Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-29 / 231. szám
II parlament elhatárolta magát az 1968-as csehszlovákiai bevonulástól Interpellációkkal folytatódott az Országgyűlés ülésszaka Az Országgyűlés szeptemberi plénumának harmadik napján, csütörtökön 9 óra után interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját. Az elnöklő Jakab Róbertné köszöntötte Matti Puhákká finn munkaügyi minisztert, a finn parlament képviselőjét, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban, és részt vett a parlament csütörtöki ülésén. Elsőként Tornai Endre (Veszprém, 11. vk.), interpellált a pénzügyminiszterhez: kérte, hogy a borgalmi adót 1990. január 1-jei hatállyal szüntessék meg. Békési László pénzügyminiszter hangsúlyozta: ez az adó a bortermelő tájakon a tanácsok bevételének 30 százalékát adja, s eltörlése ott komoly finanszírozási problémákat okozna, amit a költségvetés csaik más adók emelésével tudna megoldani. A miniszter válaszát sem a képviselő, sem az Ország- gyűlés nem fogadta el, így a kérdést az elnök további tárgyalásra visszautalta a terv- és költségvetési bizottsághoz. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a társadálmi szervezetek tulajdonában és kezelésében lévő vagyonok tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez és igazságügyminiszter,hez. Elmondta, hogy az elmúlt hónapokban a Demisz, az MSZMP és a munkásőrség több kísérletet tett a kezelésükben lévő, állami tulajdont képező vagyon egy részének magántulajdonná alakítására. A „jól ismert” Next 2000 Kft. megalakítása mellett az MSZMP és a munkásőrség különböző gazdasági társulásokat hoz létre vagyona eredetének eltüntetésére és az állami elleKirály Zoltán korrektnek minősítette, de fenntartással fogadta el a miniszter válaszát. Üdvözölte a kormány felajánlását, miszerint megakadályozza majd a vagyon- átmentési kísérleteket. Ugyanakkor indítványozta, hogy a témára a párttörvény és a pénzügyminiszternek az állami tulajdonban, de a társadalmi szervezetek kezelésében lévő vagyonról adandó tájékoztatója során térjenek vissza. Egyúttal megfontolandónak ítélte, hogy a parlament foglaljon majd állást az állami vagyon zárolásáról. A miniszteri választ az Országgyűlés elfogadta. Bozsó Jánosné (Tolna m.. 7. vk.), a megüresedett, vagy nőrzés alóli kivonására. Ezekben az esetekben fenáll a törvénysértés veszélye, nem is beszélve az akciók romboló erkölcsi-politikai hatásáról. Ezért szükségesnek tartotta tisztázni: törvényes-e a több milliárdos értékű ingatlankezelési jog átmentésére, a vagyontárgyak állami tulajdonból való kivonására irányuló igyekezet. D,r. Békési László pénzügy- miniszter az igazságügyminiszterrel és legfőbb ügyésszel egyeztetett válaszában kifejtette, hogy 1989. július 1-je után, a módosított földtörvény alapján a kezelői jog mindenfajta átruházása és befektetése tilos. Utalt arra, hogy a Next 2000 Kft-nél a cégbíróság a kezelési jog átadására vonatkozó alaptőke-emelési javaslatot már nem fogadta el. Kifejtette: minden olyan kísérlet, amely a módosított földtörvénnyel ellentétesen, a kezelői joggal próbál tulaj- donnövekményt, tőkenövelést egy-, vagy többszemélyen társaságokban elérni — törvénytelen. Az Igazságügyi Minisztérium és a Legfelsőbb Ügyészség felkészült az ilyen kísérletek megakadályozására. A kormány kéri, Ihogy ha bárkinek ilyen kísérlet a tudomására jut, adjon információt a Minisztertanácsnak, hogy a szükséges lépéseket megtehesse. részben kihasznált laktanyák tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Kérte, hogy e laktanyákat az illetékes tanácsok a helyi elhatározás szerint vehessék igénybe, térítésmentesen. Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter arról tájékoztatta az Ország- gyűlést: a kormány nemrégiben úgy döntött, hogy a felszabaduló épületek zömét értékesíti, s az így befolyó összeg az államkasszát gyarapítja. A kormány javaslat- tevő munkacsoportot hozott létre valamennyi érintett minisztérium képviselőiből. E testület feladata, hogy az érintett tanácsok bevonásával tisztázzák az értékesítéssel kapcsolatos kérdéseket, a tulajdon eredetét, a hasznosítás legcélszerűbb módját. A Minisztertanács mindezek ismeretében dönt majd. Ami a megüresedő lakásokat illeti, a tanácsok kapják meg a bérlő kijelölési jogot. Arra azonban nem lesz mód, hogy minden épületet térítésmentesen adjanak át. A miniszteri választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés sem fogadta el. Ezért a kérdéssel a honvédelmi bizottság foglalkozik a továbbiakban. Debreczeni József (Bács- Kiskun m., 3. vk.) is a szovjet csapatok által kiürített kecsekeméti laktanyák ügyében interpellált. A kiürítés után ezek az épületek — amelyeket egykor a város maga épített fel — a Honvédelmi Minisztérium kezelésébe kerülnek. A városnak ez a megoldás elfogadhatatlan — mondotta. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter válaszában közölte: a honvédség nem tart igényt az említett két épületre. Ugyanakkor türelmet kért arra a néhány hónapra, amíg az összes hasonló ügyet elbírálják. Az interpelláló képviselő ezt a választ nem .tartotta kielégítőnek, elég konkrétnak. A miniszteri válasz elutasítva Pál József (Győr-Sopron m., 1. vk.), ekkor a témához kapcsolódva szót kért és beszámolt Győr hasonló gondjáról. Szerinte a honvédelmi miniszter már nem is illetékes a válaszadásra, s a Minisztertanácsnak, illetve a kormány elnökének kellene inkább az interpellációra reagálnia, hiszen a kormány nemrég döntött úgy, hogy a kiürített épületeket értékesíti. A képviselő kérte a döntés visszavonását, mint mondta, a városnak nincs pénze a visszavásárláshoz, s személy szerint abban is bízik, hogy egyetlen vállalkozó sem akad, aki ezeket a rossz állapotú épületeket megvenné a kormánytól. Kárpáti Ferenc a hozzá- szólójsra reagálva megjegyezte: minden bizonnyal olcsóbb lenne új iskolákat építeni, mint ezeket az elhanyagolt épületeket sok- milliárdért átalakítani. A hasznosítás mikéntjét tehát alaposan meg kell fontolni. Szavazás előtt Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) is rövid hozzászólásra jelentkezett. Véleménye szerint amennyiben mégis eladják ezeket a laktanyákat, így az értékesítés joga a várost illesse meg. Végül is a képviselők 147 igen, 137 nem szavazat és 37 tartózkodással — nem fogadták el a miniszteri választ, így a téma a honvédelmi bizottság elé kerül. Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) katonapolitikai kérdések tárgyában interpellált a honvédelmi mii(Folytatás a 2. oldalon) Az ülésszak előtt mindig jut idő a dokumentumok áttanulmányozására A laktanyák hasznosításáról Holnap ünnepli fennállásának 40. évfordulóját a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola. Képünkön: gyakorlati képzés az egyik vadászgép kabinjában. (A főiskola történetéről szóló írásunk a lap 3. oldalán található). Összeállítás exkluzív tartalommal ’56-os újságoldalak a Magazinban Különleges Magazinnal lép szerkesztőségünk az olvasó közönsége elé. A szokásos hóvégi magazinunk most következő összeállításában holnapi lapszámunkban 1956-os októberi megyei újságok lapjait adjuk közre fakszimile nyomásban. Bizonyára fiatalabb és idősebb generációk számára is érdekes és tanulságos az a válogatás, amely nyolc oldalon idézi fel 1956 októberének Szolnok megyei A szarvasmarha-tenyésztés jövője Ha eljön a mi időnk A tejfehérje és a Boscoop A portugál elnök csütörtöki programjából Fogadás a Kossuth téren Találkozók Mário Soarest, a Portugál Köztársaság elnökét — aki Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására hivatalos látogatásra érkezett hazánkba — vendéglátója csütörtökön ünnepélyesen fogadta a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. Mário Soares és kísérete délelőtt ellátogatott az Eötvös Lóránd Tudományegyetem portugál tanszékére. Délután katonai tisztelet- adás mellett megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezután találkozott Szűrös Mátyással, az Országgyűlés elnökével a Parlamentben. A késő délutáni órákban pedig Pozsgay Imre állam- miniszter szálláshelyén kereste fel a portugál államfőt. Este a Parlament Munká- csy-termében kitüntetési ünnepséget tartottak, majd Straub F. Brúnó díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Parlamentben. A vacsorán pohárköszöntők hangzottak el. Kulturális hívogató Októberi ajánlat a 7. oldalon Ha tejről van szó, az embereik szeme előtt máris megjelenik zacskózott formában, netán valamelyik tejtermékre gondolnák. Pedig sokkal korábban dől el mit is iszunk, eszünk reggelire. erre egy nemrég hallott szakembereknek szóló előadás kapcsán figyeltem oda jobban. A Boscoop neve főleg a szarvasmarha-ágazatban dolgozók körében ismert. Amiről viszont az előadás szólt és amit a tenyésztési koncepciójukban megfogalmaztak, úgy tűnt, mintha a jövőt vetítették volna előre és sokakat érinthet a későbbiekben. A Boscoop a tenyésztéspolitikáját, de a takarmányozási és állategészségügyi szolgáltatásait is nyugati mintára dolgozta ki. Vegyes vállalatot alapított a nyugatnémet Osnabrücki Tenyésztő Szövetséggel, amelyik mutatóit nézve vezeti az ottani toplistát. A nyugati országban alkalmazott te- nyésztéspolitiika alapvetően eltér á hazaitól, hiszen a nálunk még divatos mennyiségi szemlélet ott ismeretlen, erősen szabályozott. A farm- jellegű tenyésztő gazdaságok csak meghatározott mennyiségű tejet adhatnak le, aminőség javításával érhetnek el többletbevételt. Az eddigi hazai szarvasmarha-tenyésztés eredménye az, hogy a mennyiségben rekordokat döntögetünk, de a tej minősége már elmarad a kívánalmaiktól. Míg nálunk a mennyiség és a tejzsírtartalom után fizetnek a termelőnek, a Lajtától nyugat(Folytatás a 3. oldalon) Ha továbbra is ilyen kellemes, napos marad az idő, javul a répa cukortartalma. Tö- rökszentmiklóson a Béke Tsz-ben az idén ezer hektáron termellek cukornak valót. Naponta több száz tonnát szállítanak a Szolnoki Cukorgyárba. T. Z.
