Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)

1989-08-09 / 185. szám

1989. AUGUSZTUS 9

5

j^lÉPlAP

IA tévé „ , I

I képernyője előtt I

Nem volt szerencsénk hétvégén a filmekkel, sem a kukkoló balsorsáról szóló NSZK-tévéfilmmel, sem a jellegzetesen angol nemzettudatot sugalló Az Edgehill hézaspár-ral. Az előbbi a maga túlbonyolultságával, az utóbbi avas szellemiségével okozott csalódást. Bővebb figyelmet kár is lenne szentelni rájuk. Kitöltötték az időt.

Billy és a Panoráma

Több „érdekességet” hozott egy váratlanul kirobbant konfliktus, mely több napon át hullámzott, volt jelen a képernyőn. A Panoráma és a Billy Graham igehirdető között támadt feszültség csillapítása, az ellentétek elsimítása, végül egész kis külön háború lett. A lényeg: az amerikai igehirdető nem állt szóba érdemben a Magyar Televízióval, amelynek riportere a temesvári lelkese dr. Tőkés László érdekében szerette volna nyilatkozatra bírni, mozgósítani a nagyhatalmú evangelizátort. Aki viszont nem óhajtott nyilatkozni e tárgyban. Miképp következhetett be ez a furcsa helyzet, hogyan tehette Billy, hogy még egy imát sem volt hajlandó elmondani bajbajutott lelkész testvéréért. Dr. Haraszti Sándor, az igehirdető magyar nyelvű képviselője, azután mindent megmagyarázott: Billy nem ismerte a körülményeket, nem volt kellő tudomása a sajnálatos temesvári esetről, a környezete nem világosította őt fel, csak ezért maradhatott néma', azaz tiszta és igaz. A bűnösök: a sajtófőnök és az ostoba félreértés. Haraszti Sándor nevükben nyilvánosan meg is követte az igen tisztelt Panorámát. Ezzel hétfő este lezárult, az ügy, amely — had tegyem hozzá — az első olyan ügy volt a televízióban, amelynek tisztázása a legszélesebb nyilvánosság előtt, a legnyíltabban zajlott, s nem a kuliszszák mögött folyt le. Sajnost akinek érdekében emelte fel szavát a tévé, s akiért, nem hangzott el ima a stadionban, dr. Tőkés László lelkész, mint hírül vehettük, a napokban egyszerűen eltűnt. Most tehát, az amerikai igehirdetőn a sor, aki állítólag csendben dolgozik másokért, akinek megvannak a maga sajátosan diszkrét eszközei —Haraszti Sándor szerint —, hogy a gyakorlatban bizonyítsa emberi szolidaritását. S azt is, hogy valóban csak buta félreértés akadályozta meg Budapesten abban, hogy már előbb is nem tett valamit a tragikus helyzetbe jutott temesvári református lelkészért, aki mindent félre téve törte át elszántan a hallgatás tömör falát, s kiáltotta világgá az erdélyi kisebbségek mérhetetlen fájdalmát.

Egyébként a szombat esti igehirdetés — felvételről — a maga ceremóniájával, túlságosan is demonstratív jellegével szerintem inkább hasonlított egy amerikai showra, sem mint áhítatos vallási szertartásra. Erről persze a televízió mit sem tehet, az ő dolga a korrekt, képileg is hű közvetítése volt a történteknek. S ezt a feladatát jól is látta eL

Új hullám

És egy másik hullámról, az Űj hullámról, a Feyér JSpltán vezette magazinról

(péntek este). Érdekes emberek és érdekes esetek könnyűzenei keretbe foglalva, tömören így jelemezhetjüik a fiataloknak szánt programot. Most például megszólalt egy valódi boszorkány, egy csinos hölgy, aki állítólag gondolataival hat környezetére, a külvilágra; majd egy sikeres közéleti embert, egy fiatal ügyvédet mutatott be, aztán egy debreceni gimnazista diáklányt, aki a helybeli színház Padlás című előadását mentette meg bravúros beugrással. Mitagadás, igen hasonlít ez a program Vitray Tamás Teleferéjére, jószerivel hozzá képest semmi újat nem jelent. De nem is ez a hasonlóság ingerel benne, sokkal inkább a műsor tartalmi felszínessége. Feyér megelégszik az érdekes témával, s nem igyekszik kibányászni a felvonultatott tárgyban rejlő mélyebb emberi lehetőségeiket. Műsora csak érdekes, de nem izgalmas. Hangvételéből hiányzik a fiatalos frissesség, amit a felidlüibörgő könnyűzene aligha tud pótolni. Ez az Űj hullám régi vizeken „evez”, ellentétben nevével, mely egyértelműen tartalmi és formai újdonságot ígér. Megújítása időszerű lenne.

„Hazája:”

Délketet-Európa

Jelentkezett újra a SzülőföLdem-sorozat, s ezúttal olyan valaki beszélt szülőföldjéről, akinek több is van belőle, Délkelet-Európát

vallhatja szülőhazájának. A szerb születésű Petrovics Emilt hallhattuk, Nagyibecskerek, Belgrád, Budapest fiát, aki szinte egyszemélyiben testesíti meg azt, amire itt a Duna menti népek vágynak: a testvéri megértést, a tökéletes összhangot. Külön öröm, hogy egy olyan zeneszerzőt hallhattunk, aki muzsikájában is híven tükrözi ezt a kelet-európai egységet, különböző népék zenéjének békés együttélésével az életművön belül. Szerencsésnek mondható, hogy a költő-barát Czigány György társaságában került sor erre a beszélgetésre, aki nemcsak barátja, igaz értője is Petrovics Emil modem zenei világának. Jó ötletnek bizonyult a zeneszerző legfontosabb műveinek felhangoztatása is egy-egy részlet erejéig ízelítőül, [hisz bennük, a művekben ott sűrűsödik Petrovics minden fontos gondolata, véleménye, ami t a világról alkotott, s minden érzése ,aimi a világ dolgai miatt eltölti őt. Meggyőzően szépen beszélt prózában is arról, milyen utat járt be eddig, s főként lelki tájaira vitt el bennünket, elvezetve a legbensőbb emberi problémáihoz. Aki pedig nem ismerte őt, most egy végtelen rokonszenves művészembert zárhatott a szívébe; Olyan művészt, aki modernsége ellenére is tiszteli a hagyományokat, s aki azt vallja, hogy a haza ott van, ahol megértik az embert; s aki bátran hirdeti is, milyen sokat kapott attól a közösségtől, amelyben él és dolgozik. Aki ebben a zajos világban, amelyben megtámadtattak a fülek, az érzékeny hangok mestere kíván lenini: a szívhangok mestere. Megismerhettük az embert, aki programként vállalja az egyszerűséget. Szép és kellemes órával ajándékozott meg bennünket a vele való találkozás.

v, M,

II szórakaténusz játékműhely és múzeum

Nag y szüléink játékai

Tavaszünnep — a falusi gyermekek csutkababáival (Tóth Sándor felvétele — MTI—Press)

Elsősorban turistáknak

Könyv a Tiszáról ás a Tisza-tóról

A Közép-ttiiszavidéki Intéző Bizottság megbízásából az Aqua kiadó gondozásában megjelent a Közép-tiszai víziitúra-kalauz című könyv. Az igen értékes tartalmú mű szerzője dr. Nagy Illés, aki sok évtizedes tapasztalatainak felhasználásával ad útbaigazítást a vízitúrázás kedvelőinek, a Tisza sízerelmeseinek.

A Tiszafüredtől Csongrádig -tartó Tisza-szakasz írott térkép alapján történő részletes ismertetése mellett, külön érték a Tisza-tó, valamint a környező településeik nevezetességeinek, látványosságainak rajzokkal illusztrált bemutatása. A számos információt tartalmazó kiadvány, kiegészítve a német nyelvű jelmagyarázattal, 'hazai és külföldi olvasóinak is sok hasznos útbaigazítással szolgál.

A könyv melléklete a — horgászok körében nagy népszerűségnek örvendő — legújabb térkép a Tisza-ftóról, amelyen a vízmélységek jelzése mellett ímegtalálhatók a tájékozódásit elősegítő táblaszámók és a javasolt túraútvonalak jelölése is- Az utóbibi években jelentősen megnövekedett a Tisza és a Tisza-tó iránti turisztikai és idegenforgalmi érdeklődés.

A könyv kiadásával azoknak kívánt segítségére lenni a Közéip-itiszavidéki Intéző Bizottság, ákiik a jövőben a középső Tisza-szakasz és a Tisza-tó vízivilágával kívánnak megismerkedni,

akik az olcsó és egészséges kikapcsolódást választják nyári programként. A könyv és tenmékmelléklat együttes ára 149 forint, megvásárolható a megye idegenforgalmi szervezeteinél és egységeinél.

Találkozó

Ötvenöt éves középiskolai találkozót szervezetit a hajdani szolnoki II. Rákóczi Ferenc polgári -iskola végzős diákjainak csoportja. A nem mindennapi rendezvényre — amely a Tisza Szállóban lesz szombaton — az 52 egykori tanuló közüli, akik közül ima már csak 22 élnek, 20-an jönnek el, -a korábbi tanárok közül pedig csak a 88 éves Dobos Dezső tud részt venni.

_A kecskeméti Szórakaténusz Játékműhely és a városi és falusi játékkulitúra kialakulását bemutató múzeum — .töretlenül népszerű a gyerekek és az érdeklődő felnőttek körében. Ügy tűnik, továbbra sem csorbítják a saját kézzel készített, természetes alapanyagú játékok vonzerejét a vadonatú j legókészletek és a Barbie-kedvencek sem. A modern játékipar irígyiletesan kivitelezett és készen kapott sztárjai semmivel sem izgalmasabbak, szerethetőbbek, mint például a kézműves hagyományok felelevenítésével összeáHiitott csutlkábabák.

Az intézmény 1981 óta működik a megyeszékhely hagyományt és modernséget ötvöző központjában. Egyik fő célja: az ország, valamint az egész magyar nyelvterület hagyományos — vidéki és városi — játékszereinek és tárgyegy iittesei - nék s a hozzájuk kapcsolódó dokumentumoknak a gyűjtése, -rendszerezése, és kiállításokon -történő bemutatása. Kroston Vizi Józsefet -tálálikozásumlkkor arról kérdeztem, mire a -legbüszkébb ma a Szórákaténusz igazgatójaként?

— Elsősorban tervszerűen és célszerűen vásárolt anyagokból álló állandó kiállításúinkra. Ismerve más -gyűjtemények helyzetét is, nem csekélység, ihogy egy tárgy kivételével a teljes készlet a saját tulajdonunk.

— Mit emelne Iki az új, állandó kiállítás anyagából?

— Minden korosztály kedvencei az első termében látható konstrukciós épíitőjátélkok. Népszerűségük bizonyítja, -hogy már a múlttan is szívesen- játszóit tak a gyerekek azokkal a -tárgyakkal, melyék aktivitásukra építenek. A fajátélkoiknák Olyan prototípusaival találkozhatunk itt, melyek Magyarországról terjeditek el. De magyar származású a karábélli kiadásiban látható asztali foci is. Hasonlóképpen népszerűek voltak a Zsolmay és hollóház! gyár gyermek-porcelánkészletei, úgy látszik, gyantásuk akkoriban kifizetődő volt. A -kifejezetten hazai -termékek iközöttt ugyancsak népszerűinek számított a közismert magyar kártya is.

— A magyar szecesszió festő- és grafikusművészei sok igyermekkönyv-iillusztrációt készítettek, a közönség elsősorban ezeket ismeri. A szecessziós vitrin azonlban

illusztrációkon kívül is sok szépséget lkánál.

— Valódi kuriózumnak számítanak a tizes években készített szecessziós játéktervek, és a (társaságukban elhelyezett, fáiból készített, dekoratív tárgyak, tárgyacskák. Kiemelkedik közülük a ■különlegesen szép formájú, Márkus Géza által -1910-ben tervezett, harang formájú női figura.

— Milyen időszakról vallanak a városi -gyerekeknek készített tárgyak?

— A múlt század nyolcvanas éveitől századunk negyvenes éveiig tevékenykedő játékkészítő műhelyekről vannak adataink. Elsősorban arra voltunk kiváncsiak, ‘hogy ezek -pontosan mit is gyártottak. E tárgyakat mindenkor ügyes, ötletes mesteremberek készítették.

— Hogyan -történt a gyűjtés?

— Nem volt könnyű. A személyes gyűjtőmunkán 'kívül készletünk egy része hidétés útján került hozzánk. Sókat segítettek azok a vidéki kollégáink ás, akik játékgyűj-ternényük adatait küldték, küldik el rendszeresen számunkra. Jó lenne, ha rendelkeznénk elegendő

pénzzel, hogy a mai kor játékaiból is vásárolhassunk. A gyűjtés során meglehetősen sokfelé jártunk, például Erdélyiben és az Ipolyságiban is, Fülekről — igaz, csak fotóikon — fajátékokat hoztunk. Legnagyobb felfedezésünk szinte csak a véletlennek, illetve az örökösök tárgyszeretetónek volt köszönhető. Tulajdonunkba került egy bajai játékkészítő műhely teljes anyaga, az öntőformáktól a pecsétekig. A Farkas család annak idején több évtizedig bábákat, bábafejeket gyártott.

— A játszóház a maga nemében páratlan az országban, de vajon — tevékenységének egyes területein legalább — országos központban tarthatja-e magát ?

— Intézményünk éppen nyolc éve született, s mára, azt hiszem, végképp kinőttük a gyerekruhát. Elmondhatom, sikerült elérnünk, hogy játékügyben válóban országos központ lehessünk. Nem véletlen-, hogy az egy esztendeje megalaikult Magyar Játéktársaság színhelye is a Szórákaténusz lett.

Károlyi Júlia

A hatvanezer kötetes Kunszentmártoni Városi Könyvtár a fejlesztésre rendelkezésre álló évi 110—120 ezer forintot igyekszik minél sokrétűbben, az olvasók igényeit figyelembe véve felhasználni. Évente közel kétezer könyvet vásárolnak, s a lehetőségekhez mérten fejlesztik a zenei részleget is. A közelmúltban a városi tanács támogatásával Toshiba képmagnót vásároltak. Az olvasóterem látogatottsága — a sajtótermékek áremelése óta — nő, ezért több, újonnan megjelent újságot, folyóiratot rendelnek meg. A gyermekkönyvtárban a nyári szünidő alatt szervezett programmal várják az iskolai napközis tábor résztvevőit. Felvételünkön az olvasóterem egyik részlete látható, illetve Uhlár Ágnes könyvtáros leltárba veszi az újonnan érkezett könyveket Fotó; K, É.

Újra „él" a saját Utfiilfi

Évtizedek óta van üdülője a TIGÁZ szolnoki üzemigazgatóságának a szolnoki Tisza-pairtom, a „mentetten,” területen lévő elhagyagol-t teléknök és épületeinék, azonban -hosszú évek óta semmi ‘hasznát nem vették. Az idén döntött úgy az igazgatóság és a 'helyi szakszervezet, hogy — egy a tiszaliigeti üdülő társbérlet felmondása után — felújítják a már-már elfelejtett régi szabadidő központot. A vállalattól kapott pénzt igen sok társadalmi munkával kiegészítve a meglévő épületeken jól felszerelt konyhát és nappali szobákat kialakítva 'hétvégi pihenésire kiválóan alkalmas feltételeket teremtettek a szolnokiak. Tervezik a további fejlesztést is;. Szeretnék felújítani az udvaron lévő gyermekmedencét és megoldani termálvízzel való feltöl-tését.

Gondolnak a tiszai áradástól való védelemire is: az udvart már feltöltöttek és a mederből kilépett víz már így is kevesebb kárt okoz,