Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)
1989-07-01 / 152. szám
4 1989. JULIUS 1 ^ÉPIAP ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) nem gondolt túlfejlesztésnek minősítette. Kritikusan szólt a boltok technikai felszereltségének elhanyagoltságáról, szóvá tette a kereskedelmi dolgozók megbecsülésének hiányát. Sanyarú sorsuk bizonyítékaként említette azt a szövetkezeti adatot, mely szerint a kereskedők 41 százaléka — alacsony jövedelme miatt — nem fizet adót. Olló Éva és Szunyogh Antal tanácstag a kis települések elltásának negatívumait ecsetelte. Búzás Sándor pedig a perifériák mostoha helyzetét ismertetve keserűen állapította meg: a tanács pénzügyi és hatósági eszközei nem elégségesek. A veszteséges boltok bezárását csak fél évig tilthatják meg. a továbbiakban magukra kellene vállalniuk a veszteség megtérítését. Ezért is tűnt indokoltnak Bényei Sándor- né javaslata, aki azt indítványozta, hogy a megyei tanács külön értékeje a kis településeket, s erre egy későbbi tanácsülésen térjenek vissza. Misurák Dénes is javaslattal állt elő. Kérte a tanácstagokat, a helyi tanácsokban kezdeményezzék azt, hogy a GAMESZ-ok szabad kapacitásuk terhére lakossági megrendeléseket is vállaljanak, erre ugyanis a jogi lehetőség adott. vári Lajos, a kiskereskedők megyei szervezetének titkára, ugyané kérdéshez szólva a . kiutat a több telephely engedélyezésében vélte felfedezni. A testület végül a vitában felmerült hasznosítható javaslatokkal együtt fogadta el a jelentést, nem különben az ezt követőt, a megye foglalkoztatási helyzetéről készíttetett, amely egyebek között megállapítja: a munkát keresők száma évről évre nő. 1987 első negyedévében 2061-en. az idei évnegyedben már 4555-en fordultak a közvetítő irodához. Jelenleg 800—1000 között mozog a munkanélküliek száma. Az már Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese szóbeli kiegészítéséből derült ki. hogy e mögött nem a szerkezetváltás áll, ennek hatása megyénkben nem érzékelhető. A megyei tanács programot kidolgozva készült az egyébként nehezen prognosztizálható változásokra, hogy az minél kisebb feszültséget okozzon, lehetőleg átmeneti legyen az egyének számára a munkanélküliség. Erre ösztönözte egyébként a megyei tanácsot a vitában felszólaló dr. Fenyvesi József, az SZMT vezető titkára és Varga Béla, az MSZDP megyei szervezetének elnöke is. Dr, Molnár Szabolcs, az ÁBMH munkatársa viszont már azokról a várható intézkedésekről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, amelyekkel a megyét kívánja támogatni ebbeli törekvésében az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal. Ezután előterjesztések következtek. Elsőként a szak- igazgatási szervezet struktúrájának korszerűsítéséről, átszervezéséről döntöttek a tanácstagok. A változás lényege: 10 százalékkal csökken a létszám, 14 osztályból feladatátcsoportosítás révén 8 marad meg. létrehoznak egy, a vezetői munkát operatívan támogató, úgynevezett törzskari szervezetet. Partneri együttműködés A témáihoz kapcsolódva Csípés Ferenc, a vendéglátásról és turizmusról ejtett szót, a vendéglátás forgalma — mint elmondta — 20 százalékkal esett vissza, s hálózati struktúrája, színvonala sem felel meg a kor követelményeinek. A turizmusban rejlő lehetőségek fokozottabb kiaknázását pedig — állapította meg — az infrastrukturális elmaradottság gátolja. A tánácsülésen ezt követően szólalt fel Zelenyánszki András. Beszédében abból indult ki, hogy a megújulás ma a megye életének egészében észlelhető. A tanács korszerűsítési törekvése ebben a folyamatban fontos szerepet tölt be. bi gyakorlatáról, amely a tanácsi testület önállóságát is csorbította. Szolgáltatás — magántulajdonban — A megyei pártértekezlet is ebben a szellemben hozott megújulást a pártéletben — mondotta ezután. — Elsődlegesen a vezető testület szintjén alapvető a változás. A feltételek adottak ahhoz, hogy az MSZMP korszerű mozgalmi párttá váljon a megyében is — hangsúlyozta. — Szükséges azonban, hogy a megye párt- mozgalmának egészét áthassa a megújulás szándéka. — A megyei pártértekezlet alapvető döntése volt, amikor ennek megszüntetése mellett határozott. De mi legyen a kapcsolat új politikai, elvi alapja? — tette fel a kérdést. Válaszában úgy fogalmazott: a megyéért érzett közös felelősség kell, hogy vezérelje az érintetteket. A magántulajdon — mint megoldási lehetőség — érthető módon gyakran került szóba. Varga András, a KI- OSZ megyei titkára arról számolt be, hogy miközben 2,6 százalékkal nőtt a kisipari műhelyek száma, a kis települések .mégis ellátatlanok, épp az átlagnál kedvezőtlenebb körülmények következtében. Ezek a települések ugyanis nem adnak annyi munkát, amely a befektetést indokolná. A megoldást a kedvezmények ki- szélesítésében látta. TemesA soros feladatok, tennivalók közt az MSZMP kongresszusának előkészületét nevezte meg, nagy jelentőséget tulajdonított az elkövetkező választásokra való kellő felkészülésnek is. Éppen azért, hogy az MSZMP a választások után meghatározó erő legyen Szolnok megye életében. Fontosnak ítélte meg a politikai bizalom légkörének megteremtését. Ennek érdekében értékeli át a megyei pártbizottsági, az állami és társadalmi szervezetekkel kialakult kapcsolat- rendszerét. Kritikusan szólt a direkt pártirányítás koráb— A megyei pártbizottság lemond hatalmi eszközeiről, káderhatásköréről, politikai megegyezésre politikai eszközökkel kíván jutni — mondotta. Ezt kinyilvánítva ajánlotta fel a testületnek a partneri együttműködést, kérve ehhez a megyei tanács támogatását. A beszéd után előterjesztések megvitatásával folytatta munkáját a tanácsülés. Ennek során egyebek között egy megyei hetilap alapításáról határoztak a tanácstagok. Döntöttek arról is, hogy a megyei tanács kezdeményezi a belügyminisztériumi szinten a megye nevének visszaállítását (Jász-Nagykun-Szolnok megyére), valamint ugyancsak kezdeményezi a megyei címer, szín és zászló használatához a jogi feltételek megteremtését. Sz. Gy. Biztonságos vetőmagpiacot és termékértékesítést szerveznek Tizenhárom év — tízszer akkora terület Mától közös vállalatként működik a GITR Egyidejűlég közgyűlést és alakuló igazgatótanács-ülést tartott tegnap délelőtt Szolnokon a Gabona és Iparinövények Termelési Rendszere. Mától ugyanis új szervezeti formában, közös-vállalatként működik tovább a legfontosabb szántóföldi növények termesztését nyolc megyében koordináló GITR. A közgyűlést Mirák György, a rendszergazda Rákóczifalvi Rákóczi Tsz elnöke tájékoztatta az átalakulást előkészítő munkáról. A rövid „rendszertörténetből” megtudtuk, hogy az 1976-ban 57 üzem által létrehozott és akkor 57 ezer hektáron tevékenykedő szervezet munkájában idén már 224 taggazdaság több mint félmillió hektár földterülettel vesz részt. A kenyérgabona esetében az országos termőterület 13 százalékán, az olajosmag-terület 15 százalékán alkalmazták már a termelési rendszer saját kísérleti tapasztalatai alapján, valamint a hazai és a nemzetközi tudományos kutatási eredmények alkalmazásával kidolgozott technológiáMf A GITR igazgatótanácsa az elmúlt év decemberében tartott ülésén döntött arról, hogy július 1-ig végrehajtja az új tagsági törvény által előírt szervezeti átalakítást. Az azóta megtartott 8 rész- közgyűlésen a partnergazda- ságok nagy többsége egyetértett azzal, hogy a termelési rendszer olyan új jogi személyiségű gazdasági társasági formában működjön tovább, amely alkalmas a jól bevált, hagyományos formák átmentésére, az idegen tőke bevonására és a termelési rendszerek közötti versenyben való helytállásra. A választás a közös vállalati formára esett, így tehát korábbi nevét meghagyva Gabona és Iparinövény Termelési rendszer Közös Vállalat néven működik tovább a szervezet. A közgyűlésből igazgatótanács-üléssé „átalakult” tanácskozás az igazgatóság elnökének Táj ti Józsefet, a Jászapáti Velérni Tsz gépesítési főágaza tvezető jét választotta meg. A vállalat igazgatója, a rendszer korábbi igazgatója Kolozsvári Pál lett, ő ismertette a jelenlévőkkel a GITR—KV gazdasági stratégiáját. Annak keretében többek között a korábbinál nagyobb súlyt kívánnak helyezni a termesztéstech nológia fejlesztésére, főleg a tájkörzethez igazodó fajtapolitika megvalósításához nélkülözhetetlen, választékban és minőségben egyaránt biztonságos vetőmag-forgalmazási rend kialakítására. Kereskedelmi tevékenységet a tagok biológiai alapokkal, műszaki-technikai eszközökkel történő színvonalasabb ellátásán túl, azok -termék- értékesítésének maximális segítésével stabil hazai és exportpiacok felkutatásával s rövid határidőn bélül saját kereskedelmi jogosítvány megszerzésével kívánja megújítani a vállalat. Ezen kívül a kisgazdaságok tevékenységének segítését is zászlajára tűzte a nyolc megyében működő 210 mező- gazdasági nagyüzem és vállalat által 69 millió forintos vagyoni betéttel létrehozott, továbbra is szolnoki központú GITR—KV. Titkárok tanácsa alakult Pedagógusok ágazati párttagsági értekezlete Szolnokon Tegnap délelőttre ágazati párttagsági értekezletet hívott össze Szolnokon a pedagógus pártbizottság. Mielőtt annak eldöntésére került volna sor, hogy megszüntessék-e a pedagógus pártbizottságot, Németh László, a városi pártbizottság első titkára tartott előadást a pártmunka korszerűsítésének városi elképzeléseiről. Mondandójának alapgondolata az volt, hogy mindent meg kell tenni a demokratikus párttá válás érdekében. Megemlítette többek között azt is, hogy a közeljövőben Szolnokon is egytestületű városi pártbizottság lesz. den pedagógus pártszervezet titkára tagja lenne, és amely évente legalább egyszer beszámolna munkájáról, a tagságnak. iskolák számára, és a nevelők is jobban megismerkedhetnének más szakmák életével, ha a pedagógus párt- szervezetek közvetlenül a városi pártbizottsághoz tartoznának, és más szakmák képviselőivel együtt vennének részt a titkári értekezleteken. A városi első titkár részletesen foglalkozott a lakó- területi pártszervezetek létrehozásának, illetve erősítésének fontosságával, majd befejezésül elismerő szavakkal szólt a pedagógus párt- bizottság eddigi munkájáról. Megalakulása után a titkári tanács saját maga dolgozza ki működési rendjét. Az ágazati párttagsági értekezlet elé terjesztette Tóth Andrásné azt a javaslatot is, hogy szüntessenek meg minden munkabizottságot, és hozzanak létre egy etikai egyeztető bizottságot. A második napirend bevezetéseként Tóth Andrásné, a pedagógus pártbizottság titkára arról beszélt, hogy több tényező — köztük a káderhatáskörről való lemondás, a hangsúly áttere- lődése az alapszervezeti munkára — indokolja a pedagógus pártbizottság létének megkérdőjelezését, felveti az átszervezés gondolatát. Több variációt dolgoztak ki e feladat megoldására. A pedagógus pártbizottság megszüntetésével és annak a titkárok tanácsával való helyettesítésével az előkészületi munka során egy kivételével egyetértettek az alapszervezetek. Vita alakult ki abban, hogy a titkárok tanácsának elnöke függetlenített vezető legyen-e, vagy tiszteletdíjas? A titkári beterjesztést heves vita követte. Tizenhármán fejtették ki — nem egy esetben társaik véleményét cáfoló — nézeteiket. A javaslat támogatói — többek között elmondták, hogy a titkárok tanácsának előnye az, hogy felesleges áttételeket szüntet meg, a titkárok első kézből kaphatják az információkat. Ha e nélkül a testület nélkül közvetlenül a városi pártbizottsághoz tartoznának a pedagógus alapszervezetek akkor a város 406 alapszervezete között „elvesznének”, mégpedig éppen akkor amikor sajátos helyzetükből adódóan az iskolákban változik szerepük, új eszközökkel, új formákkal kell megismerkedniük. Ezért kell — ha átmeneti megoldásként is — a titkárok taA széleskörű vita végülis alapvetően egy nevezőre hozta az értekezlet résztvevőit. Alig néhány ellenszavazattal vagy tartózkodással megszavazták a következőket: megszüntetik a pedagógus pártbizottságot, és helyébe az elnökkel az élén a titkárok tanácsát állítják. Az elnököt a szeptemberi küldöttértekezleten választják meg. Megszüntették a pedagógus pártbizottság valamennyi munkabizottságát. A korábbi fegyelmi bizottságból etikai egyeztető bizottságot alakítottak. A korábban megválasztott jelölő bizottságot bízták meg a szeptember közepére tervezett titkári tanácsi elnökválasztás előkészítésével. A napiredn lezárásaként Tóth Andrásné megköszönte az iránta eddig tanúsított bizalmat és arra kérte a résztvevőket, hogy a szeptemberi küldöttgyűlésig Bánki Zoltánt, a pedagógus párt- bizottság eddigi szervezőtitkárát bízzák meg az ügyek intézésével. Az ágazati párttagsági értekezlet egyetértett ezzel a javaslattal. A titkárok tanácsa olyan választmány, melynek minAz „ellentábor” sem tétlenkedett. Szerinte több embert lehetne megnyerni az Az értekezlet befejezéséül Tóth Andrásnét választották meg küldöttnek az MSZMP következő kongresszusára. S. B. Cseresznye után meggyháború Esett az eső, estek az árak is Csak a vendéglős látta meg a lehetőséget A Néplap június 15-i .számában olvashattunk a nagykörűi cseresznyeküzdelemről. A cseresznye azóta leérett, eljárt felette az idő, s a józan ész azt diktálná, hogy a kereslet-kínálat, s egyéb problémák a cseresznyeérés idején arra ösztönözték az illetékeseket, hogy bölcsebben szervezzék meg a gyümölcs átvételét, legalább akkorra, mikorra a meggy érik. Arra gondoltunk, találnak valakit, aki érdekelt abban, hogy gyorsan, praktikusan sok ládát gyártson, hiszen mindenki látta, hogy az idén meggyből is szinte soha nem látott csúcstermés várható. Ügy látszik, most meg ez a baj. A minap egy esőáztatta délutánon meglepő kép fogadott bennünket Nagykörűben a meggyfelvásárló . telepnél. Meggyel telt kosarakkal tolongtak az emberek a zuhogó esőben a felvásárlótelepen. Reménykedve, de nem túl vidáman. Esett az eső is, estek az árak is, esett az emberek munkakedve is. Sok emberrel az történt ugyanis, hogy a zuhogó esőben végigbiciklizett a falun nehéz meggyeskosarakkal, vödrökkel a felvásárlótelepig itt pedig közölték velük, hogy vihetik vissza a portékájukat ahonnan hozták, ugyanis nincs láda, nem tudják átvenni az értékes termést. Megdöbbentő volt hallani, hogy panaszkodtak az emberek a nagy termésre, nem örültek neki. Valahogy azt várná az ember, hogy milyen jó érzéssel dolgoznak azokban a gyönyörű nagykörűi kertekben, boldogok, hogy a jó termés sok pénzt hoz, lehet még szebbé tenni ezeket a jól dolgozott, szép nagykörűi házakat, lehet jobban élni a bő termés adta pénzből, de nem! Elégedetlenséget hozott a hatalmas termés. mert akkor meg kevés pénzt hozma a házhoz a meggy. Miközben én magam is szomorúan néztem ezt a csendes magyar idillt, arra gondoltam, hol van hát a baj forrása? Maguk a termelők örülnének a jó termésnek tulajdonképpen, ha lenne, aki megvegye tőlük, itt ugyanis szó szerint kettőn áll a vásár. A baj tehát nem az időjárásban van, lehet, hogy nem is az árakban, hanem abban, hogy úgy istenigazából talán senki nem érdekelt abban személy szerint, hogy ezt a sok megy- gyet gyorsan átvegye, s már rohanjon is vele a jó árat kínáló külföldi partnerhez vagy a konzervgyárba. Úgy tűnik, az érdekeltség itt csak egyoldalú, ami kereskedelemről lévén szó teljesen abszurd, és odavezet, hogy elveszi az emberek munkakedvét. Ez az igazság. Ugyanis saját fülünkkel hallottuk, amint keresetlen szavakkal ecsetelték az emberek, hogv többet le nem szedik a fáról a meggyet, rohadjon, pené- szedjen meg ott, ahol van. Hát persze, ha nem kell senkinek ! Ördögi kör lenne ez akkor, amire nincs megoldás? Nem, dehogyis: van jó megoldás. Egy rátermett ember, aki meglátja a lehetőséget ott, ahol valóban van lehetőség, aki meg is tudja szervezni a lehetőség kiaknázását, meg tudja ragadni a munka végét, és megvalósítani amit a helyzet kíván. Ilyenek biztosan vannak Nagykörűben is, Szolnokon is, csak érdekeltté kell tenni őket abban, amit csinálnak. Ez már ősi, nagy igazság, és nemcsak a nagykörűi cseresznyéskertekre vonatkozik. Ez viszont így nem igaz. Kelleni biztosan kellene, ha a kisujjukat se kellene mozdítani érte, vagy ha lenne egy jó kis átlagtermés, amit szép csendesen el lehetne fu- varozgatni, lehetne közben szidni az időjárást, nem kellene felelősöket, anyagi érdekeltséget keresni.... de baj még akkor is maradna. Itt azonban sajnos nem ez történt. A meggyben levő nagy lehetőséget egyedül a vendéglős látta meg. Az étlapon ugyanis első helyen szerepel a meggyleves, amit a jó ízéből ítélve jó kedvvel készítettek el, ráadásul a meggybőség következtében olcsón is eladhatták, ezért sokan megvették tőlük — tulajdonképpen jobb, mint drágán rosszat, de keveset —, s a nagykörűi vendéglős dicséretére legyen mondva anélkül, hogy reklámot akarnánk neki csinálni. Így mindenki jól járt, és ez az igazi üzlet. Ugyanezt nagyban, más érdekeltségi területen is, az egész országra vagy a megyére érvényesen is meg lehet csinálni. Meg kell csinálni minden területen, mert különben nem jutunk a csillagokig. Csak az árakkal. K,
