Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)
1989-08-07 / 183. szám
1989. AUGUSZTUS 7. Néplap A hét filmjeiből A legényanya Füstmentes Európa Leszokni? Leszokni... Tanácsadás a tüdőgondozókban A magyar tüdőgyógyászok is csatlakoztak a „Füstmentes Európa” akcióhoz, amelyet az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodája kezdeményezett. Ez azt jelenti, hogy a tüdőgyógyászok kötelességüknek tartják mindent megtenni azért, hogy a dohányzási szokások megváltozzanak. Szolnok megyében dr. Kürti Sándor, a megyei kórház tüdőkórházának osztályvezető főorvosa szervezte meg a megyei akciót. Schwajda Gyöngy—Garas Dezső filmje — A legényanya — után a hajdani patikáriusról szóló nóta juthat eskünkbe: „Valami nagy hiba van a receptbe/ Alighanem visszafelé keverte.. A legnagyobb kérdés, amelyet az a mozi felvet alighanem az, hogy két olyan nagy .^patikus” egyéniség, mint Schwajda és Garas, hogy tud ennyire „melléfogni”! Valaki azt mondta, amikor meghallotta, hogy Garas filmre viszi A rátóti legényanyát — ez vagy nagy siker lesz, vagy nagy bukás! Kérdés: Garas erősíti-e Schwajdát, vagy Schwajda Garast — esetleg akaratlanul is „kioltják” egymást. Sajnos, valami ilyesmi 'történt. Pedig az alapanyag, amelyet filmmé dolgoztak, figyelemre méltó, minden iparlagjisága ellenére ős eredeti tudott maradni. Schwajda a legjobb szemű magyar írók egyike, a tollát sem fogja vissza, akkor is keményen mondta a magáét, amikor másak még elismerésekért kódorogtak az ügyeletes ideológiai királyok közük Nem nehéz kitalálni, Rátét mi voltunk, (vagyunk?) ahol minden megtörténhet, az is, hogy 'ha a tanácselnököt Bélának hívták, akkor egyetlen „jóérzésű” szülő sem keresztelhette más név,re fiúgyermekét. Így lett Rátót a Bélák országa, mint a vasé és acélé. Schwajda jelképrendszere a regényben jól érthető és találó: aki nem „Béla”, annak nincs helye a rátóti társadalomban, illetve van csak bírja ikü! Ebben a világiban, amelyikben a fűkaszának olyan nagy szerepe volt, csak természetes, hogy a „renitens” azonnal’ szembetalálja magát a tömeggel. Így történt Rátóton is, még a harangot is félreverik, Kunszentmárton határában, az Istvánházi puszta Körös ölelte szegletében sátort ütött néhány fiatal. A kulacs, a bogrács mellett a hagyományos tábori felszerelés fontos kellékei a távcső, a fényképezőgép teleobjektívval, s bicikli is. A kétkerekű járgány pedig azért nagyon hasznos, ment a táborlakók igen nagy területet jártak be nap mint nap. Mit csinálnak ezek a nagyrészt középiskolás fiatalok, a természet és környezetvédelmi tábor résztvevői? — Idén Kunszentmártontól Szelevényig kutattuk a Körös-vidék flóráját és faunáját. A második évben, 1990 nyarán, a Szelevény és Csongrád, majd 1991-ben a Kunszentmárton és Öcsöd közötti területet szeretnénk megismerni. — mondja Szabó László Zoltán, a tábor egyik vezetője, akiről tudni kell, hogy most érettségizett a kunszenti József Attila Gimnáziumban. — Hogyan jött létre ez a tábor? Mi adta az ötletet, hogy te és barátod Radics Zoltán, szintén frissen maturált fiatalember ilyen kutatásba fogjatok? — Mindketten régen foglalkozunk természet-kutatással, madártani megfigyelésekkel. A természetvédelem szívügyünk. Év elején Maróthy László miniszter előadást tartott Miskolcon, ahol elhangzott, hogy hazánk ötödik Nemzeti Parkját létre kellene hozni, s itt a Körösök vidékén. Ekkor állítottuk össze a programot, ennek a vidéknek felkutatására. Ugyanis ezt a területet nem kutatták eddig. mert azt tartották, hogy a Tisza élővilágához hasonlatos. Most majd elválik, mert az iszákos, „bolond” Szűcs Rozi Józsi névre keresztelte a fiát. Hogy aztán felserdülvén mi minden megesik ezzel a Józsival! Például teherbe ejti őt a Kovácsék világszép Ági kaja! Mondom, mert vallom Sehwajdóval együtt, hegy Rátóton minden megtörténhetett. Nem az az abszurd amit Schwajda ileínt, a biológiai nonszensz csak reflektor, hogy mindenki láthassa: ez a Rátót egy ilyen hely, nem a fej, a fenék a döntő, nem ablak kell a házakra, hanem sók-sok zsákra van szükség, hiszen ezekben be lehet hordani mindenhová a világosságot! Semmi se drága errefelé, egy béka kedvéért képesek kimerni az egész tavat, senki se mond ellent semminek, a kis Bélák a legnagyobb tisztelettel hallgatnak a nagy Bélákra, egy az isten, VéBé az ő magasságos prófétája. A regény egyetlen rétege elegendő lehetett volna arra, hogy abból mindent elsöprő filmszatíra szülessék, de nem, a sok taposztás, ragasztás, a szakállas poénokkal való toldozgatás, foltozgatás apró kacajokra hullasztotta szót A legényanyát. Kitűnő színészek „teszik a dolgukat” — Kállai Ferenc, Eperjes Károly, Garas, Kibédi és mások —, de semmi több. Külön-»külön — ahogy imondani szokták — nagyszerűek, de együtt majdhogynem unalmasak. A „móka” megy egy darabig a film elején, aztán — talán beleunnák, vagy a rendező, Garas Dezső fáradt el — már nem ragadnak magukkal a poénok. Pedig Rátót ilyen, amilyennek Schwajda megírta. S Rátót létezik, annak ellenére, hogy felemás, rossz film készült róla. megáll-e ez az állítás a lábán. — Pontosan. A városi népfrontbizottság titkára, Szamecz B^la támogatott bennünket, a szervezésben is sokat segített. De ugyanúgy dr. Tóth Albert, a Szolnok megyei biológiai szakfelügyelő vagy dr. Fekete Endre, az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője. Ahová bekopogtunk támogatásért ott mindenütt adtak segítséget, pénzt. — S hová kopogtatok be? — Hát az említetteken kívül a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz, Közép-tiszavidéki és Körös Körüli Vízügyi Igazgatóságokhoz, az Ifjúsági Környezetvédelmi Szövetséghez, a Kereskedelmi és Hitelbankhoz. Ügy 60 ezer forint jött össze. Ez elég is lett a július 15—31-ig tartott táborhoz. Botanikai, madártani és denevér megfigyelési szekcióban folyt a munka. Sikerült 91 madárfajt megfigyelni, de a madarászok gyűrűztek is. ökológiai vizsgálatokat végeztünk a szikes pusztán, a vízügyesek irányításával vízminőség-ellenőrzésben vettünk részt. Ritkaságot is talál-Magyar—Román Baráti Kör Alapítványi támogatás Az MTA-Soros alapítvány 100 ezer forint támogatást szavazott meg a Pécsett működő Magyar—Román Baráti Körnek. Ez elősegíti a baráti kör munkájának országos méretekben való megszervezését, továbbá előadássorozatok megindítását, társasági híradó megjelentetését, évkönyv kiadását, saját dokumentumtár (archívum) létrehozását. A szeptemberben kezdődő társasági program keretében három előadássorozatot szerveznek: a román történelemről, a román kultúráról és a mai Romániáról. Pécsett nincsenek ezekben a 'témában jártas szakemberék, ezért — együttműködési megállapodás alapján — Szegedről, Gyuláról és Budapestről ihívmak meg tornán nemzetiségű előadóikat. A Magyar—Román Baráti Kör tagjai jelenleg az ország 24 városában, községében élnek. Ezért fontos szerepet játszik a havonta megjelenő társasági híradó, amely beszámol a kör működéséről, rendezvényeiről és egyéb eseményeiről, mellékletében ipedig közzéteszi a baráti kör dokumentumait. 1990 elején évkönyvet adnak ki a társaság első esztendei tevékenységéről és ezt hagyományossá ákarják tenni. A társaság nem szed tagdíjat, hanem önkéntes tagsági hozzájárulásokból igyekszik fedezni a kiadásait. A szerény összegekből azonban nem igen lehetne igényes programokat összeállítani, kiadványokat megjelentetni. A Soros alapítvány 100 ezer forintja jó alapot teremt tehát a fiatal ■társaság tevékenységének tunk. Egy ugartyúk családot figyeltünk meg táplálkozás (köfcbefci. Erről tudni kell, hogy hazánkban 4—5 pár fészkel. — Kik jöttek a táborba? — Az ország minden részéből érkeztek, főleg középiskolások, amatőr természetbúvárok, akiknek nagy része nem kezdő a „szakmában”. összesen a 3 hét alatt 50-en kapcsolódtak be a munkába. — Nekem a denevérmegfigyelés volt nagy élmény — meséli Hoppál Péter pápai gimnazista. Éjjel 3-ig is kint voltunk a területen. Itt volt a táborban Dobrosi Dénes eedőmémök, akit a denevérkutatás első emberének tartanak. Mindent tud róluk. Radics Zoltán és Szabó László Zoltán tervei pedig hosszú távra megvannak. Az idei tábor eredményeit feldolgozni, erre alapozva egy Környezetvédelmi Egyesületet létrehozni Kunszentmártonban, s majd résztvenni az ötödik a Körös-vidéki Nemzeti Park létrehozásában. Ehhez támogatókat és lelkes résztvevőket már találtak idén. így legyen jövőre is! Kiss Erika Többségük nem tagadja — Az Országos Egészségvédelmi Tanács dohányzásról leszoktató programot szervezett Magyarországon. Ehhez Szölnok megye is csatlakozott. — Miért tartják újra és újra fontosnak, hogy küzdjenek a dohányzás ellen? Hiszen sokszor úgy tűnik, szélmalomiharc. — Megyénkben különösen fontos fétlépnii ellene. Hogy ■miért? A tüdőrákos megbetegedések száma az utóbbi években nálunk volt a legmagasabb az országiban: 1986-ban 276, 1988-ban pedig 285 új betegünk lett, A halálozás adatai szerint pedig második, 'illetve első helyre kerültünk: 1986-ban 316-an, 87-ben 326-an haltak meg tüdőrákban. — Eddig is harcoltak a dohányzás ellen. Milyen új vonásai vannak a mostani akciónak? — Dohányzásról leszokást segítő tanácsadást vezettünk be a tüdőgondozókban. A megyei, a kunhegy esi, a jászberényi és a törökszent■miklósd tüdőgondozó vállalta, hogy megszervezi a tanácsadást. — Hogyan segítik a hozzájuk fordulókat? — Több propagandaanyagot, füzetecskét kaptunk, amelyek a dohányzás egészségkárosító hatásáról szólnak, illetve tanácsokat adnak azoknak, alkik le akarnak szökni. Ez a program most ind ul a megyében, a tüdőgondozókba már elküldtük a propagandaanyagökat. — Miiből áll a tanácsadás? ■Nem abból, hagy bemegy valaki a tüdőgondozóba, és Kutatásra — fejlesztésre Kevesebb pénz Egy év alatt folyó áron 4 százalékkal növekedtek a tudományos kutatásra, fejlesztésre fordított kiadások, ám az áremelkedéséket és a bérbruttósítás költségeit figyelembe véve a tavalyi 32,8 milliárd forintos ráfordítás reálértékben kevesebb az egy évvel korábbinál — ez állapítható meg a KSH most közzétett felméréséből. A statisztikai adatok szerint az ország 1323 kutatófejlesztő munkahelyén 72 512-en dolgoznak, közülük mintegy 21 400-an foglalkoznak ténylegesen a tudományos munkával. Száz kutatóra átlagosan 73 segítő munkatárs, személyzet jut. A kutatásokra költött őszszeg a nemzeti jövedelem belföldön felhasznált hányadának 1988-ban 2,94 százalékát tette ki, ennek mintegy háromnegyede volt vállalati pénz. A költségvetésből mindössze 5,4 milliárd forint jutott kutatási célokra. A kutató-fejlesztő helyeken rendelkezésre álló pénzből 5,1 milliárd óit fordítottak beruházásokra, ennek 77,3 százálékát gépek, műszerek vásárlására költötték. Elsősorban a gyógyszeriparban, az elektronikai alkatrészgyártásban és a számítástechnikában folyó fejlesztésekhez szereztek be nagyobb értékben különféle berendezéseket, ott a kezébe nyomnak egy füzetecskét? — Szeretném, ha nem így lenne. Még ezután fogjuk ellenőrizni, hogy hogyan történik a tanácsadás. Én egyébként minden betegtől, aki az osztályomra kerül, megkérdezem, hogy do■hányzik-e. Elmondom, hogy milyen ártalmai vannak a dohányzásnak. Nagy részük nem tagadja, hogy él a cigarettával, ez egyébként látszik is rajtuk: köhögnek, hörghurutjuk van. A 'beszélgetés végén felajánlom, hogy adok ezekből a füzetecskékből. Később megkérdezem a betegtől, hogy miire jutott, sikerült-e leszokni. Pszichológus nélkül — Nap mint nap nagyon sokan elhatározzák, hogy leszoknak. Aztán mégse megy. ön szerint miiért? Hiszen szerintem az emberek többsége tudja, hogy ártalmas, de nem bírja abbahagyni. — így van. Tudják, sőt el Is hiszik, hogy ártanak maguknak, de nincs akaraterejük, hogy megváljanak a rossz szokástól. — Ügy gondolom, nagyon sokan azért cigarettáznak, hogy oldják a feszültségüket. Szerintem ahhoz, hogy valaki leszokjon, pszichológus segítsége is kellene. — Egyetértek. Sajnos, nincs rá mód, hogy pszichológusok foglalkozzanak a leszokni akarókkal. Kevés a szakember, és a lelki terápia nagyon időigényes dolog. De a leszokásnál italán fontosabb a rászokás megelőzése. Szerintem nagyon jelentős, hogy a fiatalok ne Július 27-i számunkban a törökszentmiklósi fiatalok szórakozási lehetőségeiről írtunk „Mi lesz veletek, fiatalok?” címmel. Mivel nem csupán szórakozásról van szó — ennél ez jóval több —, örömmel közöljük a törökszentmiklósi városi tanács válaszlevelét, melyből egy ritka gyors konkrét intézkedésről kaphattunk hírt. Egyetlenegy megjegyzésünk van. A korlátozott, a gyakoribb ellenőrzés nem fogja megszüntetni a „kívül rekedtek” gondját. Ma már erre központi megoldás nincs. Ott, helyben kell ímegszüntetni az okokat! íme a levél: ■A „Mi lesz veletek, fiatalok?” — kérdés köré csoipontosítható az a kerékasztal-beszélgetés, melyre Törökszentmiklóson, a városi tanácsnál került sor, július 31-én. A Vasas Művelődési Ház, a Városi Művelődési Központ, a rendőrség, a lakóközösség, valamint a város fiataljainak képviselői állították szembe érveiket, elképzeléseiket. Abban minden jelenlévő egyetértett, hogy a fiataloknak szükségük van szórakozásra, táncra. Ugyancsak közösen kialakított vélemény az is, hogy a város nemcsak a Vasas Művelődési Házzal rendelkezik. Lehetőség van a városban több helyszínen szervezni diszkót. Ha az szokjanak rá a dohányzásra. A légzőszerv! károsodások között egyre több az idült hörgőgyülladásban szenvedő beteg, akik a fiatalkorban elkezdett dohányzás miatt »betegednek meg. Az a 12 éves gyerek, aikn elkezdi a dohányzást, 18 éves korára légzési rokkant lehet. Mindent meg kell1 tennünk értük, mert nem vezet jóra, ha így folytatódik. Egyre több fiatal munkaképtelen, akit lie kell százalékaim légzéskórosodás miatt. — A levegőszennyezés nem játszik közre? Csak a dohányzás? — Szerintem nem a levegőszennyezés az ok, sokkal inkább a dohányzás. — Az előbb említette, hogy elsődleges feladatúknak tekintik a fiatalok felvilágosítását. Értsem úgy, hogy a felnőttekről már lemondtak? — Nem erről van szó. Csupán az a véleményem, hogy könnyebb megelőzni a rászoikásit, mint leszoktatni valakit. — Annál, is inkább jó lenne a felnőttekkel törődni, mert a fiatalok rászdkásában a felnőttek dohányzása példaként szerepel. Nehéa elképzelni, hogy ha egy cigarettázó szülő óvja gyermekét a dohányzástól, annak hatása is lesz. — Az a tapasztala tóm, hogy ha a felnőtteket beutalják a kórházba, az nagyon nagy lelki megrázkódtatás a számukra. Sok erős dohányos megfogadja ilyenkor, hogy többet nem gyújt rá, és be is tartja. Őket példaként szoktam emlegetni a betegeimnek. — Visszatérve a tüdőgondozóban tartott tanácsadásra: mikor jelentkezhetnek a dohányzásról leszokni vágyók? — Ügy gondoltuk, nem lenne szerencsés, ha külön időpontokat jelölnénk Iki. Ezért a -rendelési időben jelentkezhetnek a dohányzók. érintett intézmények partnerként, munkatársként tárgyalnak a fiatalok igényeit szem előtt tartva, akkor a szórakozási lehetőségek köre bővülni fog. Ugyanezt a célt szolgálja az augusztus 19-én a városi művelődési központban megnyitásra kerülő pincetanya. A Vasas Művelődési Ház táncmulatságai által kialakulit helyzet — az intézmény fekvése miatt — teljes egészében nem változtatható meg, de a korlátozó, odafigyelő intézkedések szűkítik az elégedetlenséget kiváltó problémák körét. A diszkóiból kívüirekedt fiatalok randalírozását igyekszik csökkenteni a rendőrség nagyobb odafigyelése, a rendezvények gyakoribb ellenőrzése. A városi tanács illetékes szákiigazgatási szervének a „Vasas” táncmulatságaira vonatkozó határozata a imái nappal visszavonásra került. A itáncmuMságok a jövőben egyedi engedélyek alapján kerülnek megrendezésre. A diszkók alkalmával esetenként jelentkező problémáik az engedély időbeni korlátozását vonhatja maga után. A város közművelődési intézményeinek együttműködése esély arra, hogy a fiatalok valóban tail álnak érdeklődésüknek megfelelő kikapcsolódást — született meg a határozat. — ti — indulásához. Szervező két tizenéves Természetvédelmi tábor a Körös partján p. É. Törökszentmiklóson 0 diszkó újra a régi
