Néplap, 1989. augusztus (40. évfolyam, 178-206. szám)

1989-08-15 / 192. szám

1989. AUGUSZTUS 15. 3 Mépiap A Big Mac megbízhatósága Magánvállalkozókat keres a McDonald’s Amikor Buirgent Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Komlbinát vezérigazgatója aláírta a vegyes vállalat megalapításáról szóló szer­ződést Steven J. Bamers­­szel, a McDonald's Corpo­ration alelinökével, ezt mondta: „Hiszek ibenne, hogy Magyarországon ás le­het egyenletesen, megbízha­tóan jó miinőséigű árut ter­melni, és azzal tömegeket kiszolgálni”. Azóta bebizo­nyosodott, ihogy valóban le­het. A hamburger íze, a for­matervezett zsemle mérete, a Big Mac illata az elmúlt két éviben semmit se válto­zott, és a minőség megbíz­hatóságáért a publikum ki­tartásával fizet. A Régdpos­­ta utcai gyorsétteremben ma nem kevesébb vendéget szolgálnak ki, mint a nagy feltűnést keltett nyitás ide­jén. Ellenkezőleg: többet. A megbízhatóság bizonyí­tékaként érdemes felidézni aizt ás, amit az akikor ala­kult vegyesvállalat ügyveze­tő igazgatója 1986 novem­berében, a szerződés meg­kötésékor állított. Eszerint 1987 májusában megnyitják az első budapesti üzletet, amelyet négy további gyors­étterem követ. Az amerikai cég a képződő nyereséget kezdetben nem kívánja ki­vinni az országból, hanem további magyarországi gyorséttermek létesítésébe féklteti Ibe. Most, majdnem három évvel később Fazékas Endre ügyvezető igazgató így be­szél: — Hamarosan, legkésőbb a jövő év elején nyitunk Budapesten, a Nyugati pá­lyaudvar mellett, és Győr­ben, a sétáló utcában, a Hungária étterem helyén. 11990 végéig megépül a kis­pesti, és 1991 elejére elké­szül a pécsi McDonald’s. Mivel időközben csillagásza­ti magasságba eméllkedtek az ingatlanárak és «bérleti díjak, a fejlesztéshez nem elég a képződő nyereség. Ezért a vegyesvá Halat meg­emeli alaptőkéjét és bank­hitelt vesz fel. Az ingatlanok kiválasztá­sa, megépíttetése méldett a jövendő gyorséttermek be­rendezéséről, nyersanyag­­ellátásáról, és személyzeté­­nék kiképzéséről is gondos­kodni kell. A Marx téri üz­let alkalmazottait szeptem­beritől kezdik kiválogatni, és a Régi posta utcai étterem­ben betanítaná. Győrben, ahöl nincs hasonló iskola, az új üzlet lesz a gyakorlato­zás színihelye. — Magyarország 35—40 üzietes piac, amit 15 év alatt építünk ki — állítja magabiztosan Fazékas End­re — ami annyit tesz, hogy becslésünk szerint, az ő módszereikkel, naponta két­­háromszázezer hamburgert lehet itt eladni. Ügyéivé a részletekre, így a fokozatosságra is, évente legfeljebb 3—4 üzletet sza­bad nyitni. A fővárosban összesen 15—20 gyorsétter­met terveznek, azokat ás meghatározott helyekre. A «belvárosit, a közlekedési cso­mópontokat és a regionális központokat — Kispest, Új­pest, Óbuda kereskedelmi centrumát — célozták meg. És a «magán,vállalkozókat. Rájuk is számítanak, ugyan úgy, mint másutt. A vilá­gon séhol sem tisztán a McDonald's tulajdona a cég­tábláját «viselő üzlet, hanem résziben helyi vállalkozóké. A több mint 10 000 üzletből álló lánchoz maga a McDo­nald’s Corporation tulajdon­képpen csata a nevét, és az áhhoz fűződő rendszert ad­ja: az ételkészítés és az ér­tékesítés bámulatos részle­tességgel szabályozott tech­nológiáját. A győri lesz az első ma­gyarországi üzlet, amelyet magánvállalkozó kezelésé­be adnák. Hogy személy szerint ki lesz az illető, az még nem dőlt eL Minden­esetre olyan vállalkozót «ke­resnék, áki nemcsak ipénzét, hanem egzisztenciáját is er­re teszi fel : húsz évre szóló szerződést kötnék vele. Sok mindennel «kell rendelkeznie, csák eggyel biztosan nem: szakmai igyákoiíiattal. A McDonald’s óvakodik azok­tól, akik magukkal hoznák vendéglátóipani szokásai­kat, «beidegződéseiket, akik nem elég érintetlenék ah­hoz, «hogy maradéktalanul elfogadják a cég módszere­it. (Ez a magyarázata an­nak is, hogy a McDonald’s magyarországi vegyesvállla­­iatában sem vendéglátó vál­lalat, hanem mezőgazdasági termelő a «partner.) Kezdetiben a magánvál­lalkozó — először Győrben, azután másutt ás — csupán bérlő. Később azonban társ­tulajdonossá válik. A szer­ződés értélméfoen néhány év elteltével köteles a képző­dött nyereségből 25—30 milliót befektetni — visz­­szainvesztálnii — az üzletbe. Ezzel átmegy a tulajdonába több konyhagép és más be­rendezési tárgy. Nem így az ingatlan, amit a vállalat szigorúan,, mindenütt a vi­lágon a sajiát tulajdonában tart. Alighanem ez ás ga­rancia ama, hogy a ham­­iburger íze, szine, 'súlya Chi­cagóban, Bécsiben és Győr­iben pontosan azonos legyen, hogy a Big Mac megbízha­tósága sehol se szenvedhes­sen csorbát. Gál Zsuzsa Kétszer pályázott, míg egyszer igazgató lett Kinevezés a hatásköri lista médesulása után Gyümölcsfélékkel ellensúly ózzák az uborkahiőnyf (Folytatás az 1. oldalról) műszakban dolgoznak. Egy­idejűleg tartósítanak ugyan­is uborkát, szilvát és őszi­barackot. Az idei nyári idő­járás közismerten nem ked­vezett hazánkban az uborka termesztésének. A oifoakházi taintósátóüzeimiben is eddig csak mintegy 10 vagon sa­vanyúságnak való ‘került az üvegekbe, azaz harmad­annyi mint «tavaly ilyenkor. Az uborka alapanyaghiány ellensúlyozására 'bővítették a működésének első «két évében még csak zöldsége­ket — Uborkát, paprika- és káposztaféléket — tartósító feldolgozó profilját a fele­zett szilva és az őszibarack befőtt .gyártásával. A 'két termékből hamarosan mint­egy 300 ezer üveggel szállí­tanák a «hazad üzletekbe. Jól is jön a foefőttlkészítés a teesznek, hiszen a saját kertészetükben és országo­san is .gyenge termés mu­tatkozik papriikaféléklből ígi, Az egyes gyümölcsök túlkínálata révén sikerül a «kapacitásaikat úgy lekötni, ■hogy a zöldség alapanyag­­hiány nem veszélyezteti a tartósító üzem idei 70 mil­liós árbevételi tervének tel­jesítését. Az élelmiszeripari tevékenység jövedelmező­ségére viszont .kedvezőtlenül ihat, hogy a félvásáriási «te­rületek, az alapanyagszállító partnerek megtartása ér­dekéiben a tavalyinál 20—25 százalékkal magasabb fel­vásárlási árat is meg kell adniuk a termelőknek a sa­vanyúságnak válóért. Űjabb .késztermék-értéke­sítési lehetőségekkel, a fel­dolgozás gazdag á goss,ágá­nak javításával «biztat, hogy a szeptemberiben Bécsiben megtartásra kerülő nemzet­iközi élelmiszeripari kiállí­táson és vásáron — a tisza­­földvári Töge szervezésében — részt vesz tartósítóüze­­imének Green Liegt fantá­zianevű termékskálájával a Gilbákházi Vörös Csillag Tsz. X, F. A mezőtúri kórház igaz­gató-főorvosa dr. Ambrózy Péter. E szűkszavú tény azért érdemei figyelmet, mert a kinevezése nem volt min­dennapi : első nekifutásra nem sikerült célba érnie, mivel a városi pártbizottság végrehajtóbizottsága nemet mondott kinevezésére. A makacs orvos másodszor is pályázott, és szerencséjére a döntés időszakában a kór­házigazgatói státusz lekerült a pártbizottság .hatásköri listájáról. Megválasztották hát, így a 400 «kórházi mun­katárs nagy részének meg­elégedésére ma ő ül az igaz­gatói székben. — Hogyan került ön kapcsolatba Mezőtúrral? — kérdem a komolykodónak közel sem titulálható dok­tort. — Meglehetősen messzi­ről kell mondókámmal in­dulnom; nagyszüleiül föld­birtokosok voltak Szatmár­németi környékén, de apám már Budapestre került egye­temre. Én tehát pesti srác voltam, ott is jártam iskolá­ba, aztán amikor eljött az ideje, egyetemre jelentkez­tem. És nem vettek fel. El­sőre nem ment, de három év után már igen. Nem én voltam az egyetlen túlkoros. Olyan évfolyamtársam is volt, aki 10 esztendőt várt a felvételre. Az elvesztegetett idő nem zavart különöseb­ben bennünket, jelszavunk az volt, hogy a tanulás nem mehet az egyetemi élet ro­vására. Azért „summa cum laude” minősítéssel fejeztük be tanulmányainkat. — ön nyilván a főváros­ban képzelte fi 'a (folytatást. — Igen, három pesti ál­lást is megcéloztam, ahonnan természetesen elutasítottak. Ott volt a megpályázandó helyek között Mezőtúr: „A fővárostól 146 kilométerre van, : közvetlen gyorsvonati összeköttetéssel.” Ez lesz az igazi! Szombaton búcsúz­tunk az egyetemtől — 1969. január 10-én volt az avatás — és hétfőn már Mezőtúron munkára jelentkeztem. Az­óta itt vagyok, ide nősültem, született egy gyermekünk és túri honpolgárnak vallom magam. Rendelőintézeti fog­orvosként kezdtem, dolgoz­tam reggeltől estig, majd a hétvégeken irány haza Bu­dapestre. Nahát a családala­pítás után ez az ingázás megszűnt. A városi tanács kötelékében városi főorvosi állásba 1981-ben kerültem. — Ez előrelépést jelen­tett? — Kényszerből történt: volt egy szembalesetem és féltem, hogy ez idővel hát­ráltatni fog a fogorvoslás precíziós munkájában. Tár­­sadalomorvostanból szak­vizsgáztam, 1988. nyarán megpályáztam a nyugdíjba vonult kórházigazgató állá­sát. Minden fórum támoga­tó egyetértése után a városi pártbizottság nemet mon­dót. — Álljunk meg egy szóra: milyen ilépcsőfokokon kellett eljutni á pályázónak a hőn áhított igazgatói párnás­székig? — Először is volt egy mi­nisztériumi - elbeszélgetés, utána a megyei tanács egész­ségügyi osztálya következett, végül a kórház főorvosi .ka­ra voksolt, de véleményezett a szakszervezeti alapszerve­zet is, A szakmai vonal után belépett a városi párt­­vb, és semmissé tette az egészet. Hogy milyen indok­ból, ezt nem közölték velem. Mindenesetre elképzelésem van. Gondolom, nem illet­tem bele abba a 'képbe, amelyik úgy ábrázolja az igazgatót, hogy kellően mo­­dortalan, megközelíthetetlen és olyan képet vág, mintha mindig büdöset szagolna. Egyszóval csalódást akoztam, így a városi párt-vb már nem is nevezhetett ki. — Elkeseredett? — Egyáltalán nem. Arra jó volt ez az egész, hogy be­széljenek rólam. Téma let­tem, tudja? Találgatták, mi­ért nem neveztek ki? Bizto­san az szúrt szemet, hogy én leállók egy sört meginni bárkivel a városban. De egyesek még azt is felemle­gették, hogy látták a kocs­ma lépcsőjén ülni, sörös­üveggel a kezemben. Egyszó­val nem tartottak elég sú­lyos személyiségnek erre a posztra. Aztán a „esakazért­­is” virtusát is felébresztette bennem a vétó, és újra pá­lyáztam. Nem tudom má­sodszorra is nemet mondott volna-e a városi párt-vb, ám a városi pártértókezleten ar­ról született döntés, hogy megszüntetik a hatásköri listát. Innen már simán ment a dolog. — Mondja, mit hkar al­kotni la megye legkisebb kór­házában? — Bárhonnan nézem, úgy látom, nem dolgozunk elég hatékonyan. Mintha túlságo­san sokan lennénk a felada­taink megoldására. Tudom, aki ezt olvassa, arra gondol, éppen engem ákar kirúgni az igazgató. Nem így van; mi jobban akarunk gyógyí­tani, és ha ezt lehet kisebb stábbal is, hát megtesszük. — Mennyi ellensége van önnek a \í00 (fős kórházban? — Hát csak úgy, mint bár­hol, bárkinek a társadalom­ban: úgy 15—20 százalék esküszik rám, ugyanennyi az ellendrukker, a többi vá­rakozik, ,únajd meglátjuk". Nem hiszem, hogy van veze­tő, aki ne akarna igazságos és következetes lenni. Na és ami divatos manapság, de­mokratikus. Én is így kép­zelem. Néha persze ennek a fene nagy demokráciának vannak hátulütői «is. Jön hozzám a takarítónő, kerít­sek neki valakit, aki segít feltenni a karnist. Ez biztos, hogy nem az én dolgom. Viszont a kazánfűtőket le­ültetem itt a szobámban, és megbeszélem velük, kinek mikor lenne jó a szolgálat. Hä ez megtörtént, akkor már csaik fűteni kell. Hogy jó igazgató lesz-e Ambrózy Péter, ezt az élet dönti majd el. Mindenesetre megkérdeztem kinevezéséről Papp Jánost, a városi tanács elnökét, aki a következőiket mondta: „A közvélemény megharcolta dr. Ambrózy Pétert. Sokan támogatták a kinevezését. Így érthetően nagy fiz [elégedettek tábora.” Palágyi Bél^ Darügyári pillanatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom