Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)

1989-08-22 / 198. szám

2

j^ÉPtAP

1989. AUGUSZTUS 22.

Tatán

Megkezdődött az MSZMP nyári egyeteme

Nyers Rezső mondott beszédet

Nyers Rezsőnek, a párt elnökének reformok útján — az MSZMP a szocializmusért címmel megtartott vitaindító előadásával kezdődött meg hétfőn este tatán az MSZMP nyári egyeteme. Amint Andics Jenő, az MSZMP KB osztályvezetője, & tábor vezetője bevezetőjében hangsúlyozta: az

MSZMP gyakorlatában szokatlan rendezvény-forma meghonosítását az a felismerés tette szükségessé, hogy a pártnak is fel kell készülnie a politikai verseny helyzetre, a radikális változtatásokra. A programot úgy alakították ki, hogy a jórészt szabadsága terhére itt lévő, mintegy 900 fővárosi és megyei pártaktivista a politika aktuális kérdésein túl megismerkedhessen az MSZMP új politikai felfogásának megfelelő tömegbefolyásolási módszerekkel is.

Nyers Rezső elöljáróban utalt a párt napokban közzétett új programnyilatkozat-tervezetére és ehhez csatlakozóan a történelmi múlt tanulságait elemző értékelésére. Véleménye szerint a kettő együttesen fejezi 'ki azt a gondolatkört, politikai elgondolását,

amellyel a párt a magyar társadalmi problémák megoldásáért, a tömegek bizalmának elnyeréséért küzd, az ország előrehaladása érdekében. Az MSZMP-nek most az a feladata, hogy a választópolgárok minél nagyabb részében tudatosítsa r arra van szükség, hogy helyesen mérlegelje a választható társadalmi mozgalmakat, pártokat, tudja, mit várhat tőlük, és hogy milyen kritériumok alapján választhat.

'Nyers Rezső ezután — előadásának címére utalva — a párt politikai útjáról szólt, elsősorban áz 1988-as májusi pártértekezlet eredményeit vizsgálva, a pártértekezlet társadalmi fordu- ' latot eredményezett az országban, amely a politkai intézményrendszer változásában nyilvánul meg, s elindult a gazdasági reformfolyamat kiszélesedett.

új szakasza. Leszögezte: a társadalmi fordulat nem politikai program alapján kezdődött, s a folyamat mélyebbre hatolt, mint amire a pártvezetés készült: nemcsak a 80-es évek feszültségeinek megoldására irányult, hanem történelmi jelentőségű változás pályájára vezette a magyar politikát.

Az MSZMP előző Központi Bizottsága felismerte, hogy a politikai rendszert meg kell reformálni, s- vezérelve az lett, hogy pluralizálni kell a társadalmat. Már akkor látható volt azonban, hogy e folyamat nem állhat meg az egypártrendszer keretén belül, az áramlatok különbözőségére épülő pluralizmusnál. A pártértekezlet után pártmozgalomban és a társadalomban is felszínre kerültek a mélyebb, a itörtónelmi fejlődés során felgyülemlett ellentmondások, problémák, s amelyek miatt a pártértekezlet határozatait hamarosan meg kellett haladni. Ide tartozik a múlt értékelése is.

1948-ban helyes volt a politikai fordulat a népi demokratikus irányba, s a szocializmus felé fordulás is igazolhatá. Azonban aát la szocializmus modellt, amelyet

1949-től gyorsított tempóban nemzetközi sugallmazásra, önálló és egyben a szovjet viszonyokra épülő egységes állami, gazdasági és társadalmi rendszerként akartak kialakítani, tévútnak kell tekinteni. Ez a mai MSZMP politikai filozófiájának, elméletének és gyakorlatának egyik legfontosabb kérdése. Ebiből következően ugyanis, ha hibás volt a modellváltás 1949-től. akkor más megvilágításiba kerüfeek a 56-os események.

Nyers Rezső ezután azit a kérdést vizsgálta: milyen párt legyen az MSZMP. Kijelentette: elsősorban azt kell tudni, hogy milyen ne legyen. A pártvezetés azt a véleményt alakította ki, hogy ne legyen zárt ideológiában élő, zárt, szép új világot megvalósítani akaró politikai mozgalom. A magyarországi szocializmus eddigi történelmének tanulságai alapján a mindennapokban élő, de a társadalmat hosszú távon mégis megváltoztatni akaró, reális szocialista párt igyekezzen lenni. Az MSZMP legyen a reformok pártja, olyan, amelyik a társadalmi folyamatosságot és reformokat egymással kombinálja, mindig a legaktuálisabbat veszi elő, s emellett a törénelmi célokért is küzd.

A gazdasági reformról szólva, annak kibontakozását a választások utáni időre jelölte meg. Addig is azonban számos olyan lépést meg kell tenni, amellyel az MSZMP elősegíti a leendő kormány munkáját.

A vitaindítót a késő esti órákba nyúló konzultáció követte.

II Szolnoki Mezőgép dolgozóinak levele Németh Miklós miniszterelnökhöz

tézkedéseiben. A kormánynak azt az álláspontját azonban dolgozóink többsége nem fogadja el, 'hogy, szabadáras termékről lévén szó, nem tud az áremelés folyamatába 'beavatkozni.

Az áremelés szándékához vezető út a szabályozó-, a még mindig súlyos torzulásokkal terhes és hibás érdekeltségi rendszer. Ez pedig gazdaságpolitika eredménye, amelyért a kormány felelősséggel tartozik.

Kérjük mielőbb olyan gazdasági és életszínvonalpolitikai program kidolgozását, amely a hosszú távú megoldásnak legalább a biztos reményét jelenti, olyan érdekeltségi rendszer azonnali megteremtését, amely értékes, alkotó munkára ösztönöz rfiinden dolgozót, és nem készteti a szakszervezeti mozgalmat a későbbiekben egyre súlyosabity beláthatatlanab'b következményekkel járó munkabeszüntetések szervezésére. Nem szívesen sztrájkolunk, ezért reméljük, hogy kormánya széles körű érdekegyeztetése eredményeként a jövőben nem is lesznek ilyen késztetések.

Végezetül bizalmunk jeleként szeretnénk önt egy komoly tévedéstől megóvni. Minősítheti az augusztus 18-i figyelmeztető sztrájk felhívását kezdeményezőket státuszukat féltő, bürokrata, korábbi és mai hibáikat szociális demagógiával leplező hivatalnokoknak. A vállalatunknál a felhívásra kialakult helyzetben, dolgozóink mai reagálását, tiltakozó sorait azonban egy olyan szakszervezeti 'bizottság fogalmazta meg — kérésükre — amelyet 1989. július 14- én küldötteik révén szabad akaratukból választottak meg. Ilyen alapon kérjük a szakszervezeti mozgalom mai vezetőit a súlyos társadalmi gondok megoldásában addig is partnerként elfogadni, amíg a remélhetően egyre demokratikusabb tisztességesebb kiválasztódás alapján bizalmunkat élvezik. Érdemesnek tartjuk egyúttal arra is utalni, hogy a szakszervezeti mozgalom alárendelődésben számos főleg korábbi vezetőjének tekintély vesztésében kormányzó pártunk komoly felelőssége is felvetődik.

A vállalati szakszervezeti bizottság nevében:

Terjéki Ferenc vszb-titkár

Tisztelt Németh Elvtárs!

Vállalatunk dolgozóinak megbízásából kötelességünk jelezni, hogy nem tartjuk elfogadhatónak a Kormány gazdaságpolitikájának olyan következményeit, hogy az elhibázott -döntések, a korszerűtlen érdekeltségi rendszer továbbélésének eredményeként jelentkező terheket rendre a 'bérből fizetésből és nyugdíjból élő rétegekre hárítják.

A húsáruk tervezett áremelése miatt a vasasszakszervezet által meghirdetett figyelmeztető sztrájkfelhívásra reagálva dolgozóink a legkülönbözőbb módon fejezték ki tiltakozásukat. Öt gyárunkban éltek a végsőként felfogható eszköz, a sztrájk lehetőségével. Egy gyárunkban munkásgyűlés fogalmazta meg tiltakozását, további hat egységünkben pedig egyetértettek a felhívás alapgondolatával de sztrájk helyett a tervezett áremelés határozott hangú visszautasítását kérték. Az arányokból ön is következtethet arra, hogy a Szolnoki Mezőgép Vállalatnál még jelentős számiban vannak, akik tiltakozásukkal együtt is 'bíznak kormánya eredményes in-BEJRÜT

Egy Irán-barát libanoni síita szervezet vasárnap a fogságában lévő két amerikai túsz megölésével fenyegetőzött, ha Franciaország bármiféle katonai akciót 'hajtana végre Libanonban.

KABUL

Az afgán fővárosban hétfőn filmvetítésen mutatták 'be a külföldi sajtó képviselőinek a kormányellenes erők által használt újfajta „fürtös” rakétákat.

A kétlépcsős, negyvenhatvan kilométeres hatótávolságú rakéták töltete a levegőben robban szét harminchat kis robbanószerkezetre. Egyik fajtájuk becsapódáskor, a többi csak érintésre robban: így aknaként működik gyalogsági erők ellen.

VARSÓ

Varsóba érkezett vasárnap Zevulon Hammer izraeli vallási miniszter: személyében 22 év óta most először látogatott izraeli miniszter a kelet-európai országba. Hammer * tárgyalásainak középpontjában várhatóan az auschwitzi karmelita apácakolostor ügye áll majd,

Népi diplomáciának is nevezhetnénk

flz MSZMP megyei küldöttsége utazik Romániába

Ma a romániai Dőlj megye székhelyére, Craiovába utazik az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának küldöttsége. Az utazás körülményeiről kérdeztük Madaris Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát.

— Kik a küldöttség tagjai, s hány napra utazik a delegáció?

— A küldöttséget én vezetem, tagjai Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese és Gyuricza Péter, a megyei pártbizottság munkatársa. A meghívás úgy szól. hogy küldöttségünk vegyen részt a 23-ai romániai nemzeti ünnepségen, az ebből az alkalomból rendezett nagygyűlésen. Ezért utazunk, 24-én jövünk haza. Három delegáció van az országban, mely ilyen fórumon vesz részt Romániában, Békés és Bács-Kiskun megyéből is utazik delegáció, s a harmadiknak tekintem ami küldöttségünket. Mind a három megyének van valami kapcsolata romániai megyékkel. Annyi a különbség a három meghívás között, ahogyan erről a - Békés megyeiek nyilatkoztak. hogy Arad megyéből kérték őket arra, hogv vigyenek tárgyalási javaslatokat magukkal, elképzeléseket arról, hogy miről kívánnak megbeszéléseket folytatni, főleg pártszinten Arad megye vezetőivel. Amit én fontosnak tartok, az egy dilemma. Mégpedig az, menjünk, vagy ne menjünk.

Valóban, ki döntött abban a kérdésben, hogy utazzék-e a delegáció, eleget tegyen-e a meghívásnak. A döntés, az egv közös szülemény, a Központi Bizottság apparátusának külügyi szakemberei és a megyei pártbizottság vezetői döntöttek úgy, hogy elfogadjuk a meghívást. Hozzáteszem. én szeptember 16-án be fogok számolni a

megyei pártbizottság testületének az utazásról.

— Visznek-e Szolnok megyeiek tárgyalási javaslatokat?

— .Elvileg felkészültünk arra. a szituációra, hogy valamilyen módon tárgyalásokat folytathassunk. Jelzem, a megyei pártbizottság 1978 óta rendszeresen küldött tárgyalási javaslatokat, ezek a gazdaságra vonatkoznak, a kulturális életre, a sportra, állami- és pártközi kapcsolatokra. Ezek a javaslatok nem váltottak ki visszhangot, éppen ezért megismételjük őket. A kapcsolat sajnos a legkülönbözőbb területeken elsorvadt, valamelyest élt a sportban, talán a sajtót is említhetném, ahol a legszorosabb volt.

— Mi volt a legfőbb érv, amely amellett szólt, hogy utazzék a delegáció?

— Elég komoly meditációt okozott ez nálunk, két lehetőség volt: megyünk vagy nem megyünk.

Ma a kormány és a pártvezetés szintjén a kapcsolatok abszolút mélyponton vannak. Ebben a pillanatban úgy tűnik, ezen a szinten nem lehet nagy áttörést csinálni. Helyébe kell tenni valamit. Azt hiszem, az elfogadható alapnak, hogy az nem elfogadható, hogy semmilyen esetben se tárgyaljunk Romániával, hiszen nem a népek között van az ellentét, hanem két politikai gondolkodásmód az, amely nem egyezik. Ha ez utóbbi dolog azt eredményezi, hogy nem tárgyalunk, csak a magyarság szenvedi meg azt Romániában. Mindazon

szinten, ahol érintkezésbe

lehet lépni < a románokkal, meg kell próbálni tárgyalni. /Alulról kell kezdeni * úgymond építkezni, nevezhetnénk ezt akár népi diplomáciának is. ök hívtak most bennünket. Tudni kell, hogy 1983-ban volt az utolsó delegáció Romániában, 1988- ban az újévi üdvözletünkre semmiféle reagálás nem érkezett. S azóta nem tudtunk kontaktust teremteni velük ezen a szinten.

— Viszont azt a kockázatot fel kell vállalnia a megyei pártbizottságnak, hogy ez nem találkozik sok ember és sok párt egyetértésével.

— Mi ezzel számot vetettünk. vállaljuk a kockázatot azért, mert jobb ma Magyarországon egy rosszallás, mint a teljes tárgyalási folyamat megszakadása a két ország között, amikor már lehetőségünk sem lesz a magyarságért Romániában

szólni. A mi viselkedésünk, jelenlétünk mindenképpen jelzi azt; ügyükről nem mondunk le.

— Mi lesz, ha éles helyzetbe kerül a küldöttség?

— Nem tartom elképzelhetőnek, az egyik fél érdekét sem szolgálja.

— Mit visz magával a delegáció?

— Mindenképpen viszünk egyfajta politikai tisztességet, s megújítjuk azt a meghívást, amely 1983 óta él. És hát természetesen viszünk az ilyenkor szokásos ajándéktárgyakból, elsősorban olyanokat, amelyek bemutatják Szolnok megyét.

— Végezetül az olvasók nevében szeretném kérni, hogy hazatértével nyilatkozzék lapunknak a delegáció útjáról.

— Készséggel, köszönettel veszem a lehetőséget.

— h. j. —

Hat jelöltből három marad

Pártszavazás Törökszentmiklóson

Törökszentmiklóson a legutóbbi adatok szerint 1809 MSZMP-tag él, akik az őszi pártkongresszusra három küldöttet választhatnak. A szavazócédulára végül hat jelölt neve került, közöttük éppúgy található 30 éven aluli, mint tsz-dolgozó, hivatásos pártmunkás, élelmezésipari vezető, illetve nyugdíjas. A szavazást 18-án reggel 6 órakor kezdték, és a tagság a település három különböző helyén, sőt a jelentősebb cégeknél, vállalatoknál is voksolhatott. Gondoltak a betegekre is, őket mozgó urnákkal keresték fel. Ottjártunkkor tegnap este öt körül a városi pártbizottság előcsarnokában két szavazóval találkoztunk. Az egyik Tóth Imre volt, akitől arról érdeklődtünk, hogy ő vajon a hat jelölt, közül kikre voksol.

— Mivel a szavazás titkos, ezért csak annyit árulok el, hogy nálam azok maradtak a listán, akiket az átlagosnál jobban ismerek. Igaz, mindegyikről tudom kicsoda,

végül úgy döntöttem, hogy marad közöttük fiatalabb és idősebb is.

— Milyen gondolatokat mondatna el velük a kongresszuson ?

— Azt, hogy minden udvariaskodás nélkül, őszintén kérdezzék meg, mit tesz az MSZMP azért; hogy megálljon végre az infláció, mert a gyakorlat azt mutatja, semmit, vagy alig valamit.

Alig. hogy ezeket elmondta, máris feltűnt Dékány György, aki pedagógus, így most fejezte be a nyári vakációját.

— Annyit elárulok, — kezdte. — hogy a nevek közül Szőke Bandiét, meghagytam. Nekem ő az egyik jelöltem azért, mert ismerem. Jól felkészült, fiatal szakembernek tartom, akiről tudom, kertelés nélkül mondja el gondjainkat. A másik kettő neve maradjon titokban.

— Melyek ezek a gondok?

— Az egyik az. hogy a párt végre olyan politikát folytasson, amellyel megnyerheti az embereket, mert úgy érzem, ezen a téren mindenfelé akad pótolnivaló. A másik pedig a temérdek ígérgetés beszéd, szöveg helyett a gazdasági bajokat valahogyan rendezni kellene, vagy hozzálátni a tulajdonképpeni ' rendcsináláshoz, amelynek őszintén szólva még a kezdetét sem látom.

A város szélén, a Fürst Sándor utcai párthelyiségben már túl vannak a szavazáson, de azért „Hátha érkezik még valaki” jelszóval Nagy Miklós, nyugdíjas este nyolcig nyitva hagyja a helyiséget.

— Addig jöhetnek hozzánk a város bármelyik részéről szavazni, amire már volt példa. Ami a mi körzetünket illeti, itt az önök érkezéséig már a tagság 97 százaléka leadta a voksát. Két ember nem: az egyik azért, mert Dunántúlon balesetet szenvedett, a másik meg állítólag ki akar lépni.

— ön kik mellett döntött?

— Megmondom, nem csinálok belőle titkot. Az egyik dr. Sülé Mihály, aki olyan programot mondott a nyugdíjasokról és a vidékről, hogy le a kalappal előtte. A másik Szőke András, aki képzett gazdaságpolitikus. A harmadik Balogh Katalin, ő huszonéves, fiatal nő létére vette a bátorságot, hogy versenyezzen az idősebbekkel. Egyébként kíváncsi leszek, kikre szavaz a többség.

Bizonyára így vannak ezzel mások is Törökszentmiklóson. A szavazatok számlálását ma este öt órakor tartják a városi pártház tanácstermében és a választók közül sokan jelezték, hogy ezen az eseményen mindenképpen részt kívánnak venni.

Tóth Imre jelöltjei között fiatal is és idősebb is egyaránt akad