Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)
1989-08-31 / 206. szám
2 1989. AUGUSZTUS 31. jjflÉBMP Lengyelország — Kormányalakítás Éleződd ellentétek Egyre rögösebbnek ígérkezik az új lengyel kormány megalakulásáig vezető út a Szolidaritás párti kormányfő Mazowiecki számára, miután élesedik a szócsata a koalíciós partnerek között a miniszteri bársonyszékek elosztása ügyében. Ügy tűnik minden politikai erő ki kívánja venni részét a „nemzet megmentésében”, befolyásos miniszteri tárcákat akar az új kormányban. Szerdán a Parasztpárt lapjában Jan Czaja az alsóház külügyi bizottságának helyettes elnöke úgy vélekedett, hogy pártjának joga és megfelelő jelöltje is van a külügyi tárca irányítására,, mégpedig Roman Malinowski, a párt elnöke, a szejm volt elnöke személyében, aki kétségtelenül komoly külpolitikai tapasztalatokkal is rendelkezik. Czaja ingerülten utasította vissza azokat a véleményeket, amelyek szerint „a parasztpártiak nem beszélnek nyelveket” és úgy közölte: a ZSL (a Parasztpárt nevének rövidítése) a párt semmibe vételének, a régi, a LEMp által meghonosított álkoalíciós gyakorlat visszatérésének fogja fel, ha nem ő adhatja a külügyminisztert. A Parasztpárttal szemben a LEMP saját jelöltjét, a jelenlegi külügyminiszter Olechowskit szeretné a lengyel diplomácia irányítójaként látni. Geremek, a Szolidaritás parlamenti csoportjának elnöke viszont, ugyancsak szerdán egyértelművé tette: a Szolidaritás meg kívánja fosztani a LBMP-et a külkapcsolatok irányításában játszott eddigi monopóliumától, vagyis szó sem lehet LEMP-tag külügyminiszterről, ugyanúgy, ahogy az állami propagandában vezető szerepet játszó rád’ó- és televízió bizottság élére sem kerülhet LEMP-vezetés, le kell váltani az alig néhány hónapja kirevezett Jerzy Urbant és a két intézmény irányítását a parlamentnek kell átvennie. Libanon Harcok, diplomácia Hatórás tűzpárbajt vívtak szerdán hajnalban Bejrutban a Szíriái csapatok és Michel Aun keresztény erői. Egy ember meghalt, 19 megsebesült. A bejrúti keresztény rádió szerint a sebesültek közt van két francia állampolgár is. A szíriai tüzérség a libanoni fővárostól északra, a keresztény csapatok által ellenőrzött 45 kilométeres partszakaszt lőtte, miután kedden egy szíriai őrhajó lángba borított egy, a keresztény hadseregnek üzemanyag-utánpótlást szállító tartályhajót. Szerdán folytatta bejrúti tárgyalásait Francois Scheer, a francia külügyminisztérium főtitkára, a'ki előzőleg DamasZkusZban Háfez Aszszad szíriai államfővel folytatott megbeszéléseket a libanoni helyzetről. Scheer reggel a keresztény városrészben másfél órás megbeszélést tartott Naszrallah Szfeix pátriárkával, a maronita keresztény közösség vallási vezetőjével. A francia diplomata ezután a zöld vonalat átlépve Nyugat-Bejrútban Mohamed Mehdi Samszeddinnel, a libanoni síiták vallási vezetőjével találkozott. Miohel Aun tábornok, a keresztény erők vezetője a válság megoldása érdekében kerékasztal-tárgyalásokat javasolt a konfliktusban érdekelt összes fél részvételével. Az A1 Rai című jordániai napilapnak nyilatkozva Aun ugyanakkor megerősítette: kész a végsőkig, azaz a szíriai csapatok távozásáig kitartani. Kairó: Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetője folytatja a közel-keleti rendezés lehetőségeit vizsgáló tárgyalássorozatát. Augusztus 30-án Kairóba érkezett, ahol Mubarak egyiptomi elnökkel folytatott eszmecserét. (MTI-Telefotó) Létrejött az ellenzéki kerekasztal Szolnokon ^OKIÓ Japán új miniszterelnöke, Kaifu Tosiki szerdán este az Egyesült Államokba utazott. Első hivatalos útján a tervek szerint pénteken fogadja George Bush, az Egyesült Államok elnöke, akivel a kétoldalú kapcsolatok legégetőbb kérdéséről, a biztonsági szerződésen alapuló katonai együttműködésről és a két ország között dúló kereslkedelmi háború felszámolásának lehetőségéről tárgyal majd. GDANSK A reformok egész Kelet- Európábán visszaesnek, ha a Nyugat nem nyújt gazdasági segítséget Lengyelország Szolidaritás-vezette kormányának. Akkor jogunk lesz azzal vádolni a Nyugatot, hogy elszalasztottá azt az esélyt, amelyet a lengyélek teremtettek arra, hogy Lengyelország kilépjen a kommunista rendszerből, mondta szerdán Lech Walesa, a Szolidaritás vezetője. PRÁGA Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára szerdán fogadta a Prágában tartózkodó Vitalij Vorotnyikovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, az Orosz Föderáció Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét. A baráti légköriben lezajlott megbeszélésen áttekintették a két ország közötti együttműködés számos kérdését. WASHINGTON A jövőbeli „egységes és szabad Európa” képét körvonalazta George Bush amerikai elnök abban a proklamációban, amelyet a második világháború kirobbanásának ötvenedik évfordulója alkalmából tettek közzé szerdán a Fehér Házban, Szerda délután az öt szolnoki ellenzéki szervezet képviselői tanácskozásra jöttek össze. Mi indokolta a helyi kerekasztal-megbeszélés összehívását? — kérdeztük Tóth Istvántól a Magyar Demokrata Fórum szolnoki szervezetének elnökétől. — Az indok ugyanaz, amiért az országos kerekasztal is létrejött. Hozzá kell tenném: ez a tanácskozás csak függvénye az országos ellenzéki törekvéseknek, hiszen számos olyan dolog van —mint például az MSZMP kivonulása a munkahelyekről — amiről mi nem tudunk dönteni. Csak akkor beszélhetünk és vitatkozhatunk ehhez hasonló témákról, miután az országos megbeszéléseken valamilyen érdem megegyezés született. Tegnap úgynevezett kiegészült ellenzéki tanácskozást tartottunk. Ezt úgy értem, hogy végre megalakult az SZDSZ és félig-meddig a FIDESZ is. Azért fogalmazok így, mert az utóbbinak már vannak tagjai, de az alakulógyűlés még hátra van. Úgy gondoltuk, a FIDESZ-t úgy kezeljük, mintha már működne. Egyébként szeptember közepén „hivatalosan” is megalakulnak. Mindenesetre tudjuk, hogy mi az álláspontjuk. A nyilvánosság kérdését vettük elő, pontosan azért, mert ez nem kapcsolódik mereven az országos eseményekhez. Jó lenne példát mutatnunk egy megegyezéssel. — Nem tartanak-e attól az ellenzéki mozgalmak, hogy erősödésükkel szükségszerűen olyan szervezett irányítási gyakorlat alakul majd ki, melyet az MSZMP esetében bírálnak? — Ezt mindenképpen szeretnénk elkerülni. Ha az MDF-et nézzük, akkor itt nincs hierarchikus rend. A helyi csoportok az országos szervezethez tartoznak. Az is biztos, hogy a megyei szervezetek funkciója nagyobb lesz. Minden azt igazolja, hogy egy párt csak úgy tud hatékonyan fellépni, ha van kapcsolat az országos központ és a helyi csoportok között. Nem akarjuk, hogy túl sok áttétel jegyen. Az MDF-en belül például létezik egy elnökök tanácsa. A kétszázhetven elnök legközelebb szeptember 9-én találkozik Pesten, ahol majd elmondhatják véleményüket. Kell a szervezettség, de bürokratikus kötöttségek nélkül. Ki kell iktatnunk a hierarchiából adódó negatívumokat. Erre rá vagyunk kényszerítve, ugyanis nagyon sok olyan tagunk van, aki nem akar párttag lenni, miután eddig semmiféle pártnak nem volt tagja. Sok ember szeme előtt még mindig egy bolsevista típusú párt képe lebeg ugyanis az elmúlt negyven évben nem is-ismerhetett meg mást. —- Azzal bizonyára tisztában van, hogy nem azonos „súlycsoportban vannak” a megbeszélésen képviselt pártok. — Kétségtelen, nem azonos fajsúlyúak a kerékasztalnál résztvevő pártok. Úgy gondolom, hogy eddig is a szellemi súly volt az. ami mindig is jélen volt. Függetlenül attól, hogy melyik párttól származik egy jó ötlet, ha életképes és jó, akkor ez mindannyiunk számára elfogadható. Sz, Z, Nézetkülönbségek a köztársasági elnöki intézményről (Folytatás az 1. oldalról.) Kerekasztal küldöttségének vezetője. Varga Csaba kijelentette, hogy az EKA megérti a problémát, s hozzájárul a halasztáshoz. Ezt követően Orbán Viktor az EKA nevében köszönetét mondott Pozsgay Imrének azért a közbenjárásért, amelyet a Prágában letartóztatott ellenzéki fiatalok ügyében tett. Orbán Vikvor hangsúlyozta: az EKA külön köszöni Pozsgay államminiszter személyes közbenjárását, különös tekintettel arra, hogy a felek között nyilvánvalóan meglevő politikai különbségek ellenére össznemzeti ügynek tekintette a letartóztatott fiatalok ügyét. Berényi Ferenc, a Münnioh Ferenc Társaság képviselője — jóllehet a pártok működésének kérdését elnapolták — szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy ebben a kérdésben a legutóbbi ülésen a Harmadik Oldal nem képvisel egységes álláspontot. Hangsúlyozta: a Müenich Ferenc Társaság elvileg ellene van annak, hogy a munkahelyen megtiltsák a pártok működését. Ezt követően tértek át az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdésekre, elsőként a köztársasági elnöki intézményről szóló téma megvitatására. A bizottsági előterjesztésből ismételten kiderült, hogy ebben a kérdésben közeledtek a legkevésbé az álláspontok. A felek csupán abban értenek egyet, hogy szükség van az Elnöki Tanács megszüntetésére, illetve a köztársasági elnöki intézmény bevezetésére. Ez utóbbi módozatairól azonban jelentősek a nézetkülönbségeik. A patthelyzet áthidalására az Ellenzéki Kerekasztal kompromisszumos javaslatot terjesztett be. A javaslatcsomag értelmében az EKA indítványozza az államfő, illetve a köztársasági elnöki intézmény bevételét a módosított alkotmányba. A módosításban szereplő köztársasági elnöki intézménynek koncepciójában, lényegét illetően az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak kell megfelelnie, kiegészítve az államfő jogkörét a hadsereg-főparancsnoki jogkörrel. A javaslat értelmében a köztársasági elnök megválasztására a parlamenti választásokat követően kerüljön sor, s addig a parlamenti elnök gyakorolja az államfői jogkört. Az indítványt ismertető Antal József rámutatott, hogy ezzel a magyar közjogi hagyományoknak megfelelő köztársasági elnöki intézmény jönne létre. A javaslat egy-egy példányát az EKA tanulmányozásra átnyújtotta a másik két félnek. Tekintettel az EKA indítványának nagy jelentőségére, a Harmadik Oldal és az MSZMP egyetértett abban, hogy a most benyújtott indítványt előbb szakértői szinten tanulmányozzák. s később térnek rá vissza. Az MSZMP szerint már most fel kell állítani az alkotmánybíróságot, mert ennek segítségével jogrendszerünk számos anomáliája felszámolható lenne. Mint elhangzott, az Alkotmányjogi Tanács erre nem képes. Az EKA szerint az átmeneti időszakban nincs szükség az alkotmánybíróság felállítására, és lényegében hasonlóan vélekedett a Harmadik Oldal is, de mindkét fél egyetértett azzal, hogy a szakértők folytassák erről a tárgyalásokat. Pozsgay Imre elfogadta a javaslatot, majd előterjesztette az MSZMP új álláspontját a munkásőrséggel kapcsolatban. Eszerint a munkásőrséget a honvédség kötelékébe kellene tagolni, mégpedig a világon sok helyen működő nemzeti gárda szabályai szerint. Minden párt tagja beléphetne a munkásőrségbe, szimbólumait. egyenruháját pedig ennék megfelelően kellene átalakítani. Az EKA kérte, hogy ezt a javaslatot írásban nyújtsa be az MSZMP, s megkérdezte, hogy milyen funkciót szánnak a munkásőrségnek a honvédségen belül. A Harmadik Oldal, hozzátette, hogy célszerű lenne meghallgatni a honvédség és a munkásőrség képviselőjét is erről a kérdésről. Ezt követően Pozsgay Imre kompromisszumos javaslatként előterjesztette, hogy az alkotmánymódosítás során a fegyveres erők, testületek felsorolásából maradjon ki a munkásőrség. Az EKA képviselője szerint az alkotmányban meg kellene tiltani politikai célú fegyveres testületék létrehozását. Ezt a javaslatot Pozsgay Imre elfogadhatónak tartotta, és szákértői bizottsági vitára javasolta. Az alkotmány bevezető részében az MSZMP szerint rögzíteni kellene: „A Magyar Köztársaság független, demokratikus és szocialista jogállam”. Az Ellenzéki Kerékasztal azonban továbbra is kitartott amellett, hogy a szocialista jelző kerüljön ki az alkotmányból. Helyette új szövegtervezetet terjesztettek elő, amely az EKA szerint az általánosan elfogadható haladó európai értékeket tükrözi. A Harmadik Oldal sem ragaszkodott a szocialista jelzőhöz, s végül abban állapodtak meg, hogy a szakbizottságok foglalkozzanak tovább ezzel a témával. Pozsgay Imre megjegyezte, hgoy szerinte a szocialista jelző nem akadályozza az ettől eltérő politikai berendezkedésre való törekvést. Erre Orbán Viktor (EKA) megkérdezte, hogy akkor mi szükség van a szocialista jelzőre. Az MSZMP delegációjának vezetője úgy válaszolt, hogy ennek történelmi és aktuális okai vannak, s a bizottsági vita után térjenek vissza erre a kérdésre. Az alkotmánymódosítással összefüggő kérdések sorában rövid vita után megállapodtak abban, hogy a munka kiemelt szerepét nem szükséges deklarálni. Ezt követően megtárgyalták, hogy mely funkciókkal összeférhetetlen a képviselői státusz. Konszenzus van abban, hogy nem lehetnek országgyűlési képviselők: az államfő, a bírók, az ügyészek és a fegyveres testületiek tagjai, valamint egyéb államigazgatási szervek dolgozói. Utóbbiak körének meghatározását azonban visszautalták, a szakbizottsághoz. Némi vita után végül is elfogadták az Ellenzéki Kerékasztalnak azt az érvelését, miszerint nem lenne célszerű kizárni a parlamenti képviselők sorából a minisztereket és az államtitkárokat. Antal József , (EKA) ezzel kapcsolatban azzal érvel, hogy ha a minisztereket és államtitkárokat kizárnák, az hátráltatná a megfelelő politikai elit kialakulását, másrészt magában rejtené egy laikus parlament, illetőleg egy hivatalnokkormány létrejöttének veszélyét. Ugyancsak egyetértés mutatkozik mindhárom fél között, hogy szűnjék meg az alkotmányban a különbíróságok létére vonatkozó rendelkezés. Ezek közül, úgy tűnik, legfeljebb a katonai bíróságok maradnak meg, de indokoltnak tartják ezek jogkörét is korlátozni, nevezetesen, hogy csak katonák által elkövetett katonai bűncselekményekben ítélkezhessenek. Ezzel kapcsolatban valószínűleg konszenzus születik arról az EKA-javaslatról is, hogy a rendőrségi állományba tartozók feletti ítélkezés kerüljön ki a katonai bíróságok hatásköréből. Ugyancsak a különbíróságok megszüntetésének útját jelzi a felek egyetértése atekintetben. hogy a munkaügyi bíróságokat egy idő után meg kell szüntetni, a hatáskörükbe tartozó ügyekkel pedig majd a polgári bíróságoknak kell foglalkozniuk. A szabadságjogok alkotmányos korlátozásának kérdését visszautalták a szakbizottsághoz. Végül a címerrel kapcsolatos kérdéseket tekintették át. s némi vita után a felek úgy döntöttek, hogy ezeket a szakbizottság újólag vizsgálja meg. Hasonlóképpen vélekedtek Szabad György (EKA) javaslatáról, aki indítványozta, hogy a korona iránti tiszteletet deklarálják az alkotmányban. A javaslattevő célszerűnek ítélte, hogy egyes ünnepélyes megnyilatkozások — a köztársasági elnök, a kormánytagok és a hadsereg főbb vezetőinek eskütétele — a korona jelenlétében történjék. Csikós József (MSZMP) bejelentette: az MSZMP megállapodott, a Televízióval arról, hogy heti 50—60 perces műsorban rendszeresen tájékoztatást adnak a háromoldalú tárgyalásokról. Javasolta, hogy az MSZMP, az EKA és a harmadik oldal delegációjának egy-egy tagja segítse a műsor szerkesztését. Az első ilyen adást szeptember 15-én sugározza a Televízió. Az EKA egyik képviselője megkérdezte, hogy miért kell még több, mint két hetet várni ezzel, mert az események rendkívül gyorsan zajlanak. Pozsgay Imre is egyetértett azzal, hogy szükség lenne az első ilyen műsor előrehozására, s javasolta, hogy az illetékes szakbizottság foglalkozzon ezzel a kérdéssel. A középszintű politikai egyeztető tárgyalások hétfőn a nyilvánossággal összzefüggő kérdések megvitatásával folytatódnak. Nueva Guinea, Nicaragua: szabadon bocsátásra váró nicaraguai ellenforradalmárok és támogatóik a fővárostól 150 mérföldre fekvő börtön udvarán. [Telexen I [érkexetti
