Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-30 / 232. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA eriÁO PROLETÁRJAI EGYESŐUETEK/ vm. évfolyam, *40, saám, 195«. október 24. ««da, SZÓ lapzártakor jelentik Az esti órákban a parlament előtt Nagy Imre elvtárs szólt az egyete­mi ifjúsághoz. Lapzártakor Nagy Imre elvtárs még tárgyal az egye­temi Ifjúság küldötteivel és né­hány képviselővel. A Távirati Iro­da jelentése szerint Nagy Imre elv­társ beszédét közölni fogják. Ugyancsak lapzártakor kaptak a hírt,, hogy az MDP Politikai Bizott­sága a helyzet értékelésére, a teen­dők megbeszélésére azonnalra össze, hívta a Központi Vezetőséget. Értesítjük olvasóinkat, hogy Nagy Imre elvtárs beszédét a Központi Vezetőség üléséről esetleg még a reggeli órákig kiadott jelentésekről lapunk rendkívüli kiadásban szá­mol majd be. A budapesti fiatalok hatalmas felvonulása kedden délután Kedden délelőtt egymás irtán ér­keztek jelentések az egyetemekről, főiskolákról, amelyek arról számol­tak be, hogy a fiaitalok nagyszabású felvonulásra készülnek. A Petőfi- kör vezetősége úgy határozott: tá­mogatja a felvonulást és felelőssé­£ vállalt azért, hogy fegyelmezett ; közben az egyetemek fiataljai több helyen gyűlést tartottak. . Az Eötvös Lóránd Tudomány­iegyetem nagy színháztermében ösz- ázegyült hallgatók előtt Koczkás Sándor egyetemi tanár felolvasta S3 . ifjúság memorandumát. Több /pontban foglalták össze a diákság kívánságait a párt, a kormány ve­zetőihez. A memorandumot a diá­kok hatalmas tapssal és éljenzéssel fogadták, majd a Műszaki Egye­tem küldöttei Ismertették a Műsza­ki Egyetem MEFESZ nyilatkozatát, amelyben csatlakozásra szólítja fél bs Eötvös Lóránd Tudományegye­tem diákjait. A Petőfi Akadémia küldötte lépett ezután az emelvény­ig A Petőfi Akadémia hallgatói nevében a magyar hadsereg dicsó hagyományait követve együttérzé­sükről biztosítják az egyetemi hall­1. fi __A S SeíüUUCÜL, A, gyűlésen vitára bocsátották, bogy a délutáni felvonuláson jel­szavakkal, vagy anélkül vegyenek részt. Az Eötvös, J>5námd Tudqmány- egyetem hallgatói úgy döntöttek, hogy a következő jelszavakkal vá­rainak: iX Valóban független szociálist« Magyarországot?’ JI. Március 15. plroebetfls ün­neppé nyilvánítását P* „IIL Nagy Imre visszahelyezését korábbi állami funkciójába.'1' „IV. Munkánkkal akarjak helyre­állítani az állam új gazdasági alap­jai«" J.V. ŰJ vezetést a pártban és a kormányban I.VL Nyílt tárgyaláson vonják fe­lelősségre a hibák elkövetőit!" A Jelszavakat perceken belül ki­nyomtatták és a következő szöve­get lirták alá: Egyetemi ifjak! Kérünk benne- tőket, ne adjatok hiteit azoknak, akik éket akarnak verni közénk! muvká,s- és értelmiségi fiatalok közé. Harcolni akarunk a ti céljai­tok vatöraváSUásáért is! Együtt váltjuk valóra az egész magyar ttép követeléseit! A budapesti Műszaki Egyetem fiataljai keddre virradó éjszaka fel­hívással járták végig a főváros üzemelt és gyárait. A fölhívás ,/duhkások, parasztok, diákok, ma­gyar ifjúság” megszólítással kezdő­dött és tartalmazta azt a hat pon­tot, amelynek jelszavával kedden délután felvonulj I Paffifi Katonai Rkadém’a 1$ csatlakozott az egyatami ifjúság kOvetalAseiliaz A Petőfi Katonai Akadémia hall­gatói, tanárai és polgári személy­zete kedden délelőtt tíz órakor gyűlést tartott. A levélbein egyet­értésüket fejezték ld az ifjúság ész­szerű követeléseivel. A röpgyűlés után autós futárok vitték a levele­ket az egyetemekhez, ahol a diák­ság nagy üdvözléssel fogadta a Pe­tőfi Katonai Akadémia if jóságának csatlakozását. Az akadémián dél­után három órára újból gyűlést hirdettek s ott elhatározták, hogy ők Is kivonulnak a diáksággal A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia nyílt gyűlésének határozata Mi, a Zrínyi Miidós nevét viselő katonai akadémia parancsnoksága, tanárad, hallgatói és polgári dolgo­zói csatlakozunk az egyetemi fia­talok határozatához — hangzik a határozat. — Egyetértünk és mind­annyian kiállunk az olyan követe­lésekért, amelyek nemzetünk, a magyar nép újjászületését jelentik. Elítéljük a magyar nemzet gazda­sági és politikai romlását előidéző vezetőket. Egyhangúlag követeljük a bűnös vezetők nyilvános fele lös - ségrevonását. Mindannyian szocializmust aka­runk Magyarországon, szocializ­must, melyet Marx és Lenin esz­méi alapján építünk fel, szüntele­nül figyelembe véve a magyar nép tradícióit, a politikai és gazdasági sajátosságukat. Mindannyian kiállunk a szovjet — magyar barátság mellett a teljes, a legteljesebb egyenjogúság alapján — katonai téren is —, mert csak az ilyen barátságot ismerjük el őszinte, önzetlen barátságnak. Feloldjak a gyűíésiüalmat A fiatalok lelkes készülődését megzavarta az a közlemény, amely szerint a belügyminiszter megtiltott minden felvonulást és gyűlést. Aho­gyan terjed a hír. úgy érkeztek a til­takozások a DISZ Petőfi köréhez, a DISZ Központi Vezetőségéhez, a bu­dapesti pártbizottsághoz. Közben a DISZ Központi Vezetősége ülésre jött össze és az ülés megkezdése előtt Szakali József, a DISZ Közpon­ti Vezetőségének első titkára beje­lentette, hogy az intézőbizottság küldöttei a budapesti pártbizottság, a DISZ Petőfi köre és más szervek­nek képviselőivel együtt közben­jártak a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságánál, a budapesti ifjúság tervezett felvonulásának engedélyezése érdekében. A köz­benjárás eredménnyel járt, a gyűlés tilalmat feloldották. A DISZ Köz­ponti Vezetőségének tagjai egyhan­gúlag elhatározták, hogy testületileg résztvesznek a felvonuláson és utá­na folytatják tanácskozásukat. A belűgymíniszterlrelyaftcs a műszaki egyetemén A műszaki egyetemen röviddel fél három előtt bejelentették, hogy a belügyminisztérium küldötte kér szót. Fekete Mihály miniszterhelyet­tes, a küldöttség vezetője hangsú­lyozta: a belügyminisztérium dolgo­zói kommunistái együtt akarnak ha­ladni minden becsületes magyar em­berrel a változás érdekében; Rövidesen megalakultak a fiata­lok sokezres menete amelynek élén az egyetem diákbizottságának ko­szorúját vitték. Nemzetiszfnű zász­lókkal, néma csendben vonultak fel a hallgatók. A budai Duna-parton végig a Bem József térig sokan csat­lakoztak a menethez. fl Petőfi szobor elült A pesti oldalon is megindult a fiatalok sokezres tömege a város szíve felé, az egyetemek elé. Az au­tók és a járókelők helyet engedtek a nemzetiszínű zászlókkal vonuló egyetemistáknak. Az Egyetem utcánál, s a Szabad sajtó útján már összefolyt a külön­böző egyetemek fiataljainak sora. Három óra előtt pár perccel már többtízezren tolongtak a. Petőfi szo­bor körül. Felcsendültek a Kossuth nóta hangjai. A lobogók kozott fel­tűntek a lengyel nép zászlói is. Pontosan hármat mutatott az óra, amikor az összegyülekezett tömeg előtt Sinkovits Imre. a Nemzeti Színház művésze elszavalta a Nem­zeti dalt. Sokezer torokból zúgott fel a fogadalom: a magyaros iste­nére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! A nagy üdvrivalgással fogadott Nemzeti dal után Sinkovits Imre felolvasta a tanulóifjúság követelését, az ösz- szegyültek, a diákok valamennyi pontot megéljeneztek. Ezután a tö­meg innen is megindult a Bem szo­borhoz. A Bem szobornál A budai-Duna-oarton a Műszaki Egyetem hallgatói, az Agrártudo­mányi Egyetem fiataljai, a Testne­velési Főiskolások és sokan mások tartottak a Bem szobor felé. A fia­talokhoz csatlakoztak a Néphadse­reg tisztjei is, csaknem nyolcszáz tiszt egy csoportban vonult fel. Bem József tábornok szobrát soktizezres tömeg vette körül. A tömegben ott voltak az egyetemistákon kívül a gyárak, üzemek munkásad, a hivata­lok dolgozói Is. Feltűnt a sorokban számos magyar író: az írószövetség Elnökségének tagjai. Eljöttek a DISZ Központi Vezetőségének tag­jai is, hogy meghallgassak a buda­pesti ifjúság követeléseit. Teherau­tókon érkeztek a gyárok munkásai, s a térhez vezető zsúfolt utcákon zárt sorokban, zászlókkal jöttek Bu­dáról és Pestről az üzemi dolgozók az értelmiségiek. A hatalmas tömeg egyem bérként követelte, hogy a környező házakra tűzzék ki nemzeti «.zfnű zászlót. 05. vid Idő alatt zászxődíszbe borult a külügyminisztérium épülete, a — Bem József laktanyára is felkerült a nemzeti zászló. A katonák együtt tapsoltak és éljeneztek a hatalmas tömeggel, amely hosszasan ünnepel­te a Néphadsereget. Az emlékmű talapzatára nemzeti színű és lengyel zászlós diákok áll­tak s az egyetem küldöttségei elhe­lyezték koszorúikat Bem József szobrára. A mintegy ötvenezer fő­nyi tömeg, amely állandóan nőtt, gyarapodott, elénekelte a Himnuszt és a Szózatot, majd Veres Péter a Magyar írók Szövetségének elnöke ismertette az írószövetség Elnöksé­gének határozatát és hét pontba foglalt követelését. Katonai hangerősítő kocsi közvetí­tette a különböző egyetemek fiatal­jainak pontokban foglalt követelé­seit, amelyekhez azonban nemcsak az egyeternjgták, hanem valameny­nyi jelenlevő szíwel-lélekikel csat­lakozott. Percekig zúgott a taps, amikor az emlékműre feltűzték a Koesuth- címert. Ezután Bessenyei Ferenc a Nemzeti Színház művésze mondta el a Szózatot. A diákbizottságok vezetői kérésére egy, hazánkban tartózkodó lengyel író is üdvözölte Este 9 órakor Hagy Az országház előtt a Kossuth té­ren össze gyülekezett hatalmas tö­meg hosszú Ideig cc' üttmaradt. A tüntetők tömege állandóan növeke­dett és követelték, hogy Nagy Imre elvtón beszéljen. Nagy Imre elv­társ este 9 óra körül rövid beszédet mondott a Kossuth Lajos téren. Budapest népét Bem József szob­rának talapzatáról; Az egybegyűltek elhatározták, hogy gyűlésüket Pesten folytatják, s átvonulnak az Országház épülete elé. Diákok fáklyákat osztogattak n öt óra előtt néhány perccel a felbe­csülhetetlen nagyságú tömeg elin­dult a Bem térről a parlament elé; Imre elvtárs beszélt Az esti órákban a főváros több pontján rendzavarásokra került sor. Különösen súlyosan alakult a hely­zet a Magyar Rádió székházénak környékén, ahol a karhatalom fegy­vert is használt. Az összeütközés­nek halálos áldozatai és sebesültjei vannak. A Szabad Ifjúság október számában „Az Építőipari és Közle­kedési Egyetem gyűiése” cím alatt megjelent 10 pontjával a szolnoki Közlekedési Üzemmérnöki Kar ifjúsági nagygyűlése egyetért Az „Építőipari és Közlekedési Egyetem’* ifjúsága a következő pontokban foglalta össze politikai követeléseit: 1. az MDP Központi Vezetősége azonnali összehívása, melyen az időközben alulról meg­változtatott új pártvgzetőségek ál­tal az új Központi Vezetőség meg­alakítása. 2. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével. 3. Gazdaságilag és politikailag tel­jesen egyenrangú alapon és egymás belügyéibe való be nem avatkozás elvén álló magyar—szovjet és ma­gyar—jugoszláv barátság megalakí­tása. 4. Általános, oayonlö titkos választásokat a Népfrontban tömö­rült pártok részvételével, új nem­zetgyűlési képviselők választásá- sával. 5. A magyar gazdasági élet átszervezését, szakemberek bevoná­sával és ennek keretében a magyar uránérc leggazdaságosabb felhasz­nálását. Hozzák nyilvánosságra a külkereskedelmi szerződéseKert és vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló magyar gazdasági aietet. 6. Az ipari munkásság normáinak ren­dezését és a munkás autonómia be­vezetését az üzemekben. 7. A be­szolgáltatás! rendszer felülvizsgálá­sát és az egyénileg dolgozo paraszt­ság támogatását is. 8. Az összes po­litikai és gazdasági perek felül vizs- gálását, a politikai foglyok számá­ra amnesztiát, az ártatlanul el­ítéltek, illetve a hátrányos hely­zetbe kerültek rehabilitálását. Le­gyen nyilvános Farkas Mihály tár­gyalása. A régi címer helyett a Kotssuth-címer visszaállítását, már­cius 15-öt ás október 6-ot nyilvá­nítsák nemzeti ünneppé és mun­kaszüneti nappá. 10. Teljes véle­mény- és sajtószabadság megválód sitásét (rádiónál is!) és estnek ke* relében külön napilapot az új MEFESZ-szervezetnek, a régi ká­deranyag nyilvánosságra hozatalát és megsemmisítését« Ehhez kiegészítésül a szolnokiak a következőket kérik: 1. Kormányunk hozza nyilvános­ságra az országunk más or* szásothoz fűző gazdasági, po­litikai és egyéb vonatkozású okmányokai 2. Karunk ifjúsága kivált a DISZ-ből és csatlakozik a MEFESZ-hez; 3; Azokat az oktatási, szociális és kulturális kődéseket, me- ivek a nagygyűlésen ■feJmeritt- tefc, a kar MEFESZ bizottsága, valamint az egyetem vezetői % hét végéig állítsák össze és jelen határozat mellékleteként juttassák el az összeülő Ifjú­sági Parlament, felsőbb szer­vek, valamint e Kar hallgatói­hoz. 4. Karunk ifjúsága elítél minden olyan törekvést, mely a dolgo­zó nép egészséges követeléseit, a szocializmus felépítésének vágyát, az elkövetett hi­bák kijavítására irányuló igyekezetét arra akarják ki­használni, hogy a szocializmus építésével és népűnk érdekei­vel ellentétes célokat valósít­sanak meg. Egységes támoga­tásról biztosítja a nagygyűlés Pártunkat, a szocialista de­mokratizmus, nemzeti függet­lenségünk kivívásáért végzett tevékenységében. Aláírások R szolnoki Közlekedési és Műszaki Egyetem diákgyfilése 23-1 ^ szívesen elvállalnám szilló- A NAGYIVÁNYI VILÁGVÉG falumnak. Sok más egyébben kívül azért is, mert itt kezdődik a Hor­tobágy, méghozzá úgy, hogy az mellbevágó. Sétál űz ember a' házak között, oda ér az öreg korcsmához, s ha még hármat lép, kinn van a pusz­tán. Bálra a temető, kiskápolnával, omló kriptával, elől az ásott csa­torna, mintegy választó vonalul, s a hídon túl beláthatatlan rónaság, ahol a kopár földön még ma is el lehet menni a hetven kilométerre lévő Debrecen városáig úgy, hogy a szikes legelőn kívül mást alig ér az ember talpa. Itt áUván, különös zamatot kap a. dal, amelyet oly szépen énekel n. helybeli paraszt- kórus: Elneveztek Nagyivánban betyárnak, keresnék a hortbágyi zsandárok, keresnek a Tiszán innen, Dunán túl, megállj kislány elloplak az anyád­tól. A csárda maga. a pusztához ké­pest elég fiatal, mindössze három­százhuszonhat éves. Kívülről csú­nyán bemaszatoltál:, bent nyoma sincs már a kármentónek, ócska konyhaszekrényben állnak a poha­raik — de azért mégis érződik, hogy Rózsa Sándor, Sós Pista és a többiek koptatták ül a padlói, fa­ragták a gerendákat. Az egyik helyen ez van bevés­ve az időtől megbámult öreg fába: — „itt nyugszik XJngár Imre földi boldogsága”, — hogy milyen törté­netet rejthet ez a különös felírás, nem tudtak megmondani. A kopár helyiség egyetlen dísze; egy furcsa, barna tónusú nőszobor. Rozoga székre kapaszkodva sike­rült leemelni a szekrény tetejéről. Égetett agyagból van. Furcsa hosz- szú orrával, szája sarkában az erő­szakolt mosollyal a régi krétai et­ruszk, vagy a Husvét-szigcti kő- szobrokkal rokon. Ugyan M csi- nálta? A koicsmáros és az iszogató emberek elmondják, hogy Romlási Jóska tsz tag, aki elkerülvén a fa­luból, gazdasági iskolai tanár lett, de a jogtalan üldöztetés elöl vissza- menekült az ősi közösségbe, Most üres óráiban szobrokat gyúr, verse­ket farag. — Csinált egy juhászt is — me­séli a korcsmáros — élég jól elta­lálta, de mink azért sokat tréfálkoz­tunk wie miatta, addig-addig, amig egyszer fenekére nézvén a pohárnál:, össze nem törtéi — Es nem sajnálták? — Dehogy nem, a kezét mégsem foghattuk meg, ö csinálta, össze­zúzhatta, ha úgy tartotta kedve. Lehet, hogy addig maceráljék itt az emberek, amíg az asszonyság is hasonló sorsra jut. Az így halálraítélt szobrot vizs­" gálgatjvk, amikor az egyik ember megirigyelvén talán a Komlóst Jóska dicsőségét, megszó­lal: — Hát az én nagyapám meg százegy éves. Tudván, hogy ez a szép kor min­den embert bámulatba ejt, egyked­vűen tovább sorolja: — Takács Józsefnek hívják. A fia meg, a János, nyócvanegyévcs. Annak a felesége meg hetvenegy­éves. öt ükunokája xson már az üregnek. — Hogy érzi magát? — Életében háromszor látta or­vos. Legutóbb kilencvenkilenc éves korában, amikor tízperc alatt tel­jesen megvakult. Most már a csa­ládtagokat, főleg a pestieket, ha hazajönnek, úgy tap. .atja, mint Izsák Jákóbot. Ha jókedve van, az olvasót mondja, vagy énekelget, ha mérges, szidja a fiái, a uyolc- vanegyéves aggastyánt: „hallod-e Jamesi., mélyen gyerek vagy Te, ItGflTl yCGSZ faJC nCfXZaJTl, yc<Ky Tmur két órája haldoklók." Beszélgettünk a nagytványi ptu rasztkómsról is, ami ugyan­csak országos ritkaság. — Hetven tagja -van, s olyan öt, hat gyerme­kes anyák éneklik Bach, Brahms, Csajkovszkij müveit, mint Nagy- fejű Jánosné és Nagyfejü Istvánná, akik férjükkel együtt járnak a pró­bára. A ritkaságokról szólván említés kell, hogy essen Csukásról is, ame­lyet most halálra ítétek. Hatalmas víztároló épül a nádas zsombékos terület helyén, ahol még mindig megtalálhatók nemcsak a külön­böző kecsafajták, a kék vércse, a vörös <Ss szürke gém, hanem még a fekete gólya is. Az idén megkez­dik a földmunkákat. A nagyivá- nyiak ezt szerelnék, ha középen kis mesterséges szigetet hagyná­nak, hon cinének ott háborítatla­nul a vadvíz ország késői leszár­mazottjai Ilyen csapongó kusza volt a be­szélgetésünk a több mint három­századot megért Görbe kocsmában, ahol még a bor is olyan savanyú, mintha szerein., bújában mulató betyárlegénynek szánták volna. — Nem formáztam kerek történetbe, mert így jobban visszaadja a nagy- ivinyi világvége kedves hangulatát. (Solymár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom