Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-23 / 226. szám
2 AÉPiAP 1989. SZEPTEMBER 23. A testület célja n szerkesztőség „nagykorúsítása” Beszélgetés Zelenyánszki Andrással, a megyei pártbizottság első titkárával a Néplapra vonatkozó döntésről Olvasóink tapasztalhatták, hogy szeptember 22-étől megváltozott a Szolnok Megyei Néplap fejléce; az MSZMP megyei lapja megjelölés helyére politikai napilap megfogalmazás került. Látszólag egyszerű módosítás tartalmáról, hátteréről, a megyei pb döntéséről kérdeztük Zelenyánszki Andrást, a megyei pártbizottság első titkárát. Az olvasók nemcsak a fejlécmódosítást vehették észre, hanem a megyei pártbizottság tegnap nyilvánosságra hozott közleményéből megtudhatták azt is, hogy „más alapokra került” a testület és a szerkesztőség viszonya. Mi áll a döntés hátterében? — Hónapok óta a politikai egyeztető tárgyalások egyik napirendje a politikai nyilvánosság kérdése. Így volt ez Szolnok megyében is. Miként az várható volt, a vitatott kérdéskör leszűkült a megyei napilap helyzetére. Fontos megjegyezni, hogy egyetlen napilapról van szó, egyfajta nyilvánosságról van szó, s mindennek középpontjában az olvasó érdeke található. Érthető hát, miért került mindez az érdeklődés fókuszába. Ha elfogadjuk a többpártrendsze- res politikai rendszert, akkor kézenfekvő felismerés: változtatni kell a tájékoztatás intézményén, tehát a párt nem tarthatja fenn a tájékoztatás monopóliumát a megyében. Több elméleti variáció kínálkozott a monopólium megszüntetésére. Egyik volt, hogy úgymond daraboljuk fel a lapot, néhány oldalt — hetente vagy naponta, vagy valamilyen technikával — kapjanak az ellenzéki szervezetek. Ez úgy gondolom egyrészt az olvasó szempontjából nem lett volna szerencsés, másrészt az újságírás szakmai szempontjából sem. A másik volt az, amit a megyei pártbizottság elfogadott azzal, hogy messzemenően megbízik a szerkesztőség kollektívájában és elfogadja azt. hogy igazán ők tudják eldönteni: az olvasó a megyében igazán mire kíváncsi? — Milyen érvek és ellenérvek csaptak össze ezen a tanácskozáson? Érdemes talán kibontani azt a kérdést: lemondott-e az MSZMP a megyei lapjáról? — Nyilván a döntés nagyon sok emberben kérdőjeI— Lesz-e pártirányitás? S milyen lesz a pártirányitás, ha egyáltalán erről beszélhetünk? —* Szerettném hangsúlyozni, hogy a szerkesztőséget önálló politikai műhelynek tekintjük. Azt is hangsúlyozom mindemellett, hogy a Lapkiadó Vállalat igazgatóját, akihez a főszerkesztővel kapcsolatos munkáltatói jogok kerültek, továbbra is a megyei pártbizottság nevezi ki illetve menti fei tisztségéből. Azt gondolom, valóban rosszul érezhették magukat a szerkesztőségben dolgozók, amikor korábban telefonokkal, egyéb módon befolyásolták a lapot, s az információkat szinte az MSZMP közleményeként tárták a nyilvánosság elé. Ehhez képest valóban, ahogyan az egyik fölszólaló fogalmazta, a szerkesztőség nagy- korúsításáról van szó. Számomra nagyon fontos mondat hangzott el, amikor így szólt az egyik pb-tag, hogy nem csupán az az MSZMP- politika, amit a párt vezetői vagy tisztségviselői mondanak, hanem többek között az is — s miért nem hisszük el — amit az újságírók. Hiszen ha visszanézünk az elmúlt évekre a tisztségviselők s a testületek igen-igen tévedtek jó néhány dologban. A kollektíva egyetértése a főszerkesztő kinevezéséről és felmentéséről, biztosíték a rendszerben. Az MSZMP már nem akar di- rektirányítást, nem akar irányítani, s természetesen ugyanezt várja el más pártoktól. Bízok abban, hogy minden fél önálló politikai műhelynek fogja tekinteni a Szjerkesztőség kollektíváját. A jelenlegi lapelőfizetőknek csak egy hányada az MSZMP-tag. Az újságot, az egyetlen napilapot többségében nem a pártok tagjai fizetik elő, hanem a politikában, a megye életében eligazodni, tájékozódni akaró olvasók. — Feltehető a kérdés, nem tart az MSZMP attól, hogy nem kerül be a lapba a más pártok, /társadalmi szervezetek mellett? — Versenyhelyzetet fogadunk el. Ha azt akarja az MSZMP, hogy tájékoztatást adjanak tevékenységéről, akkor annak olyannak, vagyis közérdekűnek kell lennie. Legyen szó rendezvényekről, legyen szó állásfoglalásokról, a párt bármilyen tevékenységéről. Három műszakban gyártják a Béres-cseppek et Tolnán. A televízióban nemrég bemutatott „Az utolsó szó jogán” című film után óriásira nőtt a kereslet a Béres-cseppek iránt. A Her- bária tolnai Üzemében — az országban egyed ül itt gyártják ezt a szert — az eddigi egy műszak helyett a kereslet kielégítésére három műszakot kellett szervezni. Jelenleg naponta 12 ezer üveg Béres-csepp kerül ki az üzemből, de úgy tűnik ez korántsem elég a kereslet kielégítésére {MTI-fotó; Gottwald Károly) A Minisztertanács ülése Befejeződött a Mindszenthy-ügy felülvizsgálata (Folytatás az 1. oldalról) Világkiállítás előkészítésének munkálatait. Az ismert gazdasági nehézségek ellenére a kormány határozottan támogatja a kiállítás megrendezését. Egyben utasította a kormánybiztost, hogy gyorsítsa meg az előkészületek szervezési munkálatait. A kormány a kiállítással kapcsolatos javaslatot előreláthatóan novemberben terjeszti a parlament elé. A kormány megvizsgálta az uránbányászat felhagyásával összefüggő feladatokat. Intézkedett a leállítás káros környezeti következményeinek elhárításáról, a felszabaduló munkaerő foglalkoztatásának, illetve szociális problémáinak megoldásáról. A kormány előterjesztést fogadott el a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről. A Minisztertanács rendeletet hozott az állami szervek zászló- és címerhasználatáról. A kormány elfogadta az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedések hátrányos következményeinek rendezéséről szóló határozatot és rendeletet. A Minisztertanács felkérte az igazságügyminisztert, hogy az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslatot terjessze be az Országgyűlés szeptemberi ülésszakára. A kormány Tétényi Pált, az OMFB elnökét, az Országos Atomenergia Bizottság elnökét saját kérésére, más munkakörbe kerülése miatt, érdemei elismerése mellett tisztségeiből felmentette. • * • Még javában tartott a kormány kétnapos, maratoni tanácskozása, amikor péntek délután Bajnok Zsolt ideiglenes szóvivő megkezdte szokásos sajtókonferenciáját a Parlamentben. Elsőként a legfőbb ügyész bejelentéséről tájékoztatta az újságírókat. Befejeződött — egyebek között Paskai László bíboros prímás kezdeményezése nyomán — egyes egyházi vezetők, köztük Mindszenty József, illetve Grősz József és társai elleni büntetőeljárások iratainak tanulmányozása. Az ezzel kapcsolatos végleges állásfoglalást hátráltatja, hogy az iratok nem állnak hiánytalanul a hatóság rendelkezésére. Azonban így is kétséget kizáróan megállapítható, hogy ezek az ügyek akkoriban nem csupán a valós tényék felderítését, hanem eszközként politikai célokat is szolgáltak. Az eljárások során a beismerő vallomásokat általában fizikai erőszak és pszichikai kényszer alkalmazásával csikarták ki a gyanúsítottakból. A büntetőeljárás és anyagi jog szabályait sorozatosan és súlyosan megsértették. A vádiratok és a bírósági határozatok szövegezéséhez párt- és állami vezetők adtak közvetlen, írásos iránymutatást. A kormány egy rövid előterjesztés alapján megtárgyalta az állami szervek címer- és zászlóhasználatát. Ennek lényege: állami épületeket legfeljebb állami jelképek, azaz a népköztársaság zászlaja és címere díszítheti. Kivétel ez alól a helyi jelképek használata. Volt egy műhely, ahol gyógyítottak (Folytatás az 1. oldalról) hogy az autonómia irányában kívánunk elmozdulni. — Az jön elődje dr. Csé- pányi Attila — aki még főigazgató főorvosnak titulál- iatta magát — még mindig vívja harcát g Munkaügyi Bíróságon. Ha /nyer, és visz- szahelyezik jogaiba, két igazgató lesz? — Ez nem rám tartozik. Ennek megoldása kinevezőm dolga, aki nem más, mint a Szolnok Megyei Tanács V B. egészségügyi osztályának vezetője. Mindenesetre július 7-én. a kórház osztályvezetői kara szótöbbséggel úgy döntött, hogy a jövőben nem kíván függetlenített igazgatót, akit pályázat alapján keresnek elő, hanem fiát a saját kebeléből választ ki valakit. Méghozzá a rotáció elve alapján, ami négy évet jelent. Akit nem választanak újjá, nem lesz bukott ember, , hiszen nem búcsúzik el az osztályától. Én a patológiai osztályt vezetem, ám igazgatóként sem mondok búcsút a márványasztalnak. Megválasztottak, megbízásom nincs, ebben a kérdésben a kinevezőmnek a minisztériummal kell egyeztetni. talán az év végén lesz esedékes a hivatalos kinevezésem. — Hallhatnánk valamit az ars poétikájáról? — Nagy a mi kórházunk, túlzottan nagy. Az integrált intézetünkben az ország egészségügyi dolgozóinak egy százaléka, több mint háromezer egészségügyi dolgozik, s az ezzel járó hatalom egyetlen ember kezében összpontosult. Alighanem a kórházunkban mégfordult betegek el tudják dönteni, jó volt-e ez így? A koncentrált hatalom természetesen lehetőséget adott a szubjektív megítélés összes konzekvenciájának megvalósítására, dehát ennek megítélése nem az én dolgom. Az viszont már igen, hogy a túlméretezett kórház-műhelyben egyre kevesebb idő és figyelem jutott a beteg emberre. Ilyenkor mi történik? Előtérbe kerül a „vegyi” gyógyítás: a tabletta hivatott pótolni az önhibáján kívül távollevő orvost, és akkor az emberi törődést még nem is említettem. — Ezek után már mondani sem kell, hogy ön a humán |kórházra a betegközpontú gyógyítóintézményre esküszik. — Ügy van! Szent meggyőződésem, hogy szét kell szedni ezt a mammut inéziményt. Aztán az embert kell a középpontba helyezni: foglalkozni kell a beszéd-, magatartáskultúrával, szociális nővércsoportot kell szervezni és igen, együtt kell működni a karitatív feladatokra felesküdött egyházi emberekkel. Ami pedig a vezetés metodikáját is illeti? Az legyen kollektív, testületi. Sokan nem értették, mit takar ez a kifejezés: interperszonál training. Nos, hát azt, hogy egymással harcban, vívódások közepette szülessenek meg az egységes vélemények. Ugyanígy megérdemel egy szómagyarázatot ez a kifejezés: rectificatio. Ezalatt én azt értem, hogy ha hibáztam, azt elismerem, kijavítom és semmiképp nem azt a gyakorlatot követem, hogy elkenem a felelősséget — Ebben a demokráciában kik fogják irányítani a kórházat? — Természetesen az igazgató — és nem főigazgató- főorvos — semmiképp nem kívánja elhárítani a személyes felelősséget, ami a vezetéssel jár, ám az igazgatói tanács tíz főből fog állni, és ebben többek között helyet kap a másodfőorvosi kar képviselője is, áki nem kevesebb, mint 60 szakembert képvisel. Aztán persze lassan elindulunk az önállóság megvalósítása felé. A Il-es számú kórházunk, az egykori Tüdőkórház szinte teljesen elvesztette függetlenségét, és valójában amolyan ..melléküzemágként” kötődik hozzánk. Az a véleményem: kapjanak szabad kezet ők is, mások is. Hogy nem a teljes függetlenséget ajánlom, ennek csak az az oka, hogy az egészségügyi berendezkedésünk olyan, amilyen: egyszóval nem teszi . ezt lehetővé. De az olló rajta van azon a köteléken, ami jiozzánk kapcsolja őket, s ígérhetem: az első adandó alkalommal elvágjuk. — Mi lesz a sorsa az új felállásban a rendelőintézetnek? > — A közismert nevén SZTK-nak titulált intézmény szakmai partnere a kórház szakambulancia egysége lesz. Az ellátás itt is messzemenően a beteget fogja szolgálni. Nem elképzel- hetetlep az ilyen felírás majd az ajtókon, hogy „fejfájás”, „klimax”, „végbélfájdalom”, vagy egyszerűen csak az; „fájdalom”. A diagnózisból ugyanis mindössze ennyi tartozik a betegre, a többi már a mi dolgunk — És miként funkcionál majd a nagykórház, a mai értelemben vett I-es számú kórház? — Megmarad a kerítésen bélül: természetesen ez a kerítés nem jelent berlini falat, de azt igen, hogy a szétforgácsolt, extenzív állapotból az intenzív gyógyító munka veszi majd ott is kezdetét. Véleményem szerint ez ott is feltétele az olyan nagyon áhított szakmai színvonal emelésének. A „Heté- nyi” kórház lesz a városban — és orvos a kórházban. Hogy mindehhez mit kérek? Mindössze a „száznapos nászút” lehetőségét; annyi időt, amennyi az USA-ban a hivatalba lépő elnököt megilleti. — Végül egy személyes kérdés: ön a Hazafias Népfront megyei elnöke. Megnövekedett felelősségével és munkájával miként tudja a jövőben összeegyeztetni ezt a megbízatást? — Lassan számot kell vetnem azzal, hogy az ember energiája véges, így leülünk majd a Hazafias Népfront illetékeseivel és megbeszéljük: hogyan tovább? — Megválasztásához gratulálunk, munkájához sok sikert kívánunk! Palágyi Béla leket fog támasztani. Számítunk a párttagság egy részének elmarasztaló véleményére, akiknek nyilván az lesz a véleménye, az MSZMP megint hátrál, megint visz- szalépett. Azt kellene megérteni, hogy nem a lap tulajdonjogáról mondtunk le, hanem az MSZMP korábban használt jogairól, a mono- ipóliumriól. Mitől MSZMP- lap egyáltalán a Néplap? A vitáiból egyértelműen kiderült, nem attól, hogy rajta van a fejlécén e megjelölés, hanem attól, hogy elhisszük azt, hogy a szerkesztőségben dolgozó párttagok és párton ksvüliek is, olyan politikai töltettel írnak, amely az MSZMP reformszárnyának felfogásával egybeesik. Feltételezzük, hogy ezek az újságírók tájékoztattak a napi politika eseményeiről, és arról reálisan írnak. Szakmai műhelyükben önállóbban dolgoznak, mint azt ahogy eddig tették. A másik oldal: úgy gondolom, bizalmat kell, hogy keltsen az ellenzéki pártokban ez a lépés, mármint az, hogy komolyan gondoljuk a többpártrendszerben való együttműködést. Az MSZMP-nek lesz napilapja a megyében, amely nem a Néplap, hanem a Népszabadság. — Tudomásom szerint megfogalmazódott a vitában, hogy legyen „baloldali” megjelölés a fejlécen. — Független politikai napilapról beszélni szerintem is, de ez a vitában is szóba került, fából vaskarika. Elhangzott: a baloldali jelzőt is alaposan át kell gondolni, hiszen elég nehéz a párt jelenlegi állapotát illetően ennek konkrét tartamát meghatározni. Hagyományoson ennek a párt bolsevik típusú szárnyát értjük, de nem ilyen tartalmú lapra gondoltunk, ezért úgy döntött a pártbizottság, helyesebb egyszerűen politikai napilapként fémjelezni. Amikor tisztázódik a baloldali jelző, s ennek tartalma, akkor szerintem nem biztos, hogy nem lenne helyes erre visz- szatérni. mert a társadalomnak is fontos, hogy a baloldali erők összefogjanak akár a békés átmenet, akár a társadalom különböző területein fellelhető problémák megoldása érdekében, hiszen nyilvánvaló az MSZMP-n kívül is lesznek baloldali erők. ezekkel a szövetség .pártunknak is érdeke.