Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-23 / 252. szám

j^lÉPlAP 1989. OKTÓBER 23. A föld körül forgott a szó Kisgazda-nagygyűlés Jászberényben Kisgazdapárti nagygyűlés volt szombaton délután Jász­berényben, a Déryné Műve­lődési Központ nagytermé­ben. A megyei rendezvény házigazdái nem titkolt elé­gedetlenséggel állapították meg, hogy a fél háznál né­pesebb közönségre számítot­tak. Az előadások után azon­ban három óra múlva úgy kellett véget vetni a hozzá­szólásoknak, vélemények­nek, hogy a Déryné utcai pártházban rendezett birka­vacsorára jusson idő. Szigeti István megnyitója után a Himnuszt énekelték el a jelenlévők. Azután Prepeliczay István, a Füg­getlen Kisgazda-. Földmun­kás- és Polgári Párt főtitká­ra a párt legfontosabb jel­lemzőiről beszélt. A Kisgaz­dapárt mindig is nemzeti párt volt, mondta, nemzet­ben gondolkodott, amibe be­leértette a határokon kívül rekedt, vagy távolra került magyarokat is. Olyan politi­kát kínál most, amely von­zó lehet a kivándorlóknak, emigránsoknak, és szeretne olyan feltételeket teremteni, hogy azok itthon is megta­lálhassák boldogulásukat. Másik alapvető jellemző a valláserkölcs szerinti poli­tizálás. Szokás a fiatalságot elítélni, de mi mást lehetne tőlük várni, amikor nem kaptak vallásos nevelést — vélekedett a főtitkár. A 40 év egyik legnagyobb bűnéül rótta fel a családellenes po­litikát. amelyik munkába kényszerítette az anyákat és fogalommá váltak a kulcsos gyerekek, s hajnalban fel­vert csecsemők. Folytonos a mostanában felújított Kis­gazdapárt politikája abban is, hogy jelenleg is az egyé­ni szorgalmon alapuló, ma­gánvállalkozást támogatja. Nem akarják nadrágszíj­­parcellákra felaprózni a me­zőgazdasági nagyüzemek tábláit, de szorgalmazzák a közvetlenebb tulajdonosi forma kialakulását. Céljaikat parlamentáris úton kívánják elérni és ezért kötötték meg az MSZMP- vel is azt a kompromisszu­mot, amelyet néhány ellen­zéki párt elítél, de amely nélkülözhetetlen volt a to­vábbi békés demokratizáló­dáshoz. A kormány és a parlament döntései már iga­zolták a várakozásukat. Kiss Zoltán Sándor, a Független Ifjúság elnöke a Kisgazdapárt ifjúsági szerve­zetéről beszélt. Szervezete­ik köztiszteletet érdemlő személyek sírhelyeinek, és más elhanyagolt sírkertek­nek a gondozását vállalták, és szeretnék a néphagyomá­nyoknak. a népviseletnek a rangját visszaállítani. Dr. Mizsei Béla, a párt politikai bizottságának tagja hangsú­lyozta a feldolgozóipar fon­tosságát, mely megalapozhat­ja a korszerű paraszti élet­formát. Molnár István, a jászberényi szervezet ügyve­zető elnöke, megköszönte a városi tanács együttműkö­dési készségét, támogatását, és más hozzászólókkal együtt a közös gondok miatt nem­zeti összefogásra buzdított. Hatalmi visszaélések, el­orozott családi örökségek, összedöntött tanyák miatti keserű emberi sorsok villan­tak fel a hozzászólásokban. Szóba került dr. Habsburg Ottó, köztársasági elnökké jelölésének körülménye, egy úgynevezett gazdábank szer­vezésének előkészületei, a hangyamozgalom feltámasz­tása, az üres téeszistállók és a magas húsárak... Az évti­zedekig elfolytott indulat néha már kiabálásba csapott, de a hangulat mindvégig megmaradt azért a megbé­­külés, az összefogás mellett. A jelenlévőket leginkább a földkérdés foglalkoztatta, fő­leg a téeszbe bevitt föld ér­téke és az érte kapott pénz­összeg jelentéktelensége. Volt, aki a nagyüzemekért szólt. Megnyugtatták, hogy a párt átfogó mezőgazdasá­gi programja nem számolja fel a jó nagyüzemeket, de számol a farmergazdasággal és a néhány holdon gazdál­kodó paraszttal is. (LP) Valós diákönkormányzatot! A Kemény Gábor Iskolaszövetség tanácskozása Szolnokon Szombaton tartotta a Ke­mény Gábor Iskolaszövetség diákönkormányzattal kap­csolatos szakmai tanácskozá­sát Szolnokon, a Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Főis­kolán. A szövetséghez egyre több iskola tartozik, sokan pedig fontolgatják csatlako­zásukat. A zsúfolásig meg­telt tanácskozóteremben szo­katlanul lelkes pedagógusok ülték körül az asztalokat. Nem egy-egy tantárgy szak­mai, módszertani kérdései voltak terítéken, hanem az. hogy tanárnak, diáknak és szülőnek egyaránt, közösen kell az iskolát demokrati­kussá formálniuk. Mindezt oly módon, hogy ne alakul­jon, ne alakulhasson ki kö­zöttük a régi hierarchia. Az első napirendi program Gáspár László előadása volt a diákönkormányzatról. A Kemény Gábor Iskolaszövet­ség a szentlőrinci iskola kí­sérletét szándékozza átven­ni, továbbfejleszteni. Arról volt szó, hogy a pedagógus hogyan motiválja, orientálja a tanulókat az önszervező­désre, hogyan alakuljon ki, jöjjön létre a tanulók saját akaratából működőképes önkormányzati szervük. Az előadó felvázolta a diákön­kormányzati típusok törté­nelmileg kialakult formáit. Az első, a porosz típus sze­rint a diákönkormányzat a pedagógus meghosszabbított keze, ez tulajdonképpen lep­lezett direkt irányítást je­lent. A második az átruhá­zott hatáskörök típusa, mely — tanár tényleges irányítá­sát megtartva — koncként a diákoknak vet néhány dön­tési jogot, főleg kényes és hálátlan kérdésben. A har­madik teljes autonómiát ad a tanulóknak, ez ugyan na­gyon tetszetős forma, de vég­eredménye az, hogy a gyer­mekeket teljesen magukra hagyja. Gáspár Sándor sze­rint a járható út a negyedik, a közös kormányzás eszméje, mely a diákoknak a lehető legnagyobb relatív autonó­miát ad, a tanár csak akkor léphet be, ha nélkülözhetet­len a folyamatban. A peda­gógus orientáló szerepéről nem lehet lemondani, de biz­tosítani kell azt, hogy a diá­koknak döntési lehetőségük legyen arra, hogy miről döntsenek. A továbbiakban arról volt szó, hogy milyen legyen a viszonya a diákön­kormányzatnak a diákmoz­galmakhoz, az iskolán belüli szerveződésekhez. Nem jár­ható út ez, hogy mindenféle diákszervezetet ki kell iktat­ni az iskolából, de az sem, hogy bár az oktatási törvény deklarálja az önszerveződést, a gyakorlatban a jogokat az úttörőtanács gyakorolja. A Hazafias Népfront köz­ségi bizottságának kezdemé­nyezésére valamennyi ta­nácstag visszahívása ügyé­ben szavaztak szombaton Ti­szaiig lakosai. Illetve csak azok, akik vették maguknak a fáradtságot, mert a vá­lasztópolgároknak mindössze 63,4 százaléka járult az ur­nákhoz. A nyolc községi ta­nácstag között volt olyan, aki magáénak tudhatta az érvényes szavazatok kilenc­venöt százalékát, de a leg­kevesebb szavazatot kapott mögé is felsorakozott a sza­vazók ötvenkét százaléka, így aztán a késő esti órák­ban a választási elnökség nem tehetett mást, mint ki­hirdette az alig nyolc-tíz ér­deklődő előtt: Tiszaug taná­csa változatlan összetételben folytatja munkáját. A szavazás puszta tényén túl nem történt tehát sem­mi. Lehet mondani: sok hű­hó semmiért. Azonban, ha jobban beleéljük magunkat a tiszaugi helyzetbe, ha fi­gyelembe vesszük az előz­ményeket, s a változtatásra a helyi tanács szerint is megérett változatlan hely­zetet, akkor mégsem volt eredménytelen, csak látszólag ez a választási procedúra. A községi népfront bizott­ság ugyanis azért kezdemé­nyezte a tanácstagok vissza­hívását, mert a testület — főleg annak végrehajtó bi­zottsági — ülésein sok volt a személyes indulatoktól fű­tött, a közösségi érdekeket háttérbe szorító vita, s amel­lett a nyolc tanácstag közül öt alkotta és pillanatnyilag is alkotja a végrehajtó bi­A programban még Ger­­mánné Vastag Györgyi tájé­koztatója szerepelt a Magyar Úttörők Szövetségének ter­veiről, Lórád Ferenc előadá­sa a Gyermekérdekek Ma­gyarországi Fóruma tevé­kenységéről, végül a résztve­vő iskolák bemutatkozása. B. zottságot. így aztán a ta­nács ellenőrző tevékenysége eleve nem érvényesülhet a végrehajtó bizottság felett. Elsősorban ez rejlik a ta­nácstagok visszahívására tett javaslat mögött, ami fel­tehetően elgondolkodtatja őket, rádöbbenti arra, hogy nem egyéni elképzeléseik mindenáron való érvényesí­tése a feladatuk, hanem a község szolgálata. Ami pe­dig a tanács ellenőrző sze­repét illeti: csak a válasz­tókörzetek számainak növe­lésével, tehát a tanácstagok számának gyarapításával biztosítható ez. Erre egyéb­ként a helyi végrehajtó bi­zottság is javaslatot tett. Döntésre a megyei tanács hivatott. Ennyit Tiszaugról. S talán még arról néhány szót, ami túl mutat a falu határain. Meglepően sokan maradtak távol a szavazástól, pedig a közelmúltban, amikor arról volt helyi népszavazás, hogy átkerüljenek-e Bács megyé­hez, megmozdult az egész falu, s több tucat ember várta az eredmény kihirde­tését. Nem lehet tehát kö­zömbösséggel vádolni a ti­szaugi választópolgárokat. Inkább arról van szó, hogy a tanácstagi választások előtt néhány hónappal nem látták értelmét valamennyi tanácstag leváltásának. S ami nem szükségszerű, ami jelentősen nem befolyásolja a jövőt, az iránt egyre ke­vésbé lehet felkelteni az em­berek érdeklődését, legyen szó a tiszaugi választásról, vagy bármi egyébről. S így van ez jól. S. B. Sok hahó tényleg semmiért? Jegyzetek a tiszaugi szavazásról űz MDF sokszínű, de egységes szervezet (Folytatás az 1. oldalról) en nincs nagy különbség Pozsgay Imre és saját véle­ménye között a békés átme­net megítéléséről, annak véghezviteléről. A parla­menti választásokat záros határidőn belül meg kellene tartani ahhoz, hogy az or­szágnak legitim parlamentje és kormánya legyen. A helyhatósági választásokra pedig már a következő év­ben sort kellene keríteni az önkormányzatok legitimitá­sáért. Az MDF programját, megválasztása esetén, mint köztársasági elnök is vállal­ná, mert megítélése szerint ez az egész ország érdekét szolgálja. Szólt arról — s eb­iben Kiss Gy. Csaba, az MDF egyik szóvivője is megerősítette —, hogy a tö­megtájékoztatási eszközök a korábbiakban az MDF-et nem erejének, súlyának és jelentőségének megfelelően mutatták be, így természet­szerűleg hátrányban van Pozsgay Imrével szemben. Ezzel összefüggésben a szó­vivő kifejezte meggyőződé­sét, hogy a nemzeti tájékoz­tatási intézményeket depoli­­tizálni kellene. Für Lajos egy további kér­désre válaszolva elmondta: a koalíciós kormány össze­tétele a választások eredmé­nyétől függ. Amennyiben az MSZP jelentős tényező­ként szerepel a választáso­kon, úgy nincs akadálya an­nak, hogy partner legyen a kormányban. Vállalná-e a miniszterelnöki tisztet, ha Pozsgay lenne a köztársasá­gi elnök? — szólt a követ­kező kérdés. Für Lajos sze­rint erről a választópolgá­roknak, illetve az MDF el­nökségének kell döntenie. Az elnökjelöltet kérdezték azon kvalitásairól is, amelyek sze­mélyét alkalmassá teszik er­re a posztra. A kérdezett ér­zékelhető zavarában a tisz­tességet, a szorgalmat jelöl­te meg erényeként, amit a szóvivő azzal egészített ki, hogy szerinte Für Lajost a szívósság jellemzi, ő a ma­gyar tehetség példaképe, al­kalmasságát életútjának hi­telessége bizonyítja. * * * Az országos gyűlés záró­napján elfogadták az MDF alapszabályának módosítá­sát. A módosított alapsza­bály messzemenően alkal­mazkodik az egyesülési jog­ról szóló törvényben és a párttörvényben rögzített elő­írásokhoz. Ennek értelmé­ben az MDF pártszerűen működő társadalmi szerve­zet. A jelentős módosítások közé tartozik, hogy az MDF választmányát, amely a két országos gyűlés között a Ma­gyar Demokrata Fórum po­litikai stratégiáját megha­tározza, és ellenőrzi az el­nökség munkáját, 20 fővel kiegészítik. Lényeges, hogy a választmányt ezentúl nem az országos gyűlés, hanem a tagság közvetlenül választ­ja meg. Ez 1991. március 12- től lép érvénybe. Ekkortól a választmányba két-két ta­got delegál minden megye, egy-egy tagot a budapesti kerületek, valamint a me­gyei jogú városok. A tagság elfogadta azt a javaslatot is, hogy az MDF újonnan megválasztott el­nökének munkáját három alelnök segítse, akiket az el­nökség választ meg saját kebeléből. Ugyancsak döntés szüle­tett arról, hogy az elnökség munkájának segítésére ta­nácsadó testületet jelöl ki. Ebben nemcsak MDF-tagok dolgozhatnak. A tanácsadó testületnek döntéselőkészítő feladatai lesznek. Megerősítették, hogy az elnökök gyűlése, amelybe minden helyi szervezet dele­gálja vezetőjét, a további­akban is a helyi szervezetek közötti információáramlást segíti elő. Ennek a testület­nek javaslattevő joga van, döntéseket azonban nem hozhat. A módosított alapszabály­iba belekerült: amennyiben az MDF megszűnik, teljes vagyonát a Bethlen Gábor Alapítvány kapja meg. Vasárnap délelőtt üdvö­zölte a gyűlés résztvevőit Er­hard Busek, az Osztrák Nép­párt alelnöke, a tudományos és kutatási ügyek miniszte­re. A Magyar Demokrata Fó­rum II. országos gyűlése a délutáni órákban, az időköz­ben némileg módosított me­zőgazdasági, illetve gazdasá­gi programmal általánossá­gában elfogadta az MDF programját. A program vég­legesítő szövegezési munká­latait az MDF vezető testü­letéi végzik el, figyelembe véve az írásban beérkező észrevételeket, javaslatokat. * * * A tanácskozás záróakkord­jaként a meghívott vendé­gek, a küiönoöző országré­szek, MDF-közösségek gon­dolatait tolmácsoló küldöttek kaptak szót. Mindenekelőtt két táviratot ismertettek. Az egyiket Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke küldte a kongresszus résztvevoinez, sok sikert kívánva a nép, a nemzeti megértés, a demok­rácia és az összefogás érde­kében végzett munkájukhoz. A másik távirat a Magyar újságírók Országos Szövet­ségének elnökségétől érke­zett. Az üzenet nangoztatta: a MUOSZ továbbra is szá­mít az MDF véleményére, együttműködésére a sajtó­­esélyegyenlőség megterem­tésében, a sajtómonopóliu­mok felszámolásában. Hosszan tartó, dörgő taps köszöntötte az NDK-beli új Fórum küldöttének felszóla­lását. Michael Göbel — aki öttagú delegáció tagjaként érkezett Magyarországra — a közelmúltban létrejött szer­vezet jókívánságait tolmá­csolta a Magyar Demokrata Fórum tanácskozásának. Tirts Tamás, a Fidesz vá­lasztmányának tagja politi­kai szövetségesként köszön­tötte az MDF kongresszusát. Hangoztatta, hogy az eddigi gyümölcsöző politikai szö­vetségre alapozva — különös tekintettel a közelgő válasz­tási harcra — fenn kell tar­tani az ellenzék egységét, félre kell tenni a pillanatnyi belső ellentéteket, s le kell mondani arról a sérelmi po­litizálásról, amely a három­oldalú tárgyalások aláírása körül bontakozott ki. Csengey Dénes, az MDF elnökségének tagja felszóla­lásában egy „nemzeti kö­zép” érdekeinek szolgálata mellett foglalt állást. Rámu­tatott, hogy az MDF politi­kai nézetei e tekintetben pél­dául eltérnek a tiszta libera­lizmust hirdető SZDSZ esz­merendszerétől. Az MDF ér­tékelése szerint a tiszta libe­ralizmus érvényesítése a gazdaságban azzal a veszély­­lyel fenyegetne, hogy éppen abból a rétegből válna a tu­lajdon túlnyomó többségével rendelkező nagypolgárság amely korábban a munkás­­osztály élcsapatának eszmé­je alapján gyakorolta hatal­mát. Ugyanakkor ez a folya­mat több millió kisember nyomorához vezethetne. Az MDF olyan ellenőrzött repri­vatizáció mellett kötelezi el magát, amely alapot teremt az önálló, autonómiával ren­delkező vállalkozóknak sza­bad társulások, szövetkezé­sek kialakítására. Csengey Dénes érintette azt a kínos helyzetet is, amely az SZDSZ aláírásgyűjtő kampánya nyomán alakult ki. Utalt ar­ra, hogy az akció miatt le­hetetlen helyzetbe került az Országgyűlés. Ha figyelmen kívül hagyja a népszavazás kiírását követelő indítványt, akkor legitimitását kérdője­lezi meg. Ha kiírja a népsza­vazást és elhalasztja a köz­­társaságielnök-választást, ak­kor felborulhat a politikai egyeztető tárgyalások menet­rendje. Ha viszont mindkét folyamatnak egyidejűleg zöld utat biztosít, akkor a köztár­sasági elnöki poszt komoly­ságát kérdőjelezi meg. A „kelepcéből” Csengey Dénes személyes véleménye szerint kiutat jelenthetne, ha az ok­tóber végén összeülő parla­ment három hónapon belül­re kiírná a választásokat. Az MDF most leköszönt ügyvezető elnöke, Bíró Zol­tán a szervezet valamennyi tagjának köszönetét mon­dott az eddigi munkáért. Az elnökségből való távozásá­nak okaként egy súlyos po­litikai kérdés eltérő megíté­lését említette, s mint mond­ta, véleményével kisebbség­an maradt. Az NSZK külügymi­­iszterének a napokban el­­angzott megnyilatkozására talva kérte, hogy higgyenek soknak a politikusoknak — ozsgay Imrének, Németh iiklósnak és masaknak , kik hosszú éveken át a ma­iik helyén törték az utat a lagyar demokráciának. Antall József elnöki zársza­­áíban hangoztatta: az or­­ág érdeke azt diktálja, 3gy a legerősebb ellenzéki tervezet helytálljon, betölt­­> azt a feladatot, amelyet tmért a jelén történelme. ifejezte meggyőződését, Dgy az MDF-öen egyseg sz. a modern parlamenta­­s párt sokszínűségével, iámára csak így elfogadha­­, az elnöki tisztség, mert eget élt ahhoz, hogy rmin­­mki tudhassa róla: nem itt ■ most akar karriert iinálni. Az MDF-nék onszá­­ds szervezetnek kelil lennie, iol a főváros és a vidék ?m szemibenáll egymással, anem egységben dolgozik. * csak belső toleranciával, különböző nézetek tiszte­iben tartásával képzdlíheto Véleménye szerint nincs ia olyan párt vagy szerve­it, amelyben több szellemi apacitás lenne, mint az inr-hnn érmen ezért lesz­zásban. A gyűlés végén Lezsáik Sándor bejelentette: a kö­vetkező országos gyűlést a parlamenti választások után, a helyhatósági választások előtt kívánják megtartani. A tanácskozás a Szózat hang­jaival ért véget. * * * Az MDF nem kétpárti kor­mányt 'kíván az MSZP-vel alakítani, amennyiben a vá­lasztásokat követően széles alapókon nyugvó koalíciót célszerű létrehozni — jelen­tette ki Antall József az or­szágos gyűlést követő nem­zetközi sajtótájékoztatón. Az MDF elnöke elöljáróban rö­vid nyilatkozatot tett, amely­ben leszögezte: az MDF el­lenzéki politikai szervezet­ként fejti ki működését, s arra törekszik, hogy előse­gítse a magyarországi de­mokratizálási folyamatot. Utalt arra. hogy az október 23-án életbe lépő magyar al­kotmány megteremtette a de­mokratikus jogállamiságot jelentő köztársaságot. Fel­hívta a figyelmet az ország stabilitásának fontosságára, annák hiányában ugyanis el­kerülhetetlen a gazdasági összeomlás, s nem folyta­tódhat a demokratizálódás sem. Ezért a demokratikus átalakítás és a stabilitás a kormány és az ellenzék, kö­zös ügye. A Magyar Demokrata Fó­rum II. országos gyűlésének befejezését követően vasár­nap este mintegy ezer em­ber részvételével nagygyű­lést rendezett az MDF a Nemzeti Sportcsarnokban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom