Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-13 / 217. szám

\ Szerdán folytatódik az MSZMP KB ülése A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága kedden megkezdte ülését. A testület tájékoztatót hallga­tott meg a háromoldalú po­litikai egyeztető tárgyalá­sokról, megvitatta a kong­resszusi beszámoló téziseit, valamint a párt programnyi­latkozatáról és alapszabályá­ról szóló előterjesztéseket. A Központi Bizottság szerdán folytatja munkáját, s a már 'bejelentett napirend szerint megvitatja a kongresszussal összefüggő szervezeti kér­déseket a világgazdasági nyitással és az Európa-poli­tikával kapcsolatos stratégi­áról, az 1989. évi gazdasági folyamatokról szóló tájékoz­tatót, továbbá a gazdaságpo­litika 1990. évi programjá­nak irányelveire vonatkozó javaslatot. A testület kiala­kítja álláspontját a szövet­kezeti mozgalomról. „Vasfüggönyből I kormány döntésének nemzetközi visszhangja A határok megnyitássá óta kedd kora délutánig több mint 10 ezer Magyar- országról érkezett NDK- menekült lépte át az NSZK határát, a legtöbben Bajor­országban. A határ menti szülkségtáborok nagy részé­nek kimerült a felvevőké­pessége, hasonló a helyzet a menekülték rendelkezésére bocsátott kaszárnyákban és műsortermekben is, ezért az érkezők felvételére újabb helyiségeket rendeztek be. A menekülteket már a töb­bi tartományiba irányítják. Az NSZK újságjaiban több oldalt is kitesznek a mene­kültek Magyarországról va­ló kiutazásával és NSZK- beli fogadtatásával foglal­kozó jelentések. A vezető napilapok ugyanígy széles, körben kommentálják a magyar kormány döntését, illetőleg az NDK reagálását és belső helyzetét. A Süddeutsche Zeitung című liberális müncheni na­pilap keddi vezércikkében a főszerkesztő méltatja Ma­gyarország bátorságát, nagy­lelkűségét és segítségét. Az NDK vezetéséről szólva el­lenben megemlíti, hogy Ber­lin most először valóban el­szigetelődött a keletnémet lakosságtól, nemkülönben a nagy testvért is magában foglaló keleti reformállamok együttesétől és a Nyugattól is. Az NSZEP idős káderei nyilvánvalóan nagyon pon­tosan tudják, hogy ez alka­lommal nagyobb a tét, mint '>a tekintélyűik: most már a hatalmukról van szó. A budap>esti reformerek — Varsótól támogattatva és Gonbacsovtól megtűrve — Kelet-Berlintől nem várhat­nak semmit. Fennmaradásu­kat és sikerüket csak akkor tudják szavatolni, ha a re­formmozgalom átterjed Ro­mániára, Csehszlovákiára és az NDK-ra. Kelet-Európá- nak akkor lesz meg a nyu­galma, akkor gyógyulhat meg gazdaságilag és politi­kailag, ha eltűnnek a sztá­linizmusnak azok a szigetei, amelyekkel a reformerek­nek bizony otthon is meg­gyűlik a bajuk. Honeckemek kudarcot vallott az a politi­kája, hogy nópót a jólét fo­kozásával bókítse ki az NSZEP-rendszerrel. Lehető­ségei is korlátozottak. Az NDK rendszere megbénult. Honecker már nem tudja félrakapni a volánt — de nem is akarja... — így a Sü­ddeutsche Zeitung. Szokatlannak minősítette a Magyarországon tartózkodó NDK-állampolgárok ügyében tett magyar lépést a szovjet külügyi szóvivő. Gennagyij Geraszimov keddi tájékozta­tóján egy további kérdésre válaszul úgy vélekedett, hogy a magyar intézkedés bizonyos mértékben váratlan volt. Szerinte az eset joggal kelthet esetleg aggodalmat (Folytatás a 2. oldalon) Nagyüzem a mezőhéki szárítóban lövőre mégis lesz népszámlálás Miért jelentős a népgazda­ság és a társadalom számá­ra az 1990-ben sorra kerülő népszámlálás — amely egyébként a tizenharmadik rendszeres, tízévenként meg­tartott teljes körű statiszti­kai felmérés lesz hazánkban —, milyen módszerekkel tör­ténik az adatfelvétel, s fő­ként milyen garanciák van­nak arra, hogy a kérdőívek­ben szereplő adatokkal sen­ki nem élhet vissza — ezek­ről a kérdésekről rendeztek kedden szakmai megbeszé­lést a Központi Statisztikai Hivatal vezetői a sajtó kép­viselőinek részvételével. Elmondották: hosszú évti­zedek óta először fordul elő, hogy a tízévenkénti teljes körű népszámlálás helyett — anyagi okokból, hiszen ez összesen 700 millió forintba fog kerülni — felmerült a népesség 10 százalékára ki­terjedő reprezentatív adat- felvétel gondolata is. Végül azonban — különösen a tu­dományos intézetek megala­pozottnak bizonyult vélemé­nyei alapján — olyan döntés született, hogy éppen az or­szág jelenlegi helyzetében van a legnagyobb szükség a teljes társadalmi és gazdasá­gi keresztmetszet elkészíté­sére. A próbafóimérések so­rán a statisztikusok kellő ta­pasztalatot gyűjtöttek arról, hogy bizonyos kérdések fel­tevésével valószínűleg a la­kosság ellenállásába ütköz­nének; néhány téma ezért kimarad a végleges kérdő­ívekről. így például nem kérdezik meg, hogy kinek van üdülő ingatlantulajdo­na, mennyi a lakbére, meny­nyi a lakással kapcsolatos kölcsönitönles^tése, milyen tartós fogyasztási cikkek vannak a birtokában; egy­szóval a vagyoni helyzetet bemutató adatokat nem fir­tatják majd a kérdezőbizto­sok. Sok hűhó pár száz forintért 3. oldal A Mezőhéki Táncsics Tsz szárítóüzemében javában tart a hagymaszezon. (Na­ponta 450 mázsa nyers hagy­mát dolgoznak fel angol és NSZK exportra. Az idei sze­zonban eddig 500 tonna szá­rított hagymát indítottak útnak. Nemrég helyezték üzembe új konténerforgató berendezésüket, amely hat ember munkáját helyettesí­ti. Október közepéig 12 ezer kiöntőt készítenek kézi korongozással nyugatnémet megrende­lésre Mezőtúron a Fazekasok Háziipari Szövetkezetben. Képünkön Nagy Ferenc kantákat korongoz Fotó: Mészáros Megindult a forgalom a Tiszaugi hídon Az elmúlt napokban meg­vizsgálták a 44-es út egyik fontos szakaszát, a tiszaugi Tisza-hidat. A Közlekedés- tudományi Intézet mérései­nek célja az volt, hogy meg­állapítsák: a hid teherbírá­sát — amely jelenleg 20 tonna — az idő mennyire módosította. A ^korróziós ká­rok felmérése során a pá­lyaszerkezetet ellenőrizték a szakemberek, emiatt kellett szakaszonként az útpályát felbontani, s végeredmény­ben a hidat a forgalom elől lezárni. A szakértői vélemények csak pár hét múlva lesznek készen, de annyi elmondha­tó, hogy a hidat — amely­nek egy részét a háborúiban lebombázták — már régóta tervezik felújítani, azonban a sízűkös anyagi források ezt eddig nem tették lehetővé. Az illetékesek azt remélik, hogy a közeljövőben leg­alább a pályalemez cseréje megtörténhet, bár az egész pályaszerkezetet kellene ki­cserélni áhhoz, hogy a híd teherbírása 80 tonna legyen. A szeptember 4-én kezdő­dött és a MÁV-val együtt végzett vizsgálat 3 millió fo­rintba került ég határidő előtt elkészült. A MÁV arra használta ki a forgalommen­tes időszakot, hogy síncserét hajtson végre a vasúti p>álya szakaszain. A tegnapi nap délután 5 órától teljes szélességben megindulhatott a forgalom a hídon. Letelt a tanulóév Adózási tapasztalatok a megyében A feldolgozás móg nem teljes Tavaly január elsejétől kezdve már az is számolgat, aki eddig nem tette. Ugyan­is ez az időpont volt az, amikor beléptünk az adó- korszakba. Letelt a tanulóóv, sőt ma már némi tapjaszta- lat is a szakemberek rendel­kezésére áll. Noha, mint a Szolnok Megyei Adófelügye­lőségen hallottuk, a tavalyi adóbevallások feldolgozása teljes körben még nem tör­tént meg, s így az egyéni vállalkozók adójáról, az ál­talános forgalmi adóról, s egy igen nagy körről, vagyis azokról, akik a munkáltató­jukkal számoltak el, mivel imás forrásból nem szárma­zott jövedelmük — nem tudtak tájékoztatni bennün­ket. S, hogy mégsem távoz­tunk dolgavégezetlenül a hivatalból, ez annak köszön­hető, hogy a munkaviszo­nyon kívül még egyéb for­rásból is jövedelmet szerzett emberek adóbevallásait már értékelték a szakemberek, s már ebből is levonhatók bi­zonyos következtetések. Ezek szerint 1988jban 37026 sze­mély — a megye felnőtt la­kosságának 12 százaléka — szerzett több forrásból jö­vedelmet, s így ők nem a munkáltatójukkal számoltak el, hanem az adófelügyelő­séghez nyújtották be sze­mélyi jövedelemadó bevallá­sukat, amelyből kiderült, hogy ez a kör tavaly 4,5 milliárd forint jövedelemhez jutott, ami azt jelenti, hogy az egy emberre jutó éves jövedelem 131 ezer forint volt. A szóbanforgó szemé­lyek 419 millió forinttal csökkenthették jogszabály­szerűen az adóalapjukat, 61 millió forinttal p>edig az adó összegét, s így a kedvezmé­nyek figyelembevételével a jövedelemelvomás mértéke átlagosan 16,2 százalékra rú­gott. Magyarul: ennyit vitt el az adó, vagyis a legki­sebb, 20 százalékos adókulcs­nál is kevesebbet. Ez tehát elsősorban az adókedvezmé­nyeknek köszönhető, ami országosan is éreztette hatá­sát, hisz ha így vizsgáljuk a kérdést, akkor megállapítha­tó, hogy az elvonás mértéke 18,5 százalékot ért el. A két százalékszám közötti különb­ség azért jelez valamit: vagy azt, hogy az egy főre eső éves jövedelem Szolnok megyé­ben alacsonyabb az országos átlagnál, vagy predig a ked­vezményezettek köre volt nagyobb, szűkebb pátriánk­ban. Ezt egyelőire nem lehet tudni, hisz ennek eldöntésé­hez mélyreható elemzésekre lenne szükség. Tovább vizsgálva a 'kér­dést megállapítható az is, hogy az előzőekben emlege­tett 4,5 milliárd jövedelem 69 százaléka származott a munkáltatóktól, a többi pe­dig más forrásból. így pél­dául a 37026 személyből 13 ezren társas- és egyéni vál­lalkozásokból — az utóbbi­ak közül 1900 személynek nem volt adóköteles jövedel­me — 9 ezren másodállásból, mellékfoglalkozásokból, 373- an pedig mezőgazdasági kis­termelésből adódóan jutot­tak a főállásukon kívül még jövedelemhez. Ez utóbbi kör is csak azért nyújtott be adóbevallást, mivel az éves (Folytatás a 2. oldalon) Program a gazdasági dereguláciára Felülvizsgálják a rendeleteket Szeptember 15-től csak a Gazdasági Deregulációs Ta­nács véleményével ellátott jogszabálytervezeteket ter­jeszthetnek a Miniszterta­nács elé a gazdasági főható­ságok — jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Sár- közy Tamás igazságügymi­niszter-helyettes, deregulá­ciós kormánybiztos. Mint mondotta: a jogtudósokból álló 15 tagú tanácsot a kor­mány azért hívta életre, hogy közreműködjön a túlszabá­lyozás megszüntetésében és a piacgazdasági viszonyok fejlesztésében: csökkentse az állami beavatkozást, a gaz­dálkodás, a vállalkozás kö­töttségeit, s lényegesen ja­vítsa a gazdálkodók lehető­ségeit, A Minisztertanács dere­gulációs programja különb­séget tesz a már meglévő és a leendő jogszabályok kö­zött. Ez év december 31-ig a kormányhatározatiban fel­sorolt minisztériumoknak — indoklással ellátva — nyi­latkozniuk kell, melyik ko­rábbi jogszabályaikat kíván­ják a jövőben is hatályban tartani. Minden olyan mi­nisztertanácsi rendelet és határozat, miniszteri rende­let és államtitkári rendelke­zés, amelynek módosításáról, megújításáról a Deregulációs Tanácsot nem tájékoztatják, legkésőbb 1990. májusában hatályát veszti. A módosí­tott, vagy újra szövegezőit jogszabályokat a Deregulá­ciós Tanács véleményezi, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 4.30 Ft. AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI LAPJA XL. évf. 217. sz. 1989. szeptember 13. szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom