Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-16 / 245. szám
1989. OKTÓBER 16. j^ÉPtAP Az MDF országos tanácskozása Tiszaugon Az önkormányzatról és a hátrányos helyzetről Karcagon Emlékezés a kunok betelepülésének 750. évfordulója alkalmából Országos tanácskozást szervezett szombaton az MDF Tiszaugon. Mi volt ennek a tanácskozásnak a célja, s helyszínül miért ezt a parányi községet Választották? — ezt tudakoltuk dr. Körösi Imrétől, az MDF helyi vezetőjétől, aki az országos vezetőségnek is tagja. — Az önkormányzati programról és a hátrányos helyzetű községekről tartandó gondolatcsere ez a tanácskozás, — mondta dr. Körösi Imre. — — Körülbelül másfél hónapja vetődött fel a gondolata. Az MDF országos vezetése úgy látta, hogy egyrészt jól működő szervezet van itt, másrészt Tiszaug igen hátrányos helyzetű, s emellett kuriózumnak számítóan saját kezdeményezésére szakadt el a társközségeitől. Népszavazást kezdeményeztünk olyan kérdésről, amely évtizedek óta foglalkoztatja a község lakosságát. Egyszóval a mozgékony, kezdeményező MDF szervezet van itt. Az ország minden részéből érkeztek vendégeink. Az MDF önkormányzati programját ismertettük. A résztvevők igen nagy aktivitásról tettek tanúbizonyságot. Ügy látjuk, hogy az önkormányzat lenne az alulról való építkezésnek az alfája és ómegája. Amikor egy község elhiszi magáról, hogy dönthet saját sorsáról, akkor ezt a látszólag passzív lakosságot meg lehet mozgatni. Ehhez természetesen gazdaságilag is önállóvá kell válni. A programunk egyébként tartalmazza ezt, — gondolok itt a személyi jövedelemadó visszaáramoltatására, a közösségi földek visszaadására. Tehát egy gazdálkodó egységgé szeretnénk ezt a faluközösséget tenni, amit egyébként az utóbbi 44 év nagyon csúnyán elsöpört. Ügy érzem, értékes munkát folytatunk. Erre a tanácskozásra szükség volt az MDF országos ülése előtt, amely október 20—21—22-én lesz, és amin az MDF nem kevesebbre vállalkozik, mint a választási kampány megkezdésére és valamennyi programjának — tehát gazdasági, szociális önkormányzati programjának — vázlatos ismertetésére. Most már nekünk is megvan az a szakembergárdánk, amely még a rendelkezésünkre álló hiányos információkból is ki tud indulni. Állásfoglalás A Magyar Demokrata Fórum 1989. október-14-én Tiszaugon a .vidéki települések önkormányzatának kérdéseivel foglalkozó tanácskozáson az alábbi állásfoglalást fogadta el-Magyarország csak akkor épülhet fel-válságos helyzetéből, ha sejtjeiben, kisi közösségeiben újul meg. Az MDF-nek megalakulása óta meggyőződése, hogy a társadalom átalakítása két pilléren nyugodhat: a demokratikus parlamenten és a népképviseleti helyi önkormányzatokon. Az elmúlt négy évtizedben megalázott falusi embereknek anyagi, erkölcsi és politikai elégtételt kell szolgáltatni, fel kell ébreszteni öntudatát és cselekvő bátorságát. A vidéki Magyarország esélyegyenlőségének megteremtése érdekében szükségesnek tartjuk: — a települések önállósodási törekvéseinek ne szabhasson gátat az igazságtalan közteherviselés (pl. a szolgáltatások eltérő, díjszabása és az ún. fejkvótarendszer) ; — az önkormányzatok gazdasági alapjának megteremtése ferdéikéiben a nemzeti jövedelem szükséges része keletkezési helyén maradjon; — az elmúlt évtizedek megkülönböztető politikájával is sújtott hátrányos helyzetű térségek támogatását; — a vidéki társadalom önszerveződésének elősegítését, a gazdakörök. ipartestületek, olvasó- és gondolatkörök, valamint a népfőiskolák, népkörök, iskolaszékek stb. megszervezését, működtetését, a jelenleg is jól működő szervezetek, intézmények (pl. egyházak) erősítését; — a helyi újságok, kiadványok megjelentetését, melyek a helyi közélet nyilvánosságának fontos fórumai lehetnék; — az erőszakosan összevont társközségek önállósulási törekvéseinek támogatását, a kis közösségek megtartó erejének megőrzését és fokozását (munkahely, bolt, közművesítés, orvosi rendelő, iskola — legalább alsó tagozattal); — mind a települések, mind az ezeken belüli megnevezett részek (utcák, dűlők, városrészek) tarthassák meg. illetve kapják vissza a .helybeliek által elfogadott eredeti nevüket ; — a születési helyi jelentőségének visszaadása végett az anyakönyvezés általában az anya állandó lakhelye szerint történjék; — a tartalmi kérdésekkel összhangban az új önkormányzati szervezetekben a hagyományokon alapuló megnevezések használatát (pl. elöljáróság, főbíró, polgármester stb.).. A Magyar Demokrata Fórum önkormányzati elképzelésének további kimunkálását az 19«9. november 11-i Kiskuntmajsán, majd azt követően decemberben Szabolcsban és Baranya megyében megrendezendő falusi prograirnvitáján folytatja. Tiszaug, 1989. október 14. Januártól visszaállítják az „egybeszántott” határokat Békés válás, tisztességes osztozkodás Jásztelken és Alattyánban Kisgazdapárti bélyegző a fenyegető levélen Alig hat hete adtunk hírt lapunkban arról, hogy a Jásztelki Tolbuchin Tsz alattyáni illetőségű tagjai részközgyűlésen határoztak önállóságukról, azaz kiválásukról az 1975-ben egyesült közös gazdaságból, és a régi, Új Élet néven új termelőszövetkezet alakításáról. A két település szövetkezeti gazdái által választott, a kiválást és az egyesült szövetkezet vagyonának megosztását előkészítő öt tagú alattyáni és három tagú jásztelki szervezőbizottság gyorsan dolgozott, így az elmúlt hétvégén már döntést hozó részközgyűléseket tarthattak. A szombat délelőtti alatytyáni és a délutáni jásztelki tanácskozáson az is kiderült, hogy nem csak gyorsan, de mindkét kollektíva megelégedésére jó munkát is végzett a két bizottság. Mindkét , részközgyűlésen először az egyesült szövetkezet termelési és pénzügyi szakvezetői számoltak be a Tolbuchin gazdálkodásának jelenlegi helyzetéről, az eredmények év végéig, a kiválás időpontjáig várható alakulásáról. Megnyugvással hallhatták a jelenlévő tagok, hogy ha a várakozásnak megfelelően sikerül zárnia a kampányt a cukorrépa ágazatnak, és ha továbbra is dinamikusan nő a tejtermelés, akkor év végén 300 milliót meghaladó bruttó árbevételt és mintegy 15 milliós nyereséget könyvelhetnek el. Mindkét részközgyűlésen az előkészítő bizottságok vezetői számoltak be a hat hét alatt folytatott egyeztető tárgyalásokról. Sikerült a földterület és a vagyon megosztását illetően olyan kompromisszumokat kötniük, amelyek alapján jó szomszédokhoz illően, békességben és tisztességgel válhatnak el egymástól a jásztelki és az alattyáni ítéesztagak. A közös megegyezés értelmében viszszaállítják mindkét téeszben a 14 évvel ezelőtt „egybeszántott” eredeti határokat. Az újjáalakuló Üj Élet Tsz tagjai tehát az 1975. évi, egyesüléskori 2836 hektáron folytathatják az alattyáni határban a közös gazdálkodást. Elosztásra váró ingatlanokból viszont a jásztelki területeken található több. A Tolbuchin Tsz ezért 16 millió forintot ad át háromévi részeletekben az új alatytyáni szövetkezetnek. Ami pedig a tagok egyetértését illeti a kiválási és a vagyonelosztási elvekkel kapcsolatban, a" a két részközgyűlésen lebonyolított titkos szavazás eredményében nyilvánult meg. Határozati javaslatban rögzítették, hogy az alattyáni tagság 1989. december 31-i határidővel, új szövetkezet alakításának szándékával kiválik a Tolbuchin Tszből és ezév november 18-ig megválasztja vezető testületéit. valamint azt, hogy az idei mérlegeredmények alapján a végleges vagyonmegosztást jövő év februárjáig végrehajtják. Alattyánban egyhangúlag megszavazták, a jásztelki részközgyűlésen is mindöszsze két ellenszavazat mellett elfogadták a határozati javaslatot. A részközgyűlések nagyon kulturált, emberséges hangnemben zajlottak. Több hozzászóló is kifejezte a két településen élők közötti jószomszédi viszony további fenntartásának igényét. Talán ezért is hatott ünneprohtónak a jelenlegi téeszelnök bejelentése, amit kötelességének tartott mindkét tanácskozáson elmondani. Azt történetesen, hogy mint a jásztelki szervező bizottság vezetőjét, az előkészítés időszakában életveszélyesen megfenyegették. Levélben szólították fel,, hogy ne próbálja sztálinista módszerekkel a körmét aggatni az alattyániak kiválási szándékával szemben. A fenyegetésnek a „Maholnap” című hetilap nyilvánosságára való hivatkozással adtak nyomatékot, és azzal, hogy neki tudnia kell, hogy Jászteleknél mély és veszélyes a Zagyva. Jánosi Menyhért elmondta: nyugodt lelkiismerettel állt ki a részközgyűlésen résztvevő tagok elé, mert a fenyegetések nem befolyásolhatták a kiválási és vagyonelosztási elvekkel kapcsolatos állásfoglalásban. Csak a két bizottság által kötött egyezségek aláírása után kézbesítette ugyanis számára a posta a levelet, amelyen — mutatta — aláírás helyett körbélyegző áll: Független Kisgazda Párt, Alattyán. .. ? Tcmcsközy Ferenc Tudományos ülés — Emlékoszlop-avatás Nagykun alkotók kiállítása Példa értékű, ahogy a kun városok messzi elődeikre emlékeznek. A kunok betelepülésének 750. évfordulója alkalmából a magukat kun leszármazottaknak vallók egymás után rendezik a jeles dátumra történő ünaepi visszaemlékezéseiket. Rendszerint egy-egy tudományos ülés áll a rendezvények középpontjában, amikoris a tematikával összefüggő különböző kérdésekről tartanak előadásokat. Valószínűsíthető, hogy a különböző kutatók, különböző kun településeken elhangzott előadásait hamarosan gyűjteményes kötetben jelentetik majd meg, így a legújabb föltárások tudományos eredményei hozzáférhetővé válnak a régió lakossága számára. Szombaton Karcagon rendeztek ünnepségsorozatot a sorsfordító évforduló 'tiszteletére. A tudományos ülésen az eseménnyel közvetlenül vagy közvetve összefüggő előadások hangzottak A kun emlékoszlop Kárpáti Jenő munkája Györfi Sándor kompozíciója. A ménesek emlékezete. Az újabb monument tovább erősíti a miniatűr városrész eredeti hangulatát. A Győrffy István Nagykun Múzeum adott hajlékot a Nagykunságban élő festqk, grafikusok, fotósok, szobrászok fafaragók, népi iparművészek kiállításának. Közel 50 alkotó örvendezteti meg szellemi termékével, keze munkájával a közönséget. Tudatosan nem jelölöm ezeket a legkülönfélébb foglalkozású embereket amatőröknek, mert a fogalomnak nálunk sajnos mondvacsinált, leszóló jelentése van. Másrészt úgynevezett hivatásos művészek is kiállítanak a sokfélét, sokszínben bemutató tárlaton. A kunsági festészet élvonalát Bácskai Bertalan, Kovács Tibor, Füleki Gábor Fe-Iván Sándor: Pihenőben el, így dr. Győrffy György egyetemi tanár A kun társadalom a Kodex Cumanicus alapján tartott tudományos értekezést. Az évforduló tiszteletére Kárpáti Jenő címerekkel, kun stílusjegyekkel díszített keményfa-emlékoszlopát — igen míves, szép munka — a római katolikus templommal szembeni téren állították föl. Meg kell jegyeznünk. aligha van még egy olyan kisvárosunk, ahol egy 50—60 méter sugarú körön belül két olyan műalkotás állna, mint ezen a téren: Somogyi Árpád Pásztorlánykája, a másik oldalon pedig hérvári Béla képviseli elsősorban. több más, ígéreteset és érdemeset mutató festő társaságában. A kisplasztikát főleg Iván Sándor és Talamasz Lajos neve fémjelzi, ahogy a fafaragók közül Bodnár Lajos és Virág János munkái emelkednek ki. Nagyon figyelemreméltó az iparművészek alkotásainak sora, így Tóth László faragott bútorai; a bőrdíszműves Lengyel Andor beérett művészetének néhány darabja. A koraesti órákban ünnepi hangversennyel tették még emlékezetesebbé a jeles évfordulót a karcagiak. T. Tu. Kovács Tibor; Tanya Parlamenti előzetes Az Országigyűlés Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizotitsáiga pénteken tartotta soros ülését. A sarkalatos törvények közül az alkotmány módosításáról és az országgyűlési képviselők választásáról szóló tervezetek vol tak a több órás vita középpontjában. A ihárom-nény megye képviselőcsoportjai együttes részvételével megelőzően már megtartott regionális tanácskozások is sejtették, hogy eltérő képviselői vélemények egész sorára lehet számítani a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások javaslatait illetően. A tárgyaló feléknek a békés átmenet érdekéiben végzett munkáját a parlament nagyira értékeli, és a képviselek tudatában vannak a törékeny egyensúly, jelentőségének és megőrzése fontosságának. Mégis a bizottságokban, de várhatóan a plenáris ülésen is vitatott például az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatban az egyéni és a listás mandátumok aránya. A jelenlegi javaslat 60 százalékban kizárólagosan a pártok között kívánja felosztani a képviselői helyeket, pedig a 7—7 és félmillió választópolgárnak csak töredéke tartozik valamilyen párthoz. Így a választókörzetekben mandátum^ hoz jutók, a területi, térségi képviselet a maga 40 százalékával első pillanattól kisöbbségi helyzetbe kerülne, ennek minden konzekvenciájával. Alapos mérlegelés után a bizottság elfogadta módosító javaslatomat. Lényegesnek tartom, hogy az egyéni választókörzetekben megválasztásra kerülő képviselek a parlamentben 51 százalékkal a javasolt 152 helyett 188 imandátummal rendelkezzenek. Indoklásul említhetem, hogy a választók gyakorolta IfeomitroMinál jobb és hatékonyabb ellenőrzést egy párt vagy annak vezetése sem talált még fel. A településfejlesztés tudományos igényű tervei is 152-nél lényegesen több, 200 körüli régióval számolnak az országban, melyeknek képviseleti lehetőséget kellene teremteni. Kétségtelen, hogy a képviselők teljes köre lecserélhető egy választáson, de ugyanez a választói elvárásokra nem mondható el. A tervezet 70 ezer és efölötti Lakossal számol egy-egy egyéni választókörzetben, s ez függetlenített, „profi” képviseleti rendszeriben iis megoldhatatlan feladatot jelent. Döntő érvnek tekintem:, hogy az ország egyes térségeinek helyzete és lehetőségei igen eltérőek. A termelő és lakossági infrastruktúrával való ellátottság, a szerkezetváltás érdekéiben tehető lépések, a munkanélküliség kezelésének feltételei nagy különbségeket mutatnak országrészenként és a polarizáció nem szűnt meg. Az önkormányzat ck kívánatos megerősödése esetén is — példáiul a keleti országrészben — kormányzati beavatkozást is igénylő szituációk kialakulhatnak. Kétségtelen, hogy a térségi képviselet mnősóge az elsődleges, de a mandátumok száma sem elhanyagolható kérdés. A módosító indítvány az őszi ülésszak soros vitájában megméretésre kerül, sikere vagy kudarca ma még nem jósolható meg. Ezért is kérem választóim további javaslatait és képviselőtársaim egyetértő szavazatokban is megnyilvánuló támogatását. Ör. Kádár Magdolna
