Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-04 / 209. szám

1989. SZEPTEMBER 4.

7

j^ÉPlAP

Labdarúgó NB II

Nemzetköz/ Olajbányász Kózilabdatorna

Pontokat vesztett a MÁV-MTE

DMTE—Szolnoki MÁV

MTE 2—2 (0—1). Debrecen, 1500 n. V.: Vida (Aczél, Szekeres). DMTE: Szabó L. —Csukás, Zsuppos, Tyll (Bakó), Pipó—Dienes, Szabó A. I., Ludánszky—Kiss, Szabó A. II., dr. Varga. Edző: Makray Balázs. MÁV MTE: Kis T.—Kiss A., Ágh, Szilágyi, Rózsavölgyi—Csató, Szőke, Kiss I.—Bonto- vics (Varga), Kanyári, Szabó J. (Hegedűs). Edző: Szatmári János.

Borús időben, jó talajú pályán kezdtek a csapatok. Az első veszélyes helyzet Szabó L. kapuja előtt adódott, miután a kitörő Bon- tovicsot felvágták a kaputól tizennyolc méterre. Szabó J. a leállított labdát a sorfalba vágta. A 12. percben egy rossz kapuskirúgás után Kanyári elé pattant a labda, aki egy csellel elfektette Szabó L-t, majd visszagurí- tás helyett a felálló kapusba lőtt. A 15. percben Szabó A. I. szabadrúgásába Csató beletette a lábát, Kis T. a jobb felső sarok elől fitötte szögletre az irányt változtatott labdát. A 41. percben Kiss A. nagyszerű fejessel indította Csatót, aki jól gurított Szabó J. elé, és a szolnoki balszélső 18 méterről a bal alsó sarokba lőtt. 0—1. Az 51. percben Bontovics indította a jobb összekötő helyén meginduló Csatót, aki nagyszerűen játszotta meg Szabó J-t, s a szolnoki balszélsőt a hazai védők a tizenhatoson belül felvágták. A tizenegyest Kanyári a bal sarokba lőtte. 0—2. Két perc múlva jött a szépítő gól. Szabó A. II. jobb oldali szögletét Zsuppos kapura fejelte, dr. Varga belecsúsztatott, és a labda a bal felső sarokba kötött ki. 1—2. A 70. percben dr. Varga 15 méterről a bal

kapufa tövét találta telibe, a kipattanót a védők kirúgták. A 88. percben egyenlített a DMTE. Szőke elcselezte a labdát a félpálya környékén, Szabó A. I. bejátszott a tizenhatos vonala előtt álló dr. Varga elé, akit a szolnoki védők csak szabálytalanul tudtak szerelni. A szabadrúgást Szabó A. I. védhetetlenül vágta a bal alsó sarokba. 2—2. A kontra támadásokra építő hazai csapat ellen nehezen találta föl magát a MÁV MTE. Ügy tűnik a szolnoki csapat megint nem tudott végig figyelni, mert két héttel ezelőtt is a 88. percben veszítette el a megszerezhető plusz pontokat. Jók: Csukás, Pipó, Szabó A., dr. Varga, ill: Ágh, Csató.

— Kolláth —

A Kazincbarcika—Mezőtúri Honvéd mérkőzésről szóló tudósítás lapzártáig nem érkezett meg.

További eredmények:

Salgótarján—Szeged SC

0— 1, Szegedi Dózsa—Baja

1— 1, Metripond—Kecskemét 5—0, NYVSSC—Debreceni Kinizsi 0—1, Kazincbarcika —Mezőtúr 4—0, Szarvas— Diósgyőr 1—0, BVSC—Eger 1—1.

Labdarúgó NB II Keleti csoport:

1. Kazincb.

3

3

—

—

6-0

9

2. Metrip.

3

2

1'

—

7-1

7

3. Szarvas

3

2

1

—

5-2

7

4. Szeged

3

2

1

—

5-3

7

5. Szolnok

3

1

2

—

6-4

5

6. Szeg. Dózsa

3

1

1

1

5-5

4

7. Eger

3

1*

1

l:

4-4

4

8. D. Kinizsi

3

1

1

1'

lwl

4

9. DMTE

3

—

3

—

4-4

3

10. Kecskemét

3

1

—

2

1-6

3

11. DVTK

3

—

2

1

3-4

2

12. Baja

3

—

2

1

1-2

2

18. BVSC

3

—

2

1

2-4

2

ll4. Salg. Síküveg

3

—

1

2

3-5

1

15. Nyíregyháza

3

—

1

2

0-2

1

16. Mezőtúr

3

—

U

2

2U8

1

Családi hétvégét rendezett Szolnokon a tiszaligeti Turisztikai Szabadidő Központban a SZISZSZ. A gazdag programból minden korosztály választhatott kedvére valót. Többek között játékkaszinó, főzőverseny, táncház, BMX-kerék- páros találkozó várta a résztvevőket. Bár a vasárnapi kedvezőtlen időjárás a lovasbemutatót ugyan elmosta, de a gyerekek azért lovagolhattak egy kicsit. (Fotó: Korényi)

Magyar István triplázott

Ausztriában a burgenlandi Pinkafeld látta vendégül a veterán atlétákat egy há-i romnapos nemzetközi versenyre. Megyénk képviseletében a jászberényi Magyar István a 65—70 évesek kategóriájában hármas sikert airatott. Távol- és hármasugrásban szerzett arnyérmei mellé a magasugrásban is diadalmaskodott, méghozzá új országos csúccsal.

Az ugyancsak jászberényi Göblyös Mária (40—50) gerelyhajításban második, súlylökésben és diszkoszve- tésben harmadik helyezést ért el.

Horváthné Száraz Irén (45—50) Martfűről érkezett a verseny színhelyére és nem hiába, mert távolugró eredménye után ezüstérmet kapott.

A szolnoki Novák Károly (55—60) négyszáz méteres

Magyar István, a háromszoros bajnok

síkfutásban elsőként ért célba, kétszázon az előkelő második helyet szerezte meg.

(ni)

Kupagyőztes a D. Berlin

Szombaton először az SV. Gendorf—Crvenka mérkőzést láthatták a korán kelők. A versenybírók 37—17- es Crvenka-győzelmet könyvelhettek 18—6-os félidei állás után. A folytatásban a szolnokiak tavalyi bajnoki riválisa a D. Kőolaj szintén jugoszláv ellenféllel szemben — Jugovity KAC — maradt alul.

Következett az Sz. Olajbányász—Linz összecsapás, ahol Balogh edző azoknak is játéklehetőséget kívánt biztosítani, akik addig még nem jutottak szóhoz. Két Fejes-bravúr után Vizsnyi- czai hetesből szerezte az első gólt, ezt Rigó is megtoldotta eggyel. Szünetig Jan- kovics két távoli átlövése, az ellenfélben az aprótermetű Mayr A. gólerőssége érdemel említést. 13—9-es fordulás után több cserével frissítettek a hazaiak. A sérülésből felépült csapatkapitány Danyi nagy bombával mutatkozott be Zusch- rottnak. Közben Mayr A. feltartóztathatatlanul száguldozott, s közben szórta a gólokat, miként Rigó is. Kettőjük párharca külön érdekessége volt a második játékrésznek. 18—d5 után érthetetlen okokból kiengedett a Szolnok és ez egyenlítést jelentett. 20—20 után felváltva rezegtek a hálók, mígnem az utolsó másodpercekben Vizsnyiczai újabb büntetőjével soványka

23—22-es délelőtti diadalt ért el az Olajbányász.

A délelőtti sportműsor befejezéseként a Várpalotai Bányász—Dinamo Berlin találkozót játszották. A keletnémet gárda magabiztosan utasította maga mögé 23—29-es különbséggel Káló Sándor csapatát.

Az ebéd utáni első összecsapáson a papírforma szerint a Jugovity KAC számára könnyű falatnak ígérkezett a Linz. Ám az első játékrészben ennek éppen ellenkezője történt, a lelkes osztrákok 3—1-re, 6—3-ra,

sőt 9—6-ra is vezettek az „ászokat” pihentető jugo- szlávok ellen. Franz Bede, a jugoszláv származású magyarul beszélő linzi edző

9—9-nél anyanyelvűnkön tiltakozott a hazai sípmestereknél, ezért sárga lapot kapott a feketeruhásoktól. Kapucsere után 11—11-nél Zerkovic mester (Jugovity) továbbra is bizalmat adott faitaljainak, persze a Trbo- jevic-féle hatosfogat továbbra is készenlétben állt szükség esetére, nehogy a döntőbeli részvétel veszélybe kerüljön. Negyedórával a hármas sípszó előtt aztán egyenként becserélték őket, és legjobb összetételben iskolajátékkal 27—20-szal

hozták a két pontot, elsőként érkezve a döntőbe.

A házigazda szolnokiak következtek újra, ezúttal „vendégként” vették fel . a küzdelmet a Dunai Kőolajjal szemben, mivel a pálya- választói jog a százhalombattai együttest illette. Így tehát idegenbeli győzelem kellett ahhoz, hogy vasárnap dobogós helyért mérkőzhessen az Olajbányász a másik csoport harmadikjával. Az összeállításból is kiderült eme szándék komolysága, a délelőtt pihenők szerelésbe öltöztek.

Két büntetővel indult a játék, sajnos Vizsnyiczai célt tévesztett. Tizennégy perc után 4—I-nél Lantos

szépített, de Gólya röptéje 5—2-t jelentett. Először 7—7-nél volt egyenlő, aztán megint Gólya jóvoltából 9—7, Vizsnyiczai pedig ismét hetest vét. A második félidő 10—8-cal kezdődött. Mindkét csapatnál a küzdés dominált, jó ideig nem esett gól. 12—12-nél villant Jan- kovics jobb keze, Lantos bevetődéssel kettőre növelte a szolnoki előnyt, de nem sokáig tartott, mert a 48. percben 14—14, ezután mintha megijedtek volna a Ti- sza-partiak. Hat perccel a vége előtt visszavette a vezetést a D. Kőolaj 16—14-re, a hátralévő idő már kevésnek bizonyult akár az egyenlítésre is, végeredmény: 17—16 az ellenfélnek.

A soron következő Dinamo Berlin—Crvenka találkozó előtt a lelátón helyet foglaló 151-szeres magyar válogatott Káló Sándor, a veszprémiek trénere megjegyezte: — Ez lesz a torna legjobb mérkőzése. Sejtelme valóra vált, mert tényleg a két legjobban felkészített és legképzettebb együttes állt egymással szemben, ráadásul egyiküknek búcsúznia kellett a döntőtől. 4—4-ig nem bírtak egymással, szebbnél szebb akciók, lövések, szerelések és védések váltogatták egymást. Először Bonath a berlini mesterlövész szerzett kétgólos előnyt (6—4) azért, mert Jokio és Lovre ziccerét Hein kapus hárította, viszont Holpert lövéseinél ő is tehetetlen volt. Óriási küzdelem, magas színvonal volt a jellemző, és ez sport- szerűséggel is párosult. 11—13-as állásnál folytatták a pihenő után. Ha lehet még nagyobb iramot diktáltak a csapatok, szinte hihetetlen, de 24—24-ig egyik fél sem tudott jelentősebb előnyre szert tenni. A pattanásig feszült légkörben az addig kispados Janech betalál, követte őt Bonath is, de Holpert sem sokat késett a válasszal. 26—25-nél az 58. percben kettős kiállítás tetézte az izgalmakat, Bonath azonban hidegvérrel átejtette a labdát Erceg feje felett kialakítva a 27—25-ös végeredményt a másik döntős D. Berlin javára.

Az estébe nyúló SV. Gen- dorf—Várpalotai Bányász találkozónak a Szolnok szempontjából volt jelentősége azért, mert a győztes a vendéglátókkal mérkőzhet az 5—6. helyért. Nos, a bányászok félgőzzel is elporolták az NSZK amatőr ligás gárdáját 33—17-re.

Helyosztó mérkőzések

7—8. helyért: SV. Gendorf—Linz 16—15 (7—9).

5—6. helyért: Várpalotai Bányász—Sz. Olajbányász

22—26 (12—11). V.: Haide, Tekauer. A gólkirály Bakacs már az első percben bevette Busa kapuját. Ebben a játékrészben két-háromgólos várpalotai vezetés volt a

jellemző. Az olajosok sokat körülményeskedtek az ösz- szeforrottság hiánya miatt. 3—1 és 5—3 után 9—7-nél Danyi hetest hibázott, Gáspár viszont nem. Először a 27. percben sikerült az egyenlítés Bodnár révén,

10—10. Szünet után sem változott a képlet., mígnem

a 45. percben sikerült az egyenlítés. Következett a hajrá, ahol az Olajbányász ledolgozta 20— 17-es hátrányát. 21—21-nél Bakacs büntetőjét Fejes ki tornázta, sajnos az ellentámadást Lantos ellépte és történt mindez az utolsó percben. A hosszabbításban Vizsnyiczai és Berényi két-két valamint Gulyás góljaival a szolnoki győzelem meghozta az ötödik helyet. G.: Bakacs

va 20—18-nál Trbojevic immár negyedik büntetőjét is értékesítette. A rendes játékidőben 24—24-es állásnál kétszer öt perc folytatás következett, ahol az idegek csatáját jobban elbíró németek 28—27-re maguk javára fordították a mérkőzést, így kupagyőztesként hagyhatták el a játékteret. G.: Moser 8, Jonnefeld 6, Lache 4, Hauck 3, Wigrim 3, Querengasser 3, Janeck

Lantos szorult helyzetben

10, Róka 4, Kelemen 3, Fodor 3, Huszti, Jakab, ill: Lantos 8, Jankovics 6, Vizs- nyicai 4, Bodnár 3, Berényi 2, Borbás 2, Danyi.

3—4. helyért: Crvenka— Dunai Kőolaj 22—21 (10—10).

V.: Komár, Petyus. Az első percek ismerkedése után Jokio és Eischerik két-két alkalommal volt eredményes, majd hosszú percekig a kapusoké volt a főszerep. Mandkét együttesen ' meglátszott, hogy a háromnapos küzdelem alaposan igénybe vette az izmokat és idegeket. A patináns Crvenka nem tudott elmenni, mert a Kőolaj lépést tudott tartani a jugoszláv első liga reprezentánsával. Persze ebben a pihenő kulcsjátékosaik — Holpert, Radonjic, Vajnovic — hiánya is közrejátszott. Szünet után a képzettebb és jobban kondicionált ju- goszlávok a második játékrész elején gyorsan megszerzett minimális előnyüket megtartva a vártnál nehezebben gyűrték le a szívósan és helyenként ügyesen kombináló D. Kőolaj együttesét ezzel megszerezve a torna harmadikjának kijáró jutalmat. G.: Bojanic 4, No- vakovic 4, Lovre 4, Jokio 4, Aurlevski 3, Vasio 2, Radonjic ill: Győrfi 5, Szabó 4, Oroszi 4, Keresztes 2, Makai 2, Koller 2, Eischerik 2.

Döntő: Dinamo Berlin— Jugovity KAC 28—27 (12—11). V.: Lovas, Ladisz- lai. A válogatottakat felvonultató — Grosser, Hauck, Wigrim — Dinamo Moser révén szerzett vezetést, majd a két kapufa csattant Jonnefeld és Permusic jóvoltából. Már az első percekben gyors, szellemes akciókat láthattak a nézők a nagyiramú összecsapáson. 3—3 után Aleksic bevetődve szerzett vezetést, amire Wigrim azonnal válaszolt, majd Moser kanalazása kapott elismerést, szintúgy Grosser is, aki Brakovic hetesét kifejelte. A 20. percben a felfokozott izgalomban kettős kiállítás közben 7—7 után Moser találatával 8—7- re változott az állás. A 35. percben Trbojevic ütött rést a berlini falon, 9—8-ra szépített, de Moser ismét betalált, utána megint Trbojevic átlövése akadt meg. A megnyújtott szünet után folytatódott a kézilabda- show. Jonnefeld és Aleksic egy-egy lövése vezette be a második félidőt, melyben megnyugtató előnyre egyik fél részéről sem futotta. A 40. percben 14—14-nél az addig csak jobbára irányító Hauck keze villant kétszer egymás után. öt perc műiül: Trbojevic 8, Aleksic 8, Beuer 3, Kurtes 3, Nedovic 2, Kukolo 2, Lakovic.

Kupagyőztes: Dinamo

Berlin, 2. Jugovity KAC, 3. Crvenka, 4. D. Kőolaj, 5. Sz. Olajbányász, 6. Várpalota, 7. Gendorf, 8. Linz. Gólkirály: Bakacs Ferenc (Várpalota), legjobb kapus: Busa József (Sz. Olajbányász), legjobb mezőnyjátékos: Hauck Stefan (D. Berlin).

Vélemények.

Lányi Tibor, az Olajbányász SE szakosztályelnöke:

— Amiért a tornát rendeztük, azzal elértük célunkat. Vendégeink megnyilvánulásaiból arra a következtetésre jutottam, hogy a rendezéssel és a vendéglátással egyaránt elégedettek voltak, s emellett a tornát szakmailag igen hasznosnak ítélték meg. Ügy érzem, néhány mérkőzés színvonala olyan élményhez segített valamennyiünket, amiilyenben idáig nem volt részünk.

Funk Gunter, a D. Berlin edzője:

— Számomra külön öröm volt az, hogy a technikás jugoszláv kézilabdának a döntőben sikerült megtalálni az ellenszerét.

Holpert József, a Crvenka világklasszis szélsője:

— Mi még a felkészülés elején tartunk, ennek ellenére jólesően vettünk tudomást arról, hogy rangos ellenfelekkel mérhettük össze tudásunkat. Sajnálom viszont, hogy a kitűnő német csapattal már a csoportmérkőzéseken szembekerültünk.

Franz Bede, Linz edzője:

— Nagy dolog, hogy egy ilyen erős mezőnyben mi is indulhattunk, de egyben felhívom a rendezők figyelmét arra, hogy az egyes csapatok között aránytalanul nagy volt a tudáskülönbség. Legközelebb e szempontot is vegyék figyelembe. Mi inkább tanulni jöttünk, mintsem eredményes szereplésre törekedtünk volna.

Petyus János játékvezető:

— Nagyon jól reprezentálta a kézilabda sportágat ez a rendezvény. Felemelő volt a világ élvonalába tartozó játékosoknak vezetni. Feltűnő volt számomra, mennyivel céltudatosabbak, agresszívebbek honi kézi- labdásainknál. Sajnálom, hogy az Olajbányász nem tudott előrébb végezni, de úgy érzem, ez nem rajtunk múlott.

Néder István Fotó: Korényi Éva

Busa a torna legjobb kapusa volt