Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)

1989-08-09 / 185. szám

1989. AUGUSZTUS 9 5 j^lÉPlAP IA tévé „ , I I képernyője előtt I Nem volt szerencsénk hét­végén a filmekkel, sem a kukkoló balsorsáról szóló NSZK-tévéfilmmel, sem a jellegzetesen angol nemzet­tudatot sugalló Az Edge­­hill hézaspár-ral. Az előbbi a maga túlbonyolultságával, az utóbbi avas szellemiségé­vel okozott csalódást. Bő­vebb figyelmet kár is lenne szentelni rájuk. Kitöltötték az időt. Billy és a Panoráma Több „érdekességet” ho­zott egy váratlanul kirobbant konfliktus, mely több napon át hullámzott, volt jelen a képernyőn. A Panoráma és a Billy Graham igehirdető kö­zött támadt feszültség csil­lapítása, az ellentétek elsi­mítása, végül egész kis kü­lön háború lett. A lényeg: az amerikai igehirdető nem állt szóba érdemben a Ma­gyar Televízióval, amelynek riportere a temesvári lel­kese dr. Tőkés László érde­kében szerette volna nyilat­kozatra bírni, mozgósítani a nagyhatalmú evangelizátort. Aki viszont nem óhajtott nyilatkozni e tárgyban. Mi­képp következhetett be ez a furcsa helyzet, hogyan te­hette Billy, hogy még egy imát sem volt hajlandó el­mondani bajbajutott lelkész testvéréért. Dr. Haraszti Sándor, az igehirdető ma­gyar nyelvű képviselője, azután mindent megmagya­rázott: Billy nem ismerte a körülményeket, nem volt kellő tudomása a sajnálatos temesvári esetről, a környe­zete nem világosította őt fel, csak ezért maradhatott né­ma', azaz tiszta és igaz. A bűnösök: a sajtófőnök és az ostoba félreértés. Haraszti Sándor nevükben nyilváno­san meg is követte az igen tisztelt Panorámát. Ezzel hétfő este lezárult, az ügy, amely — had tegyem hozzá — az első olyan ügy volt a televízióban, amelynek tisz­tázása a legszélesebb nyil­vánosság előtt, a legnyíltab­ban zajlott, s nem a kulisz­­szák mögött folyt le. Saj­nost akinek érdekében emelte fel szavát a tévé, s akiért, nem hangzott el ima a stadionban, dr. Tőkés László lelkész, mint hírül ve­hettük, a napokban egysze­rűen eltűnt. Most tehát, az amerikai igehirdetőn a sor, aki állítólag csendben dol­gozik másokért, akinek megvannak a maga sajáto­san diszkrét eszközei —Ha­raszti Sándor szerint —, hogy a gyakorlatban bizo­nyítsa emberi szolidaritását. S azt is, hogy valóban csak buta félreértés akadályozta meg Budapesten abban, hogy már előbb is nem tett valamit a tragikus helyzet­be jutott temesvári refor­mátus lelkészért, aki min­dent félre téve törte át el­szántan a hallgatás tömör falát, s kiáltotta világgá az erdélyi kisebbségek mérhe­tetlen fájdalmát. Egyébként a szombat esti igehirdetés — felvételről — a maga ceremóniájával, túl­ságosan is demonstratív jel­legével szerintem inkább ha­sonlított egy amerikai show­­ra, sem mint áhítatos vallá­si szertartásra. Erről persze a televízió mit sem tehet, az ő dolga a korrekt, képileg is hű közvetítése volt a történ­teknek. S ezt a feladatát jól is látta eL Új hullám És egy másik hullámról, az Űj hullámról, a Feyér JSpltán vezette magazinról (péntek este). Érdekes em­berek és érdekes esetek könnyűzenei keretbe fog­lalva, tömören így jelemez­­hetjüik a fiataloknak szánt programot. Most például megszólalt egy valódi bo­szorkány, egy csinos hölgy, aki állítólag gondolataival hat környezetére, a külvi­lágra; majd egy sikeres köz­életi embert, egy fiatal ügy­védet mutatott be, aztán egy debreceni gimnazista diák­lányt, aki a helybeli szín­ház Padlás című előadását mentette meg bravúros be­ugrással. Mitagadás, igen hasonlít ez a program Vit­­ray Tamás Teleferéjére, jó­szerivel hozzá képest semmi újat nem jelent. De nem is ez a hasonlóság ingerel ben­ne, sokkal inkább a műsor tartalmi felszínessége. Fe­yér megelégszik az érdekes témával, s nem igyekszik ki­bányászni a felvonultatott tárgyban rejlő mélyebb em­beri lehetőségeiket. Műsora csak érdekes, de nem izgal­mas. Hangvételéből hiány­zik a fiatalos frissesség, amit a felidlüibörgő könnyűzene aligha tud pótolni. Ez az Űj hullám régi vizeken „evez”, ellentétben nevével, mely egyértelműen tartalmi és formai újdonságot ígér. Meg­újítása időszerű lenne. „Hazája:” Délketet-Európa Jelentkezett újra a Szülő­­föLdem-sorozat, s ezúttal olyan valaki beszélt szülő­földjéről, akinek több is van belőle, Délkelet-Európát vallhatja szülőhazájának. A szerb születésű Petrovics Emilt hallhattuk, Nagyibecs­­kerek, Belgrád, Budapest fi­át, aki szinte egyszemély­iben testesíti meg azt, amire itt a Duna menti népek vágynak: a testvéri megér­tést, a tökéletes összhangot. Külön öröm, hogy egy olyan zeneszerzőt hallhattunk, aki muzsikájában is híven tük­rözi ezt a kelet-európai egy­séget, különböző népék zené­jének békés együttélésével az életművön belül. Szeren­csésnek mondható, hogy a költő-barát Czigány György társaságában került sor er­re a beszélgetésre, aki nem­csak barátja, igaz értője is Petrovics Emil modem zenei világának. Jó ötletnek bizo­nyult a zeneszerző legfon­tosabb műveinek felhangoz­tatása is egy-egy részlet ere­jéig ízelítőül, [hisz bennük, a művekben ott sűrűsödik Petrovics minden fontos gondolata, véleménye, ami t a világról alkotott, s minden érzése ,aimi a világ dolgai miatt eltölti őt. Meggyőzően szépen beszélt prózában is arról, milyen utat járt be eddig, s főként lelki tájaira vitt el bennünket, elvezetve a legbensőbb emberi problé­máihoz. Aki pedig nem is­merte őt, most egy végtelen rokonszenves művészembert zárhatott a szívébe; Olyan művészt, aki modernsége el­lenére is tiszteli a hagyo­mányokat, s aki azt vallja, hogy a haza ott van, ahol megértik az embert; s aki bátran hirdeti is, milyen so­kat kapott attól a közösség­től, amelyben él és dolgozik. Aki ebben a zajos világban, amelyben megtámadtattak a fülek, az érzékeny hangok mestere kíván lenini: a szív­­hangok mestere. Megismer­hettük az embert, aki prog­ramként vállalja az egysze­rűséget. Szép és kellemes órával ajándékozott meg bennünket a vele való talál­kozás. v, M, II szórakaténusz játékműhely és múzeum Nag y szüléink játékai Tavaszünnep — a falusi gyermekek csutkababáival (Tóth Sándor felvétele — MTI—Press) Elsősorban turistáknak Könyv a Tiszáról ás a Tisza-tóról A Közép-ttiiszavidéki Inté­ző Bizottság megbízásából az Aqua kiadó gondozásá­ban megjelent a Közép-ti­szai víziitúra-kalauz című könyv. Az igen értékes tar­talmú mű szerzője dr. Nagy Illés, aki sok évtizedes ta­pasztalatainak felhasználá­sával ad útbaigazítást a vízitúrázás kedvelőinek, a Tisza sízerelmeseinek. A Tiszafüredtől Csong­­rádig -tartó Tisza-szakasz írott térkép alapján történő részletes ismertetése mellett, külön érték a Tisza-tó, va­lamint a környező települé­seik nevezetességeinek, lát­ványosságainak rajzokkal illusztrált bemutatása. A számos információt tartal­mazó kiadvány, kiegészítve a német nyelvű jelmagyará­zattal, 'hazai és külföldi ol­vasóinak is sok hasznos út­baigazítással szolgál. A könyv melléklete a — horgászok körében nagy népszerűségnek örvendő — legújabb térkép a Tisza-ftó­­ról, amelyen a vízmélysé­gek jelzése mellett ímegta­­lálhatók a tájékozódásit elő­segítő táblaszámók és a javasolt túraútvonalak je­lölése is- Az utóbibi évek­ben jelentősen megnöveke­dett a Tisza és a Tisza-tó iránti turisztikai és idegen­­forgalmi érdeklődés. A könyv kiadásával azok­nak kívánt segítségére lenni a Közéip-itiszavidéki Intéző Bizottság, ákiik a jövőben a középső Tisza-szakasz és a Tisza-tó vízivilágával kí­vánnak megismerkedni, akik az olcsó és egészséges kikapcsolódást választják nyári programként. A könyv és tenmékmelléklat együttes ára 149 forint, megvásárolható a megye ide­genforgalmi szervezeteinél és egységeinél. Találkozó Ötvenöt éves középiskolai találkozót szervezetit a haj­dani szolnoki II. Rákóczi Ferenc polgári -iskola vég­zős diákjainak csoportja. A nem mindennapi rendez­vényre — amely a Tisza Szállóban lesz szombaton — az 52 egykori tanuló közüli, akik közül ima már csak 22 élnek, 20-an jönnek el, -a korábbi tanárok közül pe­dig csak a 88 éves Dobos Dezső tud részt venni. _A kecskeméti Szórakaté­­nusz Játékműhely és a vá­rosi és falusi játékkulitúra kialakulását bemutató mú­zeum — .töretlenül népsze­rű a gyerekek és az érdeklő­dő felnőttek körében. Ügy tűnik, továbbra sem csor­bítják a saját kézzel készí­tett, természetes alapanya­gú játékok vonzerejét a vadonatú j legókészletek és a Barbie-kedvencek sem. A modern játékipar irígyilete­­san kivitelezett és készen kapott sztárjai semmivel sem izgalmasabbak, szeret­­hetőbbek, mint például a kézműves hagyományok felelevenítésével összeáHi­­itott csutlkábabák. Az intézmény 1981 óta működik a megyeszékhely hagyományt és modernséget ötvöző központjában. Egyik fő célja: az ország, vala­mint az egész magyar nyelvterület hagyományos — vidéki és városi — játék­szereinek és tárgyegy iittesei - nék s a hozzájuk kapcsoló­dó dokumentumoknak a gyűjtése, -rendszerezése, és kiállításokon -történő be­mutatása. Kroston Vizi Jó­zsefet -tálálikozásumlkkor ar­ról kérdeztem, mire a -leg­büszkébb ma a Szórákaté­­nusz igazgatójaként? — Elsősorban terv­szerűen és célszerűen vá­sárolt anyagokból álló állandó kiállításúinkra. Is­merve más -gyűjtemények helyzetét is, nem csekély­ség, ihogy egy tárgy kivéte­lével a teljes készlet a sa­ját tulajdonunk. — Mit emelne Iki az új, állandó kiállítás anyagából? — Minden korosztály kedvencei az első termében látható konstrukciós épíitő­­játélkok. Népszerűségük bi­zonyítja, -hogy már a múlt­­tan is szívesen- játszóit tak a gyerekek azokkal a -tárgyak­kal, melyék aktivitásukra építenek. A fajátélkoiknák Olyan prototípusaival talál­kozhatunk itt, melyek Magyarországról terjeditek el. De magyar származású a karábélli kiadásiban látható asztali foci is. Hasonlókép­pen népszerűek voltak a Zsolmay és hollóház! gyár gyermek-porcelánkészletei, úgy látszik, gyantásuk ak­koriban kifizetődő volt. A -kifejezetten hazai -termékek iközöttt ugyancsak népszerű­inek számított a közismert magyar kártya is. — A magyar szecesszió fes­tő- és grafikusművészei sok igyermekkönyv-iillusztrációt készítettek, a közönség el­sősorban ezeket ismeri. A szecessziós vitrin azonlban illusztrációkon kívül is sok szépséget lkánál. — Valódi kuriózumnak számítanak a tizes években készített szecessziós játék­tervek, és a (társaságukban elhelyezett, fáiból készített, dekoratív tárgyak, tárgyacs­­kák. Kiemelkedik közülük a ■különlegesen szép formájú, Márkus Géza által -1910-ben tervezett, harang formájú női figura. — Milyen időszakról val­lanak a városi -gyerekeknek készített tárgyak? — A múlt század nyolc­vanas éveitől századunk negyvenes éveiig tevékeny­kedő játékkészítő műhe­lyekről vannak adataink. Elsősorban arra voltunk kiváncsiak, ‘hogy ezek -pon­tosan mit is gyártottak. E tárgyakat mindenkor ügyes, ötletes mesteremberek ké­szítették. — Hogyan -történt a gyűj­tés? — Nem volt könnyű. A személyes gyűjtőmunkán 'kívül készletünk egy része hidétés útján került hoz­zánk. Sókat segítettek azok a vidéki kollégáink ás, akik játékgyűj-ternényük adatait küldték, küldik el rendsze­resen számunkra. Jó lenne, ha rendelkeznénk elegendő pénzzel, hogy a mai kor já­tékaiból is vásárolhassunk. A gyűjtés során meglehe­tősen sokfelé jártunk, pél­dául Erdélyiben és az Ipoly­ságiban is, Fülekről — igaz, csak fotóikon — fajátéko­kat hoztunk. Legnagyobb felfedezésünk szinte csak a véletlennek, illetve az örö­kösök tárgyszeretetónek volt köszönhető. Tulajdonunk­ba került egy bajai játék­­készítő műhely teljes anya­ga, az öntőformáktól a pe­csétekig. A Farkas család an­nak idején több évtizedig bábákat, bábafejeket gyár­tott. — A játszóház a maga nemében páratlan az or­szágban, de vajon — tevé­kenységének egyes területe­in legalább — országos köz­pontban tarthatja-e magát ? — Intézményünk éppen nyolc éve született, s mára, azt hiszem, végképp kinőt­tük a gyerekruhát. Elmond­hatom, sikerült elérnünk, hogy játékügyben válóban országos központ lehessünk. Nem véletlen-, hogy az egy esztendeje megalaikult Ma­gyar Játéktársaság színhe­lye is a Szórákaténusz lett. Károlyi Júlia A hatvanezer kötetes Kunszentmártoni Városi Könyvtár a fejlesztésre rendelkezésre álló évi 110—120 ezer forintot igyekszik minél sokrétűbben, az olvasók igényeit figyelembe véve felhasználni. Évente közel kétezer könyvet vásárolnak, s a lehetőségekhez mérten fej­lesztik a zenei részleget is. A közelmúltban a városi tanács támogatásával Toshiba kép­magnót vásároltak. Az olvasóterem látogatottsága — a sajtótermékek áremelése óta — nő, ezért több, újonnan megjelent újságot, folyóiratot rendelnek meg. A gyermekkönyvtár­ban a nyári szünidő alatt szervezett programmal várják az iskolai napközis tábor résztve­vőit. Felvételünkön az olvasóterem egyik részlete látható, illetve Uhlár Ágnes könyvtáros leltárba veszi az újonnan érkezett könyveket Fotó; K, É. Újra „él" a saját Utfiilfi Évtizedek óta van üdülő­je a TIGÁZ szolnoki üzem­igazgatóságának a szolnoki Tisza-pairtom, a „mentetten,” területen lévő elhagyagol-t teléknök és épületeinék, azonban -hosszú évek óta semmi ‘hasznát nem vették. Az idén döntött úgy az igazgatóság és a 'helyi szak­­szervezet, hogy — egy a ti­­szaliigeti üdülő társbérlet felmondása után — felújít­ják a már-már elfelejtett régi szabadidő központot. A vállalattól kapott pénzt igen sok társadalmi mun­kával kiegészítve a meglévő épületeken jól felszerelt konyhát és nappali szobá­kat kialakítva 'hétvégi pi­henésire kiválóan alkalmas feltételeket teremtettek a szolnokiak. Tervezik a to­vábbi fejlesztést is;. Szeret­nék felújítani az udvaron lévő gyermekmedencét és megoldani termálvízzel va­ló feltöl-tését. Gondolnak a tiszai ára­dástól való védelemire is: az udvart már feltöltöttek és a mederből kilépett víz már így is kevesebb kárt okoz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom