Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)
1989-08-21 / 197. szám
4 1989. AUGUSZTUS 21. IA tárgyalóteremből I Jaj, letépték a nyakláncomat! Király Ferenc július 27-i és Tabák Lajos augusztus 3-i vitacikkéhez a következőket fűzöm: Valóban napjaink egyik legizgatóbb kérdése a Quo vadis — hová megyünk? Kár, hogy a vitatkozók a jövő helyett a múlton rágódnak. A vita azért így sem. érdektelen. Sajnos a vitapartnerek nincsenek egy súlycsoportban. KF széles körű tablójára TL csak érzelmileg tud reagálni (ami nála érthető is), és gondosan kikerüli a nehezen cáfolható tételeket. KF vitaindítójában — az esetek többségében — sajnos a keserű igazságot olvassa a fejünkre, (ezért egy kicsit már unjuk is ezt a viviszekciót). Igaz az is, hogy a hangneme provokatív, dehát ez az ilyen vitacikkkektöl nem idegen. Amiben KF- el nem értek egyet az az, hogy a korábbi torz gyakorlat miatt szkeptikus magával a szocializmussal szemlben, holott az csak a sztálini változatra jogos. Az MSZMP nem véletlenül hangsúlyozza a modellváltás szükségességét. Kétségtelen az is. hogy az elméletnél egyrészt vissza kel] nyúlni az alapokig, s lehántani róla a rárakódott, megkövesedett dogmákat, másrészt figyelembe kell venni a mai viszonyokat (melyek eltérnek a klasszikusok elképzeléseitől). A kommunistákon kívül a szocializmust ma is magukénak vallják a szocialisták és szociáldemokraták is. Ügy tűnik, hogy a történelmi szakadás után nemzetközileg ismét a közeledés jellemző (nemcsak politikailag, de elméleti kérdésekben is!). TL-lel egyetértek abban, hogy a hibák mellett az elmúlt 40 esztendőben jelentős pozitívumok is születtek. Ilyen például, hogy a 60-as években a kedvezőtlen nemzetközi körülmények (szocialista világrendszer állapota) ellenére a belpolitikában sor került a nemzeti sajátosságok érvényesítésére, vagy Hallgatva a tv-ben augusztus 6-án a Péti Nitrogénművekről szóló riportot, eszembe jutott: ebben a szanálásra ítélt, több milliárd forint addóssággai küszködő, ráfizetéses vállalatnál menynyi jogtalanul felvett prémium ütötte az ottani vezérkar markát?! Ügy vélem, e vállalatnál is kihozta a főkönyvelő azt a teljesítményt, ami jután |kifizethető a prémium, mert nagy mértékben érdekelt ö is. Nem először foglalkozott az újság, a tv ezzel a témával, hogy némely vállalati igazgatók több milliós prémiumot vágnak zsebre, és a munkásokhoz viszo-Nem a könnyebbségünket keresik címmel közöltük nemrég a cserkeszőlői lakosok panaszát: megváltoztatták az autóbuszjárat menetirányát, a Kunszentmártonra közlekedő nem kanyarodik be a rendőrségnél a főtérre, és a híd felújítása után — ami még el sem kezdődött — állítják majd vissza a régi útvonalat. A Jászkun Volán illetékesének erre adott válaszát július 26-án adtuk közre, mely szerint az új autóbuszállomás átadásához kapcsolódó változásokat hatósági egyeztetés előzte meg. A vidéki járatok útvonalát forgalombiztonsági okok miatt kellett megváltoztatni. özv. Erdei Lajosné, nyugdíjas cserkeszőlői olvasónk hozzászólásában a Volán-válaszhoz fűzte gondolatait, s többek között így érvel, külpolitikai téren, főleg a 70-es években nyitás történt a világ felé. A szocialista országok közül pl. az MSZMP volt az egyetlen, mely a nyugat-európai kommunista pártok un. „eurokommunista” útkeresését megértéssel fogadta. A vita egyik kulcskérdése a Münnioh F. Társaság neve. Kétségtelenül igaz, hogy Münnioh 1945 előtt valóban önfeláldozó, hősies harcot folytatott a fasizmus ellen. A közvélemény jó része azonban mégis arra a Münnichre emlékezik, aki 1956 őszén — a „dolgozók megnyerésére” — meghirdette a „tömény marxizmus” (gumibot) ideológiáját. Kérdés, hogy az MFT melyik Münniohet választotta példaképül? Félő, hogy az utóbbit. Erre utal az is, hogy a megye vezetői is az 1956-os „pufajkások” közül kerültek ki. Egyébként TL is csak a Rákosi időszak hibáitól határolja él magát. Úgy tűnik, hogy a modellváltást is revizionizmusnak fogja fel. Sajnálatosnak tartom, amit az orvosokról írt, ebben ugyanis egy korábbi értelmiségellenesség érhető tetten. Mert azt azért TL-nek is tudnia kell, hogy a morális probléma olyan társadalmi jelenség, mely szinte minden rétegnél valamilyen formában megtalálható, s ebben jélentős szerepe van a vezetésnek. Erre országosan és Szolnokon is elég példát láthattunk. Ha felemelt fővel akarunk járni, és azt akarjuk, hogy pártunk a tömegek bizalmát élvezve legyen erős, akkor ki kell irtanunk a sztálini modell minden maradványát s akcióegységre csak azokkal léphetünk, akik nemcsak a „hibák kijavítását” akarják, hanem a párt megújításáért és egy új szoszializmusmodellért dolgoznak. nyitva amúgy is toronymagas a fizetésük. Mint kisfizetésű nyugdíjas, igazságtalannak és törvénytelennek tartom a munka nélkül felvett óriási pénzeket. A rendeletalkotó embereket milyen motívumok vezérlik, amikor ilyen lehetőséget biztosítanak a magas beosztású vezetők részére? Tovább nehezítik az ország gazdasági helyzetét. Javaslom, hogy az óriási prémiumokat törörljék el, mindenki dolgozzon becsületesen a rendes fizetéséért. A kunszentmártoni buszpályaudvar átadása utáni változás 14 község lakosságát érintette és háborította fel, mivel a főtértől messzire esik a pályaudvar, körülményes, fáradságos eljutni az SZTK-iba, az OTP-be, az üzletekbe, a bejáró tanulókról már nem is beszélve. Sok idős ember van rászorulva arra. hogy nyugdíját egy kis gyümölcsárusítássa] egészítse ki, és kénytelen Kunszentmártonba vinni. Az a kérésünk, hogy a régi útvonalon járjanak a buszok addig is, amíg el nem készül a híd. Miért mi viseljük a rosszul tervezett útvonal következményeit? Több megértést és emberséget várnánk az illetékesektől. (Megértjük olvasóinkat, hogy nem tudnak beletörődni az átmeneti változásba. hiszen nehezebbé vált 4 busszal való utazásuk, bzonban a Köztársaság téren az autóbuszok számára biztonságos fordulási lehetőség nincs, azért született döntés — a megyei-, a váró-A szolnoki Varga Katalin Klub tagjai július végén Salgótarjánba. augusztus 10-én pedig Miskolctapolcára szerveztek kirándulást. Útközben * Szabó Sándor nyugdíjas mozdonyvezető tási tanács, a rendőrhatóság és a Volán képviselői között — az útvonal módosítására. A szerk.) jékoztatott bennünket' a nevezetességekről, aki bejárta már az egész országot, s egy fizetett idegenvezető sem tudott volna többet. Salgótarjánban megnéztük a Bányamúzeumot, a földalatti ak— Augusztus 12-én este hat óra körül buszra vártam Szolnok központjában, a pártház melletti buszmegállóban. Édesanyám is velem volt, amikor arra lettem figyelmes, hogy egy tetovált karú, fekete garbót viselő fiatalember hirtelen előttem termett. Megijedtem, mert felemelte a kezét, és azt hittem: meg akar ütni. Mire észbekaptam, letépte az arany nyakláncomat, és már futott is az aluljáró felé — meséli a sértett, egy budapesti lakóhelyű nő, aki édesanyját látogatta meg, és éppen a buszra várt másodmagával. A két megrémült nő: segítség, letépték a nyakláncot kiáltásaira, az ott kerékpározó 12—13 éves srácok próbálták elállni az utat, de a tolvaj hirtelen az aluljáró felé vette az irányt. Le is ért, és a sértettek végtelen szerencséjére a túloldali feljárónál egy olyan ember került elé, aki nem ijedt meg tőle. Sőt, mivel megállni sem volt hajlandó, egy ügyes mozdulattal elgáncsolta. A sietős léptű ember felállt, elfogóját meg akarta ütni, de mielőtt ez sikerült volna, kapott egy jókora pofont. Időközben a letépett aranylánc is. előkerült a tolvaj kezéből, akiről kiderült, hogy nem más, nát, onnan elmentünk a Hollókő várhoz, azután a Salgó várba. Nyölc kilométert gyalogoltunk a gyönyörű erdőben. Miskolctapolcai utunk közben pedig megálltunk Mezőkövesden és fürdés után indúltunk Lillafüredre, ahol 3 órát töltöttünk el. Visszafelé a Szépasszony-A szolnoki vasutas szakszervezeti csoport i— a körzeti üzemfőnökség vezetőségével együtt >— nyugdíjastalálkozót szervezett augusztus 4-re, melynek színhelye a vontatási főnökség tiszaligeti üdülője volt. Jó érzéssel töltött el bennünket, hogy anyagi támogatásúkkal legalább évente egyszer találkozhatunk azokkal a volt munkatársainkkal, akikkel 30—40 évig dolgoztunk ‘együtt. Hathó Sándor, az üzemfőnökség vezetője köszöntötte meleg szavakkal az idős embereket. Az összejövetel további ré-Tisztázatlan a megyei labdarúgó szövetség léte? címmel fejtette ki véleményét június 26-i számunkban dr. Horváth Ferencné, a Volán Rákóczi SE ügyvezető elnöke a március 20-i közgyűléssel kapcsolatban — hozzászólva a Megyei Labdarúgó Szövetség főtitkárával készített interjúhoz! (VI. 16.) Ne a sajtóban levelezzünk ... címmel jelent meg július 27-én a szövetség válasza, melyet dr. Soós István elnök és Varga Ferenc főtitkár írt alá. Horváth Ferencné ezúton szeretné lezárni az ügyet, „véget vetni a megyei labdarúgással foglalkozó észrevételeinek.” Tényleg nem a labdarúgó szakosztállyal rendelkező egyesületek választották az elnökséget és fogadták ei az ideiglenes alapszabályt? Március 20-át írtunk, és még sehol nem volt az 1989. évi 9. számú trv. Az általam felvetettekre nemhogy cáfolatot, választ sem kaptam a hasábokon. Igen! Találkoztunk mi hárman — dr. Soós István, Varga Ferenc és a cikk szerzője —, s most az olvasók elé tárom, ami ' a válaszokból kimaradt. (Hátmint a 36 éves szolnoki Balogh Kálmán. Róla elöljáróban annyit, hogy pénteken állt tizedszer a bíróság előtt, és Székesfehérvár területéről például már kitiltották, mivel efféle akciót nem egyet elkövetett. Balogh életéhez az imég mindenképpen hozzátartozik, hogy legutóbbi elzárásából aznap szabadult, így mindössze néhány óráig szívta a szabad levegőt. Ügyét első fokon a Szolnoki Városi Bíróság, dr. Szentgyörgyi Ildikó tanácsa tárgyalta, ahol Balogh ugyancsak feledékeny vádlottat játszott. Elmondása szerint ő nem járt arra, nem is csinált ilyesmit, noha a tanúk egymás után felismerték, sőt még a ruházatát is leírták. A városi bíróság Balogh Kálmánt lopás bűntette miatt 1 év 10 hónapi börtönre ítélte. Az ügyben enyhítő körülményként értékelték azt, hogy az aranylánc meglett, és visszakerült tulajdonosához, súlyosbító tényként számított viszont, hogy az elkövető többszörös és különös viszszaeső. Balogh büntetéséből feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítéletet a vádlott és a védője tudomásul vette,. az ügyész viszont súlyosbításért fellebbezett. D. Sz. M. völgyében időztünk egy keveset, s igen jó kedvünk kerekedett: szebbnél szebb magyar nótákat énekeltünk hazáig, s elmondhatjuk, hogy sok-sok élménnyel gazdagodtunk e kiránduláson. sze már terített asztalnál folytatódott, ahol a régmúlt idők emlékeit elevenítettük fel. A Tiszatáj Termelőszövetkezet citera zenekara szolgáltatta a zenét, és harmonikaszó mellett fogyasztottuk az ízletes vacsorát, ami az üzemfőnökség konyhai személyzetét dicséri. A szakszervezeti csoport elnökének, Horváth Istvánnak, munkatársaink és valamenynyi közreműködőnek ezúton mondunk köszönetét az emlékezetes találkozó megszervezéséért, fáradozásaikért — írta társai nevében Földi József Szolnoki olvasónk. ha hármónkon kívül mást is érdekel a labdarúgás a megyében !) A lényeg az, hogy a Megyei Labdarúgó Szövetség ez év októberében alapszabályt kíván alkotni — közgyűlésre hív — hogy kiket, majd eldönti. Szerintem a labdarúgó szakosztállyal rendelkező egyesületeket kellene meghívni. Tervünkben nem szerepel az elnökválasztás, pedig meg kellene tenni, mivel a március 20-i közgyűlés mandátumvizsgálat és igazolás nélkül törvénytelen volt. Ne kelljen megint a közgyűlés előtt 4—5 nappal jelölőbizottságot választani — mint legutóbb. Egyesek nem is tudták, hogy a bizottság tagjai, nemhogy érdemben tárgyaltak volna az egyesületekkel. Én a megelégedettséget kifogásoltam, az antidemokráciát, viszont megnyugtattak azok a telefonok. személyes megkeresések, amelyek észrevételeimet követték azok részéről, akik a megye labdarúgásában dolgoznak — vezetők,' edzők aktívan — profiként és nem „napszámosként”! Összeállítottá: Csankó Miklósné Mindenki a fizetésért dolgozzon becsületesen Bodó János Kisújszállás Kérjük az útvonal visszaállítását A szolnoki Csokonai út 18. sz. ház előtt több mint két hónapja beszakadt egy csatornatető, beleesett az aknába, azóta is úgy van — tette szóvá Bartha Béla olvasónk, aki belefáradt az ezzel kapcsolatos telefonálgatásokba. Ugyanis ha szennyvízcsatorna, akkor a Víz- és Csatornamű Vállalat Szolnoki Üzemigazgatóságára tartozik, ha csapadéknyelő, úgy a Kommunális üzemre. Egyik helyről küldték a másikra. Akárki is a gazdája, ezúton kérjük az akna mielőbbi befedését. (Fotó: K. É.) ü Pétery Károly Társaság célja Lapunk július 26-i számában közöltük a mezőtúri Pétery Károly Társaság nyilatkozatát. melyben hangsúlyozták, hogy a több mint 600 éves város hagyományának folytatói kívánnak lenni. Erőfeszítéseik arra irányulnak, hogy a város minden szélsőségtől és politikai vakhittől mentesen fejlődjön az ott lakók érdekében: készek mindazokkal együttműködni, akik Mezőtúr jövőjét, a túri polgárok boldogulását a szívükön viselik ... Bodorik Sándor jegyző a napokban eljuttatta hozzánk a várostörténeti és várospolitikai egyesület pontokba szedett célját: 1. Városunk szülöttének, Pétery Károly szellemének ápolása, életművének megismerése. 2. A város haladó hagyományainak folytatása, múltunk újrafelfedezése, önismeretünk ébrentartása. 2. A város történelmi folyamatosságának elismertetése és biztosítása, a helytörténeti kutatások elősegítése. 4. A helyi nyilvánosság kiszélesítése szabad információcsere megteremtése helyi v. regionális újság indítása. 6. A fiatal mezőtúri tehetségek felkutatása, istápolása — ösztöndíj Vendégriasztó? Legnagyobb lányom augusztus 3-án fodrászhoz ment, s egyúttal megbeszélte a kisebbik lányom frizuráját is. bejelentette másnap reggelre. Délután fél négykor jött haza éhesen és sírva, hogy „többet nem megy fodrászhoz!”, mert két dauer és egy vágás volt fél nyolckor előtte, de ennél többen is sorra kerültek, mígnem a fodrásznő átpasszolta a délutános kolléganőjének. A dauerért 240 forintot fizetett (nyári munkával 2 napi munkabére), s elszenvedte a megaláztatást. Mindez a szolnoki, Petőfi Sándor úti maszek fodrászüzletben történt, s amikor felkerestem a tulajdonosát, a következőket mondta: nem muszáj fodrászhoz járni, és nem kell ide jönni. Tévedtem völna, hogy a Sok-sok élménnyel tértünk haza vagy alapítvány formájában. 6. Várospolitikai kérdésékben állásfoglalás, gazdasági, társadalmi, kulturális alternatívák, programok kidolgozása, jelenlét a várost érintő fórumokon. 7. Kapcsolatépítés minden Mezőtúrért tenni akaró szervezettel 'és személlyel, á városból elszármazottakkal. 8. Véleménynyilvánítás minden olyan országos ügyben, mely u várost közvetlenül érinti. 9. Szellemi és személyes kapcsolat kiépítése hasonló jellegű hnegyei, országos szervezetekkel, reformmozgalmakkal. 10. Viták szervezésével és más módon is segíteni egyéb autonóm szerveződéseket, hangot adni a városi kisebbségeknek. 11. Környezetünk védelme, Mezőtúr évszázados városképének építészeti hangulatának átmentése a jövő számára. 12. A Központi Kaszinó 'újraindítása. 13. A „Túri vásár” felélesztése. majd évenkénti, rendszeres megtartása. 14. Demokráciát és reformot Mezőtúron! (Találkozunk minden csütörtökön, 19 órakor a városi művelődési központban. Levélcím: 5400 Mezőtúr, Jelinek K. ü. 9.) fodrászüzletek azért nyílnak egymás után, hogy minél igényesebben szolgáljanak bennünket? Panaszaikból úgy tudom, a gazdasági helyzet romlásával fogynak a vendégeik. Vagy mégsem? Cs. J.-né Szolnok Olvasónk sérelmével kapcsolatban váltottunk néhány szót az üzlet tulajdonosával. Muhari Zoltánnal, aki nem vitatta a történteket. Annyi vendég volt már reggel, hogy a fodrász megmondta: csak akkor maradjon, ha tud várni. Bár még hozzá fogott a dauerhez, felcsavarta, a befejezést már a délutános kolléganőjére bízta. Csak megismételni tudja: akinek nincs ideje és türelme, az ne járjon fodrászhoz. Kézér Imréné Szolnok Vasutas nyugdíjasok találkoztak ■ megelégedettséget kifogásoltam M. V. Szolnok Ha felemelt (övei akarunk járni... IA szerkesztőség postájából
