Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-08 / 158. szám

6 1989. JULIUS 8. ÜEJÉPLAP Bush elnök budapesti útja előtt Fejlődő gazdasági kapcsolatok lli akadályokkal Másfél évtizede még az évi 50 millió dollárt; sem érte el • az Egyesült Államok és ha­zánk kereskedelmi forgalma, tavaly azonban már ennek több mint a tízszerese volt, s a félrmíMáirei dollár,t. meg- 'haladó forgalom jó százmil­lió dolláros magyar többlet­tel zárult. Az idén, előzetes adatok szerint, hasonló mér­leg várható. "> A kép csak ügy teljes, ha figyelembe vesszük az ame- ' rákjai cégek európai. leány- . vállalatai álltai kötött üzle-. teket is —teszik hozzá á az Egyesült Államok Kereske-. dedimd Kamarájában. Adata­ik szerint az így lebonyolí- tott forgalom értéke továb­bi évi 250—300, millió dől-' lár, így a teljes árucsere ér­téke pár éven ibelül elérheti az évi egyimiiliárd dollárt —. esetleg annál is ' többet. — Kereskedelmünk, gaz-; dasági . együttműködésünk . fejlődőben van; az ameri­kai gazdaság keresi a közös vállalkozások és egyéb be­ruházások lehetőségét, mondja Donald Hasfurther, a kamara nemzetközi igaz­gatója. Szerinte a konkrét előnyökön túl jelentős lélek-■' tani hatással is jár majd az, hogy az amerikai kormány, a törvényhozás további. gaz­dasági könnyítéseket léptet életbe 'hazánk vonatkozásé- : 'ban, részben George ' Bush elnök júliusi magyarországi látogatása előtt, részben . ta- . Ián az út idején vagy azt követően. — Az amerikai cégek sok- • kal óvatosabbak, mint nyu­gat-európai társaik, ha ke­let-európai beruházásokról van szó: - tartanak a kocká­zatoktól, a nagy többségük - számára részleteiben isme­retlen politikai és gazdasá­gi viszonyoktól, és tényező persze a földrajzi • távolság is. Amikor viszont azt' lát-, jak, hogy a washingtoni kormány, a- törvényhozás ösztönzi, garanciákkal, köl­csönökkel is támogatja a 'kezdeményezéseket, akikor nagyabb aktivitásra lehet számítaná — mondja . Ha­sfurther. A térségünket jól ismerő vezető amerikai gazdasági szakember szerint a jelenle­ginél több friss .információ­ra, nem utolsó sorban pedig további ,— pontos és rész­letes — magyar jogi sza­bályozásra van szükség ah­hoz, hogy az érdöklődő ame­rikai 'beruházók kérdéseikre választ, terveikhez bátorítást kapjanak. A kamara adatai szerint a Magyarország iránt érdek­lődő nagyvállalatok között megjelent a General Motors, a Beohtel ipari beruházó és tanácsadó vi lágcég és a Johnson and Johnson koz- - metikai • óriás válla­lat. . Amerikai , cégek a magyar mezőgazdaságban, az élelmiszer-feldolgozó • és csomagolóipariban, a gyógy­szergyártásban, á különösen időszerű energiáriiegtakjarí- itási és környezetvédelmi be­ruházások területén látnak, tehetőségeket. . . Ami a behozatalt illeti,, a magyar szoftvereikre az .Egyesült Államokban is fel­figyeltek. Danáid Hasfurther szerint a két ország kereskedelmi forgalmában továbbira is fokozatos növekedés vár­ható. Szerepet játszhat ebben. az is, hogy — vélik tudni a kamarában — könnyítések ■ várhatók a korszerű termé­kek és 'technológia Magyar- országra -irányuló- kivitelé- ' ben: kevesebb cikkhez lesz a jövőben szükség külön ex­port-engedélyre. Dr. Heiszig József,-a New York-i Magyar Kereskedel-" mi Kirendeltség vezetője ha­sonló óvatos derűlátással be­szél a távlatokról: a két or­szág áruforgalma rövid tá­von " évi százmillió, dol­lárral • növelhető, hosz- szabb távon pedig évi ■többszáz millióval, mégpedig úgy, hogy a növekedés na­gyobb részét a magyar kivi­tel adja. Ezekben a számí­tásokban természetesen fi­gyelembe veszik az • újabb könnyítések 'hatásait: a leg­nagyobb kereskedelmi ked­vezmény öt évre való meg­adása stabilabb, kiszámítha­tóbb üzleti viszonyokat te­remtene mindkét fél szá­mára. Az amerikai 'beruhá­zóknak nyújtandó 'washing­toni kormánygaranciák az anyagi előnyökön túl jelen­tős lélektani hatással jár­nak majd. A-.harmadik ter­vezett- gesztus, az úgyneve­zett általános vámkedvez­mény tai ztosítása áruinknak a vámok évi -5—15 . millió dolláros csökken téisét jelen­ti. Ez nem sok, de nem is je­lentéktelen. Tény viszont, hogy az utóbbi kedvezmé­nyeik aligha vonatkoznak majd olyan, magyar szem­pontból jelentős árukatógó- iniákra, mint a. hús és egyéb élelmiszerek, valamint a tex­tíliáik. örvendetes, hogy a „kilasz- szikus” magyar cikkek, a szalámi, a sonka és a borok mellett im­már évi 50 millió dollárért adunk el az Egyesült Álila- . írnokban hátsóhidakat és fék- berendezéseket. Gépiparunk tavaly összesen. 87 millió dollár értékben exportált. gyógyszer-alapanyagokat, ta­karmány-tápszereket, mű­bőrt, vegyianyagokat. Az Egyesült' Államokban több magyar oég működik, köz-' tűk a Hungarotex, a Mediim- pex, a Medicor és a Taurus leányvállalata, s számos cég­nek van állandó 'képviselete. A két. ország vegyesvállala­tainak száma az év. végóré várhatóan 28-ra növekszik. — Az amerikai' piacon óriásiak a lehetőségek, de óriási maga a piac is, mond­ja Heiszig József. A .gond nem csak a szükséges jó mi­nőség, hanem a mennyiség is. Emellett Amerika „ímesz- sze” van, a szállítási 'költsé­gek nem elhanyagolhatók. Sok .magyar cég szerint . a nyugat-európai piacokon hasonló áruért 10—12 száza­lékkal magasabb árat érhet­nek el. Ez azt jelenti, hogy a forgalom nagyarányú nö­vekedése a köLcsönös jó­szándék ellenére sem 'vár­ható. Heltai András Kortrijk, Belgium: A város térségében július 4-én lezu­hant egy |MIG—23-as típusú szovjet vadászgép, pilóta, sőt pilótafülke nélkül, ami­ből feltéterezhető, hogy a re- pülőgcpvezető előzőleg kata­pultált. A vadászgép egy házra zuhant. A szerencsét­lenségnek egy 18 éves fiú esett áldozatul, (felső' ké-' pünk.) Fotóriporterek gyűrűjében Melina Mercouri görög kul­turális miniszter, aki to­vábbra is a kormányban mat rad, annak ellenére, hogy a választásokon a kisebbség­ben maradt szocialista párt tagja. Cottbus, NDK: A polgári célokra átalakított harckocsik közül ezt a tankot a Ba­ji . ernwalde külszíni fejtésű bányában használják majd a termelésben. A leszerelé­si program keretében több száz harckocsit alakítanak át haszonjárművé Hányán lehetnek a bulgáriai muzulmánok? Hányán lehetnek ma Bulgáriában olyanok, akik örökre távozni akarnak az országból? Megbízható statisztikai adatok nincsenek — csak annyi bizonyos, hogy na­ponta muzulmánok ezrei tá­voznak. Hivatalos 'bejelen­tés szerint eddig negyed- miil'lióan jelentették 'be, hogy élni .kívánnak az új útlevél- törvény adta lehetőséggel — menni alkarnak. Törökország a török • ki­sebbség erőszakos böl'gárosí- tásával és azzal vádolja Szó­fiát, hogy kitoloncolja, illet­ve kivándorlásra kényszerí­ti Bulgáriából Allah 'híveit. Szófia cáfolja a -török váda­kat és Ankara szemére veti, hogy nyugtalanságot szít a bulgáriai muzulmánok 'köré­iben, beavatkozik Bulgária bel ügyeibe. Míg. Törökor­szágban a török 'kisebbség elleni megtorlásokról, elnyo­másról és vallási megkülön­böztetésről cikkeznek a la­pok, Bulgáriáiban a ,,pán tö­rök” céloktól vezérelt anka­rai köröket vádolják a 'bol­gár—török viszony' megron­tásával; azzal érvelnek, hogy Törökország, ahol a kurd- kérdés megoldásával nem dicsekedhetnek, azért élezi a két ország közötti feszültsé­get, mert el akarja vonni közvélemény figyelmét a bel­ső gondokról. Szófiában az utóbbi na­pokban nem egyszer közöl­ték: .nincsenek statisztikák arról, hány muzulmán él az országban. Ezt hangoztatták akikor is, amikor 1984 végén és 1985 elején hatalmas név­változtatási kampány „bon- , takozott ki” a bulgáriai mu­zulmánok körében. A bolgár sajtó akkori'ban naponta szá­molt be Olyan gyűlésekről, ahol a muzulmánok képvi­selői vallási vezetői je­lentették ki; semmi közük Törökországhoz vagy a török néphez, ók volta­iképpen erőszaíkosan muzul­mán hitre térített bolgárok leszármazottai, s őriként1 változtatják meg arab-török eredetű neveiket, amelyek megkülönböztette őket a 'bol­gár nép egészétől. Az „önkéntes névváltozta­tások” idején — amelyekkel kapcsolatban 'hangsúlyozták, hogy az korábban is folya­matos volt — Szófiában fo­gadták az Iszlám Konferen­cia Szervezetének küldöt|t- qégét, valamint arab orszá­gok képviselőit, albi'k — a bolgár sajtó beszámolói sze­rint — meggyőződtek áriról: Bulgáriában senkit nem súj­tanak. vallása miatt meg­különböztető intézkedések­kel, az alkotmány garantál­ja a szabad vallásgyakorlási, a mecseteket nem rombolják le. A bonyolult bulgáriai val­lási, nemzetiségi 'kérdések­ről különféle adatok olvas­hatók a bolgár szaksajtóban. Az 1978-ias Enciklopedija Bulgaria című lexikon sze­rint amikor az ország felsza­badult az öt évszázados tö­rök uralom alól (1878), mint- egv félmillió bolgár-muzul­mán élt az országban. A régebbi • elnevezéssel párnátoknak nevezett bol­gár ^muzulmánok bolgár anyanyelvűék voltak, nép­szokásaik, hagyományaik is a bolgár tradícióknak felel­tek meg. Az enciklopédia szerint 1944. szeptember 9-e óta „a bolgár -mohamed á - nők megszabadulnak a val­lási előítéletektől, szakíta­nak a turkizmussal, teljes A héten történt Kimirszenhva — Kirncse- nirhva — így hívják a KNDK-ban meghonosított két legújabb virágfajtát. Ró­luk számol be legújabb szá­mában — a szovjet sajtóban szokatlanul gunyoros hang­nemben — az Bho Planye(bi című szovjet külpolitikai he­tilap. A virágnevek eredetének kiderítéséhez nem kell nagy fantázia. Az első névadója a Koreai Munkapárt KB fő­titkára, a KNDK elnöke, Kim ír Szén, a másiké pe­dig fia, a KMP Politikai Bi­zottságának elnökségi tagja, a KB titkára, Kim Dzsong II (oroszos átírásban Kim Csen ír). A virágokat gyakran be­mutatják a televízióban, fo­tóik rendszeresen láthatók a napi- és hetilapok hasáb­jain. A Kimirszenhva és a Kim- csenirhva a helyi lapok ta­núsága szerint költőket és zeneszerzőket ihletett meg új müvek alkotására. 'Nemrég országos szeminá­riumot tartottak, amelyen arról folyt a szó, hogyan le­het mindenfelé elterjeszte­ni e virágokat az ország te­rületén. Mint jelentették, tu­dósoknak nagyon alapos ta­nulmányozás után sikerült megállapítaniuk, hogy a Kimirszenhva számára a legmegfelelőbb hőmérséklet éjszaka 23, nappal 28 Celsius fok. Hasznosnak 'bizonyult az eszmecsere arról is, hogy az agrotechnikai módsze­rek korszerűsítése révén nö­velni lelhet az egyes virág- kely.heklben megbúvó magok számát, s el lehet érni, hogy a K i mcí^-ni rhva évente 5— 6-szor virágozzék, .például február 16-án (ez Kim ír ‘ Szén születésnapja), április 15-én (ez Kim Dzsong II szü­letésnapja) és más jeles na­pokon. A szeminárium résztve­vői hangoztatták annak szükségességét, hogy rövid •időn belül minden koreai családot megörvendeztesse­nek a két virággal. Szerin­tük ez nemcsak esztétikai, ■hanem politikai megfonto­lás is, hiszen a vijágok el­terjedése „a nagy vezér’ Kim ír Szén és a szeretett elvtárs, Kim Dzsong II irán­ti 'lángoló hűség megnyilvá­nulása” lenne, mértékben csatlakoznak a 'bolgár lakossághoz és tevé­kenyen részt vesznek a szo­cializmus építésében”. De az enciklopédiában oLvasható az is, hogy a török uralom végén Midhad pasa azt írta, hogy a bolgárok között mintegy egy millió mohamedán él. A bulgáriai népszámlálá­sok során már hosszabb idő óta nem .tüntetik fel a nem­zetiségi hovatartozást — de az 1965-os népszámláláskor az ország 8,2 milliós lakossá­gából még 9,7 százalék volt a török lakosság aránya. A bolgár pártkiadó gondozásá­ban 1984-ben összefoglaló .munka jelent meg a , törö­kökről „a bulgáriai törökök csatlakozása a szocializmus építéséhez” alcímmel. A könyv szerint Bulgária a vi­lág kis országai között a „viszonylag egynemzetiségű” lakosságú országok közé tar­tozik. Idézték Lenint, aki szerint Bulgária „csaknem tiszta” nemzetiségi összeté­telű. A könyv azt írja, hogy 1975-iben 360 ezer bulgáriai török tartozott az ország ke­resőképes lakosságához — tehát a törökök száma ennél jóval magasabb. Szófia nmaá álláspontja szerint az országban nincse­nek törökök, csak bulgáriai muzulmánok vannak,, akik a külföldi propaganda és hí­resztelések 'hatására • hagy­ják el szülőhazájukat. Szófiai beszélgetőpartne­reim között voLt olyan, aki úgy fogalmazott, hogy a bol­gár—törők viszony jelenle­gi állása' már nem egyszerű­en kétoldalú ’kérdési Ügy vélte, hogy e rendkívüli helyzettől „bizonyos nyuga­ti körök tesztelni szeretnék a Varsói Szerződős országa­it”: az új politikai gondol­kodásmódi, a VSZ • védelmi katonai droktrinájának 'kö­rülményei között Vajon mi­lyen lépéseket tesznek. Volt olyan, aki úgv vélee, hogy a bulgáriai muzulmánok többsége a saját szemével akar meggyőződni arról, len­nének e lehetőségei egy más ■társadalmi rendszerben — azaz kíváncsiak* mert 1987- iben például alig 540 ezer 'bolgár állampolgár utazha­tott külföldre. Szófia a kiutazók vissza­térésére számít. Todor Zsiv- kov, az ország vezetője a hét halálos áldozatot .köve­telő 'bulgáriai zavargások után mondott beszédében kijelentette: Bolgár részről biztosak abban, hogy el óbb- utóbb visszatérnek azok, akik most elhagyják hazá­jukat. Nem hivatalos becs­lések szerint eddig több mint 70 ezren távoztak Bulgáriá­■ból Törökországba. __________ Ö sszeállította; Majnác Jözsct

Next

/
Oldalképek
Tartalom