Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-27 / 229. szám
I 1989. SZEPTEMBER 27. j^ÉPlAP 3 Őszi parlamenti ülésszak két lépcsőben A munkásőrségről és az MDF programjáról (Folytatás a 2. oldalról) cselekmény nagyon ritkán fordult elő. A büntető törvénykönyvvet módosító törvényjavaslat az átmenti időszak politikai küzdelmednek büntetőjogi kereteit jelöli meg. A célunk az volt, hogy a már megindult, illetve a közeljövőben kibontakozó politikai és választási küzdelmekre figyelemmel a törvény a politikai tevékenység nagyobb szabadságát garantálja, és egyben biztosítsa az átalakuláshoz szükséges politikai stabilitást. Kulcsár Kálmán ezután a felülvizsgálat cs az újraszabályozás alaipvető szempontjait vázolta: — A törvényjavaslat egyik célkitűzése az volt, bogy a büntetőjogi fenyegetettség körét az indokolt és szükséges mértékre korlátozza. Nem büntethető tehát a véleménynyilvánítás szűk családi vagy baráti körben történve, még akkor sem, ha egyébként büntetőjogilag védett értékeket érint. El kellett hagyni azokat a rendelkezéseket is, amelyek a változtatásra irányuló politikai törekvések akadályává válhatnak. Ezért törölni kellett például olyan több bűncselekményt törvényi tényállásában is szereplő fogalmat, mint az állami, társadalmi, gazdasági rend gyengítése. Egyértelmű azonban, bogy az állam, illetve a társadalom egyetlen szervezetének vagy tagjának a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos úton való megszerzése vagy megtartására. A büntetőjognak ezért fel kell lépnie az erőszakos úton történő változtatás ellen. Állam elleni bűncselekménynek azokat a bűncselekményeket kell tekinteni, amelyek az alkotmány elveiben rögzített politikai rendszert, az állam függetlenségét, területi épségét sértik vagy veszélyeztetik. A törvényjavaslat szakított a jelenlegi pártállam koncepciójával, melyben a párt vezető tisztségviselői az államnak ' mint védett jogi tárgynak a hordozói. A bűncselekmény által támadott és a jogilag védett tárgy az alkotmány, illetve az alkotmányon alapuló rend. Tiltani és büntetni az alkotmányos rend elleni támadásokat kell, értve ezen mindazokat a cselekményeket, amelyek az alkotmányban megfogalmazott, vagy az azon alapuló intézményrendszer és társadalmi viszonyok ellen irányulnak A büntető törvénykönyvet módosító törvényjavaslat fontosabb rendelkezéseit ismertetve a miniszter többek között kifejtette: A politikai bűncselekmények közül az elmúlt időszakban a legtöbb kritikát az izgatás törvényi szabályozása váltotta ki. Ennek oka az, hogy az izgatás bűn- cselekménye a legszorosabb összefüggésben van a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságával; az élesedő politikai küzdelmek résztvevői jórészt a rendelkezések miatt érzik magukat fenyegetett helyzetben. A büntetőeljárási törvényt módosító törvényjavaslat rendelkezéseiből Kulcsár Kálmán a következőket emelte ki: A törvényjavaslat az előzetes letartóztatás elrendelését a büntetőeljárásnak a vádirat benyújtása előtti — tehát nyomozási és ügyészi — szakaszában is a bíróság jogkörébe utalja. Nem változnak az előzetes letartóztatás elrendelésének az 1987. évi módosítással meghatározott feltételei, és fennmarad az a szabály, hogy a vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás egy hónapig tart. Lehetőséget kell adni azonban az előzetes letartóztatás meghosszabbítására. Három hónap elteltével, legfeljebb két alkalommal a megyei bíróság jogosult az előzetes letartóztatás meghosszabbítására, ezt követően pedig csak a Legfelsőbb Bíróslág hosszabbíthatja meg az előzetes letartóztatást. Az előzetes letartóztatás új szabályozása az őrizetre vonatkozó rendelkezések módosítását is szükségessé teszi. Az őrizet a gyanúsított megfosztása a személyi szabadságtól, amelynek elrendelésére a nyomozó hatóság, például a rendőrség is jogosult. A leghosszabb tartama jelenleg 72 óra, ezt a törvényjavaslat 5 napra emeli. Ez a bíróság határozatának a megalapozottságát szolgálja. Jelentősen szélesednek a terhelt és a védő eljárási jogai. A büntetőeljárási törvényt módosító jogszabály hatályba lépését a törvény- javaslat — a büntető törvénykönyv módosításától eltérően — nem a kihirdetés napján, hanem 1990. március 1-jóben határozza meg. A miniszter végezetül a katonai büntetőjog és büntetőeljárás hatályáról szólt az expozéban. Végezetül Kulcsár Kálmán a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén felmerült javaslatok megfontolását ajánlotta. Eszerint a rendőri szolgálat követelményrendszere, a szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyok különösen a karhatalmi feladatok ellátásánál — valóban indokolhatják, hogy a testület hivatásos állományú tagját büntetőjogi értelemben katonának tekintsük, aki — mint ilyen — katonai bűncselekmény tettese is lehet. A néphadsereg és a határőrség tagjai által a szolgálattal összefüggésben megvalósított közönséges bűncselekmény katonai bírósági elbírálását gyakorlati okok, különösen az eljárás mielőbbi befejezéséhez fűződő érdekek indokolhatják. Kereszti Csaba a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója alapvetően egyetértett a módosítás koncepciójával, a politikai érdekegyeztető tárgyalásokon született megállapodásokkal is. A bizottsági előadó szólt arról, hogy a bizottság támogatja Südi Bertalan módosító indítványát, amelyben a képviselő javasolja: amennyiben a bíróság a magyar állampolgárt — bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában. — az ellene emelt vádak alól jogerősen felmentett, a bíróság az érintett kérésére az általa megjelölt hazai sajtótermékben az ügy lényegét érintő tájékoztató közleményt hozhasson nyilvánosságra. Tóth Istvánná (Bács Kiskun m., 11 vk.) így szóba hozta a személyes szabadság előzetes korlátozása során igénybe vehető jogorvoslás formális vonásait. Vitatta a házkutatási engedély nélküli úgynevezett helyiségellenőrzés jogszerűségét, ez utóbbi a képviselő szerint felér egy tényleges házkutatással, a hatóság ilyenkor még nem tudja biztosan, történt-e bűncselekmény vagy sem. Dr. Südi Bertalan (Bács Kiskun m., 12. vk.) szerint a katonai büntetőeljárás jelenlegi gyakorlata teljességgel bevált, jól szolgálja a fegyveres erők és testületek alaprendeltetésének teljesítését. Südi Bertalan felszólalásával fejeződött be az Országgyűlés szeptemberi ülésszakának első munkanapja, amelyen Szűrös Mátyás, Fodor István és Horváth Lajos felváltva elnökölt. Az ülésszak szerdán a büntető törvénykönyv, illetőleg a büntetőeljárási törvény módosításáról s_zóló törvény- javaslatok együttes vitájával folytatódik. A gép nem hazudik? Hosszú, forró nyár után. kezdődik a forduló, fontos fordulót?), talán... sürgős dolgom lévén, csak azért kapcsoltam be a tévét délelőtt tízkor, nehogy lemaradjak arról, mit többen jósoltak : valami lesz már az első napon. Nézem, hallgatom'. semmi vészjósló jel, gondolataim hullámhosszán átváltok a sürgős meló frekvenciájára. Félautomata vágyók, mint az a titokzatos mosógép, szinte magamtól kapcsolódom1 vissza, mihelyt tudatalatti felvevőkészülékem riaszt: valami újdonság van az ország házában. Az elnök közli, hogy nagy örömükre elkészült a szavazógép, ezután nem kell annyit bosszankodni — legalább — a száimlálgatással. Nosza, próbáljuk ki! Nehéz próbatétel, nem vitás. El tudják-e találni a honatyák a gombot vagy sem? Az elnök tisztelettel kéri, hogy nyomják — és nyomják is. Azt ugyan nem rágta szájba, mit kell nyomni, de a tunyaságtól csekély mértékben eltérő szellemi megerőltetéssel kikövetkeztethető: az igen gombját, ímert most nem fontos kérdésről van szó, csupán a jelenlétről. Feszült csend, mindenki a modern csodaszer képernyőjére figyel. Azon nemsokára meg is jelenik a felirat: „Határozatképtelen ülés”. .^Derültség a teremben” — szólt az elnök, ha valaki nem vette volna észre. Az újraszavazás után kiderült: a létszám rendben, csak össze-vissza nyomogathatták a gombokat. Vagy tud valamit a. gép, amit első csik- landozásra, jó előre közölni akart? Jó lenne, ha nem ezt jelezte volna . . . (há-há) Király Zoltán bejelentette egy ellenzéki parlamenti csoport megalakulását A kölcsönös bizalomerösítés jegyében A megyei tanács és az ellenzéki pártok vezetőinek megbeszélése Immár második alkalommal ültek a tárgyalóasztalhoz hétfőn, az esti órákban a megyei tanács és az ellenzéki pártok, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazda Párt vezető képviselői. Az egyeztető megbeszélésen olyan kölcsönös érdeklődésre számot tartó témák kerültek szóba, mint a Munkásőrség megyei parancsnokának tájékoztatója a testület életéről, vagy az MDF szolnoki szervezete programjából a megyei és városi tanácsnak javasolt témák megvalósításának helyzete. Ezen kívül szót váltottak az országgyűlési és tanácstagi választásokkal összefüggő időszerű kérdésekről, és a Szolnokon, a Technika Házában létrehozandó közéleti klub szervezésének lehetőségeiről is. Hogy a bizalomerősítés és az álláspontok kölcsönös tisztázása érdekében menynyire fontosak az ilyen találkozások, azt a mostani több órás megbeszélés konstruktív légköre is igazolta. Valamennyi jelenlévő egyetértett abban, hogy rendszeressé kell tenni a hasonló megbeszéléseket, mert az állami szervek és a politikai pártok érdeke azonos abban, hogy közösen kell kimunkálni az ország és a megye helyzetének jobbítását szolgáló együttműködés új formáit. A napirendek tárgyalása előtt dr. Mizsei Béla, az FKP Országos Politikai Bizottságának tagja szóvá tette: a megyét járva azt tapasztalta, hogy egyes pedagógusok még mindig nem megfelelő szellemben oktatják az 1956-os magyar forradalom megítélését és eseményeit. Különösen sérelmezte az egyik osztályfőnök kijelentését, hogy „ami ma zajlik, csak futótűz”. Az FKP nem kívánja, hogy az iskolákban direkt politizálással terheljék a fiatalokat, nem akarja ellenőrizni az órákat, de azt nyomatékosan követeli, hogy a történelmet hitelesen tanítsák. Kérte a megyei tanács elnökét, Mohácsi Ottót, hogy tegyen lépéseket a korrigálás érdekében. F'eiyettlséhez támo- gatólag csatlakoztak az ellenzéki pártok képviselői is. A megyei tanács vezetői ígéretet tettek arra, hogy ismételten felhívják az iskolák figyelmét az indokolt korrekciókra. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az oktatás tartalmáért elsősorban az igazgatók a felelősek. Nehezíti a helyzetet, hogy az új, hiteles tankönyvek még nem állnak a pedagógusok rendelkezésére. Szabó Sándornak, a Munkásőrség megyei parancsnokának tájékoztatójából megtudhatták a jelenlévők, hogy az elmúlt év végétől jelentős változtatások történtek a testületben. Megszűnt az MSZMP-től való függés, október végéig kiköltöznek a pártszékházakból, önálló, politikai pártoktól mentes szervezetté váltak, s az esküt az alkotmányra teszik. Ebben az évben ötvenen jelentkeztek munkásőri szolgálatra, s várhatóan ennyien szerelnek le az év végén. Az állomány több mint hetven százaléka munkás, háromnegyedük tagja az MSZMP-nek, az átlagélet- koruk 42 év. Érdekes jellemző, hogy az utóbbi időben nőtt a szolgálatot vállaló nők érdeklődése. Alapvető feladatuk változatlanul a népgazdasági vagy hadi szempontból kiemelkedő objektumok őrzése, a közrend védelmében és az elemi károk elhárításában való részvétel. A felkészítésre évi 20 munkaidőn túli órát fordíthatnak, s az állományt terven felül igénybe venni — az égyik kérdező szerint „bevetni” — csak a Megyei Honvédelmi Bizottság elnökének vagy az országos parancsnoknak a Minisztertanáccsal történt egyeztetést követő döntése alapján lehet. A fegyvereket gondos őrizet alatt, biztonságos központi helyen tárolják, s azok csak rendkívüli esetben (pl. pénzkísérői, bűnüldözési feladatok) adhatók ki. Titkos feladataik nincsenek. A Munkásőrség új feladatkörének kialakításában a kormány tárcaközi bizottsága dolgozi. A cél — mint azt a pártok is helyeselték — az. hogy az átszervezés ne formális legyen, hanem célszerű és az ország érdekeinek megfelelő; s a testület tevékenysége váljék társadalmilag ellenőrizhetővé. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg a megyei parancsnok, hogy örömmel venné, ha az ellenzéki pártok képviselői ellátogatnának a legközelebbi gyakorlatra, illetve a hamarosan tartandó egy- séggyűésekre. A pártok el- fogdták a rendezvényekre szóló meghívást. A Munkásőrség megítélése körüli vitákról szólva az MDF képviselői hangsúlyozták: táplálják a félreértéseket a testület megalakulása körüli tisztázatlan viszonyok (pl. 1957-ben kikből verbuválódott); a szélsőséges csoportok fenyegetőző kijelentései és a nyil- vánosfeiág előtt) tisztázatlan vagyonátmentési akciók. A számos érdeklődő kérdésre és megjegyzésre reagálva a megyei parancsnok kifejtette: mindenben a Minisztertanács alá rendelt, nyitott, az ország védelmi erőinek természetes részét képező pártatlan testületté szeretnének válni, nem kívánnak politikai, pártszervezeteket létrehozni a személyi állomány körében; a szélsőséges társaságok kijelentéseitől elhatárolják magukat, s a Munkásőrségen belüli szigorú rend és fegyelem garancia arra, hogy az állampolgárokra, a békés átmenetre veszélyes spontán „öngerjesztő” akciók ne történhessenek. Bálint Ferenc Szolnok városi tanácselnök az MDF Szolnoki^: Szervezete programjában szereplő javaslatok tanácsi fogadtatásáról tartott tájékoztatót. Ennek kapcsán többek között szó esett a város költségvetési tervének nyilvános megvitatásáról (a pártok megkapják a költségvetési beszámolót) ; a megüresedő tanácsi lakások hasznosításáról, melyben társadalmi bizottság dönt; Szolnok utcaneveinek felülvizsgálatára alakult közös bizottság működéséről; a Kossuth téri Munkásmozgalmi emlékmű helyére Kossu th-szobor állításáról (erre pályázatot ír ki a tanács, s kikéri a lakosság véleményét is); a nagyberuházások helyzetéről történő részletes tájékoztatásról (az új Tisza-híd építéséről pl. hat részletes sajtóközlemény jelent meg) és az 1956-os emlékmű felállításának sürgető voltáról, amelyet a megyei és a városi tanács megértéssel fogadott. L. Gy. Békés „válópert”, korrekt vágyónelosztást (Folytatás az 1. oldalról) zasodtak”. Annál is inkább, mert a Héki Állami Gazdaság közéjük ékelődő, 2000 hektáros kerülete miatt sohasem volt közös határuk a Petőfi Tsz-szel. Az egyesült szövetkezet elnöke, Csömör, Béla arról biztosította jelenlevőket, hogy a veztőség, ha a közgyűlés úgy dönt, semmi akadályt nem gördít a ve- zsenyiek és a tiszajenőiek kiválása, illetve a két szövetkezet szétválása elé, attól függően, hogyan határoz a közösség. Arra kérte a két község téesztagjait, ne általánosítsanak az időnként őket ért munkahelyi atrocitásokból, mert azok nem Petőfi Tsz kollektívájának, hanem esetleg egyes tagjainak vagy vezetőinek egyéni akciói, amelyekért a vezetőség természetesen felelősségre vonja őket. Felhívta az elnök a figyelmet airra, hogy a vagyonértékelés, a vagyonclosztás, s az önállósulás lebonyolítása semmiképpen nem mehet a jövő évet megalapozó, időszerű munkák rovásra. A jelenlevő téesztagok nem tartottak panasznapot, a véleményük szerint erőltetett egyesülés óta eltelt időszak felemlegetése helyett a jövőjükkel foglalkoztak. Részletes információt kértek és hallgattak meg figyelmesen a Teszöv jelenlévő képviselőitől a ki- vagy" szétválás jogi, valamint a mindenki számára előnyös, egyik közős gazdaság létét, biztonságos gazdálkodását sem veszélyeztető vagyon- elosztás lehetőségeiről. Miután hallgatták, hogy mindez milyen sok munkával jár, hét tagú végleges szervező bizottságot választottak. Újszerű volt, hogy az utóbbihoz inem kellett jelölő bizottságot létrehozni, dolgoztatni. A széksorokból jelentkeztek sorra a szövetkezeti tagok, ajánlva a felelősségteljes feladok ellátására munkatársaikat, munkahelyi vezetőiket. S miután teendőjük akad bőven az év hátralévő hónapjaiban, az egyesült szövetkezet elnöke felajánlotta: arra biztatja a vezetőséget biztosítson napi két óra munkaidő kedvezményt a tiszajenői és vezsenyi tagokból alakult, valamint az október elejei vezetőségi ülésen a tószegi és a tiszavár- konyi tagok képviseletére is megalakítandó társadalmi bizottságoknak. T. F.
