Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-08 / 158. szám

^ÉPLAP 1989. JÚLIUS 8. Egy főnök, akit szerettek beosztottjai nem lehet csatát nyerni, 'hogy a tagság nagy részét magúik ellen hangolják. Na­gyon szerencsétlenül alakult így az egész dolog, de rosßz voilt a szervizesek taktikája is. — A tagság alaposan fél­re lett ’vezetve — mondja mély meggyőződéssel Rigó József, a szerviz művezető­je. A vaeyon egy tagra jutó összegének különböző ki­mutatásával teljesen meg- kavarták az embereket. Pe­dig a közgyűlésep a KISZÖV véleményét is ismertették, mely nekünk ad igazat. A szövetkezet ugyanis kimu­tatta, .ha leválunk, hitelkép­telenné válik. Ehihez a bank­tól is véleményt- kért. Ez a levél a következő egy_ mon­datot tartalmazza: „a" szét­válás esetén a Műszeripari Szövetkezet hitelképességi mutatója romlik, további hitel felvétel esetén esetleges sorolásokat is figyelemibevé- ve hátrányosabb helyzetbe kerülhet”. Ezt úgy értelmez­te a szövetkezet vezetősége, hogy a bank nem adta hoz­zájárulását a kiváláshoz. Így kimondta; a szövetkezet to­vábbi működése a kiválás miatt lehetetlenné válna. Ez pedig azt eredményezte, hogy a tagság ellenünk szavazott. Justitia itt zuhant a pad­lóra. Ugyanis a szövetkezet gazdálkodási nehézségeit a törvényességi felügyeletnek és a KISZÖV-nek vizsgálnia kellett volna. Erre viszont nem volt lehetőségük. A közgyűlésen felhívták a tag­ság figyelmét erre, s az ds elhangzott, jogsértő határo­zatot ne hozzanak. A leány- vállalat megszüntetése vi­szont a közgyűlés jogköré­be tartozik. Ezt jogszerűen döntötték el. Ugyanezen a fórumon hagyták jóvá az elnök és az elnökhelyettes fizetésemelését, valamint éves prémiumának mértékét. A feltételek között szerepel: csökken a prémium összege, ha nem teljesül a nyereség- terv, csökkenthető vagy meg­vonható: ha a szövetkezet vagyona csökken. Mizsei Tamás gépész- mérnök első munkahelye a jászberényi Műszeripari Szövetkezet. 1975, augusz­tus 1-től ' technológus, 1977-től a szervizben mű­szaki vezető, majd üzem­vezető. 1986-tól a leány- vállalat igazgatója. Idő­közben mérnök-közgazdá- szi diplomát is szerez. 1988-ban védi meg dokto- ■ ri disszertációját, melynek témája: A gazdasági erő­források optimális elosztá­sa. 1989. május 5 -ével munkaviszonya megszűnik a szövetkezetnél. A mun­kakönyvé szerint távozása­kor is technológusként al­kalmazták. Munkáját több kitüntetés jelzi: kiváló dolgozó és n szövetkezeti ipar kiváló dolgozója cí­met is megkapta 1988-ban. Jelenleg az 1KS vákuum- pressz nyugatnémet—oszt­rák-magyar közös válla­lat igazgatója, A törvényesség betartása mindenkinek kötelessége Az autójavító kollektívája napokig nem tért magához a közgyűlés után. Zaják Sán­dor meós szerint: — Nem hittük volna, 1989-iben ilyet lehet csinálni! Hatalmi po­zícióból dönteni, nem pedig a jog szerint. Embertelen dolog 70 dolgozó sorsáról így dönteni. Mi ezt nem fogad­juk el és harcolunk igazun­kért. Tudijúk, hogy sokáig fog tartani, de úgy érezzük ma, amikor jogállamiságot akarnak, meg a vállalkozást, a vállalkozókat támogatják, akikor meg 'kell nekünk is találni igazunkat. Tokár István, a KISZÖV elnöke jól ismeri a történe­tet: — Valóban van keresni­valója a szerviz kollektívá­jának. Az egész konfliktus ‘mögött azonban elmérgese­dett személyi okok húzódnak •meg, amit kibogozni nem­igen lehet Az anyaszövetke­zet is több hibát elkövetett Például mem tudta kimutat­ni a szerviz létesítésének forrásait. A közgyűlésen el­hangzott indoklás nem áll meg a lábán. Ezt az utolsó pillanatban szedték elő. Mi­zsei Tamás is rossz taktikát folytatott. Sokkal higgadtab­ban, okosabban kellett vol­na ezt a csatát megvívni. A kiválás jogosságához nem fér kétség. A törvényesség betartása pedig mindkét fél számára kötelező. Szerin­tem a kiválást meg kellett válna engedni. A vagyon­megosztást pedig bírói úton eldönteni. A szerviz kollektívája áp­rilis 28-án kérte fel jogászu­kat, hogy a törvényességi felügyelethez felülvizsgála­ti kérelmet .juttasson el. Ez május 18-án ‘készült el, s jú­nius 16-án (!) érkezett a címzetthez. Ezidáig az ügy­gyei érdemiben nem tudtak foglalkozni. Megmondani se tudják, mikor lesz ’ érdemi válasz. Am a riport hírére megkeresték a szervizt, s kérték, vonják vissza kérel­müket! (Az átalakulási tör­vény életbelépésével ennek az intézménynek is változik működési területe. A törvé­nyességi ügyek január 1-től a cégbíróság hatáskörébe fognak tartozni). Az autójavítóban nem felhőtlen a munkahelyi lég­kör. Bizonytalanság, kétsé­gek között dolgoznak. Tud­ják jól, a prémium, a nye­reségrészesedés nem fogja vastagítani .pénztárcájukat ezután. A kuncsaftok válto­zatlanul hűségesek. Van rá jó okuk, hisz itt jó munkát végeztek. A Jászság, de a megye elismert autójavítója volt, s most is az. Az itt dolgozókban azonban benne van a tüske. Hisz olyan hí­rek is szárnyra kelték, hogy majd szerelőszalagot telepí­tenek a javítócsarnokba, és relét fognak szerelni a szer­viz dolgozói. Arról is szó volt, hogy a szövetkezet más részlegeihez viszik az itt dolgozókat. Várták, hogy az elnök elmondja egyszer a szövetkezet szándékát, de nem jött. Helyettesét küldte egy alkalommal. Pádár Pút nekem is azt ismétli el, amit a szervizben elmondott. — Nem akarjuk a szevizt megszüntetni, az ott dolgo­zóknak mindig lesz munká­juk sőt fejleszteni fogjuk, önelszámoló egységként mű- kjödtetjük. Annak ellenére, hogy a jelentős nyereséget hozó kompresszorjavítást Mizsei Tamás elvitte magá­val, reméljük a szerviz meg­áll a maga lábán, s nem fog veszteséget ‘termelni, mint régen. Én is, de a szövetke­zet vezetősége is tudja, ez a döntés egyik fél számára sem volt jó. Nekünk köteles­ségünk a vagyont védeni, nem kótyavetyélhetjük el. Az ő hajthatatianságuk mi­att jutott ide a dolog, és saj­nos a KISZÖV is támogatta őket. Nincs törvény, ami be tudja bizonyítani az ő iga­zukat. A jogszabályok se tel­jesen jók, mert nem védik egyértelműen a kisebbség igazát sem. Nekünk pedig a .többség igaza, a szövetke­zet vagyona a fontos. A jö­vő kulcskérdése a jövedel­mező vagyoniműködtetés. Mi .többféle fejlesztést akarunk megvalósítani a szövetkezet­iben, melyhez jelentős hitele­ket vettünk fel. Ez a közel 500 tag érdekeit szolgálja. A hitelképességet pedig meg kell őrizni. Csak azt tudom mondani, a jövedelmező mű­ködés útjait kell közösen ke­resnünk. Így áll tehát ma Magyar- országon a hatékony gazdál­kodás, a vállalkozások tá­mogatásának ügye. A sole ú j jogszabály hatékony működ­tetése viszont még nemigen valóság. Az igazság kiderí­tése nem egyszerű, de ma már csak egy nehezebb, az igazság eltitkolása. Kiss Erika ' H W ffl 53 Ei lllftltli ■„elvesztette” kardját motiválta az ügy résztvevő­it, de Mizsei Tamásról, volt igazgatónkról is sok rosszat mondtak. Itt a szervizben azonban senkinek a fejében meg nem fordult, hogy ő nem lesz tovább itt vezető. Eredményeivel bizonyítottá alkalmasságát, mi úgy érez­tük. Az egyeztető tárgyalások 3 hónapiig tartottak. Márci­us 31-re újabb közgyűlést hívtak össze, ahol végre a szerviz dolgát akarták ren­dezni. Itt pedig elsöprő .több­séggel leszavazták a szerviz ‘kiválási szándékát. A szö­vetkezet a leányvállalatot ‘megszüntette, az igazgatót, Mizsei Tamást állásából azonnali hatállyal felfüg­gesztette. Mi js történt ezen a ‘közgyűlésen? — Én teljesen egyetértet­tem azzal, hogy a szerviz legyen önálló — mondja Gazsó László mérnök, az anya.s^vetkezet tagja. Az ottani kollektíva bizonyítot­ta, ami ma nagyon fontos, hatékonyan tudják a vagyont működtetni. De képtelenek voltak a kompromisszumra. Azt pedig mégsem lehet, hogy a vagyont elvigyék tel­jes egészében. Náluk sokkal magasabb az egy tagra ju­tó vagyonrész, mint a szö­vetkezetnél. Ezt nem lehet csak úgy odaadni. Én is azt ■támogattam, hogy fizessék meg a különbözetet. Hitelt is vehettek volna fel, nem kellett volna ezt azonnal ne­künk adni. De erre sem vol­tak' hajlandóak. Ügy pedig Amióta ezzel a történettel foglalkozom, egy képsor fut át gondolataimban, s vissza­visszatér. Justitia, az Igaz­ságosság és jog .római isten- . nője kap egy hatalmas po­font. A földre zuhan, s négy­kézláb maitat a ‘büntetőhatal- mat jelképező kardja meg a mérlege után. Körülötte so­kan állnak. Van, aki e tár­gyakat arrébb rugdossa, ne­hogy ‘megtalálja, mások kó­rusban kiabálnak: vedd le a ■kötést a szemedről, mert kü­lönben sosem fogsz tisztán látni. Az ügy, ami Jászberény­ben történt, nem .mostaná­ban kezdődött. Egészen 1985 októberéig kell visszalapoz- ni a naptárban. Ä Műszer­ipari Szövetkezetnél ekkor gondolták úgy, az autószer­vizt leányvállalattá vagy kisszövetkezetté kellene át­szervezni. A szerviz csak veszteséget termel, meg kell szabadulni valahogy ettöl a csődtömegtől. A szövetkezetnél kidől1 gozták az átalakítás tervét. A vagyonmegosztás — en­nek később még nagy jelen­tősége .lesz — is pofonegy­szerűnek tűnt Az „anyá­nak" biztosítania keÚ az önállósodó részleg működé­séhez szükséges vagyont. Az autójavító különálló egység. Nem kétséges hát, a szervid területén- lévő vagyon képe­zi majd az új vállalkozás induló tőkéjét. A lehetséges vállalkozási formák közül a leányvállalati működés tűnt a legkedvezőbbnek, bár ■kisszövetkezetté is alakulhat­tak volna, hasonló vagyoni alappal. A szerviz dolgozói a leányvállalati forma mel­lett voksoltak 1985 novem- . bérében. Szárnyakat adott az önállóság S mit ad Isten, az önálló­vá lett leányvállalat elkezd egy sikerszériát. Az érde­keltség 'kézzel fogható, a dol­gozókat ez inspirálja. Szár­nyakat kapnak, s a veszte­ségesnek kikiálltott részleg., nyereséget produkál. Fel­futtatják a kompresszor javí­tást, s az autósokat is ’ új szolgáltatásókkal lepik meg. — A bruttó jövedelemből az első éviben öt, a második ban és harmadikban 8 szá­zalékot fizettünk az anya­szövetkezetnek — mondja Mizsei Tamás, a leányváüa- ■lat volt igazgatója. A három év alatt vagyonúnkat 50 Százallékkal növeltük. Ár­Igazságkeresö társasjáték szövetkezeti módra bevételünk megduplázódott. Mjndlhárom leányvállalati év során 20 százalék körüli .bér- fejlesztést tudtunk elérni, átlagosan egyhavi keresetet tett iki a prémium. Év végén kéthavi ikeresetnek megfele­lő nyereséget osztottunk. A csapat nagyon jól összejött, összetartó, jó kollektíva ala­kult ki, amely mindent meg­tett a 'kuncsaftért, öröm volt velük dolgozni. Az anya irigy pillantást vet lányára A sikert, s a valamivel ’ vastagabb borítékot azon­ban az anyaszövetkezetnél ■nem nézték jó szemmel. Ta­valy nyáron a különböző munkahelyi tanácskozásokon felvetették a szövetkezet dolgozói, meg kellene vizs­gálni a leányvállalat. státu­sát. A főkönyvelői területen javasolták, „a nyereségük kétharmadát fizessék az anyának, ha nem, akkor vál­janak He és fizessék ki a szö­vetkezetét”. A ^ műszakiak szerint: „a 'befizetés százalé­kát felül kell vizsgálni az új szabályozók és a társasági törvény figyelembevételé­vel”. — Valóban ezek a tények' gondolkodóba ejtettek min­ket — emlékszik Mizsei Ta­más. összedugtuk a fejün­ket, s úgy láttuk jónak, hogy kisszövetkezetté alakulunk. El is kezdtük az ehhez szük­séges jogszabályokban leírt törvényes eljárást. Kiválási szándékunkról titkos szava­zással döntöttek az itt dol­gozók, s 1988. október 30- án erről írásban, értesítettük a szövetkezet elnökéit, Rabó- czi Mihályt. Erre érdemi vá­laszt nem kaptunk hetekig. A szövetkezeti törvény biz­tosítja, hogy ilyen esgtben közgyűlést kell összehívni. A kiválásról ez a fórum dönthet. Ezt azonban nem akarta a szövetkezet össze- - Ihívni. Végül hosszas huzavona után a törvényességi fel­ügyelet meg a KISZÖV köz­benjárása miatt-e, nem tud­ni, de a szövetkezet elnöke 1988. december 23-án reggel 8 órára összehívta a közgyű­lést. A napirenden, első he­lyen a leányvállalat decem­ber 31-d hatállyal /történő megszüetetése szerepelt. A .meghívó alján .még ott volt egy mondat: „az év végén végrehajtott alapbéremelések után járó pénzösszegek és jutalmak, valamint a prémi­umelőlegek kifizetésére a •helyszínen kerül sor”. Nos, keE-e ennél 'kellemesebb ka­rácsony? Ám nincs vége a történet­nek. Ugyanis a napirendek sorából a szerviz dolgát tö­rölték. Egyszerűen nem tár­gyaltak róla! Justitia ekkor igencsak téli vakáción 'lehe­tett már. Meg az is igaz, hogy erkölcsi dolgot ő nem mérlegel. Így köszöntött be az 1989-es esztendő. ' / A törvény betűje és szelleme szerint? — Nem tudtunk a vagyon­megosztásban megegyezni — mondja Szappanos Ilona, a 'leányvállalat volt főköny­velője. Először 40 milliós vagyont mondtak. A kimu­tatások szerint 27—28 millió reális. A leányvállalat ala­pításaikor 19 millió 412 ezer • forint az elismert vagyon. Közel 9 millióval a 3 évi működés alatt már mi gya­rapítottuk. Tehát ezt " nem •követelhetik. A ’86 januári vagyonmegosztást nem akar­ták kiindulópontnak tekin­teni. Pedig akkor is lehet­tünk volna kisszövetkezet, s akkor odaadták volna, most meg nem. A KISZÖV és jo­gi képviselőnk is támogatott ibennüh'ket, nekünk adtak igazat. Amikor a 70-es évek­ben a szerviz épült, akkor a megyei tanácstól, az OKISZ- tól, a KPM-től kaptak cél­támogatást. Ezt másra nem is fordíthatták, mert ki­mondottan autószerviz épí­tésére kapták a pénzt. A le­ányvállalat indulóvagyonát egyszer már odaadták, tehát tőlünk nem követelhetnek semmit. Ebbe a szövetkezet vezetősége nem akart bele­nyugodni, végül 10 milliót kértek tűlünk. Ám a szétvá­lást nem kérdőjelezte .meg senki. Azt is tapasztaltuk, hogy ez a huzavona személyi ellen­tétté fajult. Az irigység . is

Next

/
Oldalképek
Tartalom