Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-17 / 246. szám

1989. OKTÓBER 17. jtflÉPLAP A „kisemberek” pártja Az MSZDP — közelről Varga Béla a szolnoki szervezetről Az első magyarországi szociáldemokrata pártkongresz­­szus 1890. december 7-én ült össze. A kongresszus egyik leg­jelentősebb eseménye az Elvi Nyilatkozat elfogadása volt. A dokumentum alapelveivel összhangban a kongresszus úgy határozott, hogy a párt neve a jövőben Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt lesz. Az utolsó kongresszusukat 1948. jú­nius 12-én tartották közösen a Magyar Kommunista Párttal. A két párt egyesült', és még ugyanezen a napon megkezdő­dött az egyesült párt: a Magyar Dolgozók Pártja I. kong­resszusa. Később az MDP-ből egyre inkább kiszorították a szociáldemokratákat. Négy évtizedes szünet után lépett ismét színre az egyik legrégebbi és leggazdagabb múltú történelmi párt, az MSZDP. Most újra kongresszusra készül. A tervek szerint novemberben ülnek össze a küldöttek. Az MSZDP* megyei tevé­kenységéről Varga Béla me­gyei szervező adott tájékoz­tatást. A megyei szervező megbízatása, hogy a megyé­ben alakítsa meg a párt szer­vezeteit. Varga Béla tagja az Országos Vezetőségnek is. Tájékoztatása szerint május óta működik Szolnokon MSZDP-szervezet, de a szer­vezetszerű munkát már megkezdték Törökszent­miklóson is. Kunszentmár­toniban, Martfűn, Kunhegye­sen, Besenyszögön most fo­lyik a pártszervezetek meg­alakítása. Elmondta azt is, hogy a megalakulásnak nincs minimális létszámhatá­ra. Hány tagja van a megyé­ben a pártnak? — ezt a kér­dést is feltettük a megyei szervezőnek. Választ a párt központjának döntése értel­mében nem adott Varga Bé­la. A létszámadat a válasz­tásokig titkos — mondotta. Annyit elárult, hogy a tag­ság zöme fizikai munkás, és többségük 40 év alatti élet­korú. Hol vannak az idő­sebb, a négy évtizeddel ez­előtt tevékenykedő szociál­demokraták? Az MSZDP megyei vezetői is hiányolják őket. A visszahúzódás okát a berögzült félelemben és az ebből eredő passzivitásban lát j ák. A tagsági viszony egyetlen feltétele, hogy a jelentkező vállalja a szociáldemokrata eszméket, és ne legyen más pártnak a tagja. Tagdíj dol­gozóknál a nettó jövedelem egy százaléka. Nyugdíjasok­nál nincs megkötöttség: any­­nyit fizetnek, amennyire erejük, anyagi lehetőségük futja. Kiket várnak soraik­ba? A bérből és fizetésből élőket, a kisnyugdíjasokat — egyszóval az úgynevezett „kisembereket”. Az MSZDP szolnoki szer­vezete a Moziüzemi Válla­lattól bérel egy irodát a Má­jus 1. úton. A vállalat a he­lyiségért minimális bérleti díjat kér. A párt tagjai csü­törtökön 16 és 18 óra között tartanak rendszeresen össze­jöveteleket, pártnapokat. A tervek szerint a későbbiek folyamán keddi napokon is. Az elhelyezést ideiglenes megoldásnak tekintik. A Mp­­ziüzemi Vállalattal semmi bajuk, de szeretnének pél­dául saját telefont, gond, hogy alkalmazkodniuk kell a hivatal „nyitva tartásához”, nagyobb létszámú összejöve­telhez szűkös a hely. Igaz, a városi tanács, a HNF fel­ajánlotta, hogy népesebb rendezvényeiknek helyet ad. Felszerelésük nincs. Az egyetlen írógép személyi tu­lajdonú. Másológép sincs, kis példányszámú másolást a városi tanács végez el. A ki­adásokat főként saját zseb­ből fedezik. Remény van ar­ra, hogy később támogatást fognak kapni a központtól. Milyen kapcsolatokkal ren­delkeznek? Az ellenzéki pár­tokkal szorosan együttmű­ködnek. A megyei, városi ta­náccsal, a Hazafias Nép­fronttal partneri a viszony. Rendszeresen részt vesznek a tanácsüléseken, az érdek­egyeztető tanácskozásokon. Nincs olyan szervezet, amely élői elvből elzárkóznának. Az MSZMP kongresszusától azt várták, hogy a reform­irányzat kerül ki győztesen. Az ellenzéki pártok törek­vései közel azonosak. Mi kü­lönbözteti meg az MSZDP-t másoktól? Az, hogy a gazda­sági, társadalmi reformokat erőteljes szociális reformok­kal együtt képzelik el — hangsúlyozza Varga Béla. Elvük, hogy legyen tényle­ges közteherviselés már az átmeneti időszakban is. Olyan szociálpolitikai védő­háló kialakítását szorgalmaz­zák, amely a most még ki­szolgáltatott lakossági réte­geket — a bérből és fizetés­ből élőket, a kisnyugdíjaso­kat — óvja. Berki Imre A cukorrépa-termesztéssel, növénynemesítéssel foglal­kozó szakembereket az utób­bi években egyre többet foglalkoztatja a mind több helyen megjelenő új cukor­répa-betegség, a rizománda. A Dunántúl egyes területein már komoly gondokat okozó vírus most kezd tért hódíta­ni az Alföldön. Arra. hogv oda kell figyelni a terjedé­sére és a károkozás nagysá­gára, a külföldi példák fi­gyelmeztetnek, hiszen a tő­lünk délebbre fekvő orszá­gokban, Olaszországban, (Folytatás az 1. oldalról) bek között ugrószekrényeket, ugrózsámolyokat, pingpong­­ütőiket, bordásfalaikat — ké­szítenek. Tevékenységi kö­rük bővülését jelzi, hogy tavaly nekiláttak a különbö­ző saját tervezésű kisbúto­rok — cipőtartók, fali foga­sok, virágtartók, konyha­­szekrények — gyártásához, amelyek iránt egyre nő a kereslet. Ugyancsak e cég­nél készülnek a Szarvasi Bú­toripari Szövetkezet konyhai ülőgarnitúráinak vázai is. Ám mindezzel még nem teljes a Kisújszállási Vas-, Fa- és Építőipari Szövetke­zet tevékenységi körének bemutatása, hisz építőipari ágazata is jelentősnek mond­ható. Már csak azért is, mert 15 éve vesznek részt a város lakásépítési prog­ramjában. Üj lakásokat ké-Builigáriában, Jugoszláviá­iban az elmúlt években na­gyobb területeken is kataszt­rofális helyzetet idézett elő. Jelenleg csak az ellenálló­képesebb, de sajnos alacso­nyabb terméshozamú fajták nemesítésével, elterjesztésé­vel lehet elkerülni a beteg­ség okozta károkat. Várha­tóan 1995—2000-re lesz ké­pes a kutatás a géntechno­lógia alkalmazásával olyan fajták előállítására, amelyek már teljes védettséget mu­tatnak a virussal szemben. szítenek, karbantartásokat, felújításokat végeznek, ám ez utóbbiak csökkennek, mert az erre fordítható pénz egyre vékonyabban csordo­gál. Persze nincsenek két­ségbe esve, hisz az új laká­sok iránti érdeklődés, keres­let a- városban nem csök­ken. Ezt bizonyítja, hogy nemrégiben adták át 27 la­kást,- amit az OTP-n keresz­tül értékesítettek. Az idei második félévtől viszont már maguk értékesítik a lakáso­kat, mert mint mondták, így egyrészt olcsóbban hoz­zájuthatnak a leendő tulaj­donosok, másrészt a szövet­kezet sem jár rosszul. Ezt bizonyítja az is, hogy építő­ipari tevékenységük után ebiben az éviben mintegy 60 millió forintos árbevételre számítanak. N, T, Mérnökkamarák alakulnak Megújul az MTESZ A Műszaki és Természet­tudományi Egyesületék Szö­vetségének megújulási tö­rekvéseiről tájékoztatták a sajtó képviselőit tegnap a MTESZ vezetői. Tóth János főtitkár tájé­koztatójában kiemelte:' a sző vétség a 'társadalomban! és a gazdaságban végbeme­nő folyamatokkal összhang­ban szeretné javítani a MTESZ-ibe tömörült mint­egy 170 ezer értelmiségi ér­dekképviseletét és érdekvé­delmét. Ezért a MTESZ át­fogó reformjával, a tagság érdekeit az eddigieknél is jobban szem előtt tartó, alul­ról építkező szervezetet sze­retnének létrehozni. A szer­vezeti reform lényege, hogy a továbbiakban a központ csakis koordinációs munkát, illetve általános érdekkép­viseleti, érdékvédelmi és szolgáltatási tevékenységet vé­gezne. Alapvető működésbeli változásokat is végre kíván­nak hajtaná. Eszerint a szö­vetségbe tömörült, egyes tu­dományos szakágakat képvi­selő taigegyesületek — az egyesületi törvénynek meg­felelően — önállóan tevé­kenykednének mind szak­mailag, mind gazdaságilag. A hathatósabb érdekvédel­met és érdekképviseletet pe­dig az egyesületeiken belül esetleg a szövetségben — létrehozandó mérnökikama­­rák vállalnák fel. A jobb tájékoztatás érde­kében 1990-től újra kívánják indítani a szövetség lapját, melynek megjelenését főként anyagi gondok miatt szüne­teltetik. Addig is időszaki .tájékoztató megjelentetését határozták el, MTESZ Moza­ik címmel. T. A. 15 éve az elsők között Pénz nélkül ez sem megy (Folytatás az 1. oldalról) — A gázkonferencia mot­tója a minőségi előrélépés volt. Mit érthetünk ezen? ÍM. K. — A kitermeléstől a végső felihaszmálásig a gázipar összes tevékenysége, igoindja szóiba került a ta­nácskozásokon. Ez a mostani máir nemzetközi volt, hiszen a résztvevőik és az előadók jó­­irésze külföldi volt. A ter­mékbemutatók, igyártmányiis­­meirtetők segítségével még jobban bepiliántihattunik az osztrák, a nyugatnémet, de a japán és a dél-koreai gáz­ipar életébe is, összevethet­tük a műszaki fejlettségek közötti különbségeiket. A gázszállítás., az -elosz­tás, a -felhasználás és a -gazdálkodás, valamint a mérés és számítás technika köré csoportosultak az elő­adások, melyéket könyv alakban is megjelentették. A mottó a gázszolgáltatás szín­vonalának, minőségének fejlesztésére vonatkozott, és éblben minden területen nagy lehetőségek és felada­tok vannak. Nálunk ez a minőségi fej­lesztés azt jelenti, hogy a fogyasztó választhasson szolgáltatók és szolgáilltiatá­­sok között. A nyugat-euró­pai országokban ez .már na­pi gyakorlat, hiszen gázmé­rőig végzi a munkáját a szolgáltató, az épületen be­lüli építésre, szerelésre, szer­vízelésre más vállalkozóikat is megbízhat a fogyasztó. Ugyanilyen sokszínű a gáz­készülékek gyártása, forgal­mazása és javítása is. Ezt a gyakorlatot keli átvennünk nekünk is; a megyéiben., az országban elsőiként ezt el is kezdtük. A Tüzeléstechnikai vállalattal kötöttünk sízolgál­­tatási szerződést, miszerint végezhet épületen belüli ter­vezést, kivitelezést, javítást, üzembehelyezést. A fogyasztó döntse el kit bíz meg, remél­hetőleg ez a minőség javulá­sával jár .majd együtt. A gázszolgáltatás állami mono­pólium továbbra is, de az utöbblilban már a piaci szemlélet érvényesül majd. — A hazai igázszoigáltatás színvonalából az .utca embe­re Szolimákon az útfelbontá­sokat érzékeli, bár tudóim a kérdés ennél összetettebb. Hol tart a magyar gázipar? K. J. — A kiállítások, is­mertetések kapcsán nekem úgy tűnt, 'hogy a készülékek színvonalát nézve közelítet­tünk a fejlettebb országok­hoz. A magyar gázkészülé­kek — igaz;, magas iimport­­alka'tirésze-itartalommal — a legjobbak között vannak. Ezek az újalbib típusú, biz­tonságosabb készülékek csökkentik a veszteségeket, takarékosabbak, amit a fo­gyasztó a gázszáimlákat néz­ve érzékelhet is. Ezek fej­lesztésére már több hazai vállalkozás is született az iparágon belül. A gázhálózat üzemeltetésével kapcsolatos feladatok — karbantartás, javítás — ellátsábam, minő­ségében, de a mérés- és sza­bályozástechnikáiban is nőtt a lemaradásunk. Mindez azonban nem befolyásolja a biztonságot, hiszen olyan te­rületeken, mint a műanyag­csövek hegesztése, üzemza­var-elhárítások, .gázlkon­centiráció-mérés — mi is csúcstechnnológiát alkalma­zunk, igaz ikevés erre alkal­mas berendezésünk van. Szolnokon harminc éve kezdődött a gázszolgáltatás, az .akkor lefektetett acélcsö­vek igencsak megértek már a cserére. Üj gázszivárgás­­elilenőrző műszereinkkel a korábbinál jóval több hibát tártunk fel, ezért több a bon­tás a tervszerű, de a pénz­felhasználás korlátozása mi­att lassú rekonstrukción túl. — Az, hogy lakossági gáz­szolgáltatás nem kifizetődő a vállalatnak, mégpedig a gáz ára miatt, ismert. Ugyanakkor a kisfogyasztók sérelmezik, hogy a szerintük változó gázmiiinősóg ellenére mindig ugyanannyit fizet­nek a gáz köbméteréért. Ho­gyan vetődött ez fel a kon­­f emciiän ? M. K. — Most még .köbmé­tert adunk el a fogyasztó­nak, de idővel át ikeLi tér­nünk a gáz energiatartalmá­nak folyamatos méréséire. Néhány nagyfogyasztónál kezdtünk el olyan kísérlete­ket, hogy a mért mennyisé­get a fűtőértékikel korrigál­juk. Megjegyzem, a világ más helyein sem járnak sóik­kal előbb. Most is végez a Gáz- és Olajszállító Válla­lat gázelemzéseket az elosz­tórendszerben, ezekből a mé­réseredményekből havi átla­got számítanak, és az eltérések alapján képezzük az árat. Hosszú évek óta nem tapasz­talták lényeges eltérést a szafoványitől. Van azonban egy szubjektív oldala is az észrevételeknek. Mégpedig az, hogy a ritkán karbantar­tott készülékek már nem a megfelelő hatásfokkal üze­melnek. Igaz, hogy a' laikos­­sáigd gázfogyasztás növekedé­se a vállalat veszteségeit nö­vel i, de ez így túl kategori­kus. Az ok az árképzés re ve­zethető vissza, és túlmutat a gázkon ferenoiián. Ott arról kaptunk információt!, hqgy a gázár is közelíteni fog a világpiaci árhoz, de szerin­tem ez csak a bének rende­zésével együtt képzelhető el. A jelenlegi árképzés elég vegyes enélfcül Is. A fogyasz­tói árat az árhatóság álla­pítja meg, míg a termelői árat az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt. Így alakul­hatott ki az a furcsa .helyzet, hogy az OKGT saját vállala­tának drágábban adja föld­gázt, mint például a nem hozzá tartozó Fővárosi Gáz­müveknek, vagy az, hogy a propán-bután gázt mii két­szer annyiért vesszük meg, mint amennyit a lakosság fi­zet érte. Ezek mind ibéhatárolják a gázszolgáltatás fejlesztését, a rekonstrukciókat, hálózat­bővítéseket. A minőségi fej­lesztésihez a gazdálkodási rendszert kellene megváltoz­­itatni, mivel .rekonstrukciói, a fejlesztés és az üzembiz­tonság 'nem választható szét. A vállalatnál „forgó” sokszí­nű forint miatt nem lőhet egy gázvezetékcserét gyor­san elvégezni, mivel ha a költsége meghaladja az 50 ezer forintot, le kelll vele állni, mert az már beruhá­zás lenne. Jelenleg minőségi fejlesz­tés csak a készülékek, gázfo­gyasztók, mérés és számí­tástechnikai berendezések, és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások területén kép­­zélihető el. Amíg jórészt a lakosság által épített vezeté­ken szolgáltatunk, és amíg az üzemiigazgatóság feladata­it még mindig úgy kell rang­sorolnunk, hogy mi a ke­vésbé előnytelen, számunkra, addig nehezen tudunk elmoz­dulni a jelenlegi szintről. Törő András Az elismerés jeleként A Magyar Orvosi Kama­ra jászsági területi szerve­zete október közepén tartot­ta második közgyűlését. A május 13-i alakulás óta vi­haros időszakot, éltek át a kamarai tagok. Drukkerek és ellendrukkerek figyelték az orvosok törekvéseit, cset­­lő-botló lépteit a hirtelen kitágult demokrácia járat­lan útján. Mert hát tagadni hiábavaló lenne, a kamara megalakulása igencsak fel­kavarta az orvostársadalom kedélyeit. Dr. Bük János, a területi szervezet elnöke beszámoló­jában szólt arról a sajtó­­kampányról. mely a Kama­ra körül nyáron bontakozott ki. A közgyűlésen jó egy­órás vita kerekedett a saj­tószabadságról, a sajtóetiká­ról, a sajtóhelyreigazítás, a sajtóper jogi bukfenceiről. Akadt, aki egyenesen azt követelte. ne jelenhessen meg olyan cikk az egész­ségügyről, ami nincs előtte kontrollálva. A józanabbak végül amellett érveltek, hogy az ellenségeskedést kulturáltan kell megoldani. A sajtószabadság pedig igen­csak gyermekcipőben jár még nálunk, mert sem az újságíró, sem a riportalany, sem az olvasó nem tud vele élni. Ami pedig a véleménykü­lönbségeket felszínre hozta (Paulina Éva július elsejei jegyzete a Néplapban) nem szűkén orvosi-szakmai, ha­nem társadalmi kérdés. A július 29-i riport arról, hogy húsz orvos nem a ivszsági, hanem a budapesti szerve­zethez csatlakozott már nem is téma igazán. A húszak közül többen a herényiekhez igazoltak, mások; megnyeré­se most folyik, hiszen a Jászság közel 140 orvosának — közülük 97 kamarai tag — érdekeit csak itt lehet igazán védeni. Euztán dr. Birtalan Iván, az Orvosi Kamara főtitkára tájékoztatta a jelenlévőket az országos helyzetről, tö­rekvéseikről, majd újra iz­galmas téma következett. A jászberényi Kórház-rendelő­intézet igazgatójának meg­bízatása november 30-án le­jár. S hogy ki kerül a szék­be, még ma is nyitott kér­dés. Dr. Válenti Béla az el­nökség tagja ismertette az eddig történteket. A városi tanács pályázatot írt ki. Két pályázó akadt, ám egyikük sem felelt meg a pályázati feltételek mindegyikének. (Most azt ne firtassuk, hogy a kiírt, szempontok reálisak voltak-e.) Az egyik pályázó csak főállású igazgatóként akarta vállalni a feladato­kat. míg a másik osztályve­­zetés mellett. A tanács vb­­nek viszont egy régi hatá­rozata szerint csak főfoglal­kozású igazgatója lehet a kórháznak. Ezt a határozatot most megváltoztatták. Sőt, a Kamara vezetőségével egyeztetve, úgy döntöttek, ha a kórház dolgozói meg tudnak egyezni, az osztály­­vezető főorvosok közül tud­nak igazgatót javasolni, ak­kor azt fogja a tanács elnö­ke kinevezni. Ha ez nem si­kerül, akkor új pályázatot kell kiírni. A véleménynyilvánítás el is kezdődött. Ám az osztály­­vezető főorvosok függetlení­tett igazgató mellett voksol­tak, amivel nemigen segítet­ték a konszenzus létrejöttét. A másodorvosok, a szak­­szervezeti . bizalmitestület megkérdezése még hátra van. Az Orvosi Kamara ve­zetősége is megtette javas­latát. A jelenlévő kamarai tagok yégülis egyetértettek azzal, hogy dr. Jakus Zoltánt javasolják az igazgatói posztra, aki osztályvezetés mellett vállalná a teendő­ket, s akinek programja megnyerte tetszésüket. A hosszan tartó vitában el­hangzott, bárki lesz az igaz­gató, rendkívül leromlott állapotban lévő kórházat, nagyon rossz helyzetben lé­vő egészségügyben kell majd kormányoznia. Ezért a Kamarára is sok feladat há­rul. Mindjárt el is határoz­ták, hogy a politikai egyez­tető tárgyalások mintájára egészségügyi kerekasztalt hozftak létre, ahol a tanács­csal, a társadalombiztosítás, a szociálpolitika helyi irá­nyítóival. a pártok képvise­lőivel vitatják meg gondjai­kat, s a sürgősen megoldan­dó feladatokat, K, E, Támad a rizománia Új cukorrépa-betegség Az Orvosi Kamara I» javasolhat igazgatót

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom