Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-11 / 160. szám

1989. JULIUS 11 5 jj^ÉPÍAP f Cigányfiatalok a városért Országos építőtábor másodszor Korlátokat festenek, sportpályát építenek A nyári táborok érthető­en nagy élményt jelentenek ,a fiataloknak, a felnőttek világának változása ellené­re számukra ez (továbbra is a kikapcsolódás, az ismer­kedés lehetősége marad. Különösen igaz ez azokra az ifjakra, akik a helyzetük miatt, vagy bármi más ok­ból ritkán juthatnak el épí­tő- vagy más jellegű tábo­rokba. Szolnokon, a tiszaligeti tá­lborban immár másod­szor szervezték meg a ci- gányfiatalok országos építő­táborát. Magyarországon, sőt Európában ás újszerű kezdeményezés fő szervező­je Farikas Flórián volt, aki most a tábort is vezeti. Öt (kérdeztem, hogyan és miért született a tábor elindításá­nak gondölata. Vállalatok, szervezetek támogatják — Már ahogy lenni szo­kott, egy beszélgetésen ve­tődött fel, csináljunk ilyen tábort. Tavaly kísérleti jel­leggel megszerveztük, akkor a mottója a „cigányok a cigányokért” volt, a Motor úti lakótelepen dolgoztunk főleg. Nagyon jó tapasztala­tokat szereztünk a fiatalja­inkról. .Ez indított bennün- . két arra, hogy az idén foly­tassuk, és ha sikerül támo­gatókat szerezni, akkor jö­vőre és azután is. Az idén városi megyei vállalatok, társadalmi szervezetek és családsegítő központúk kész­ségesen segítettek, sokan vannak, úgyhogy felsorolni elég hosszú lenne. Elnyer­tük a közben megszűnt Ál­lami Ifjúsági és Sporthiva­tal egyik 70 ezer forintot érő pályázatát, ez is sokat segített. Már a tavalyi tábor is jól bizonyította, hogy az ország minden tájáról érkező fiata­lokat nagyon jól össze lehet -tartani, semmiben sem kü­lönböznek más táborozó gye­rekektől. Élményt jelent számukra a közös munka, a programok, különösen, hogy tehetnek válakiért valamit. Tavaly a cigányokért, idén részben a városért is. Most huszonkilencen vannak, a tavalyiak közül nyolcán jöttek vissza, és nyugodtan mondhatom, megváltozott szemlélettel. Nem titkolt, sőt elhatározott célunk, (hogy — bár nem erőszakol­tan — beszélgessünk velük csoportosan és egyénileg is a cigány identitásról, az elő­ítéletekről, a oigányság helyzetéről;. Maguktól, igaz, nem „nyílnának” meg, de így meglepő őszinteséggel, jó meglátásokkal találko­zunk, és meggyőződésem — megint a múlt évvel példá­lózhatnék — elkezdődik va­lami, amit ha ébren tar­tes lépett föl, még a szom­széd táborozok is átjöttek, pedig megtiltották nekik. Voltunk Pesten kirándul­ni, volt főzőverseny, stran­dolás. Olyan dolgokról 'is beszélgetünk, amiről otthon nem szoktunk, sokat tanul­A korlátfestés is élményt jelent, ha közösen végzik tunk, néhány év múlva már ezek a kis táborozok for­málhatják társaik viselke­dését, véleményét. Könyv lesz az élményekből Így látják ezt az ország más részén is, hiszen ebben az évben további' öt hason­ló tábort szerveztek. Már korábban sok cigánytanács, családsegítő központ meg­keresett, sőt a mostani tá­bort is meglátogatta a de­mokratikus szövetségünk elnöke, a HNF társadalom­politikai osztályvezetője és egy svájci úr is, aki a ci­gányságról ír könyvet és itt is gyűjtött hozzá anyagot. Mi is szeretnénk összefog­lalni a két tábor tapasztala­tait és amolyan tanulmány­ként az érdeklődőknek to­vábbadni. A munka utáni -megérde­melt (pihenésben zavartam meg egy kisebb csoportot, hogy megkérdezzem, ho­gyan érzik, magukat Szolno­kon, a táborban? Rendkívül udvariasan válaszoltak: — Nagyon jól. így, hogy csak mi vagyunk együtt, jobb, mert . jól kijövünk egymással, ismerkedünk, nincs (megkülönböztetés. Szívesen dolgozunk, ez nem szokatlan nekünk, a Motor úti lakótelepen csináltunk járdát, sportpályát, a város­ban pedig padokat, korláto­kat festettünk. Még Jászbe­rényibe is megyünk, ahol rászoruló családokon segí­tünk majd. Jó esti prog­ramjaink vannak, például, amikor az -Attend táncegyüt­tunk, kár, hogy nemsokára véget ér a tábor. Jövőre új­ra eljönnék ilyenbe! — mondta sóhajtva Mága De­zső aki, Tiszabőn lakik és Kisújszálláson tanul. Az egyik biharkeresztesi diák, Varga János még megtol­dotta: — Nagyon fontosnak tar­tom, hogy nyíltan beszélünk a cigányságról, helyzetünk­ről. Szeretnénk megmutat­ni, hogy tudunk mi is segí­teni, és szeretnénk azt is, ha nem úgy néznének ránk, hogy ezekkel nem kell szó- baállni. A barátság „virágai" A szomszédban táborozók közül két „kislány” igyek­szik éppen hazafellé, kérde­zem őket, mit szóltak hoz­zá, amikor megtudták, hogy cigányfiatalok lesznek a szomszédjaik? — A táborvezetőnk nem ajánlotta, hogy ismerked­jünk velük, de mi mégis át­mentünk, mert ilyennel még nem találkoztunk. Tá­boriban vagyunk, nem? Sem­mi különös nincs ebben, na­gyon jól el tudtunk beszél­getni velük mindenről, mi­ért ne ismerhetnénk meg őket közelebbről? Ügy tűnik, a gyerekek ol­dották meg azt a kényessé vált kérdést, ami talán be­árnyékolta volna a tábor­ban szerzett szép élménye­ket, amelyek még sokáig meghatározóak lehetnek az ország minden tájáról ide­érkezett 13—17 éves cigány­fiatalok számára. — ta — Egy kislány annak a 30 oldalas, több mint 8 tonna súlyú könyvnek a lapjait nézegeti, amelyet a Privat Kiadó Vállalat alapításának 150. évfordulójára készítettek. A 4 m x 3 m nagyságú könyvet, amely a világ legnagyobb könyve, júniusban állították fel Toulouse egyik terén, MTl-fotó; Külföldi Képszerkesztőség Thália „csillagszínházai” Turandot Szegeden, történelmi drámák Gyulán, ' a Párizs gyermekei a Dóm téren Ördögölö Jézsiás az egri várudvarban Június végétől sorra megnyitják kapuikat az ország sza­badtéri színházai, hogy újabb előadásokkal lepjék meg a művészetbarát közönséget. Drámák, bohózatok, zenés estek között válogathatunk tartalmas időtöltést vagy szórakozást keresve. Ehhez adunk segítséget a megyéből könnyen elér­hető városok Gyula, Szeged és Eger „csillagszínházi’’ műso­rával. A Gyulai Várszínházban a 26. évad kezdődött el június 30-án Száraz György. A meg­közelíthetetlen című, Ro­bespierre emlékére írt törté­nelmi drámájának bemuta­tójával. Július 14-én Tamási Áron Ördögölő Józsiás című művét mutatja be többek között Szabó Gyula, Szirtes Ádám, Bitskey Tibor és Götz Anna Sík Ferenc ren­dezésében. A bemutatót kö­vetően július 15-én, 16-án és 17-én játsszák 'a darabot. Július 21-én Vinikó József Jusititia Ikombinéban című háromfelvonásos bohózatát nézheti meg a 'közönség. A bohózatot Bodrogi Gyula rendezi, s július 30-ig össze­sen tíz alkatommal adják elő. A Várszínház már a kez­det 'kezdetén a magyar tör­ténelmi drámák bemutatását tűzte ki célul. Az eltelt, két és fél évtized alatt előadott csaknem ötven dráma na­gyobbik hányada magyar szerző munkája. Az idén Eörsi István Jolán és a fér­fiak című művével folytató­dik a hagyomány. A kétré­szes darab az 1956-os és az azít megelőző korszak drámai eseményeit idézi. Az előadást Báliké Tamás rendezi, a főbb szerepeket Hernádi Judit, Ballkay Géza, Kiss Jenő játssza. A bemutatót au­gusztus 13-án (tartják, s a következő napokban még három este lesz műsoron. Ugyancsak hagyományos nyári -program Gyulán a me­sejáték. Az idén Békés Jó­zsef Sándor, József, Benedek című darabját, Rencz Antal rendezésében a Kassai Thá­lia Színpad művészei játsszák július 10-én, 11-én, 12-én és 13-án a Várfürdő területén. Végül augusztus 19-én nem­zetközi néptáncest zárja az -idei gyulai nyári programot. Az esten a hazai együttesek mellett szlovák, jugoszláv és belga táncosok lépnek fél. Közép-Európa legnagyobb szabadtéri színházában, a szegedi Dóm -téren július 13-án Mankó Iván Párizs gyermekei című táncszínhá­zával kezdődik a nyári év­ad. A Győri Balett e műsor­ral nyitotta meg a francia forradalom 200. évfordulójá­nak alkalmából rendezett ünnepségsorozatot a párizsi L’Humanité fesztiválon. Ma­gyarországon Szegeden lát­hatja először a darabot a kö­zönség. A szabadtéri játékok má­sik kiemelkedő eseménye lesz az idén Puccini Turandot cí­mű operájának -előadása. Az operát Szinetár Miklós ren­dezésében, nemzetközi sze­reposztásban — többek kö­zött Szvetlána Kotlenko, Comeliiu Murgu, Gregor Jó­zsef, Tokody Ilona, Pitti Ka­talin játssza a főbb szerepe­ket Angello Cavalliaro ve­zényletével — augusztus 12- én, 14-én és 18-án láthatjuk a Dóm téren'. A könnyedebb -műfaj, az operett kedvelőit augusztus 4-én, 5-én, 13-án, 19-én és 20-án Lehár Ferenc A mo­soly országa című darabjá­nak előadására várják. A népszerű operett dalai elő­ször csendülnek fel a Szege­di Szabadtéri Játékok törté­netében. Az előadást Rüszt József rendezi, Pál Tamás vezényli, a szereplőiket Ilos- falvy József, Zempléni Má­ria, Pitti Katalin, Pöka Ba­lázs, Király Levente, Gyirne- si Kálmán, Kátay Endre személyesíti meg. Az itíén nyár ön újra játsszák Szákcsi Lakatos Bé­la és Csemer Géza rockope­ráját, A bestiát. Báthory Erzsébet világszerte hírhedt legendáját felújítva láthatja a közönség július 20-án, 21- én és 22-én. A szabadtéri játékok egyik hagyományos programja a néptánc sem maradt ki az idei kínálatból. Július 28-án és 29-én tíz ország táncosai lépnek a közönség elé. Au­gusztus 22-én pedig izraeli néptáneegyüttes vendégsze­repei az Újszeged! Szabad­téri Színpadon. A gyulai utolsó előadással egyidőben július 17-én az eg­ri várudvarban -is Tamási Aron Ördögölß Józsiását nézheti meg a közönség. Az előadást július 29-ig kilenc alkalommal ismétlik meg. A várudvarban szombat délelőttönként 10 órától a Muslica Aulica Együttes XVI —XVII. századi zenét ját­szik, a bazilikában pedig or- gonahangversenyeket tarta­nak, június 17-én a francia Jean Louis Dusand, 24-én pedig Ella István koncerte­zik. Az úttörőházban Milne: Micimackójával szórakoztat­ják a gyerekeket július 26- tól 31-ig a Harlekin Báb­színház előadásában. T. G. SZÓL A RÁDIÓ Usztics Mátyás vállalkozása Orosz nyelvtanárok átképzésére ÚBMH-támogatás Az ÁBMH-ban elmondták: a nyári tanítási szünetet az orosz nyelvtanárok közül sokan arra kívánják felhasz­nálni, hogy megkezdjék az átképzést más nyelv oktatá­sára. Ezért a munkaügyi kormányzat még a megálla­podás megkötése előtt úgy döntött, hogy az- előzetesen egyeztetett feltételek szerint vállalja az átképző tanfolya­mok támogatását, a foglal­koztatási alapból. Az eddigi egyeztetések szerint az átképző tanfolya­mok költségeinek maximum 65 százalékát téríti meg a munkaügyi kormányzat a foglalkoztatási alapból, a fennmaradó összeg az átkép­zésben részt vevő tanáro­kat terheli. Ugyanakkor mód van arra is, hogy ezt a fenn­maradó 35 százalékot a ta­nácsok, az iskolák részben vagy egészében átvállalják, mint ahogy arra már több helyütt ígéretet is tettek. Amennyiben az átképzés a tanítási időben is folytató­dik, a tanfolyamokon részt vevők legfeljebb napi két órának megfelelő keresetki­egészítésre tarthatnak igényt. A középfokú nyelv­vizsga megszerzését követő­en a tanároknak a főiskolá­kon, egyetemeken kell elsa­játítaniuk az új nyelv taní­tásához szükséges ismerete­ket. A Művelődési Minisztéri­um tájékoztatása szerint ed­dig mintegy 3700 orosz nyelvtanár jelezte, hogy vállalkozna az átképzésre. Semmi különöset nem ígént csütörtökön a Napköz­ben Kossuth adóra szorult műsorának elején Petress István felelős szerkesztő­műsorvezető. Mit is ígérhe­tett volna, ez a műsor a hét­köznapok sodrásában készül, s bár aktuális témákat dol­goz föl, világszenzációt még aligha röpített az éterbe. Szomorú kivétel erősítette ezt a szabályt, de erről ké­sőbb. .. Először a tejipar budapesti illetékese kapott szót, azaz rengeteg kérdést a műsor­vezetőtől. Aztán egy színházi ember következett, még a műsor el­ső órájában. Usztics Mátyás­nak hívják, s nagyon remé­lem, hogy a szolnokiak már a címnél fölkapták a fejü­ket. A fiatalember a hetve­nes évek közepén a Szigli­geti Színház tagja volt. Most Petress István mikrofonja előtt a vállalkozásáról be­szélt. (Lehet egy színész is vállalkozó, mint kiderült.) Szeptemberben magánszí ni- iskolát nyit, túl vannak a felvételi vizsgákon, hatvan- kilenc jeletkezőből huszon­kilencet megfelelőnek talált a felvételi bizottság. Usztics Mátyás, elmondta azt is, fő­leg azért vállalkozik, mert emlékszik fiatalsága nagy kudarcaira, nevezetesen arT ra, hogy 1967-ben jelentke­zett először sikertelenül, majd 1977-ben nyert fölvé­telt a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskolára. Több te­ret, nagyobb lehetőséget a fiataloknak, érezhetően ez volt a kimondatlan szándék. Már tudja azt is, nagyon örül majd, ha nem lesz a vállal­kozás ráfizetéses, egyelőre azonban nyereségre nem számíthat se ő, se a nagyon szerény tiszteletdíjért óra­adásra vállalkozott neves színészgárda. Talán jól jön­ne, ha szponzor, szponzorok állnának a vállalkozás mel­lé, — dehát ugye ez még a jövő zenéje. Egy a biztos: huszonkét fiatal nő és hét férfi film, általános színházi gyakorlat, rádiós és tévés színészi mesterségből tanuL- ni kezd Usztics Mátyás szí­ni tanodájában szeptember­ben. A tandíj — mert az is van — havi 1500 forint. A színész-vállalkozó után színésznő következett: Csá­szár Angéla kedves könyvé­ről, Faludy Pokolbéli víg napjaim című nemrég meg­jelent munkájáról szólt. S a következő pár percben, július 6-án, 10 óra előtt a rá­dió bizonyította, gyorsaság­ban, frissességben nincs pár­ja. A műsort nem szakították meg, de a lassú zene után közölték a nap szomorú hí­rét, először a sajtóorgánu­mok között. (SJ)

Next

/
Oldalképek
Tartalom