Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-23 / 226. szám

POLITIKAI NAPILAP XL. évf. 226. sz. 1989. szeptember 23., szombat Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütör­töki és pénteki ülésén meg­vitatta az alkotmány módo­sításáról, a pártok működé­séről és gazdálkodásáról, az Alkotmánybíróságról, az or­szággyűlési képviselőik vá­lasztásáról szóló törvényja­vaslatokat és úgy döntött, hogy az Országgyűlés elé terjeszti azokat. A kormány előterjeszté­seket hallgatott meg az 1989. évi gazdasági folyama­tokról, a gazdaságpolitika 1990—92. évi programjának irányelveiről, a gazdasági mechanizmus jövő évi vál­tozásának előkészítéséről, az 1990 évi árpolitikai és jegy­banki irányelvekről, a támo­gatásleépítési kormány­program feladatairól, a jövő évi állami költségvetés ki­dolgozásának irányelveiről. A kormány áttekintette az élelmiszertermelés ár- és pénzügyi szabályozásának módosítását, a tanácsi­pénzügyi szabályozás re­formját és a társadalmi szervezetek állami támoga­tási rendszerét. A Minisz­tertanács javasolja az ille­tékről szóló törvény módo­sítását.- A kormány jelentést hall­gatott meg a nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és nem­zetközi jogi. gazdasági, öko­lógiai, műszaki következmé­nyéket feltáró vizsgálatok­ról. A Minisztertanács átte­kintette a Budapest—Bécs ‘(Folytatás a 2. oldalon)" Harminckét ország a vásáron Hagyobb teret kapnak a magánkezdeményezések Kilencvenedszer nyitott a BNV Harminckét ország és Taj­van 1700 kiállítójának rész­vételével pénteken a kőbá­nyai vásárvárosban megnyílt a 90. Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakkiállítása. Az ünnepélyes megnyitón Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes mondott be­szédet. Hangsúlyozta: a mos­tani vásár olyan tükör, amely mutatja a magyar gazdaságban bekövetkezett változásokat. A BNV-n is látható a mind határozot­tabban körvonalazódó piac, a vállalkozó szellem és a magánkezdeményezés meg­jelenése. A magyar kormány olyan reformprogramot kíván meg­valósítani, amely 2—3 év alatt kiépíti a fejlett orszá­gok jóléti társadalmának és piacgazdaságának alapintéz­ményeit. Ez várhatóan hoz­zájárul a pazarlás megszün­tetéséhez, a szűkös erőfor­rásokkal történő ésszerű gazdálkodásihoz. Nem a tu­lajdont, nem a magánva- gyont kell korlátozni — fej­tette ki a miniszterelnök­helyettes —. hanem annak társadalmilag káros hatá­sát. Az elkövetkezendő 2—3 évben sokasodnak a tulaj­donformák, szabad teret kapnak a magánkezdemé­nyezések, várhatóan a kül­földi tőke az eddiginél na­gyobb arányban vesz részt a magyar gazdaság fejlesztésé­ben. Medgyessy Péter szólt ar­ról, hogy a kereskedelmi kapcsolatokat a szocialista országokkal is a konverti­bilis elszámolás alapjaira kívánjuk helyezni. A kelet­európai katonai szerződéshez való tartozás nem jelenthet sem gazdasági elzárkózást, sem politikai uniformizáló- dást. Az eredményekről szólva elmondta: tartósan javul a konvertibilis áruforgalom egyenlege; most már máso­dik éve 500—600 millió dol­lár többlet valószínűsíthető. S mindezt nem kicsinyes im­porttakarékossági intézkedé­sekkel, hanem bővülő ex­porttal és javuló külpiaci versenyképességgel érte el a népgazdaság. Bejelentette, hogy a liberalizált módon importálható termékek ará­nya jövőre eléri a 60 szá­zalékot, 1991-re pedig vár­hatóan 80 százalékra emel­kedik. Az exportteljesítmények növekedését nagyrészt a kis- és középüzemek adják. Ug­rásszerűen gyarapszik az új vállalkozások száma: az év első felében több mint 1700 új cég, többségében kft. és részvénytársaság alakult. Már érezteti hatását a ve­gyesvállalati szabályok libe­ralizálása is. Magyarorszá­gon alapított vegyesvállala­tot például: a Montedison, a Schlumberger, a Generali. Emellett tárgyalások foly­nak oliyain világcégekkel is, mint az Opel Művek és a General Electric. Ahhoz azonban, hogy a gazdaság­iban a kívánatos fejlődés mi­hamarább bekövetkezzék, szükséges az úgynevezett a „24-ek” a világ fejlett or­szágainak — bátorító támo­gatása, ami garanciát és ösztönzést jelent a külföldi magántőke magyarországi befektetői számára. A kor­mányzat számít arra, hogy lényegesen enyhülnek azok a hátrányos megkülönbözte­tések, amelyek a magyar ex­portőröket érik a nyugati országok piacain. Reformjaink ma már visz- szafordíthatatlanok — mon­dotta a miniszterelnök-he­lyettes. A gazdaságpolitikai intézkedések hatására belát­ható közelségbe kerüLtünk a forint-valuta korlátozott konvertibilitásához is. Medgyessy Péter végeze­tül bejelentette: olyan pri­vatizációs törvényjavaslat készül, ami világossá teszi a tulajdoni viszonyokat és biztosítja az állami vagyon védelmét a társadalmi ér­dekkel összhangban. A kor­mányzat egyidejűleg csök­kenti a bürokratikus túl­szabályozást. Az ünnepélyes megnyitó után a vásár vendégei kör­sétát tettek a BNV-n. A 90. Budapesti Nemzetközi Vásáron szűkebb pátriánk Szolnok megye vállalatai, ipari szö­vetkezetei is nagy számban képviseltetik mag ukat. Az ipari szövetkezetek által kiállított termékek közül az idei vásáron a legnagyobb sikert a Szolnoki Bőr- és Textilipari Szövet­kezet utazótáska kollekciója aratta, ezzel BNV -díjat kapott. Képünkön a díjazott termékek és tervezője Kecskeméti Andrea látható. Rész letes vásári beszámolónkat a hétfői lapban olvashatják MNB hitelkonstrukció Rz export­képességért A Magyar Nemzeti Bank a konvertibilis export ösz­tönzésére új hitelkonstrukci­ót hirdetett meg. Az új tí­pusú hitelezés lehetővé te­szi, hogy már a szállítást megelőzően, a termelés fá­zisában kedvezményes köl­csönökhöz jussanak a gaz­dálkodók. A kereskedelmi bankokon keresztül — a konvertibilis export növelése érdekében — a vállalkozók azokra az exportügyletekre kaphatnak kedvezményes kamatozású hitelt, amelyek bankári biz­tosítékkal (akkreditívvel, bankgaranciával vagy ke­zességgel) fedezették. A vál­lalkozók az MNB devizafor­galmi főosztálya vagy más, arra felhatalmazott bank ál­tal minősített bankári bizto­sítékot képező okmányok birtokában fordulhatnak hi­telkérelemmel a kereskedel­mi bankokhoz. Az általuk folyósított kölcsönt a, Ma­gyar Nemzeti Bank refinan­szírozza. Ennek mértéke: legfeljebb a bankári biztosí­tékon feltüntetett, az ex­portszerződésben rögzített vételár 80 százaléka. Megyei Érdekegyeztető Fórum ismét a nyilvánosságrói, ismét a Néplapról Tegnap este a megyei politikai érdekegyeztető fórum megbeszélésének középpontjában a Szol­nok Megyei Néplap füg­getlenségének kérdése állt. Az ott elhangzot­takról szóló tudósításun­kat és Zelenyánszki Andrással, a megyei pártbizottság első tit­kárával ebben a témá­ban készült interjút a 2. és a 3. odalon közöljük. Először választottak így kórházigazgatót Beszélgetés dr. Krasznai Gézával, a megyei kórház megválasztott igazgatójával Csütörtökön délután a Szolnok Megyei Kórházigaz­gatót választott. A másodfő­orvosi 'kar, a nem orvos fő­osztályvezetők, osztályveze­tők — egyszóval a legilleté- kesöbbek — évülték össze, hogy eldöntsék, a három pá­lyázó közül ki lesz a legal­kalmasabb a kórházigazgatói posztra. Dr. Kun Ákos, cím­zetes egyetemi docens, a Véradó Szolgálat vezető fő­orvosa, dr. Pintér Sándor címzetes egyetemi tanár, kandidátus, főorvos és dr. Krasznai Géza címzetes egyetemi docens, kandidá­tus, főorvos között kellett választani a jelenlevőknek. A legtöbb szavazatot — a minősített többséget — dr. Krasznai Géza szerezte meg. Vele beszélgettünk ebből az alkalomból. (Cikkünk a 2. oldalon.) — A választás módja nem volt jáfejezetten hagyomá­nyos. , — Ügy van, ha jól tudom, Magyarországon először vá­lasztottak így igazgatót egy kórházban. De egyébként van hagyománya ennek a rendszernek, az egyeteme­ken ugyanígy választják a rektorokat, és ezen még Rá­kosi Mátyás sem tudott vál­toztatni. Nem akarjuk má­solni semmiképp az egyete­mi metódust, ám azt min­denképp jelezni szeretnénk, (Folytatás a 2. oldalon) Bush—Baker—Sevardnadze Szükség van a rendszeres csúcstalálkozókra — Mindkét részről derű­látó hangot ütöttek meg a felsőszintű szovjet—amerikai tárgyalások kezdetén. George Bush amerikai elnök csütör­tökön másfélórás tanácsko­záson fogadta Eduard Se­vardnadze szovjet külügymi­nisztert. Utána a két fél úgy nyilatkozatit:! (haljpdást vár­nak a fegyverzetkorlátozás­ban és ki fogják tűzni a csúcstalálkozó megközelítő időpontját. A fehér házi tárgyalások után mind Eduard Sevard­nadze szovjet, mind James Baker amerikai külügymi­niszter elmondotta, hogy Mi­hail Gorbacsovnak George Bush elnökhöz intézett leve­le állt előtérben. A hosszú, sok technikai részletet is tartalmazó, igen komoly le­vél kedvező válasz az ame­rikai elnök júniusi levelére — közölte James Baker, rá­mutatva: míg a szovjet ál­láspont bizonyos fegyver- korlátozási kérdésekben nem módosult, másokban igen. A részletes javaslatok minden­képpen igen gondos tanul­mányozást igényelnek. Amerikai részről nincs új a héten jelzett javaslathoz képest, vagyis, hogy immár nem ellenzik a mozgatha­tó indítóállású rakéták be­vonását a START-tárgyalá- sokba — mondta. A két mi­niszter egybehangzóan kö­zölte, hogy hétvégi tanács­kozásukon meg fognak álla­podni Bush és Gorbacsov ta­lálkozójának vázlatos idő­pontjában. A csúcs az Egye­sült Államokban esedékes, és utalása szerint a követ­kező hat hónapban sorra ke­rülhet. A jelek szerint Wa­shington elfogadta a szovjet álláspontot, hogy a rendsze­res csúcstalálkozókra akkor is szükség van, ha azokat nem kísérik fontos megálla­podások. Agrokertrade Rt. növéuyvédőszerek beszerzésére Ráfordítás nélkül nincs termelés A tavalyinál többet forgalmazott az Agroker A mezőgazdasági termelés egyre tölhbe kerül, ezt jelzik a téeszek vásárlásai, a ter­melési eszközökre, kemiká­liákra fordított összegeik nagysága, szemben a bevé­teleikkel. Ez — már ahol érvényesíteni lehet — meg­jelenik egy-agy termék árá­ban is, de legtöbbször a fe­lemás piaci körülmények miatt az üzemeknek kell ki­gazdálkodniuk. A következő év biztonságos termelésé­hez újra vásárolni kell és ez gyűrűződik, halmozódik tovább. A pénz és hitelhi­ány már jó ideje megfontol­tabbá tette a gazdaságok ve­zetőit a sokszor ésszerű, de inkább kényszer szülte ta­karékosság érezhető min­denütt. Az Agroker adatai szerint az idén szeptember 10-ig mintegy 2 milliárd forint értékben vásároltak a válla­lattól a mezőgazdasági üze­mek, míg tavaly alig 1,7 milliárdért. A növekedésnek csak egy része származik ár­emelkedésből, mennyiség­ben is többet vásároltak a gazdaságok. A különböző termékfajtákat nézve: mező- gazdasági gépekből 370 mil­lió, alkatrészekből 295 mil­lió forintot árultak. Bár mindkét . tétel a korábbi évihez képest növekedett, az utóbbi jelentősebb mérték­ben, ami a jövőre nézve ag­gasztó. Az elöregedett gépek javítására egyre többet kell költeni, ugyanakkor a ter­melés biztonsága csökken, egy-egy mezőgazdasági munkát hosszabb idő alatt lehet elvégezni. Az agroké­miai üzletrész bevétele meg­haladta az egymilliárd fo­rintot. ezen belül műtrágyá­ra a tavalyinál többet, 480 millió, növényvédőszerre 530 millió forintot adtak ki a mezőgazdasági üzemek. Stiegler Károly igazgató tájékoztatott arról is, hogy július elsejével tizennégy Agroker vállalat, egy ter­melési rendszer és a Buda­pest Bank Rt. 300 millió fo­rintos alaptőkével megala­pította az Agrokertrade Részvénytársaságot Fő terü­lete az import liberalizáció következtében külföldről könnyebben behozható ag­rokémiai termékek közül a növényvédőszerek beszerzé­se lesz. Ügy tetszik ebben a formában biztonságosabban, határidőre, jobb minőség­ben, és ami talán a leglé­nyegesebb, olcsóbban tudják majd beszerezni ezeket a termékeket a bel- illetve külföldi gyártóktól, forgal­mazóktól. Távlati terveikben szerepel a külföldi működő tőke bevonása is. A vállalat igazgatója sze­rint november, december fo­lyamán az év eleji javítá­sokhoz szükséges beérkező alkatrészeket kiszállítják az üzemekbe, hogy ez ne aka­dályozhassa a téli munká­kat. Ugyanakkor már más­fél hónapja „szervezik” a következő évet. felmérik az igényeket, küldik szét a megrendeléseket, töltik fel a készleteket, hogy az idei év­hez hasonlóan jövőre se le­gyen fennakadás az általuk forgalmazott termékek ellá­tásában, a mezőgazdasági üzemek kiszolgálásában, mr am gyójy^^ttcüi

Next

/
Oldalképek
Tartalom