi: Sz. Vegyimű­vek—ZTE 3—0 (14, 11, 7), Szolnok, tűzoltólaktanya, 150 n., v.: Máthé, Korirn. Sz. Ve­gyiművek: Sármán, Hajdú, Gulyás, Illés, Tóth, Soós. Csere: Szűcs, Fekete. Edző: Liszi Ferenc. A múlt évi se­reghajtó ZTE vendégeske­­lett a vegyis férfiaknál va­sárnap. Az első játékrész elején a hazaiak szinte lé­legzethez sem engedték a v salaegerszegieket, szigorúan kihasználtak minden alkal­mat a pontszerzésre. Ilyen „könyörtelennek” Soóst és Hajdút már régen láthatta a tornacsarnok közönsége. És mégis, a kezdetben megille­­tődötten játszó ZTE 25 perc elteltével 15—14-re tornázta fel magát, így a szolnokiak minimális pontkülönbséggel zárhatták a szettet. Ezután egy nehéz, gördülékenynek egyáltalán nem mondható játékrész következett, sok izzadságcseppel fűszerezve. Igaz, a szolnokiak 1—2 pont­tal folyamatosan vezettek, de a dunántúliak állandóan a nyomukban voltak. Végülis a Vegyiművek igazi csapat­játékot produkálva négy perc alatt maga mögé utasí­totta a vendégeket. A szol­nokiak szempontjából döntő harmadik szett, keménység­re nagyon hasonlatos volt a másodikhoz. A vendégcsapat körme szakadtáig azon volt, hogy kiharcolja a további já­tékot, míg a hazaiaknak egy­re többször sikerült bebom­bázni a szomszéd térfelét. A vegyis őrlőmalom egyre dol­gozott, így a kiegyensúlyo­zottabbnak és rutinosabbnak tűnő Szolnok 8 ponttal el­húzva verte a ZTE gárdáját. Jó: Hajdú, Soós, Tóth, Gu­lyás, ill. Radó, Jankóczky. (SL) NB I. Férfi: Ganz M.—Sz. Vegyiművek 0—3 (-10, -9, -5). Budapest, v.: Rádi, Mészá­ros. Ganz-Mávag: Kubinyi, Andó, Kovács, Simon, Gáli, Sebestyén. Csere: Tóth, Gráll. Edző: Sebestyén Atti­la. Vegyiművek: Sármán, Illés, Hajdú, Gulyás, Soós, Tóth. Csere: Szűcs, Fekete. Edző: Liszi Ferenc. Kismé­retű, gyéren .megvilágított teremben játszotta újabb mérkőzését az eddig veretlen és csak egyetlen szettet vesz­tő (éppen a Ganz-Mávag el­len hazai pályán) Vegyimű­vek. A jó formában lévő Szolnok 4—2-es hazai vezetés után átvette a játék irányí­tását és pillanatok alatt tete­mes előnyt szerzett (7—4, 10—5). Ekkor kissé megtor­pant a Vegyi és a játékveze­tő kegyeit is élvező hazaiak­nak sikerült felzárkózniuk. A nagyobb tudás végülis eldön­tötte a játszma sorsát. For­dulás után még nagyobb se­bességre kapcsolt a Szolnok, melynek 11—2-es vezetés lett az eredménye. Ezt követően nyitásfogadási és támadási hibák miatt feljött az ellen­fél (11—8), de egy időkérés elég volt a sorok rendezésé­hez, mely játszmanyeréssel párosult. A harmadik szett­ben Liszi edző az óriási fö­lényben lévő vegyi cserejá­tékosainak is játéklehetősé­get biztosított. Jó: Soós, Haj­dú, Gulyás. Junior: Sz. Vegyiművek— Ganz-Mávag 3—0. — Csomós — Megszületett az első Vegyi-győzelem Rangon aluli rangadó Serényben Szolnoki Vegyiművek— Hatvani KVSC 2—0 (0—0), Vegyiművek pálya, 300 n., v.: Marcsók. Vegyiművek: Kiss—Tátrai, Bálint, Kun Viola, Jegesi, Busi, Vadker­ti, Vasas (Sós). Jánosi (Fel­földi), Zsidei. Edző": Bálint Endre. Az első 15 percben mezőnyjáték folyt a pályán. A 16. percben Vadkerti szög­letéből Busi a jobb oldali léc mellé fejelte a labdát. A következő tíz pereiben a ha­zaiak szögleteket rúgtak, a vendégek pedig két nagy gólhelyzetet hagytak ki. A 28. percben Gömöri 25 mé­teres, félmagas szabadrúgás lövését Kiss bravúrral kiü­tötte és a védőknek sikerült felszabadítani. A 38. perc­ben Vadkerti futtából a bal­­összekötő helyéről gyilkos erejű lövést eresztett meg, de a labda a bal alsó ka­pufáról a mezőnybe pattant. Jó iramú, színvonalas mér­kőzés volt az első félidő. Szünet után a hatvani KVSC hagyott ki nagy helyzetet, ugyanis a kifutó Kiss felett kapu fölé szállt a labda. Az 56. percben Jánosi bal-oldal­ról középre játszott és Zsi­dei kapásiből két méterről nagy erővel félmagasan a kapu jobb oldalába bom­bázta a labdát, 1—0. Vad­kertit Zomibori csúnyán föl­­vágta, a jutalom sárga la­pos figyelmeztetés. A 68. percben Jánosi középen le­futotta a védelmet és óriá­si gólhelyzetben a kifutó 'kapusba lőtte a labdát. Gól után a vendégek kitámadtak, az ezt követő vegyis kontra­támadások mind veszélyesek voltak. A hatvaniak egymás után négyszer rúgtak kis szögletet, Kiss kapus több esetben bizonyította, hogy jó formában van. A 79. perc­ben Jegesi jöhb oldalon el­futott, beadását Zsidei 9 "méterről a ibal alsó sarokba fejelte, 2—0. Bár Hatvan ezután sem adta föl a küz­delmet, változtatni már nem tudott. Jó: lelkes, fegyelme­zett játékáért az egész ha­zai csapat dicséretet érde­mel, a vendégek közül sen­ki nem nyújtott átlagon fe­lüli teljesítményt. Ifi: Sz. Vegyiművek—Hat­vani KVSC 0—1. — T — Apc—Törökszentmiklós 3—1 (1—1), Apc,- 600 n.. v.: Oláh, Törökszentmiklós: Né­meth—Szebenyi, Csontos, Gőz .Szecsei, Sebők, Porhan­­da, Nagy (Katona). Lóié, Be­nedek, Ramos. Edző: Bana János. Jó iramban kezdett mindkét csapat. A 8. perc­ben Németh lábbal mentett, a védők közül kilépő Ko­vács elől. A 12. percben Nagy lőtt 25 méterről alig mellp. A 18. percben meg­szerezte a vezetést a hazai csapat. 28 méterre a vendé­gek kapujától Farkas sza­badrúgást végzett, jól elta­lált lövése a tol felső sarok­ban kötött ki, 1—0. A gól után a miklósiak többet kez­deményeztek, melynek ered­ménye a 32. percben az egyenlítés. Szebenyi partdo­bást végzett, bedobott lab­dáját egy védő kézzel érin­tette a 16-oson belül, 11-es. A büntetőt Csontos bizto­san értékesítette, 1—1. A 37. percben Benedek belőtt lab­dáját Lóié 8 méterről egy­ből kapura lőtte, de a 'ha­zaiak kapusa nagy bravúr­ral védett. A 43. percben ismét Lóié előtt adódott gól­­szerzési lehetőség, de a lö­véssel kivárt és a védők szögletre mentettek. A má­sodik félidő is a miklósiak támadásaival folytatódott. Ramos, majd Sebők elől mentett gólhelyzetben a ha­zai védelem. A 65. perctől aktívabbak lettek az apci akciók. Sorra veszélyes tá­madásokat vezettek, de a vendég védelem biztosan rombolt. A 82. peroben az egymást követő hazai táma­dások góllal végződtek. Oláh a védők közül kilépett és tíz méterről biztosan lőtt a hálóba, 2—1. A 85. perc­ben újabb gólnak örülhetett a hazai közönség. Kovács a mifclósi védőktől szorongat­va, 12 méterről a kapuba talált, 3—1. A két azonos ké­pességű csapat találkozóját közepes iram és színvonal jellemezte. Végül a győzel­met jobban akaró hazaiak, megérdemelten tartották ott­hon a három bajnoki pontot, a gyámoltalan csa­tárjátékot mutató vendégek­kel szemben. Jók: Farkas, Oláh. Kovács, ill. Szebenyi, Porhanda. Ifi: Apc—Törökszentmik­lós 1—4. — N — Jászberényi SE—Volán- Rákóczi SE 0—0. Jászberény, 600 n., v.: Ágoston, Jászbe­rény: Havasi—Német, Buk­­hár, Balogh, Fenyvesi—Ba­­thó, Szabó, Gephart—Moso­­nyi, Ládi (Deme). Győré. Edző: Kádár Lajos. Volán- Rákóczi: Üjfalusi—Ladányi, Silye, Hábensusz, Török— Rácz, Horváth, Tóvizi, Mi­hályi, Menyhárt—Tubák, Molnár. Edző: Sebők György.. Ideális labdarúgó időben, kitűnően előkészített játéktér várta a megyei rangadóvá előlépett mérkő­zés résztvevőit. A Jászbe­rény ragadta magához a kezdeményezést, Bathó és Bukhár távoli lövései azon­ban igazi veszélyt nem tud­tak kialakítani a jól záró védelemmel szemben. A fél­idő derekán Gephart meg­unva a támadók tehetetlen­ségét, nagy lendülettel tört előre, mikor Török büntető­­terület előtt akasztotta. Sza­bó és Győré a szabadrúgást „túlvariálta”. Egy percre rá Mosonyi csúsztatott fejesét tolta léc fölé Üjfalusi, majd Német közeli lövését védte jó érzékkel. Nehéz perceket élt át ekkor a Rákóczi, Tu­bák 'kivételével mindenki a védekezéssel foglalatosko­dott, mégis Gephart hat méterről leadott fejest kül­dött kapura, amit a „ven­dégportás” kitomázott. Pi­henő után nagyobb sebes­ségre kapcsolt a Volán, előbb Menyhárt, majd Molnár adott munkát Havasinak, a másik oldalon Gephart ha­talmas lövése volt az ese­mény. Némileg javult a já­ték színvonala és irama, vi­szont a góllövés továbbra sem sikerült, mivel Molnár és Rácz ígéretes helyzetek­ben is pontatlanul célzott, Tubák lövésénél pedig Hava­sinak volt minden tudásá­ra szüksége, öt perccel a hármas sípszó előtt Győré hagyta ki a legnagyobb hely­zetet, miután Szabó átadá­sát tíz méterről senkitől sem zavartatva mellé dur­­rantotta. Ellentétes félidők után a kihagyott helyzetek mérkőzésén egyik csapat sem érdemelt győzelmet. A védelmek elfogadható­an „romboltak” a góllövő tudománnyal azonban mind­két oldalon hadilábon áll­tak. Az eredmény egyik fél­re nézve sem hízelgő. Jók: Havasi, Németh, Balogh, ill. Üjfalusi, Menyhárt, Ladá­nyi. Ifi: Jászberény—Volán-Rá­­kóczi 2—1. (ni) További eredmények; Szegedi Dózsa—Szarvas 0—0, Metripond —Salgótarján 2—2 (1—11), Kazdjnc­­baroi'kia—DMTE 2—0 (1—0), Kecs­kemét—Eger 4—2 (2—<0), Baja-Szeged se 0—1 (O'—101. A Keleti csoport állása .1'. Szegedi SC 10 8 2 — 118- 4 26 2. Kazincb. 10 7 — 3 H6- 6 21 3. Metripond: 10 5 3 2 lifr- 8 18 4). Kecskemét 10 5 1 4 118-17 16 5. Szarvas 10 4 4 2 112H1I2 16 6. Eger 10 4 2 4 11MB 14 7. BVSC 10 4 2 4 12-16 14 8. DMTE 10 2 6 2 14-112 12 9. Nyíregyh. 10 3 3 4 7-10 12 HO. Síziodimök 10 2 5 3 13-16 11 1'5. Mezőtúr 10 1 5 4 10-20 8 A szombaton lejátszott női Tiszaliget SE—László Kórház II összecsapás mérlege nem túl biztató, 0—4 (0—1). S bár a hazaiak, a vendé geknél játszó Rajt Csilla és Király Anna mi­att óvást nyújtanak be a napokban a Budapes ti Labdarúgó Szövetségnél — ők ketten az első csapat emberei —, a mostani vereség attól vereség marad. Képeink a lányok megpró­báltatásait elevenítik főj Fotó: K, É, Dolgozik a Bónéné—Benke sánc (Fotó: K. É.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom