Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-04 / 235. szám

2 j^ÍÉPlAP 1989. OKTÓBER 4. Zöld út Magyarország és Lengyelország támogatására? Az Európai Közösségek Miniszteri Tanácsa (döntés­ihozó szerve) tegnapi luxem­bourgi ülésén zöld utat adott a bizottság (a javaslattevő és végrehajtó szerv) egy hete előterjesztett ötpontos tervé­nek végrehajtásához Len­gyelország és Magyarország reformjainak támogatására. A politikai egyetértés még nem jelent formális felhatal­mazást a közösségi költség­­vetésiben jövőre e célra for­dítandó 200 millió ECU-s keret megteremtésére, mivel ez a pénzügyminiszterek ta­nácsára tartozik, amely hét­főn ülésezik: A miniszterek határozata értelmében egyébként a tagállamok ki­dolgozzák az általiak pótló­lag egyénileg tervbevett to­vábbi, összesen 100 millió ECU biztosításához szüksé­ges intézkedéseket — a tag­államok a közös költségve­tésihez való hozzájárulás ará­nyában biztosítják ezt az összeget. A közösség 12 országa ál­tal így együttesen biztosítan­dó 300 millió ECU (majdnem 330 millió dollár) a felét ké­pezi annak a minimális ösz­­szegnek, amelyet az akciót összehangoló EK-bizottság javaslata értelmében a 24 tőkés ország együttesen nyújt majd jövőre (a Len­gyelországnak szóló rendkí­vüli élelmiszersegélyen felül) a reformok útján haladó két közép-európai országnak. Frans Andriessen, a közös­ség k'ülkapcsolatokért felelős biztosa beszámolt a Minisz­teri Tanácsnak arról, hogy biztatóak voltak New York-i megbeszélései a 24 ország kormányképviselőivel, s most Japánba utazik, hogy tárgyaljon a szigetország hozzájárulásáról. Japán ed­dig nem jelölte meg támoga­tása pénzügyi keretét, és az Egyesült Államok sem (kivé­ve a Lengyelországnak szóló 60 millió dolláros élelmiszer­­segélyt; 1991-ig). A bizottság által szeptem­ber 26-ákán előterjesztett terv öt területet jelölt ki a Nyugat segítségnyújtására: élelmiszersegély (csak Len­gyelországnak, s a 600 mil­lió ECU-s csomagon kívül) a piacrajutás előmozdítása a két ország árui részére, a tő­keberuházások, vegyes vál­lalatok alapításának előmoz­dítása, környezetvédelem és szakmai oktatás, elsősorban menedzserképzés. A Minisz­teri Tanács egyetértett ezek­kel a célokkal, s így a briisz­­szeli bizottság megkezdheti a gyakorlat* lépéseket e támo­gatás megszervezésére. E lépések közé tartozik a közösségi összekötők küldé­se Varsába és Budapestre, s a következő (immár harma­dik) 24-es nagyköveti szintű találkozó megszervezése no­vember második felére. Ami a 24-ek miniszteri szintű ta­lálkozóját illeti, amire a bi­zottság szintén tett javasla­tot, a Miniszteri Tanács be­érte azzal a formulával, hogy erre akkor kerül majd sor, amikor megérnek rá a feltételek. Egy szóvivő beszámolt ar­ról, hogy a piacrajutás kér­désében került sor részlete­sebb eszmecserére. A mi­niszterek általában egyetér­tettek a mennyiségi korláto­zások megszüntetésével a tervezettnél rövidebb határ­időn belül, de dátumot még nem javasoltak. (A közösség 1995-ig tart fenn ilyen kor­látozásokat a Magyarország­gal kötött szerződésben, ha­zánk 1990. január 1-jétől ja­vasolta eltörlésüket.) Támo­gatták a mezőgazdasági cik­kek exportját sújtó korláto­zások enyhítését is, viszont bizonyos vita volt a közössé­gi források szerint az általá­nos preferenciák rendszeré­ben (GSP) foglalt vámked­vezményeknek a két ország­ra való kiterjesztéséről, amit a bizottság már január 1-jé­­től javasolt — ezért az utób­bi pont esetében még korai lenne határozatról beszélni, fogalmazott a szóvivő. A 24- ék közül többen már koráb­ban megadták ezt a kedvez­ményt. mbán—jugoszláv vita az ENSZ-ben is Az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán tett j ugoszlávellenes kijelentései miatt lemondta albán kollégájával tervezett ENSZ-toeli találkozóját Bu­­dimir Loncsar jugoszláv kül­ügyminiszter — jelentették be hétfőn New Yorkban. A Tanjug jugoszláv hír­­ügynökség közlése szerint a bejelentést Reis Malile al­bán külügyminiszter hétfőn elhangzott beszéde váltotta ki. Beszédében az albán ve­zető ismét a koszovói albán kisebbség elnyomását fesze­gette, és keményen bírálta a belgrádi kormány Koszovo­­politikáját. Az elhangzott vádakat uszításnak és a jugoszláv belügyekfoe való beavatko­zásnak nevezte Dragoszlav Pejics. Jugoszlávia állandó, ENSZ-képviselője. Szerinte az albán politikáinak most az a célja, hogy Koszovói elszakítsa Jugoszláviától, és a területet Albániához csa­tolja. Pejics felvetette: milyen alapon oktatja ki Tirana az emberi jogok vonatkozásá­ban Belgrádot, miközben ő maga lépten-nyomon meg­sérti e jogokat, és az or­szágban kegyetlenül elnyom­ja a másként gondolkodókat. Lázadás Panamában Panamában kedden dél­után katonai lázadás tört ki Manuel Antonio Noriega tá­bornok ellen, ákit állítólag leváltották tisztségéből és nyugállományba helyeztek. MTI Buenos Aireséi tudósí­tójának erről szóló jelenté­sét a Prensa Latina kubai hírügynökség megerősítette ugyan, de az eseménnyel kapcsolatban egymásnak el­lentmondó hírek is érkez­tek. A hadsereg kétszáz kato­nája a hírek szerint hatal­mába kerítette a pamamavá­­rosi központi laktanyát, és tüzelőállást vett fel a lakta­nya visszafoglalására kive­zényelt Noriegához hű erők­kel szemben. A lázadás elfojtására kedd délután bevetették a Norde­­gához hű elitcsapatok két­ezer emberét. Katonákkal szállták meg Panamaváros stratégiai fontosságú pont­jait, és a város fölött — a Prensa Latina szerint ame­rikai — helikopterek cirkál-» nak. Lengyelország: Tadeusz Mazowiecki lengyel kormányfő (b) gratulál Czeslaw Milosznak miután a lengyel származású irodalmi Nobel- díjas írót a krakkói egyetem díszdoktorává avatták (MTI — Telefotó) Felkutatják a bűnösöket Afganisztánban Szovjet hadifoglyokat engednek szabadon A parasztpárti új lengyel iglaizs ágüigy.mi nißzt er tegnap felhívással fordult a lengye­lekhez: juttassák el a mi­nisztériumihoz a birtokukban lévő dokumentumokat, ame­lyek a sztálini korszakban elkövetett gyilkosságokra vo­natkoznak. Aleksander Bemtkowski miniszter szerint a sztálini korszakban elkövetett gyil­kosságok ugyanolyan elbírá­lás alá esnek, mint a hábo­rú^, vagy az úgynevezett emberiség ellen elkövetett ibűnök, így soha nem évül­nek el, azaz mindent el kell követni a bűnösök felkutatá­sa. és megbüntetése érdeké­ben. Néhány nappal koi-ábban a lengyel 'kormány egy má­sik képviselője jelentette be, hcigy Lengyelország háborús bűnnek tekinti a Katynban töimeiggyiikosság áldozatául esett lengyel katonatisztek üigyét, ezért a szovjet kor­mányihoz fordul segítségért a bűnösök felkutatása és megbüntetése érdekében. Lengyelországban eddiiig csak a sztálinizmus áldoza­taival foglalkoztak, sokaikat felmentettek az ellenük ak­kor felhozott vádak alól, többségűiket haláluk után rehabilitálták. Most először esik szó arról, hogy a sztáli­ni időkben elkövetett tör­vénytelenségek elkövetőinek ds „igazságot szolgáltatnak”. Walesa Chilébe látogat Chilében tesz látogatást Lech Walesa a Szolidaritás elnöke, akit a Chilei Dolgo­zók Egységes Központja (CUT) és a Szabad Szak­­szervezetek Nemzetközi Szö­vetsége hívott meg a dél­­amerikai országba. Washing­toniban ugyanakkor kedden demokratapárti források azt közölték, hogy meghívták a lengyel szakszervezeti veze­tőt az Egyesült Államokba. Az afgán modzsahedek ve­zetői tegnap beleegyeztek abba, hogy szabadon bocsát­ják az Afganisztánban fog­ságba esett szovjet katonák első csoportját — közölte Iona Andronov, a hadifog­lyok kiszabadítására alakult társadalmi bizottság, a Na­­gyezsda elnöke Iszlámábád­ban a TASZSZ tudósítójá­nak adott nyilatkozatában. Hozzáfűzte: még újabb tár­gyalásokat kell folytatná, hogy kidolgozzák a hadifog­lyok hazatérésének konkrét formáját. Ennék érdekében mindent megtesznek — mon­dotta, s hozzátette, hegy tá­mogatásit kapnak a pakisz­táni szovjet nagykövetségtől és az iszlámábádi külügy­minisztériumtól is. A Nagyezsda négy hete folytat tárgyalásokat Pa­kisztánban a hadifoglyok ki­szabadításának meggyorsítá­sa céljából. Az elmúlt tíz nap alatt Pesavarban három tárgyalási fordulót tartattak az afgán modzsahedek itte­ni vezetőinek képviselőivel, s itt dolgozták ki a hazaté­rés feltételeit is. A Nagyezsda már nyá­ron is megpróbálta a hadi­foglyok ügyét előmozdítani, akkor még sikertelenüL Sevardnadze elutazott New Yorkból Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter kedden elutazott New Yorkból, ahol a szovjet delegáció élén részt vett az ENSZ-közgyű­lés 44. ülésszakának mun­kájában. A szovjet diplomá­cia vezetője a továbbiak­ban Nicaraguában és Kubá­ban tesz látogatást. Megállapodások vállalkozások finanszírozására (Folytatás az 1. oldalról) A két szerződés a kor­mánynak a térségbeli fog­lalkoztatási gondok megol­dására előirányzott egymil­­liárd forintos csomagtervén felül nyújt segítséget a mun­ka nélkül maradt bányá­szok elhelyezéséhez. (Ez a csomagterv — mint. ismere­tes — átfogóan, a munka­helyteremtés mellett átkép­zéssel, a munkaerő-közvetí­tés fejlesztésével, végkielégí­tés fizetésével, stb. támo­gatja a munkanélküli bá­nyászok új életfeltételeinek megteremtését.) Változatla­nul lehetőség nyílik arra is, hogy az új vállalkozók — megfelelő kezesek esetén — 300 ezer forint vállalkozási kölcsönt kapjanak, s a 10 évre adható hitel kamatait az első négy évben ugyan­csak az ÁBMH fedezze. Az ÁBMH kormányati előter­jesztést készít a hitel össze­gének felemelésére és továb­bi kedvezmények megadá­sára. A térség rendelkezésé­re álló munkahelyteremtő erőforrások felhasználását és az egyéb támogatások összehangolását a tanácsok, a pénzintézetek és a vállal­kozók képviselői egyeztetik. Ezen felül gondoskodnak az új vállalkozások kialakítá­sát, ötleteik megvalósítását segítő tanácsadási szolgálta­tás megszervezéséről. Az új vállalkozások ösztönzésének nem titkolt célja az is. hogy a gazdasági szerkezet korszerűsítését megfelelő ipari háttér kialakításával segítsék. Nyers Rezső bizakodik Nyers Rezső bízik abban, hogy az MSZMP pénteken kezdődő kongresszusán a po­litikai reformokat megfo­galmazó párt-pia tfo.'.mot — még ha heves vita árán is, de — elfogadják és létre­jön egy demokratizálódó, a társadalom nagyobb részét képviselő olyan párt, amely a nyugati szociáldemokra­táikkal is együtt tud működ­ni, egyebek között ezt fej­tette ki aiz MSZMP elnöke abbain az exkluzív interjú­ban, amelyet hétfőn adott Kyodo japán hírügynökség­nek, és amelyben hangsú­lyozta eltökéltségét, hogy a kongresszuson a reformokat támogatja. A távol-keleti szigetország lakosságát a Kyodo révéin Nyers Rezső tájékoztatta ar­ról, hogy a kongresszus fő témája az új párt-platform elfogadása és a Kommunista Párt demokratikusabb, nem­zeti szervezetté átalakítása lesz, amii a pártot alkalmas­sá teszi arra, hogy együtt­működjön a nyugati nemze­tek szociáldemokráciáival is. Nyers Rezső a Kyodo szer­kesztő bizottsága elnökének, Fukuhara Keicsinek a kér­déseire válaszolva az inter­júban kifejtette, hogy az MSZMP Központi Bizottsága által már a múlt hónapban elfogadott új platform véget vet a párt monopolhelyzeté­nek és a fejlett demokratizá­lódást célozza meg. Az MSZMP elnöke nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy azok a konzervatívok., akik ellenzik a reformokat, eset­leg kilépnek a pártból. A kongresszuson heves vi­ta várható — mondotta —, de ennek ellenére a platform élfogadása várható, mivel a párttags»ág nagy része a ja­vasolt pölitikai programot támogatja — idézi a Kyodo angol nyelvű világszolgálata az MSZMP elnökét. Gazdasági reformokra rá­térve hangsúlyozta, hogy a párt törekvése a piacorien­tált gazdaság megvalósítása és ezzel összefüggésben an­nak a reményének adott hangot, hogy az együttmű­ködés kiszélesedik a nyugati nemzetekkel. A gazdasági kapcsolatok bővítésére szó­lította fel a Felkelő Nap or­szága üzleti-»pénzügyi köreit is, hangsúlyozva a vegyes vállalatok 'létrehozásának a fontosságát a vegyipar, az elektronika, ű/z élélmisizer­­feldolgozás és a biotechnika területén. A magyar—szovjet kapcso­latokra vonatkozó kérdésre Nyers Rezső kifejtette, hogy nincs meghatározva, melyek azok a reformok, amelyeket a Szovjetunió még helyesel, hazánk számára azonban természetes törekvés az, hogy nem igyekszünk politi­kai bizonytalanságot szítani a többi kelet-európai ország­gal való kapcsolatokban. A szovjet csapatokat vár­hatóan 10 éven belül kivon­ják hazánkból — ezzel a ki­jelentéssel fejezte be a Kyo­do az MSZMP elnökével ké­szített interjút. Grúsz Károly: A jobbratolódás tragikus lehet Az MSZMP esetleges jobb­ra tolódása tragikus követ­kezményekkel járhat Ma­gyarország számára — jelen­tette ki a szovjet tévének adott nyilatkozatában Grósz Károly. Az MSZMP főtitká­rának a párt küszöbön álló kongresszusa kapcsán adott interjúját kedd este sugá­rozta a szovjet tv-híradó. Grósz Károly utalt arra, hogy nagy várakozás előzi meg az MSZMP kongresszu­sát, mert rendkívül nagy a tét: egyrészt az, milyen irányban fejlődik a párt po­litikája, ami meghatározza a szocialista megújulást is, másrészt, hogy egységes ma­rad-e a párt vagy különböző irányzatokra szakad. Kitért arra is, hogy a ma­gyar kommunisták jó része tanácstalanná vált, s éppen a kongresszus menetétől, az ott adandó válaszoktól függ bi­zalmuk helyreállása is. Az előzetes vita, az állás­pontok különbözősége a fő­titkár szerint azt mutatja, hogy felesleges érzelmek, személyeskedések vannak a párton belül. Nincsenek tel­jesen pontosítva az elméleti álláspontok, amelyeknek pe­dig a párt, a magyarországi szocializmus megújulásának, fejlődésének alapját kell ké­pezniük. A megvitatásra ke­rülő program ennek a meg­újulásnak a jegyeit viseli magán. Hangoztatta, hogy a prog­ram megvalósítása nagyban függ majd a pártkongresszu­son megválasztandó vezetés­től. Annak a véleményének adott hangot, hogy lényegé­ben á személyi tényezőktől függ majd, megmarad-e az MSZMP a baloldali kommu­nista és munkásmozgalom pártjának, vagy jobbra to­lódik, ami tragikus követ­kezményeket hozhat Ma­gyarország számára. A magyarországi szovjet­­ellenes megnyilatkozások kapcsán Grósz Károly elis­merte: az ujóbbi időben va­lóban megerősödtek a kom­munista- és szocialista-elle­nes, a szovjetellenes meg­nyilvánulások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom