Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-27 / 229. szám

I 1989. SZEPTEMBER 27. j^ÉPlAP 3 Őszi parlamenti ülésszak két lépcsőben A munkásőrségről és az MDF programjáról (Folytatás a 2. oldalról) cselekmény nagyon ritkán fordult elő. A büntető törvénykönyv­vet módosító törvényjavas­lat az átmenti időszak poli­tikai küzdelmednek büntető­jogi kereteit jelöli meg. A célunk az volt, hogy a már megindult, illetve a közeljö­vőben kibontakozó politi­kai és választási küzdel­mekre figyelemmel a törvény a politikai te­vékenység nagyobb sza­badságát garantálja, és egyben biztosítsa az átala­kuláshoz szükséges politikai stabilitást. Kulcsár Kálmán ezután a felülvizsgálat cs az újrasza­bályozás alaipvető szem­pontjait vázolta: — A törvényjavaslat egyik célkitűzése az volt, bogy a büntetőjogi fenye­getettség körét az indokolt és szükséges mértékre kor­látozza. Nem büntethető te­hát a véleménynyilvánítás szűk családi vagy baráti körben történve, még akkor sem, ha egyébként büntető­jogilag védett értékeket érint. El kellett hagyni azo­kat a rendelkezéseket is, amelyek a változtatásra irányuló politikai törekvések akadályává válhatnak. Ezért törölni kellett például olyan több bűncselekményt törvé­nyi tényállásában is szerep­lő fogalmat, mint az álla­mi, társadalmi, gazdasági rend gyengítése. Egyértelmű azonban, bogy az állam, illetve a társada­lom egyetlen szervezetének vagy tagjának a tevékeny­sége sem irányulhat a hata­lom erőszakos úton való megszerzése vagy megtar­tására. A büntetőjognak ezért fel kell lépnie az erőszakos úton történő vál­toztatás ellen. Állam elleni bűncselek­ménynek azokat a bűncse­lekményeket kell tekinteni, amelyek az alkotmány el­veiben rögzített politikai rendszert, az állam függet­lenségét, területi épségét sértik vagy veszélyeztetik. A törvényjavaslat szakított a jelenlegi pártállam kon­cepciójával, melyben a párt vezető tisztségviselői az ál­lamnak ' mint védett jogi tárgynak a hordozói. A bűncselekmény által tá­madott és a jogilag védett tárgy az alkotmány, illetve az alkotmányon alapuló rend. Tiltani és büntetni az alkotmányos rend elleni támadásokat kell, értve ezen mindazokat a cselek­ményeket, amelyek az al­kotmányban megfogalma­zott, vagy az azon alapuló intézményrendszer és társa­dalmi viszonyok ellen irá­nyulnak A büntető törvényköny­vet módosító törvényjavas­lat fontosabb rendelkezé­seit ismertetve a miniszter többek között kifejtette: A politikai bűncselekmé­nyek közül az elmúlt idő­szakban a legtöbb kritikát az izgatás törvényi szabá­lyozása váltotta ki. Ennek oka az, hogy az izgatás bűn- cselekménye a legszorosabb összefüggésben van a szó­lás- és véleménynyilvánítás szabadságával; az élesedő politikai küzdelmek részt­vevői jórészt a rendelkezé­sek miatt érzik magukat fe­nyegetett helyzetben. A büntetőeljárási törvényt módosító törvényjavaslat rendelkezéseiből Kulcsár Kálmán a következőket emelte ki: A törvényjavaslat az elő­zetes letartóztatás elrendelé­sét a büntetőeljárásnak a vádirat benyújtása előtti — tehát nyomozási és ügyészi — szakaszában is a bíróság jogkörébe utalja. Nem változnak az előze­tes letartóztatás elrendelésé­nek az 1987. évi módosítás­sal meghatározott feltételei, és fennmarad az a szabály, hogy a vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes le­tartóztatás egy hónapig tart. Lehetőséget kell adni azonban az előzetes letar­tóztatás meghosszabbításá­ra. Három hónap elteltével, legfeljebb két alkalommal a megyei bíróság jogosult az előzetes letartóztatás meg­hosszabbítására, ezt követő­en pedig csak a Legfelsőbb Bíróslág hosszabbíthatja meg az előzetes letartózta­tást. Az előzetes letartóztatás új szabályozása az őrizetre vonatkozó rendelkezések mó­dosítását is szükségessé te­szi. Az őrizet a gyanúsított megfosztása a személyi sza­badságtól, amelynek elren­delésére a nyomozó hatóság, például a rendőrség is jo­gosult. A leghosszabb tarta­ma jelenleg 72 óra, ezt a törvényjavaslat 5 napra emeli. Ez a bíróság határo­zatának a megalapozottságát szolgálja. Jelentősen szélesednek a terhelt és a védő eljárási jogai. A büntetőeljárási tör­vényt módosító jogszabály hatályba lépését a törvény- javaslat — a büntető tör­vénykönyv módosításától eltérően — nem a kihirde­tés napján, hanem 1990. március 1-jóben határozza meg. A miniszter végezetül a katonai büntetőjog és bün­tetőeljárás hatályáról szólt az expozéban. Végezetül Kulcsár Kálmán a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság ülésén fel­merült javaslatok megfon­tolását ajánlotta. Eszerint a rendőri szolgálat követel­ményrendszere, a szigorú alá- és fölérendeltségi vi­szonyok különösen a karha­talmi feladatok ellátásánál — valóban indokolhatják, hogy a testület hivatásos ál­lományú tagját büntetőjogi értelemben katonának te­kintsük, aki — mint ilyen — katonai bűncselekmény tettese is lehet. A néphadse­reg és a határőrség tagjai által a szolgálattal összefüg­gésben megvalósított közön­séges bűncselekmény kato­nai bírósági elbírálását gyakorlati okok, különösen az eljárás mielőbbi befeje­zéséhez fűződő érdekek in­dokolhatják. Kereszti Csaba a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság előadója alapvetően egyetértett a módosítás koncepciójával, a politikai érdekegyeztető tárgyaláso­kon született megállapodá­sokkal is. A bizottsági előadó szólt arról, hogy a bizottság tá­mogatja Südi Bertalan mó­dosító indítványát, amely­ben a képviselő javasolja: amennyiben a bíróság a magyar állampolgárt — bűncselekmény vagy bi­zonyítottság hiányában. — az ellene emelt vádak alól jogerősen felmentett, a bí­róság az érintett kérésére az általa megjelölt hazai saj­tótermékben az ügy lénye­gét érintő tájékoztató köz­leményt hozhasson nyilvá­nosságra. Tóth Istvánná (Bács Kis­kun m., 11 vk.) így szóba hozta a szemé­lyes szabadság előzetes kor­látozása során igénybe vehető jogorvoslás formális vonásait. Vitatta a házkuta­tási engedély nélküli úgyne­vezett helyiségellenőrzés jogszerűségét, ez utóbbi a képviselő szerint felér egy tényleges házkutatással, a hatóság ilyenkor még nem tudja biztosan, történt-e bűncselekmény vagy sem. Dr. Südi Bertalan (Bács Kiskun m., 12. vk.) szerint a katonai büntetőeljárás jelenlegi gyakorlata teljes­séggel bevált, jól szol­gálja a fegyveres erők és testületek alaprendeltetésé­nek teljesítését. Südi Bertalan felszólalá­sával fejeződött be az Or­szággyűlés szeptemberi ülés­szakának első munkanapja, amelyen Szűrös Mátyás, Fo­dor István és Horváth Lajos felváltva elnökölt. Az ülésszak szerdán a bün­tető törvénykönyv, illetőleg a büntetőeljárási törvény módosításáról s_zóló törvény- javaslatok együttes vitájá­val folytatódik. A gép nem hazudik? Hosszú, forró nyár után. kezdődik a forduló, fontos fordulót?), talán... sürgős dolgom lévén, csak azért kapcsoltam be a tévét dél­előtt tízkor, nehogy lema­radjak arról, mit többen jó­soltak : valami lesz már az első napon. Nézem, hallga­tom'. semmi vészjósló jel, gondolataim hullámhosszán átváltok a sürgős meló frek­venciájára. Félautomata vágyók, mint az a titokzatos mosógép, szinte magamtól kapcsoló­dom1 vissza, mihelyt tudat­alatti felvevőkészülékem ri­aszt: valami újdonság van az ország házában. Az el­nök közli, hogy nagy örö­mükre elkészült a szavazó­gép, ezután nem kell annyit bosszankodni — legalább — a száimlálgatással. Nosza, próbáljuk ki! Nehéz próbatétel, nem vi­tás. El tudják-e találni a honatyák a gombot vagy sem? Az elnök tisztelettel kéri, hogy nyomják — és nyomják is. Azt ugyan nem rágta szájba, mit kell nyom­ni, de a tunyaságtól csekély mértékben eltérő szellemi megerőltetéssel kikövetkez­tethető: az igen gombját, ímert most nem fontos kér­désről van szó, csupán a je­lenlétről. Feszült csend, mindenki a modern csodaszer képernyő­jére figyel. Azon nemsokára meg is jelenik a felirat: „Határozatképtelen ülés”. .^Derültség a teremben” — szólt az elnök, ha valaki nem vette volna észre. Az újraszavazás után kiderült: a létszám rendben, csak össze-vissza nyomogathatták a gombokat. Vagy tud vala­mit a. gép, amit első csik- landozásra, jó előre közölni akart? Jó lenne, ha nem ezt jelezte volna . . . (há-há) Király Zoltán bejelentette egy ellenzéki parlamenti csoport megalakulását A kölcsönös bizalomerösítés jegyében A megyei tanács és az ellenzéki pártok vezetőinek megbeszélése Immár második alkalommal ültek a tárgyalóasztal­hoz hétfőn, az esti órákban a megyei tanács és az ellen­zéki pártok, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazda Párt vezető képviselői. Az egyeztető megbeszélésen olyan kölcsönös érdeklődésre számot tartó témák kerültek szóba, mint a Munkásőrség megyei parancsnokának tá­jékoztatója a testület életéről, vagy az MDF szolnoki szervezete programjából a megyei és városi tanácsnak javasolt témák megvalósításának helyzete. Ezen kívül szót váltottak az országgyűlési és tanácstagi választá­sokkal összefüggő időszerű kérdésekről, és a Szolnokon, a Technika Házában létrehozandó közéleti klub szerve­zésének lehetőségeiről is. Hogy a bizalomerősítés és az álláspontok kölcsönös tisztázása érdekében meny­nyire fontosak az ilyen ta­lálkozások, azt a mostani több órás megbeszélés konst­ruktív légköre is igazolta. Valamennyi jelenlévő egyet­értett abban, hogy rendsze­ressé kell tenni a hasonló megbeszéléseket, mert az ál­lami szervek és a politikai pártok érdeke azonos abban, hogy közösen kell kimun­kálni az ország és a megye helyzetének jobbítását szol­gáló együttműködés új for­máit. A napirendek tárgyalása előtt dr. Mizsei Béla, az FKP Országos Politikai Bi­zottságának tagja szóvá tet­te: a megyét járva azt ta­pasztalta, hogy egyes peda­gógusok még mindig nem megfelelő szellemben oktat­ják az 1956-os magyar for­radalom megítélését és ese­ményeit. Különösen sérel­mezte az egyik osz­tályfőnök kijelentését, hogy „ami ma zajlik, csak futótűz”. Az FKP nem kívánja, hogy az isko­lákban direkt politizálással terheljék a fiatalokat, nem akarja ellenőrizni az órá­kat, de azt nyomatékosan követeli, hogy a történelmet hitelesen tanítsák. Kérte a megyei tanács elnökét, Mohácsi Ottót, hogy tegyen lépéseket a korrigálás érde­kében. F'eiyettlséhez támo- gatólag csatlakoztak az el­lenzéki pártok képviselői is. A megyei tanács vezetői ígéretet tettek arra, hogy is­mételten felhívják az isko­lák figyelmét az indokolt korrekciókra. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az ok­tatás tartalmáért elsősorban az igazgatók a felelősek. Nehezíti a helyzetet, hogy az új, hiteles tankönyvek még nem állnak a pedagógusok rendelkezésére. Szabó Sándornak, a Mun­kásőrség megyei parancsno­kának tájékoztatójából meg­tudhatták a jelenlévők, hogy az elmúlt év végétől jelen­tős változtatások történtek a testületben. Megszűnt az MSZMP-től való függés, ok­tóber végéig kiköltöznek a pártszékházakból, önálló, politikai pártoktól mentes szervezetté váltak, s az es­küt az alkotmányra teszik. Ebben az évben ötvenen je­lentkeztek munkásőri szol­gálatra, s várhatóan ennyi­en szerelnek le az év végén. Az állomány több mint het­ven százaléka munkás, há­romnegyedük tagja az MSZMP-nek, az átlagélet- koruk 42 év. Érdekes jel­lemző, hogy az utóbbi idő­ben nőtt a szolgálatot vál­laló nők érdeklődése. Alapvető feladatuk válto­zatlanul a népgazdasági vagy hadi szempontból ki­emelkedő objektumok őrzé­se, a közrend védelmében és az elemi károk elhárításá­ban való részvétel. A fel­készítésre évi 20 munkaidőn túli órát fordíthatnak, s az állományt terven felül igénybe venni — az égyik kérdező szerint „bevetni” — csak a Megyei Honvédelmi Bizottság elnökének vagy az országos parancsnoknak a Minisztertanáccsal történt egyeztetést követő döntése alapján lehet. A fegyvereket gondos őrizet alatt, bizton­ságos központi helyen tárol­ják, s azok csak rendkívüli esetben (pl. pénzkísérői, bűnüldözési feladatok) ad­hatók ki. Titkos feladataik nincsenek. A Munkásőrség új fela­datkörének kialakításában a kormány tárcaközi bizott­sága dolgozi. A cél — mint azt a pártok is helyeselték — az. hogy az átszervezés ne formális legyen, hanem célszerű és az ország érde­keinek megfelelő; s a testü­let tevékenysége váljék tár­sadalmilag ellenőrizhetővé. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg a megyei parancsnok, hogy örömmel venné, ha az ellenzéki pártok képviselői ellátogatnának a legköze­lebbi gyakorlatra, illetve a hamarosan tartandó egy- séggyűésekre. A pártok el- fogdták a rendezvényekre szóló meghívást. A Munkásőrség megítélé­se körüli vitákról szólva az MDF képviselői hangsú­lyozták: táplálják a félre­értéseket a testület megala­kulása körüli tisztázatlan viszonyok (pl. 1957-ben kik­ből verbuválódott); a szél­sőséges csoportok fenyege­tőző kijelentései és a nyil- vánosfeiág előtt) tisztázatlan vagyonátmentési akciók. A számos érdeklődő kér­désre és megjegyzésre rea­gálva a megyei parancsnok kifejtette: mindenben a Mi­nisztertanács alá rendelt, nyitott, az ország védelmi erőinek természetes részét képező pártatlan testületté szeretnének válni, nem kí­vánnak politikai, pártszer­vezeteket létrehozni a sze­mélyi állomány körében; a szélsőséges társaságok kije­lentéseitől elhatárolják ma­gukat, s a Munkásőrségen belüli szigorú rend és fe­gyelem garancia arra, hogy az állampolgárokra, a bé­kés átmenetre veszélyes spontán „öngerjesztő” akci­ók ne történhessenek. Bálint Ferenc Szolnok vá­rosi tanácselnök az MDF Szolnoki^: Szervezete prog­ramjában szereplő javasla­tok tanácsi fogadtatásáról tartott tájékoztatót. Ennek kapcsán többek között szó esett a város költségvetési tervének nyilvános megvi­tatásáról (a pártok megkap­ják a költségvetési beszá­molót) ; a megüresedő ta­nácsi lakások hasznosításá­ról, melyben társadalmi bi­zottság dönt; Szolnok utca­neveinek felülvizsgálatára alakult közös bizottság mű­ködéséről; a Kossuth téri Munkásmozgalmi emlékmű helyére Kossu th-szobor ál­lításáról (erre pályázatot ír ki a tanács, s kikéri a la­kosság véleményét is); a nagyberuházások helyzeté­ről történő részletes tájé­koztatásról (az új Tisza-híd építéséről pl. hat részletes sajtóközlemény jelent meg) és az 1956-os emlékmű fel­állításának sürgető voltáról, amelyet a megyei és a vá­rosi tanács megértéssel fo­gadott. L. Gy. Békés „válópert”, korrekt vágyónelosztást (Folytatás az 1. oldalról) zasodtak”. Annál is inkább, mert a Héki Állami Gazda­ság közéjük ékelődő, 2000 hektáros kerülete miatt so­hasem volt közös határuk a Petőfi Tsz-szel. Az egyesült szövetkezet elnöke, Csömör, Béla arról biztosította jelenlevőket, hogy a veztőség, ha a köz­gyűlés úgy dönt, semmi akadályt nem gördít a ve- zsenyiek és a tiszajenőiek kiválása, illetve a két szö­vetkezet szétválása elé, at­tól függően, hogyan hatá­roz a közösség. Arra kérte a két község téesztagjait, ne általánosítsanak az időn­ként őket ért munkahelyi atrocitásokból, mert azok nem Petőfi Tsz kollektívá­jának, hanem esetleg egyes tagjainak vagy vezetőinek egyéni akciói, amelyekért a vezetőség természetesen fe­lelősségre vonja őket. Fel­hívta az elnök a figyelmet airra, hogy a vagyonértéke­lés, a vagyonclosztás, s az önállósulás lebonyolítása semmiképpen nem mehet a jövő évet megalapozó, idő­szerű munkák rovásra. A jelenlevő téesztagok nem tartottak panasznapot, a véleményük szerint erőlte­tett egyesülés óta eltelt idő­szak felemlegetése helyett a jövőjükkel foglalkoztak. Részletes információt kér­tek és hallgattak meg fi­gyelmesen a Teszöv jelenlé­vő képviselőitől a ki- vagy" szétválás jogi, valamint a mindenki számára előnyös, egyik közős gazdaság létét, biztonságos gazdálkodását sem veszélyeztető vagyon- elosztás lehetőségeiről. Mi­után hallgatták, hogy mind­ez milyen sok munkával jár, hét tagú végleges szer­vező bizottságot választot­tak. Újszerű volt, hogy az utóbbihoz inem kellett jelö­lő bizottságot létrehozni, dolgoztatni. A széksorokból jelentkeztek sorra a szövet­kezeti tagok, ajánlva a fele­lősségteljes feladok ellá­tására munkatársaikat, munkahelyi vezetőiket. S miután teendőjük akad bő­ven az év hátralévő hónap­jaiban, az egyesült szövet­kezet elnöke felajánlotta: arra biztatja a vezetőséget biztosítson napi két óra munkaidő kedvezményt a tiszajenői és vezsenyi tagok­ból alakult, valamint az ok­tóber elejei vezetőségi ülé­sen a tószegi és a tiszavár- konyi tagok képviseletére is megalakítandó társadalmi bizottságoknak. T. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom