Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)
1989-08-19 / 196. szám
4 1989. AUGUSZTUS 19 Dr. Patkós István főigazgató; Hz oktatás színvonalát az európai egyetemekéhez kell közelítenünk Mezőtúron végez a hazai mezőgazdasági gépészüzemmérnök utánpótlás fele Előtte másfél évtizeden át igazgatóként, 1987 óta pedig főigazgatóként irányítja a Mezőtúri Mezőgazdasági Gépészüzemmérnöki Főiskolai Kar munkáját dr. Patkós István, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. A most ősszel a 17. tanévet kezdő agrár felsőoktatási intézmény három éve „cserélt gazdát”: korábban a debrereceni, jelenleg a gödöllői Agrártudományi Egyetem karaként működik. — Főigazgató Űr! A hazai felsőfokú végzettségű agrárszakember ^.éánpcjtlásban milyen Iszerepet játszik a mezőtúri intézmény? — A nyíregyházi, hasonló szintű oktatási intézménnyel együtt mintegy másfélszáz leendő üzemmérnököt oktatunk évente. A mezőtúri karon 80-as létszámú évfolyamok indulnak, egy-egy esztendőiben 60-an, 70-en sajátítják el a három éves elméleti-gyakorlati anyagot. Hogy milyen sikerrel? Csak a főiskolával tartósan szoros és jó kapcsolatban lévő mezőgazdasági üzemek szakvezetőinek a véleményére hivatkozhatom: szerintük jól felkészült, gyakorlatias, az alkatrészeket, a gépeket, géprendszereket nemcsak diákról, tankönyvekből ismerő műszaki szakemberek kerülnek ki Mezőtúrról. Akik szerte az országban jól megállják a helyüket a termelőüzemekben, és akiknek a többsége ismereteink szerint meg is marad a pályán. — Üzemmérnök képzésük sikerességéhez minden bizonnyal hozzájárult, hogy az ön irányításával o mezőgazdasági üzemek igényének megfelelően tkorszerűsítették az oktatás törzsanyagát. A közeljövőben várható e téren valamilyen változás az intézmény életében? — A felsőoktatási felvételi rendszer korszerűsítése kapcsán nálunk is lehetőség nyílik nagyobb létszámú évfolyamok indítására. Ez nem azt jelenti, hogy az eddiginél több üzemmérnöki oklevelet kívánunk kiadni, csupán az 1 és 3 félév közötti szelekcióra biztosítunk lehetőséget. Ezzel párhuzamosan munkálkodunk azon, hogy a „lemorzsolódott” hallgatók félévei ne vesszenek kárba, hanem azt alacsonyabb szintű képzésnél,, például a technikusi képesítés megszerzésénél beszámíthassák. — Szakkönyvek, jegyzetek, ;tanulmányok is fémjelzik a főigazgatói tanszékvezetői teendők mellett folyhatott „kutatói munkásságát. Az agrárgazdaság mely területe Jcöúi le tudományos érdeklődését? — Szűkebb szakterületemhez kapcsolódóan idestova két évtizede foglalkozom a szarvasmarha tartás műszaki, építési-gépesítési feltételrendszerének "fejlesztési lehetőségeivel. Meg kell mondjam, annak ellenére, hogy igazán jó munkatársak (dolgoznak körülöttem, nem tudok kellően elmélyült kutatómunkát folytatni a kari feladatok ellátása mellett. A magam mércéje szerint van jócskán restanciám, például a már meglévő számos tehenészeti telepen gyűjtött adatok alapján egy nagydoktori disszertáció megírása. — Nemcsak Mezőtúr városa, nemcsak a /megye, hanem laz egész hazai agrár<:ejlesztésí eredményeinkkel, a tanszemünkből kikerülő gyártmányunkkal. A gyakorlati oktatással szoros kapicsbiatban ugyanis termelőtevékenységet is folytatunk, ami évi 150—200 millió forint közötti árbevételt jelent intézetünknek. Augusztus 20-a alkalmából Átallták a megyei tanács díjait Tegnap díjakat, kitüntetéseket adtak át a megyei tanács vb-termében. Az ünnepségen amelyen részt vett Zelenyánszki András, a megyei pártbizottság első titkára is, augustus 20-áról, az államiság, I. István király és az (ÚJ kenyér ünnepéről Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese emlékezett meg. Ezután Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke átadta a megyei tanács tíz évvel ezelőtt alapított díjait. A megyei tanács nagydíját adományozták dr. Patkós Istvánnak, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőtúri Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kara tanszékvezető főigazgatójának ; a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kollektívájának és a Szolnok Városi Tanács Sportlétesítmények Igazgatósága kollektívájának. A megyei tanács gazdaságfejlesztési díját kapta: Nagy István, a tiszaburai Lenin Tsz elnöke, Petróczky Károly, a Beton- és Vasbetonipari Művek kunszentmártoni gyárának igazgatója és a Tiszatour Szolnok Megyei Idegenforgalmi .Hivatal ,kollektívája. A megyei tanács alkotói díját adományozta Kövecses Ferencnek, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola társadalmi sportszervezőjének ; a Középalföldi Aíacsony-jkítőértékű Földgázüzem és az Alfa Autójavító Vállalat fényező . részlege kollektívájának. Az ünnepségen adták át a belügyminiszter által adományozott Kiváló Társadalmi Munkáért Érmet Bajnok Ferencnek, a tiszajenői általános iskola tanárának; Bende Lajosnak, a Szolnak Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vízműkezelőjének; Kéri Zoltánnénak, a Jász- Nagykun Vendéglátó Vállalat büfévezetőjének; Darabos Lajosnak, a Titász nyugdíjas elektrikusának; Kiss Imrének, a nagyrévi Tiszazug Tsz nyugdíjasának ; Lévai Károlynak, a Tiszántúli Autójavító Vállalat üzemvezetőjének; Nagy Emilnek, a kőtelki Ady Endre Tsz vezető raktárosának; Nagy Gábornénak, az Űjszász és Vidéke Áfész boltvezetőjének és Tábori Bélának, a Tisza Cipőgyár nyugdíjasának. gazdaság profitál az intézmény kiterjedt nemzetközi kapcsolataiból. Ügy tudom, személy szerinti érdeme is fűződik ahhoz például, hogy az 1AMFE parcellagépesítési nemzetközi szervezet tavaly nyáron hazánkban tartotta a VII. világkonferenciáját. — Nemcsak az én másik saját érdeklődési területem, hanem a kutatási-fejlesztési főosztályunknak is fő profilja a parcellagép-parknak, a szántóföldi növénytermesztési kísérletek gépesítésének fejlesztése. Hazai és nemzetközi kiállításokon eddig még nem vallottunk szégyent az ezzel kapcsolatos kutatási— Újabb iktatási év indításához közeledve milyen személyes és úgymond „kari” tervek foglalkoztatják? — Nehezen választhatók el, talán el sem különíthetők az egyéni és a közös elképzelések. Ami az előbbieket illeti: feltétlenül több időt kellene szentelni az elméleti kutatómunkának, s mihelyst valamennyire tehermentesíteni tudom magam, elkészül a nagydoktori. Az intézettel kapcsolatban az foglalkoztat mostanában, hogy az országos felsőoktatás-fejlesztési koncepcióval összhangban hogyan tudnánk megvalósítani itt Mezőtúron is az európai egyetemekhez hasonló színvonalbeli közeledést. Ait hiszem, ehhez feltétlenül a megyeszékhelyen meglévő szellemi bázisra is építeni kell a jövőben. Ha másképp nem megy, saját erőből meg kell oldanunk i különböző oktatási munkakörökre kiírt pályázatainkat megnyerő szolnokiak napi utaztatását is. A főiskolai kar szellemi potenciáljának ilyetén történő növelésének semmiképpen nem lehet hátráltatója a megyeszékhely és Mezőtúr közötti távolság. T. F. Megélni a nehéz terepen A Tiszatour Szolnok Megyei Idegenforgalmi Hivatal tavaly ünnepelte a huszonötödik születésnapját. A cég először 2—3 dolgozót alkalmazott, ma már százötvenet. Jelenleg mintegy 120 millió forint értékű vagyonnal rendelkezik; öt szállodát, öt kempinget és öt presszót üzemeltet. Kezdetiben kevés külföldi 'partnerük volt, ma már egyre több. Közvetlen kapcsolatban állnak külföldi utazási irodákkal, szervezik a ki- és a beutazást. Ma már a vendéggel foglalkozó dolgozóik 70 százaléka beszél idegen nyelven. Minden egységükben váltanak valutát, és biztosítják a valutával való vásárlást. Nem vágja könnyű fába a fejszéjét az, aki a megyében idegenforgalomból akar megélni. Bár állíthatjuk, hogy kedvezőek az adottságaink, de az állítás igaza attól függ, hogy melyik oldalról nézzük. Mert tény, hogy vannak például gyógyvizeink, és itt található a Tiszató. De többnyire olyan községek mellett, amelyek vajmi kevés infrastruktúrával rendelkeznek. Magyarul, nem arról van szó, hogy az idegenforgalmi cég rájön, üdülők a berekfürdői kempingben. Fotó: Mészáros János hogy a gyógyvíz vagy a Tisza-tó milyen sok vendéget vonz, és letelepszik a víz mellé, ráköti a vezetéket a szennyvízcsatornára, telefonvonalat kér a postától, és máris ott van a nyugati vendég igényeit kielégítő kemping. Természeti adottságaink azonban olyan helyeken vannak, ahol 'nincs telefon és nincs szennyvízcsatorna (Berekfürdő, Cserkeszőlő, Tiszafüred, Abádszalók).. Ahhoz, hogy ezeken a helyeken vendéget lehessen fogadni, parkolót kellett építeni, utat, telefont és a telexet biztosítani. És nemcsak a rákötési, csatlakozási költségeket kellett vállalni, hanem a hálózat kiépítésének költségeibe is 'beszállni. A'bádsza lókon például 14 millió forint támogatást vállaltak a szennyvízhálózat építéséhez. Nagy összeg ez egy olyan cég életében, mint a Tiszatour, hiszen évente 8—10 millió forint saját pénzt fordíthatnak fejlesztésre. Persze, ennél többet használnak fel erre a célra, hiszen kapnak támogatást a Középtiszavidéki Intéző Bizottságtól és az Idegenforgalmi Alapra is minden éviben nyújtanak be pályázatot. Abádszalóki fejlesztésre kétszer, Tiszafüredire egyszer 'kaptak az alapból. Adott támogatást a megyei tanács, a helyi tanácsokkal pedig elsősorban az utak, csatornák, telefonvonalak építésében működnek együtt. Albádszalókon és Tiszafüreden a tanács ingyen biztosította a .telket, azzal a feltétellel, hogy a terület árát építsék be a kempingbe. Mindezek rnellett. hitelből is fejlesztenek, 9 millió forint kölcsönük van. A'bádszalókon eddig 35 millió forintot, Tiszafüreden 17 milliót, Cserkeszőlőn hat milliót fordítottak a kempingek építésére, bővítésére. Három szállodájukat teljesen felújították, és évente 5—6 milliót költenék karban tartás ra. Az idei esztendő újabb nagy beruházással fejeződik be: új fogadóépületet 'kap az abádszalóki kemping, új szociális helyiségek (mosdó, zuhanyzó), söröző és automata tekepálya is épülnek. A tetőtérbe pedig tizenöt, kétágyas, minden igényt kielégítő szbbát terveznék. A húszmilliós fejlesztés nem luxus a kempingben, hiszen már ezernegyven vendéget tudnak fogadni egyszerre. A sikerek mellett persze vannak kudarcok is. Tizennégymlllió forintot kaptak az Idegenforgalmi Alapból, hogy kétcsillagos szállodát épít senek a Tiszai igetben. A pénzt azonban vissza kellett adni, mert a Tiszatour nem kapta meg az építési engedélyt. A ligetbe ugyanis egy másik szállodát terveznek .. . A kudarcok között könyvelhetik el konfliktusaikat a megyei víz- és csatornamű vállalattal. A vízmű, mivel a strandokat, fürdőket ő üzemelteti, bezárta a berekfürdői strand kemping felőli bejáratát — a vendégek bosszúságára. A két cég sehogyan se tudott megegyezni, olyan megoldást találni, hogy a Tiszatour vendégei közvetlenül a kempingből mehessenek át a strandra. A gondok közé sorolhatjuk, hogy a hazai turisták egyre keveséb'bszer 'kerekednek föl egy jó kirándulásra. A Tiszatourt különösen érzékenyen érinti az ország lakosainak életszínvonalesése: eddig ugyanis vendégeik több mint kétharmada belföldi volt. Az idén sakkal kevesebben jöttek el, mint tavaly, és a szocialista országokból érkezők száma is jóval kevesehb volt. A szovjetek például száz csoportot mondtak vissza. A 'Tiszatour kiheverte ezt a,z „érvágást”, hiszen a főszezonban a szálláshelyeit el tudta adni. Ha nem jönnek a szocialista országokból, nem jönnek belföldről, akkor érkeznek a nyugatiak; a hollandok, a belgák, a nyugatnémetek. Ez a siker azonban nem tereli el a figyelmet a lényegről. Az utazási Irodák szakemberei ugyanis azt 'tartják: 'belföldi turizmus nélkül nincs idegenforgalom ... P. É. Festik a Mazdát az Opelt a talponmaradás záloga: több lábon állás Szolnokon az Alfa Autójavító Vállalat 200 fős kollektívája manapság ugyanazokkal a gondokkal kénytelen szembenézni, mint bármely más ipari szolgáltató cég. A legérdekesebb ellentmondás, amely az ő helyzetüket is alapvetően befolyásolja, abból adódik, hogy egyre kevésbé tudnak, (tudnának) megélni a javítási tevékenységükből, noha a magyar országi gépkocsiállomány nem csökken, illetve a személygépkocsik köztudottan 8 és fél éves átlagéletkora szerint az lenne a logikus, hogy mivel 'komoly kereslet mutatkozik a javítások iránt, ezért biztos megélhetés a jutalma 'minden vállalatnak, amelyik ezen a területen tevékenykedik. Amint azt Jackanin József, az Alfa igazgatója elmondta, ez messze nem így van. Mert nem az a gond, 'hogy nincs munkájuk, hanem hogy nincs akivel azt elvégezzék. A személyi jövedelemadó 'káros hatásai egyértelműek. Ugyanis 100 egység 'bevételiből 70—75 egység azonnal elmegy 'bérköltségre. S mégis olyan kiadás ez, amibőL a dolgozó zsebéibe csak egy — az ö megtartása szempontjából — „versenyképtelen” összeg ikerül. Hiszen ha maszeknak áll, akkor sokká) kedvezőbben adózva, többszörösét keresheti meg annak, mint amit az „Alfa” akár legnagyobb becsben tartott, régi dolgozói -találnak a 'borítékban. S akkor még ott vannak az üzemi általános költségek, a víz, a villany, amit egy vállalat magasabb tarifával kap, mint a maszek. „Ez egy ördögi kör” — mondja az igazgató, hiszen ha otthon dolgozik valaki iparengedéllyel, akkor a munkájához nincs meg a technológiája, azaz sokszor — zsargonnal szólva — kó-Ikányol. Aki marad, arra meg a világszínvonalú technológiát rá sem lehet bízni. Pedig az Alfánál ma már 'komoly diagnosztikai, vagy éppen festő-fényező berendezések könnyítik a munkát, s teremtik meg egy szélesebb szolgáltatási Skála alapjait. Technikai szempontból. De a szakember az más. Mert azok közül sajnos a legjóbbaik mennék el, ezek hagyják el a céget leghamarabb. Mit tehet a vállalat? Hiszen ha drasztikusan árakat emel, amivel 'megteremtheti a költségék, bizonyos bérjavítások fedezetét, akkor teljesen versenyképtelenné válik. Mönopolárakat -tehát, főleg egy 20O-as lélekszámú üzem, mint az Alfa, nem diktálhat. Ezért kénytelenék több -lábon állni, s a javításokon tói egyéb, jövedelmezőbb vállalkozások bevételeiből eltartani az autójavítást, az alapszolgáltatást. Ilyen kiegészítő vállalkozásuk az alkatrészkereskedelem, a személygépkocsik bontása, értékesítése, használt személygépkocsik adásvétele, valamint autók bérbeadása. Az Alfa persze a javítási tevékenységével is igazodik az utóbbi idők változásaihoz, hiszen új, jövedelmezőbb munkákat hozó piaci igények alakultak ki. Gondoljanak csak az egyre nagyobb számú, Nyugatról származó személygépkocsira, vagy a hazánkba látogató nyugati turisták járműveire. Ilyenek javításánál a hagyományos technológia 'kevés, hiszen -más szakmai felkészültséget kíván például egy metallfestés. S itt kapcsolódik a beszélgetésbe Parti Mihály, aki a karosszériajavítás összes szakágát tömörítő üzemrész művezetője. Ö is olyan parancsnok, akinek vagy nincsenek, vagy állandóan változnak a katonái. Ift nemigen lát öreg szakikat, az átlagéletkor 20—22 év.” — magyarázza, s hozzáteszi, hogy az utóbbi három évben 15—20 Igen-igen jó lakatosa ment el. Pedig ma már olyan festési technológiával rendelkeznek, amivel a legkülönbözőbb nyugati autótípusokat is randbehozhatják. Megvásárolták az osztrák Würth cégen keresztül az amerikai PPG-teohnológiát, a festéshez szükséges mérő-, keverőberendezéseket. Jelenleg az egész országban összesen négy ilyen van. Ide hordják a kocsikat Kalocsáról, Békéscsabáról és máshonnan is. A biztosításokkal összefüggő javításokat, vagy a Merkur 'garanciális festéseket magas színvonalon végzik a szolnoki Százados úton. A PPG festék kényes adagolási előírásai csak fokozzák a szakemberigényt, hiszen az egyes komponensekből van olyan, amiből egy csepp eltérés már sok, s emiatt a precíziós mérleg akár egy 'leheletnyi fuvallatra is „súlyt jelez”. Az anyag is drága, hiszen egy 'kilogramm festék 1400 forintba kerül, s egy Renault festése 20—25 ezer forintba. Csakhogy ugyanez Ausztriáiban 25 ezer.schilling. A különbséget pedig nem zongorázni kell, hanem elég észrevenni, s ebből arra következtetni, hogy itt egy újabb lehetőség a vállalkozásra. Úgy tűnik hát, hogy a két műszakban dolgozó, jelenleg 13 'tagú fényező brigádnak lesz munkája a jövőben is. Hiszen az Alfánál nem ülnek ölhetett kézzel, s nem várnak csodára, legfeljebb az adórendezésre, az ' elvonások mérséklésére. De legfontosabb a jövedelmező tevékenység fokozása, mert hiszen az Alfánál is ez a talponmaradás alfája és ómegája. Szilas Péter
