Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-18 / 221. szám

J^ÉPLAP 1989. SZEPTEMBER 18. A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló ülése Véleményt mondtak a kongresszusi dokumentumokról (Folytatás az 1. oldalról) 'hogy a Demokratikus Ma­gyarországért Mozgalom — amely nem új versenytárs­ként jelentkezik a politika színterén — nemzeti egysé­gért, közmegegyezésért ki­ált, s a diktatórikus szocia­lizmusból, egy államszocia- dista berendezkedésből a de­mokratikus jogállamba’, al­kotmányos viszonyokra va­ló áttérést tűzte célul. A DMM nem fog perlekedni a pártokkal — mondotta —, nem kívánja Kérdéssé tenni Szerepüket, funkciójukat, új Tal'lalásaiikat a nemzet, az dfszág megújításáért. Va la­tra mást akar. Tartalmat ad- lá — ha teheti, éppen a nép­ijei összefogva — annak a szándéknak, hogy az is je­len lehessen ebben a politi­kai átalakulásiban, aki ma még nem tudja eldönteni, hogy pártokhoz csatlakoz­zon-e. A demokratikus átalaku­lás békés úton példátlan a magyar történelemben, de Kelet-Közép-Európa törté­nelmében is. Ezért ez a moz­galom — elismerve más kez­Az MSZDP egy párt le­gyen egy névvel, egységes tagsággal, közösen választott vezetéssel, főtitkárral, egy helyre összpontosuló pénz­ügyi irányítással — olvas­ható azon irányelvek között, amelyeket a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vi­déki szervezeteinek országos értekezletén szombaton Sze­geden a vasutas művelődési házban a résztvevők jóvá­hagytak. Szerepelt továbbá az egység megteremtésére vonatkozó irányelvekben az is, hogy a vidéki szervezetek rendelkezzenek bizonyos ön­állósággal politikai arcula­tuk, gazdálkodási szabályaik kialakításában. Vezető csak demokratikusan választott, tiszta erkölcsű ember lehet. Az MSZDP legfontosabb fel­adata pedig jelenleg a párt építése, az egység kialakítá­sa, határozott programok megfogalmazása. Az egység irányelveinek vitájában több hozzászóló Vasárnap a késő esti órák­ban hosszadalmas jelölési és választási procedúrát köve­tően megválasztotta vezető szerveit és tisztségviselőit, valamint elfogadta új alap­szabályát és etikai kódexét a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének közgyűlé­se. Baló György, akit a jelen­lévő küldöttek túlnyomó többsége szeretett volna to­vábbra is megnyerni az el­nöki tisztségre, nem vállal­ta a jelölést ötszöri felszó­lításra sem. Elmondta töb­bek között, 'hogy mivel új munkát vállal az MTV 2 igazgatójaként, ezért etikai­lag támadható és összeegyez­tethetetlen lépésnek tartaná, ha továbbra is a MUOSZ el­nökeként tevékenykedne. Az elnöki tisztség ellátásá­ra három javaslat került fel a jelölőlistára: Eötvös Pál, Róbert László és Szántó Pé­ter. A jelenlévő 193 küldött közül 106-an Róbert Lászlót választották meg a MUOSZ elnökének. A főtitkári funkció betöl- tése? a legjobbnak vélt jelölt deményezések jelentőségét — mindenekelőtt új dimen­ziójával kívánja megkülön­böztetni magát a társadalom­ban. Cselekvési lehetőséget kíván teremteni a ma még hallgató népnek, hiszen egy lesütött szemmel járó társa­dalomnál veszedelmesebb dolog nincs a békés átmenet­ben. A mozgalom elhatárolja magát attól a szociális de- magógiátóli, amely megfeled­kezik arról, hogy nem éz a kormányzat, nem ez a re­zsim hozta a válságot az or­szágra emelte ki. Ennek a kormányzatnak és parla­mentnek egyvalami jutott osztályrészül: görnyedni az elődök öröksége alatt é& a nép bizalmáért kapaszkodni, s kitartani addig, amíg ki­kristályosodott politikai in­tézmények lesznek hazánk­ban. Pozsgay Imre végezetül arról szólt, hogy a DMM el­határolja magát mindenek­előtt azoktól, akik a vissza­rendeződést akarják, ám azoktól is, akik az elmúlt korszak értékeiből csupán a élesen bírálta a párt egyes fővárosi vezetőinek maga­tartását. Egyben megkérdő­jelezték ezen személyek ve­zetővé választását, s firtat­ták: kinek a megbízásából kerültek az adott posztra. Az értekezleten elfogadták az MSZDP helyzetéről szóló állásfoglalást. Ez kimondja: minden tagtárs önzetlen, ha­tékony munkájára szükség van ahhoz, hogy újra életre keljen a párt. Leszögezi az állásfoglalás azt is, hogy szocdem sajtó nélkül az MSZDP nem képes politizál­ni. A párt a választási küz­delemben győzni akar, de a valóság talaján kíván ma­radni. Az értekezlet résztvevői véleményezték Király Zoltán országgyűlési képviselő köz- társasági elnöki posztra je­lölését. A 30 vidéki szajvazó közül 25-en egyetértettek a jelöléssel, négyen tartózkod­tak, egy személy pedig elle­tősen terjengős vita bonta­kozott Ikii,. Végül dr. Szegő Tamás, Nagy József, Ben- csik Gábor és Moldován Ta­más közül választhattak a küldöttek. Mivel az első for­dulóban egyik jelölt sem kapta meg a szükséges sza­vazatok számát, így némi tedhnikai vita után második fordulóra is sor került.j Eb­ben a második menetben 98 szavazattal Bencsik Gábort a Nők Lapja munkatársát választatták meg főtitkár­nak. A személyi javaslatok fe­lett folytatott diskurzus kö­zepette mintegy másodlagos momentumként fogadták el az újságíró szövetség új alapszabályát és etikai kó­dexét. Rólbert László, a MUOSZ új elnöke rövid, a szervezet jövőjére vonatkozó beszédé­ben kijelentette: kötelessé­günk, hogy a hatalommal szót értsünk és megmutas­suk: a magyar újságírók nem olyan rosszak, mint ez a közgyűlés, pártérdekük szerinti értéket tudják felfedezni. Az alakuló ülést távirat­ban üdvözölte Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. Németh Miklós miniszterelnök leve­let küldött az alakuló köz­gyűlés résztvevőinek. Valamennyi felszólaló hangjában érezhető volt az aggodalom, de egyúttal re­ménykedve szóltak a demok­ratikus Magyarország meg­teremtésének békés lehetősé­géről. Ahogy Sántha Ferenc író fogalmazott: vérsldozat nélkül kell végigmenni a szakadék szélén. A Magyar Demokrata Fórum egyik tag­ja keményen bírálta az El­lenzéki Kerekasztalt, mert az meg akarja fosztani a népet attól a lehetőségétől, hogy közvetlen módon vá­lassza meg a köztársasági el­nököt. A nagygyűlés résztvevőd ezt követően mega lakuknak nyilvánították a Demokrati­kus Magyarországért Moz­galmat, s elfogadták az ala­pító nyilatkozatot, valamint az ideiglenes működési sza­bályzatot. A mozgalom ide­iglenes elnökévé közfelkiál­tással Pozsigay Imrét válasz­tották meg. nezte. A 11 fővárosi szociál­demokrata közül hatan egyetértettek a jelöléssel öten pedig ellenezték. Délután munkásgyűléssel folytatódott a rendezvény. Király Zoltán programbe­szédében kijelentette: ebben az országban tízezres méretű személycserékre van szük­ség a vezetők körében ah­hoz, hogy valódi demokrácia valósulhasson meg. A köztársasági elnöki posztról szólva kifej telje: a magyar demokrácia alappil­lére a hatalommegosztás. Abban korábban mindenki egyetértett, hogy erre az in­tézményre szükség van, ám amikor személyek neve ke­rült szóba, az ellenzék egyes körei azt a nézetet képvisel­ték, hogy ne a nép válasszon köztársasági elnököt, hanem az új parlament. Ha mint esetleges jelöltként kell szól­nia, akkor számára elvileg mindegy, hogy a nép vagy az új parlament választ. NDK-menekültek Szovjet vélemény a magyar lépésről A magyar kormány kikér­te a Szovjetunió véleményét, mielőtt megnyitotta a határt az NDK-menekültek előtt — és nem talált ellenvetésre. Ezt jelentette vasárnap a The Washington Post. A lapnak Oslóban, a Nemzet­közi Stratégiai Tanulmányok Intézetének ülésén vezető nyugati forrásokból szerzett értesülései szerint a történ­tekről előzetesen tájékoz­tatást kapott az amerikai kormány is. Az idézett nyugati szak­értők úgy tudják, hogy Né­meth Miklós miniszterelnök augusztus 25-én, az NSZK- Iban tett látogatásakor közöl­te Helmut Kohl kancellár­ral: a magyar kormány szu­verén döntést hozott az NDK-menekültek kérdésé­ben „és a Szovjetunió nem mondott nemet rá”. Magyar részről kérték, ke­zeljék a kérdést bizalmasan, amíg megkísérlik az NDK kormányával nyilvános vita nélkül elfogadtatni a döntést írja az amerikai lap. — Né­meth Miklós kérte a nyugat­német felet is: hasson oda, hogy az NDK részéről nyu­godtan reagáljanak. (Folytatás az 1. oldalról) gyelme véges. Néhány túl­zottam 'hosszúra sikerült vé­lemény ezért nem tudott ér­deklődést kelteni, Kiderült az is, hogy a pártmozgalom egyik 'legnagyobb gondja, hogy a használatos politikai fogalmak egy részének tar- italma tisztázatlan, vagy ki­ürült, illetve lejáratódott. Sokan nem tudnak pL, mit kezdeni a szocializmus, a de­mokratikus szocializmus, a közösségi társadalom stb., fogalmával — ez a doku­mentumok megértését, ér­telmezését is gátolja. A tisz­tázatlanságok ellenére Is nyilvánvaló volt: a pb tag­jai, a küldöttek alaposan ímegismerlkedtek a terveze­tekkel. A kongresszusi dokumen­tumok véleményezése előtt lváncsilc Imre, a megyei pártbizottság titkára mon­dott rövid szóbeli bevezetőt. Elsősorban arról beszólt, ho- igyan -fogadta a párttagság a dokumentumokat. Tájékoz­tatója szerint a tervezetek iránt nagy volt a tagság vá­rakozása, de megvitatásaik során még korántsem volt ilyen mértékű az aktivitás. A vélemények megegyeznek abban, -hogy a kongresszus mérföldkő 'lesz a mozgalom életében — sokan mégis ki­várnak. A Történelmi utunk tanulságai című tervezet leg­vitatottabb pontja 1956 meg­ítélése volt. A program- nyilatkozatot pedig nyelveze­te miatt többen nem értették meg kellően. Egyesek pedig így fogalmaztak: „álom és öhajigyű j temény '. A napirend vitájában 'ti­zenegyen vettek részt. A felszólalásokat végighall­gatva: vita a szó igazi ér­telmében nem volt, a mon­danivalókat az egymás mel- lattiség jellemezte. Két fel­szólaló célzott a párttagság nem lebecsülendő részének közömbösségére a doku­mentumok és a kongresszus iránt. Egyikük markánsan is megfogalmazta ezzel kapcso- ilatos aggályait: „Meg kell újra találni a tagságot! Az MSZMP nem kommunikál az átlagemberekkel. A program nem igyekszik megnyerni a párt tagjait” — jelentette ki. A felszólalók többsége a Történelmi utunk tanulságai című tervezetet kiérleltebb­nek -tartja, mint a program­nyilatkozatot. Hiányolták vi­szont, hogy a történelmi té­nyek számbavétele mellett hiányoznak az igazi követ­keztetések, -tanulságok. Mi az a demokratikus szo­cializmus mint cél? — tet­ték fel a kérdést. Célnak in­kább a jóléti államnak ikel- 'lene lennie — mondták. A jövő pártja túl sok jelzőt felvállal — ezt a véleményt is többen megfogalmazták. Elhangzott: néppárt helyett legyen Inkább „nyitott” a párt! Egyesek szemében a programnyilatkozat nem ad elég garanciát a visszaren­deződés ellen. Szóba jöttek a káderkérdések, is. „Olyan mechanizmust kell kialakí­tani, amely fájdalommente­sen megszabadít az alkal­matlan vezetőktől” — fogal­mazódott meg. A vitában felszólalt Ko­vács Jenő is. — A kongresz- szus tétje egy politikai gya­korlat által megrongált esz­me és párt tekintélyének visszaszerzése — kezdte fel­szólalását a Központi Bizott­ság titkára. Az MSZMP ügy­intéző, kormányzó párt volt, és sokszor úgy gondolta, ne­ki mindent szabad. Az em­berek egy időben — amikor jól mentek a dolgok — nem is emeltek hagos kifogást el­lene. Azt hittük, a hallgatás az egész politika elfogadáséit jelenti — mondotta Kovács Jenő. A továbbiakban a párt sí irányairól beszélt a KB titkára. — Szervezetünknek meg kell változnia — hang­súlyozta. Le kell szokni ar­ról, hogy mindenben megkü­lönböztetjük magunkat má­soktól. Alapvető értékek te­kintetéiben a lehető legna­gyobb nemzeti egyetértésnek kell lennie, máskülönben ál­landósulnak. az egzisztenciá­lis félelmek. — A szooializmus mellé tett 'demokratikus kifejezés­nek van értelme, értéke — fejtegette a továbbiakban. Ez fejezi ki azt a leszámolást egy korábbi gondolkodás ­móddal, ami az Igazságossá­got a szabadság korlátozá­sával kívánta biztosítanál Ha eb'ben megtörténik a for­dulat — hangsúlyozta —, a stabilitás alapkövét tesszük le, tekintélyünk nő az em­berek, a pántok szemében. Kovács Jenő igazat adott azoknák a felszólalóknak, akik a kongresszusi doku­mentumok közérthetőségét hiányolták. — Világosan kell beszél­ni-, különben nem értenek meg bennünket — fogalmaz­ta meg. Olyan fogalmakról is lehet 'közérthetően beszél­ni, mint a szocializmus, a tulajdonviszonyok, a szoci­alista politika. A párt neve körül elhangzottakkal kap­csolatban megjegyezte: a név másodlagos. Olyan poli­tikát kell folytatni a párt­nak, amely a munkások ér­dékeit is képviseli. Az MSZMP-nek azt kell felvál­lal ma; hogy a munkaválla­lók pártja akar lenni — fe­jezte be felszólalását Kovács Jenő. A második napirendi pont keretében Hajdú László, a megyei etikai és fellebbvite- iii bizottság vezetője adott tájékoztatást a bizottság mű­ködési elveiről. Tájékoztató­ja szerint az önállóan tevé­kenykedő bizottság arra hí­vatott, hogy hozzájáruljon a párttagság erkölcsi, fegyelmi helyzetének, a párt tömeg- kapcsolatának erősítéséhez. Szükség szerint ülésezik és a hozzá érkezett ügyekben hatvan, napon belül határoz. Üléseik nem nyilvánosak. Az alsóbb szintű bizottságokat nem irányítja, önálló fegyel­mi eljárást csak indokolt esetben folytat a megyei pártbizottság felkérésére, egyébként csak fellebbezés­sel foglalkozik. Hajdú Lász­ló elmondta azt is, hogy a bizottság -megtartotta alaku­ló ülését. Első döntésük: ja­vasolják, -hogy vallásosság miatt éimairasztalt párttagok fegyelmi ügyét az illetékes pártszervek vizsgálják félül. A testület az év elején kezdeményezett, nemrégiben befejezett NEB-vizsgálat eredményéről is részletes tájékoztatást kapott. Hajdú László közölte a bizottság ál­láspontját: mivel az ismere­teken túl újább adatók nem merülték fel; az érvényes pártfegyelmi büntetések fe­lülvizsgálata nem indokolt. A pártbizottság közel más- félórás vita után nyilatko­zatba foglalta álláspontját a Kérdésiben. A megyei pártbizottság vé­gezetül egyéb aktuális té­mákat tárgyait meg. Zárt ülésen foglalkozott a Politi­kai Érdekegyeztető Fórum lapunkkal 'kapcsolatos felve­tésével. Megbízta a megyei pártbizottság vezetőit a KB- val való konzultációkra és ügy döntött, hogy a kérdést a héten szeptember 16-án — még a pénteki újabb egyez­tető fórum előtt — soron kí­vüli ülésen külön megtár­gyalja. — BI — Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának állásfoglalása a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság által lefolytatott vizsgálattal kapcsolatban 1. A megyei pártbizottság az 1989. szeptember 16-ii ülé. sén tájékoztatót hallgatott meg a testület által kezde­ményezett és a népi ellen­őrzés által lefolytatott vizs­gálat megállapításairól. Ezek a sajtó útján a köz­vélemény előtt már ismer­tek. ,A megyei pártbizottság a népi ellenőrzés megállapí­tásait és a megyei etikai és fellebbviteli bizottság ál­láspontját tudomásul vette. Ezzel a megyei pártbizott­ság által kezdeményezett eljárást 'befejezettnek te­kinti. 2. A testület a hatályos pártfegyelmi büntetés mel­lett elítéli a vizsgálat so­rán elmarasztalt személyek magatartását. Kijelenti: a jövőben olyan politikai légkör meg­teremtésére törekszik, amely a hasonló esetek kia­lakulását megakadályozza. 3. A megyei pártbizott­ság az ügy tanulságai kap­csán szorgalmazza, hogy az állami szervek és gazdál­kodó szervezetek a ilalkás- és -telefcgazdálkod'ás során a legnagyobb társadalmi nyilvánosságot biztosítsák. A megyei pártbizottság javasolja a Központi Bi­zottságnak annak bevezeté­sét, hogy az MSZMP-tiszt- ségviselők vagyoni helyze­tének alakulása választóik számára megismerhető le­gyen. Szolnok, 1989. szeptem­ber 16. MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága Szociáldemokraták országos értekezlete Szegeden MUOSZ-közgyíílés Értsünk szót a hatalommal kiválasztása körül meglehe­jövőlbeni kívánatos cselekvé­Hajdú László, -az etikai és fellebbviteli bizottság elnöke tá­jékoztatóját tartja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom