Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-14 / 218. szám
2 Néplap 1989. SZEPTEMBER 14. Állásfoglalás-tervezet a szövetkezeti mozgalomról Új elgondolások kellenek a KGST- és az EGK-kapcsolatokról A szövetkezetek gazdaságitársadalmi életünk jelentős tényezői. A szövetkezeti tagok és alkalmazottak az aktív keresőik 20 százalékát képviselik, s a nemzeti jövedelem mintegy 25 százalékát állítják elő. Az MSZMP nagyra értékeli tevékenységüket, jövőbeni szerepüket pedig kiemelt fontosságúinak ítéili meg. A szövetkezeteket alkalmas formának tekinti a vállalkozás és a közösségi, társadalmi célok egybekapcsolására ,ezért gazdasági-politikai stratégiájában természetes szövetségesének tartja, partneri viszony kialakítására törekszik velük. 1. A szövetkezetek az elmúlt négy évtizedben sokat fejlődtek és megerősödtek. Jelentős a szerepük a mezőgazdaságban, az iparban, az építőiparban, a kereskedelemiben, a szolgáltatásokban, a lakásgazdálkodásban, valamint a betétgyűjtés és a hitelezés területén. A magyar szövetkezeti mozgalom — amely bizonyította megújulási és életképességét — megfelelően tudott gondoskodni tagsága életkörülményeinek javításáról, és jó bázisa volt a közéletiség gyakorlásának, a népi értelmiség, a vezető egyéniségek kinevel ésének. A túlcentralizált 'politikai és gazdasági modell kötöttségei azonban akadályozták a szövetkezeti elvek maradéktalan érvényesülését, az öntevékenység, az autonómia és a szövetkezeti demokrácia működését. A párt- szervezetek gyakran beavatkoztak a szövetkezetek belső ügyeibe, ami sértette az önkormányzatot. 2. Az MSZMP — a múlt tanúlságait is figyelembe véve — a jövőben olyan társadalmi -gazdasági háttér megteremtését szorgalmazza, amely biztosítja a szövetkezés szabadságát, és esélyegyenlőséget ad az állami vállalatokkal, a társas- és egyéni vállalkozásokkal folyó versenyben. Támogatjuk a szövetkezetek megújulási törekvéseit, a szövetkezeti mozgalom másfél évszázados — a szocialista törekvéseknek is megfelelő jól bevált elveinek, értékeinek megtartását. Különösen fontos ezek közül a szövetkezés szabadsága, az önkéntesség, az autonómia és a demokrácia. Emellett fontosnak tartjuk a tagság igényeihez igazodó forimagazdaságot, a személyes és vagyoni közreműködést, a szolidaritást, a mozgalmi jelleget és a kölcsönös segítségnyújtást. Mindezek törvényes garantálására helyeseljük egy új szövetkezeti törvény kimunkálását. 3. Támogatjuk, hogy a szövetkezetek megújulásuk során őrizzék meg az elmúlt években megteremtett értékeiket. Fontos ugyanakkor, hogy tagságuk öntevékenységére, érdekeltségére alapozva gyorsan alkalmazkodjanak a piac és a gazdaságpolitikai modellváltás sokoldalú követelményeihez. Jó lehetőséget látunk arra, hogy a szövetkezeti imozgalom a gazdaság szerves részeként továbbfejlődjön, és segítse nemzetközi felzárkózásunkat. A szövetkezeteket olyan független állampolgári közösségeknek tekintjük, amelyek gazdasági-társadalmi céljaikat önszerveződés útján valósítják meg. Támogatjuk a demokrácia kibontakoztatását, az önigazgatás kiteljesedését, az adózott jövedelem feletti szabad rendelkezést. A szövetkezetei minden külső beavatkozástól mentesen a tagok akaratából demokratikusan választott testületék és vezetők irányítsák, ellenőrizzék. Az állami szervek tekintsék partnernék a szövetkezeteket és azok érdekképviseletét, tevékenységük csák a törvényességi előírások betartásának ellenőrzésére terjedjen ki. A bürokratikus, adminisztratív korlátokat mielőbb bontsák le, a versenyt és az önállóságot akadályozó beavatkozásokat pedig szüntessék meg. 4. Olyan vegyestulajdonú gazdaság kialakítása a célunk, amelyben a szövetkezeti tulajdoninak kiemelkedő szerepe lesz, mivel ez a tulajdonforma jó lehetőségeket teremt a gazdasági és szociális célok elérésére. A szövetkezetek tulajdoni viszonyainak olyan átalakítását ajánljuk, amely egyaránt segíti a közös tulajdon és a tagok személyes tulajdonrészének gyarapodását, erősíti a gazda! kötődést. A földvagycnnak, mint mással nem pótolható természeti erőforrásnak; különleges szerepe van. Az a célszerű, ha a földet az műveli, aki a leghatékonyabban tudja hasznosítani. A szövetkezeti földtulajdont elismerjük, és támogatjuk a tagi tulaj donban lévő rész törvényi megerősítését, a íöldjáradék igazságos rendezését és a szövetkezetből kilépő tag földkiadási jogosultságát. 5. Helyeseljük a szövetkezetek és a tagok érdekeinek képviseletére, védelmére alakult területi és országos érdekképviseletek megújítását. Indokoltnak tartjuk, hogy az érdekérvényesítés intézményrendszerében a szövetkezeti érdekképviseletek kapják meg a súlyuknak megfelelő helyet. A szövetkezetek maguk döntsék el, hogy milyen képviseleteknek akarnak tagjai lenni. Ezek feladatát, felépítését, és működ'ését is magük határozzák meg. A szövetkezetek megújulásukban számíthatnak az MSZMP támogatására, a közösség érdekeit szolgáló észszerű kezdeményezéseik felkarolására. Az MSZMP megújuló gyakorlatában megbecsült szövetségesnek tekinti a szövetkezeteket. Parlamenti képviseletében fontos helyet kíván biztosítani a szövetkezetekben dolgozó 'tagjainak, s ezzél egyben a szövetkezeti érdekeknek is. A Központi Bizottság felkéri a pártnak a szövetkezetekben dolgozó tagjait, hogy tevékenyen vegyenek részt a szövetkezeti mozgalom megújításában. Kezdeményezi, hogy az MSZMP szövetkezeti céljainak markáns képviseletére alakuljon a párton belül szövetkezeti tagozat. Közlemény a Kongresszusi Mandátumvizsgáló Bizottság üléséről A Mandátumvizsgáló Bizottság 1989. szeptember 12- én ülést tartott. Áttekintette a küldöttválasztás eddigi folyamatát, melynek során a választásra jogosult közösségek eddig mintegy 1100 küldöttet választották meg. A már mandátummal rendelkező küldöttek 84 százaléka ötven év alatti, nagyobb részük 1971 után lett a párt tagja, 88 százalékuk először vjesz írásit pártéittekezletenj vagy pártkongresszuson. A küldöttek itöbb mint háromnegyede szellemi foglalkozású, viszonylag alacsony a fi- izilkai dolgozók és a közvetlen termelésirányítók _ aránya. Nagyon kevés közöttük a harminc év alatti fiatal (3 százalék) és a nő (7 százalék) . A kongresszusi küldöttek több mint 80 százaléka tölt be választott párt- tisztséget (alapszer vezet ben 23 százalék, üzemi és intézményi pártszerviben 33 százalék, területi párttestület- iben 33 százalék, megyei testületben 8 százalék, a Központi Bizottságban 3 százalék), de csak 16 százalék látja el főállásban. Szakapparátusban dolgozó pártalkai- mazott mindössze 6 van a küldöttek között. A Mandátumvizsgáló Bizottság megállapította, hogy a 'küldöttválasztást a .párttagság különböző megoldások és eljárások keretében, a helyi körülményeket figyelembe véve bonyolította le, tekintettel a választásiban érintettek demokratikus igényeire is. A küldöttválasztás gazdag tapasztalatok öisszegyűj tését ttette lehetővé, elősegítve ezzel a párt új választási szabályzatának elkészítését is. A Bizottság szabálytalannak minősítette a Főt nagyközség és a helyi Vörösmarty MGTSZ pártszervezeteiben a küldöttválasztás során lefolytatott szavazást és elrendelte annak megismétlését. Az új szavazást a Pest Megyei Mandátumvizsgáló Bizottság ellenőrzésével 1989. szeptember 23-áig kell lebonyolítani. Megszűnt az MSZMP Országházi Bizottsága Megszüntette tevékenységét az MSZMP Országházi Bizottsága. A szervezet az Országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács hivatalaiban működött. Döntésükkor figyelembe vették az MSZMP szervezeti életének korszerűsítésével kapcsolatos javaslatokat és a pártt örvényt előkészítő megbeszéléseket, Ha Kért adunk - életet adunk A Központi Bizottság felhívása A magyar közvéleményt nyugtalanítja, hogy az áldozatkész önkéntes véradók száma csökken az országban. A balesetet szenvedettek, a súlyos műtétre kerülők, a gyógyulásukhoz, életben maradásukhoz állandó vérkészítmény-adásra szoruló honfitársaink megmentése emberi kötelesség. Az MSZMP Központi Bizottsága azzal a felhívással fordul valamennyi területi, munkahelyi pártbizottsághoz, a párt tagjaihoz, hogy a helyi vértranszfúziós állomások és a Magyar Vöröskereszt szervezésében adjanak vért a rászorulóknak. Nemzetközi sajtótájékoztató a Központi Bizottság üléséről Az MSZMP Központi Bizottságának másfél napos ülését követően nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak a KB szék- házában. Major László szóvivő elöljáróban elmondta, hogy élénk vita kísérte a testület munkáját: 49-en fűztek észrevételt a napirenden szereplő témákhoz. A háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról kialakított álláspont szerint a társadalom demokratizálódása megköveteli, hogy a legfontosabb törvényjavaslatokban mielőbb megegyezésre kell jutni. Az októberi kongresszus dokumentumairól a testület úgy vélekedett, hogy azokat ki kell egészíteni a tagsági véleményekkel, javaslatokkal. A magyar gazdaság helyzete, a gazdaságfejlesztési politika töob mint egy évtizedes gyakorlata világossá tette, hogy ezen a területen új stratégia kialakítására van szükség — szögezte le Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára a gazdaságpolitikai témájú dokumentumok vitájáról adott tájékoztatójában. Elmondta, hogy ezek elgondolásokat tartalmaznak arra vonatkozóan: KGST-kapcsolatainkban, az EGK-hoz, az EFTA-hoz való viszony kialakításában, amerikai, távol-keleti relációban milyen gazdaságpolitika követése célszerű, s ha a világ- gazdaság haladó folyamataiba kívánunk a jövőben bekapcsolódni, a gazdaságon belül milyen lépésekre van szükség a tervezés, az irányítás, az oktatás, a képzés, a belső gazdasági intézményrendszer átalakításában. E kérdésekben a testület úgy határozott, hogy elképzeléseit megküldi a kongresszus küldötteinek, s a fórum alakítja ki a végleges álláspontot. A KB megvitatta az 1989- es év tapasztalatait, s megismerkedett az 1990—92-es esztendőkre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésekkel. Iványi Pál utalt arra, hogy a kormányzati szervekben hosszabb idő óta folyik a tervező munka, s a tervek körvonalai kialakulóban vannak. A jelenlegi helyzetben azonban nem lehet erre vonatkozóan érdemi gazdaságpolitikai döntést hozni. Napirenden van az új magyar—szovjet együttműködési forma kialakítása, s várhatóan a hónap végén ölt végleges formát; az IMF- fel folytatott szakértői megbeszélések eredményének függvénye, hogy milyen megállapodást lehet kötni a közeljövőre. Az eddigi szakmai vitákon kialakult vélemény szerint erőteljes teljesítménykényszert tartalmazó, s Szociális biztosítékot garantáló gazdaságpolitikai vonalvezetésre van szükség. A testület úgy határozott, hogy tájékoztatja a kongresszust a tapasztalatokról, a gazdaságpolitikai elképzelésekről, s várhatóan novemberre kialakítják az MSZMP gazdaságpolitikai stratégiáját. Kovács Jenő, a KB szerveflczél György visszahívása Aczél György országgyűlési képviselő visszahívását kezdeményező aláírások íveit a Magyar Demokrata Fórum megbízottai átadták a pécsi választási elnökség vezetőjének. A Pécs 1. számú választókerületben 18—19 ezer választójoggal rendelkező állampolgár él, zömükben bányászok és ipari munkások, s közülük 3366 személy írta alá a visszahívási indítványt; ez a törvényesen előírt tíz százaléknak csaknem kétszerese. A választási elnökség rövid időn belül hitelesíti az "aláírásokat, azt követően kérni fogja az illetékes testülettől a szavazás kiírását. zeti kérdésekben illetékes titkára közölte, hogy a testület megvitatta az új alapszabályt, amelyről majd a kongresszus dönt. Utalt arra, hogy a testület tagjai megismerkedtek a reformkorok országos tanácskozásán készített alapszabálytervezettel is, és ezt ugyancsak eljuttatják a küldöttekhez. A továbbiakban elmondta, hogy a dokumentum új módon fogalmazza meg egy modern politikai párt működési elveit, lényeges változtatásokat irányoz elő a párttagság egyéni és kollektív jogait illetően. A változások között említette a különböző sziutű vezető testületek megválasztásának módját, azok egymáshoz való viszonyát. Az alapszabály céljáról úgy nyilatkozott, hogy egy többpártrendszerben működő, annak feltételeihez alkalmazkodni képes pártnak a belső működési rendjét kívánja kialakítani. A kongresszus ügyrendjéről és a választási szabályzatról a küldöttek döntenek. Ami a kongresszusi választásokkal kapcsolatos új eljárási szabályokat illeti, mind a jelölés, mind a választás módjára javaslatot tesz a KB. Eszerint valamennyi posztra jelöltnek kell tekinteni azt, aki a küldöttek 25 százalékának a támogatását megszerezte. Az új párttestületek, az új elnökség megválasztásánál listás szavazást javasol a testület. Az újságírók első kérdése nem a .szorosan vett napirenddel összefüggésben, hanem az NSZK-ba távozott NDK-állampolgárokkal kapcsolatban hangzott el. A válasz így hangzott: a KB tájékoztatót hallgatott meg a menekültkérdésről, annak megoldásáról. Ezt a testület jóváhagyólag tudomásul vette. Az eddigi ismeretek szerint az NDK részéről semmilyen, a gazdasági kapcsolatokat érintő lépésre nem került sor. A további kérdésekre adott válaszokból kitűnt: eddig 22 KB-tagot választottak meg kongresszusi küldöttnek, de várhatóan — többek között a budapesti pártértekezleten — további testületi tagok is mandátumot kapnak. Az is elhangzott, hogy az alapszabály-tervezetet nem az apparátus készítette, a bizottság munkájában nem fügAz Agerpres román hír- ügynökség nyilatkozatban ítélte el az NSZK kormányát és érthetetlennek nevezte a magyar hatóságok magatartását az NDK állampolgárainak kiutazásával 'kapcsolatban. A hírügynökség állás- foglalását szerdán ismertette a Scinteia és a többi központi lap. Az Agerpres megállapítja, hogy a román közvélemény aggodalommal értesült az NSZK „illegális akciójáról”, majd leszögezi: „ez az akció nyilvánvalóan ellentmond a nemzetközi egyezményeknek és konvencióknak, a független és szuverén államok közötti kapcsolatok normáinak. A lépés nyílt beavatkozás az NDK belügyei- be, sérti az emberi jogokat, getlenített MSZMP-tagok, továbbá a reformkorok képviselői vettek részt. A két alapszabály-tervezet között egyébként szellemiségét, elveit és szervezeti megoldásait illetően nincs eltérés. A meglévő, elsősorban hang- súlybeli különbségek áthidalhatók. Ilyen például, hogy a reformkori tervezet szerint a párt vezető testületéiben, illetve a törvényhozásban és a végrehajtó hatalomban viselt tisztségek ösz- szeférhetetlenek. Felhívták a figyelmet arra, hogy ez kizárná számos olyan politikus jelölését, akik a magyarországi változásokért sokat tettek, s tesznek ima is. Ez politikailag nem tűnik célszerűnek. A háromoldalú tárgyalásokra vonatkozó kérdés kapcsán elmondták, hogy a KB jóváhagyólag tudomásul vette a tárgyalócsoport tevékenységét, s azt az álláspontot, amit Pozsgay Imre képviselt. A köztársasági elnöki funkcióval kapcsolatban a delegáció nem kapott új tartalmú ímegbízatást. Egy további kérdésre válaszolva bejelentették, hogy a jövőben nem lesz Központi Bizottság, helyette a kongresz- szus után kialakítandó választmány irányítja a párt- mozgalmat. A választmány kizárólag a -tagság által delegált tagokból, az MSZMP tagozatainak, munkaközösségeinek képviselőiből, valamint a parlamenti frakció meghatározott létszámú csoportjából áll majd. A választások módjáról is a kongresszus dönt. A Politikai Intéző Bizottság két tagjának — Ormos Máriának és Barabás Jánosnak — berlini, illetve moszkvai látogatásával ösiz- szefüggésiben elmondták, hogy a politikusok egy korábbi döntés értelmében a kongresszusi előkészületekről tájékoztatják a testvér- pártokat. Egy gazdasági természetű kérdés nyomán hangzott el az a megállapítás, hogy Bush elnök látogatása óta nagyobb lehetőség nyílik a magyar—amerikai kapcsolatok szélesítésére. A,menynyiben az amerikai vállalatok' megkapják a beruházási garanciákat saját országukban, nagyobb biztonsággal jönnek a magyar piacra. Az oktatás, a képzés, a menedzserképzés területén .bekövetkezett előrelépések segítik a két ország vállalatai közötti ikontaktusokat. Végül az MSZMP-nek a demiliitarizált övezetire vonatkozó kezdeményezésével összefüggésben a szóvivő megerősítette: a bejelentésnek Ikedvező a nemzetközi visszhangja. 'és más államok törvényeit, és része a revansisita, revizionista és soviniszta körök kampányának a szocialista országok, áltálában . a szocializmus ellen”. Az Agerpres hírügynökség nyilatkozata a továbbiakban érthetetlennek minősíti a magyar hatóságok magatartását, amely „'megszegi az NDK-vál kötött kétoldalú megállapodásokat azzal1, hogy megengedi, sőt elősegíti azt, hogy az 'NDK állampolgárai Magyarországon keresztül illegálisan jussanak át az NSZK-ba”. A közlemény végezetül arra hívja fel az NSZK kormányát, hogy haladéktalanul szüntesse be „ezeket az NDK ellen irányuló akcióikat”, Román nyilatkozat: A magyar döntés az NDK ellen irányul
