Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-29 / 231. szám

1989. SZEPTEMBER 29 J^flÉPLAP 9 családi körben Barkács-tanács Ruhaszárító — házilag Nem mindig kapható, s ha igen nem olcsó Házilag is készíthető azonban — a ki­mosott ruha teregetésére — mennyezetig felhúzható, mozgó szárítót. Két kb., 12x30 milliméter keresztmetszetű keresztlécet (1 és 2) készítünk el. Min­den lécbe két nagy lyukat fúrunk a hosszanti (3 és 4) lécek behelyezésére, továb­bá néhány kis lyukat a nejlonzsinór (5) áthúzására. A hosszanti lécek lehetnek hengeresek. Valamennyi nej­lonzsinórt nagyon erősen meg kell feszíteni. A tar­tókampókat különös gond­dal kell a mennyezetben rögzíteni, nehogy a ruhával teli szárító a fejünkre zu­hanjon. A horgokra három kis korongot (csigát) (6,7 és 8) akasztunk. A duplán ösz- szehajlított húzózsinórhoz (9) alul egy karikát kötünk, amelyet az egész szárító fel­húzása után ráakasztunk a horogra (10). A mennyezet alatt felakasztott ruha na­gyon gyorsan szárad, mivel a meleg levegő felfelé száll. B. K. Gyermekvilág Donkó László: Késő ősszel őszi szél fúj, muskotályos illatokkal, vénasszonyos szeptemberrel tovaillan... Szürke köd hull reggelente vaksi tájra, tar lombok közt zörög a szél, nagy a lárma. Rejtő rét nincs, nyuszkó iszkol, ugra-bugra, éjszakánként zúzmara fagy ablakunkra. Felhőből húz fel pulóvert messzi Mátra, fázósan néz, jól tudja: a tél van hátra! tiers a négyzetben Ha a fenti idomokat helyesen négyzetté illesztitek, Petőfi Sán­dor egyik verséből kaptok idézetet. Hogy szól ez az idézet? ivqvxpof wCqmi jfafjojoq -ßam /vivöns doft v flöoy mau ‘uaqaxpaui uviv^jind a\ noOvnvq /uaptjazs ftjo ‘upuiis H\o ohiof y .sajfajfia^v Akár hiszünk benne, akár nem... Felnőttként kitűnő diplomata KeresztöltésseL, de más kézimunka-technikával is elkészít­heti (gobelin-, suba-, kelimöltéssel, sőt, recehorgolással is) ki-ki a saját csillagképét. A mintát szükség szerint a kockák arányos növelésével fel lehet nagyítani, és különféle alak­zatban elhelyezni. Sokan babonás bolondság­nak tartják a csillagolva­sást, mások esküsznek rá, hogy van benne valami, sőt a hangosabbak fennen hir­detik, a csillagolvasás igenis tudoitiány! Az igazság az, hogy ha kezünkbe kerül a horoszkóp, végigböngésszük mindazt ami ránk vonatko­zik. Ha jót ígér. még akkor is örülünk, ha közben rále- gyintünk — bolondság. Ez­úttal a Mérleg jegyében — szeptember 24—október 23 között — született olvasó­inkról essék szó. A Mérleg jegyét viselő em­ber életfilozófiája: „csak semmi változás, semmi izga­tom”. Legfőbb célja a har­mónia, a biztonság megte­remtése, ezért mindig az arany középutat választja. Nem szereti a konfliktuso­kat, ezért gyermekkorában könnyen nevelhető, szófoga­dó, felnőttként pedig kitű­nő diplomata. Jó eszű, ügyes és tehetséges. Kiugróan nagy dolgokra mégsem képes, mert hiányzik belőle a ki­tartás. Szívesen álmodozik, világmegváltó tervei vannak, de a gondolatnál tovább so- Ihase jut, beéri a jó ötlettel. Szereti, elvárja a dicséretet, ő maga azonban fukar ke­zekkel méri. Alaposan meg­gondolja, kit-mit illet jó szóval. A szerelemben ideális partner, gyengéd és alkal­mazkodó. Igényli -et teljes odaadást, de saját személyes szabadságára kényesen ügyel. Képtelen nemet mon­dani, ezért ha kihűlt szívé­ben az érzés, igyekszik úgy rendezni a dolgokat, hogy a partnere kezdeményezze a válást. Legjobban a Vízöntő, az Ikrek és a Kos lípusú embe­rek társaságában érzi magát. Érti a csíziót? Kis népi meteorológia — októbríusra Amikor jólértesültségét ügyesen alkalmazó ismerő­sünket így jellemezzük a szó­lás szerint: „érti a csíziót” — nyilván fel se merül már bennünk az eredeti jelentés- tartalom. A .„csízió” a ka­lendárium édestestvére, a naptár régi neve. Abból az időből, származik, amikor — naptár még nem lévén for­galomban, — versben fog­lalták össze a nevezetesebb napokihoz fűződő, főként gaz­dasági és időjárási tudniva­lókat. Nézzük, mi maradt fenn az októbríusra utaló versi kékből. „Sok gyümölcsöt Mind- szent hava tartogat. Sötét télben jó kedvére ki­ket felhordhat...” Október 16., Gál napja. Már a jövő nyári időjárás­ra mutat. (Talán azért is, mert az idén már nem okoz időjárási gondot a mezőgaz­dálkodás...) Október 21., Orsolya. Még az idei télre ad jóslatot: aszerint lesz enyhe vagy hi­deg, amilyen idő van ezen a napon. Ami a közelebbi jövőt il­leti, ma élő, tapasztalt idős emberek a szeptemberben lombjavesztett gyümölcs- és gesztenyefákon újrafakadt virágok láttán derűs, hosz- szú őszt jósolnak. Reméljük, így lesz. B telepítés, a kerttisztogatás hónapja Az ősz már végleg átvet­te uralmát, bár a kert még mindig bőségesen el­látja a konyhát friss zöld­séggel, és a szobába is jut egy-egy csokor vidám han­gulatú őszirózsa, dália. Az október a telepítés, a kert­tisztogatás hónapja. Mie­lőtt az éjszakák fagyossá- válnak, szedjük le a para­dicsomokat. (A konyha­szekrény tetején még be­érnek). Az apró, zöld gyü­mölcsöket savanyúságnak is érdemes eltenni. A fejes káposztát az erősebb fa­gyok előtt szedjük fel. A bimbós kel és a fodros kel viszont a kertben telel át —• egész télen át friss vi­taminforrás. —Mi legyen az évelők­kel? A hónap vége felé vág­juk vissza az elvirágzott évelőket. Szórjunk a tö­vükhöz vastag rétegben mulcskomposztot. A dáliák addig maradhatnak, amig az első fagy el nem viszi a lombjukat. Ezután ássuk ki a húsos gumókat. Tő­zeggel töltött ládában, pin­cében teleltessük. Üj évelőinket a hónap végéig telepítsük el. A magasakat — mint a mar­garéta, az évelő szarkaláb, a lángvirág, vagy a dísz­mák — egymástól kellő távolságra, napos helyre ültessük. A szellőrózsa, a sisakvirág, az Astilbe, az erdei harangvirág elviseli a fák közelében a félár­nyékos helyet. Minden évelőnek adjunk telepítés­kor bőven komposztot és tövenként egy jó marék Cofunát. Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet A Magyar Konyha cí­mű folyóirat olvasói­nak tavalyi pályaművei­ből (négy személyre 100 forinton aluli összegből kellett előállítani egyfo- gásos ételt) Lénárt Vera és Pákozdi Judit össze­állítást készítettek, Ta­karékosan lélen-nyáron címmel. A kötet 101. ol­dalán látható a követke­ző recept: Csicsókapogácsa. Hozzáva­lók : 1 kg csicsóka, 50 dkg liszt, 1 dkg élesztő, 1 evőka­nál tejföl, 4 tojás, só, őrölt bors, késhegynyi őrölt kö­mény. A csicsókát megmos­suk, meghámozzuk, megfőz­zük, villával összetörjük. A tojásokkal összekeverjük, megfűszerezzük, majd a tejfölt és az élesztőt is bele­dolgozzuk. Annyi liszttel gyúrjuk össze, amennyit fel­vesz, majd kb., fél óráig áll­ni hagyjuk. Ezután evőka­nállal szaggatunk belőle a forró olajba, és mindkét ol­dalukon ropogósra sütjük. Kiss Béla Tisza várkony A tiszteletpéldányt mutat­ja Béla bácsi, miközben megjegyzi: — Ezt ki tudtam hozni 62 forint 20 fillérből úgy, hogy még a gázfogyasztást is be­leszámoltam. Lezsűrizték, kipróbálták és tetszett. Még tiszteletdíjat is kaptam ér­te... Augusztusban a megye kertbarátainak szolnoki ter­mékbemutatóján szót kért a receptbörzén. Miről is be­szélt ott az érdeklődőknek? — Nyolc évvel ezelőtt, öt­venhat évesen magas vérnyo­mással leszázalékoltak. Egy unokatestvérem cukorbaj­ban szenvedett, ő fogyasztot­ta és ajánlotta nekem is a csicsókát, mert a krumpli­nál sokkal kevesebb szén­hidrát van benne. Az ő aján­latára kezdtem el termelni is, fogyasztani is négy éve, és ö. körzeti orvosom legna­gyobb ámulatára nem is kell már gyógyszert szednem. Veseproblémám is volt, az is megszűnt... A kiállításon a Központi Kertbarátklub tag­jai között szerepeltem fo­gyasztásra kész csicsókasalá­tával, egy tíz éve sós ecetbe el tett uborkával, amivel te­le van a három és fél decis üveg, vittem 153 centis kol­básztököt, olyan pálinkát, aminek az üvegébe belenőtt egy körte, és a hároméves, saját termésű hárslevelű bo­romból is... Receptjeimből is ajánlottam. Együtt nézzük Veteménye­sét, amely azt tükrözi: ön­ellátásra rendezkedett be, a főzéshez minden megterem, nem kell piacra járnia. A hajdani kőműves, Kiss Bé­la kertjében lugasparadi- cscm is díszlik, ae leginkább a csicsókájára büszke. Elég nagy területen, mintegy 50 négyzetméteren ültette. Ami­kor melléáll, látható, nálánál is magasabbra szökött a szára. A várkonyiak, tószegiek arról is jól ismerik Béla bá­csit, hogy nincs téma, amiről rímeket ne faragna. Szüle­tett rigmusa — természete­sen — kedvenc növényéről is. „Itt a finom csicsóka, jobb jobb ez, mint a pityóka. Tisztítja a vesét-májat, elveszi a fölös hájat... Igen finom sütve-főve, fogyasszátok nyakra-főre!” Persze a verselés mellett a segítő szándék is „megte­rem” Tiszavárkonyban, a Kossuth Lajos út 4. szám alatti portán. Béla bácsi ugyanis szívesen segíti vető­gumóval a csicsóka iránt ér­deklődőket. Decembertől *— mint mondja, már kereshe­tik. ötvenszer ötvenes tő- és sortávolságra érdemes ültet­ni. És legcélszerűbb a föld­ben hagyni, mindig csak annyit felszedni, amennyi a napi fogyasztáshoz szüksé­ges. A szárát meghagyja, tudja, hol keresse. így min­dig friss gumók kerülnek a konyhába, hogy ízletes étek készüljön belőlük termelő­jük egyedi ötletei szerint. — rónai — Béla bácsi és a csicsóka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom