Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)
1989-07-04 / 154. szám
1989. JÚLIUS 4. j^ÍÉPiAP Édes anyanyelvűnk Ebben az örök változásban, a szó szabad (olykorolykor szabados) áramlásában az ember sokáig örömmel hallgat oda mindenre, ami a változást tükrözi, a megújhodást, a demokratikus kibontakozást jelenti. Hanem, hanem idővel mégis belefárad a sok újba, s még a rádió skálagombját- is görcsösen csavargatja: lenne már valami megszokott, de mégis érdekes. Évek óta figyelek vasárnap délelőtt pár perccel 11 óra előtt. Igaz, igaz: a Gondolat-jelre várakozom olyankor a Kossuthon, ami hajdanán irodalompolitikai egyórás érdekesnek indult, — mostanság meg egyre inkább politikairodalmi műsorra változott. Szóval, a Gondolat-jelre várakozván megfigyeltem: a Magyar Rádió egyik legrégibb, de egyfolytában közkedvelt műsora még nem avult el, még mindig tud újat adni a mindössze hatperces műsor, az Édes 'anyanyelvűnk, Lőrincze Lajos heti nyelvművelője. S mikor ideértem gondolatban, szégyenkeztem: ha agyonütéssel fenyegetnének se tudnám megmondani, mikor kezdte nyelvművelőjét a tanár úr, s hogyan kezdődött, mi volt a meglepő, az érdekes az elején. Arról mindenképp meg vagyok győződve, hogy már középiskolásként figyeltem a műsort — akkor pedig, hajaj, de nagyon régi, túl van már a harminc- ötödik évén is. Azt biztosan tudom, hogy jóval utána jelentkezett a Magyarán szólva, s még később a Beszélni nehéz. Tulajdonképpen mindhárom műsor az anyanyelvi ismereteket ápolja, beszédünk vadhajtásait nyesegeti. Hogy nekem mégis az első, a Lőrincze tanár úr rövid eszmefuttatása maradt a kedvenc, ez nyilván ízlés dolga. Azt azonban nem felejtem, tőle erősödött meg az a véleményem, aki leírja, használja ezt a kifejezést, hogy pl: „megrendezésre kerül”, „bírja a bizalmat” stb ... nos, az nem biztos, hogy magyar anyanyelvű ember. Most vasárnap azt tanultam meg, ki, miért használja rosszul és rosszkor a megszólítások lehetséges formáit. Hogy szép, ha valakit asszonyomnak szólítunk, s nem biztos, hogy politikai tartalma van, ha valakit urazunk, — sőt! Van persze ebben a szerényen rövid műsorban még valami megejtő. Igaz, Lőrincze Lajos fölött is eljártak az évek, éppúgy, mint hűséges hallgatói fölött. Mégis; a hangszín, az előadásmód, a szép magyar beszéd megmaradt. Már ezért is érdemes azt a hat percet hetenként vele együtt eltölteni. S ha még ragad is az emberre valami, amivel szebb, érthetőbb, igazabb lesz a szava, az írása — hát az csak külön gazdagodás'" nem? Nyáridő címmel napjában öt órakor kezdődik a Petőfi "adón egy kellemes, nyárhoz illő délutáni műsor. Befér keretébe sok régi blokk, pl: az Ötödik sebesség, a Sportvilág, a Kamasz-panasz. Azoknak hívom föl rá a figyelmét, akik vízparton vagy kiskertben töltik a nyarat, s naphosszat szól a rádiójuk. A múlt héten pénteken még szolnoki érdekességgel is szolgáltak a műsor szerkesztői. (SJ) Hasonló szellemben nyilatkozott honfitársa is. Peter Marcuse szerint a magyarok most túlzott jelentőséget tulajdonítanak a piacnak, ám hazai tapasztalatai alapján állította, hogy a piac önmagában nem Képes a lakás- gazdálkodás minden gondjá- val-bajával megbirkózni, az állam nem vonulhat ki teljesen erről a területről. A megoldást — ebben osztották véleményét külföldi társai — a lakbérpolítika átalakításában látja. Keith Kintrea először jár Magyarországon, elismerően szólt itt szerzett tapasztalatairól: különösen a községi szolgáltatások színvonala nyerte meg tetszését. Mickey Lauria a magyarországi falusi lakásépítésről mondott elismerő szavakat, Peter Marcuse pedig (ne feledjük el, hogy New Yorkból érkezett) a lakótelepeinkkel volt elégedett. Az angliai David Clapham véleményében is hű maradt tudományágához. társadalompolitikusként állapította meg: Magyarország ma rendkívüli változásokat él meg, egy új, az eddiginél műkö- dőképesebb berendezkedésre kíván átállni. A Magyarországon töltött idő arról győzte meg; az itt lakó emberekben megvan az a tudás, az a cselekvőkész tenniaka- rás, amely képessé teszi az országot az évtizedes lemaradások behozatalára. Sz. Gy. Diákvendégek szépítik Szolnokot Vasárnap hajnaliban ültek vonatra, hogy a dimbes- dombos Dunántúlról érkezve két hétig a Tisza partján táborozzanak, és napi 6 órai szorgos munkával Szolnokot szépítsék a zalai diákok. Ez már az ötödik nyár, amikor négyszer két hetet vállalva, turnusonként 44 gimnazista, illetve szakközépiskolás, szakmunkástanuló fizetség nélkül ápolja a megyeszékhely parkjait, közterületeit. A brigádok a város öt különböző pontján már tegnap reggel munkához láttak, s lám, még az időjárás is kedvez nekik, nem zavarja szét őket az eső. Eddig csak Zalaegerszegről és Nagykanizsáról jöttek a fiatalok, ezen a nyáron már zalaszentgrótiak is csatlakoznak hozzájuk. Szabad idejükre vonzó programot állított össze a VT Közterületfenntartó Intézménye, a pihenés — strandolás, kajakozás, kirándulás — mellett sportolhatnak, helyi ismereteiket üzemlátogatásokon bővíthetik. Alapítvány a felsőoktatás korszerűsítésére Tízmillió forintos alapítványról: írtak alá szerződést tegnap a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektori hivatalának tanácstermében a Tisza Vegyi Kombinát képviselői és Daróczy Zoltán, az egyetem rektora. Az alapítványtevő nagyüzem a felsőoktatás korszerűsítését, az egyetemi oktatás technikai színvonalának emelését. a kísérleteket, a szakkönyvtárak fejlesztését, neves külföldi vendégelőadók meghívását, külföldi tanulmány- utakat, a számítógépek vásárlását és az idegen nyelvek magas szintű oktatását támogatja. Külföldi vendégeket fogadott tegnap a megyeszékhely. Angliából! és az USA- ból két-két kutató jött el Szolnokra, hogy a város lakásgazdálkodásáról szerezzen gyakorlati ismereteket. A látogatók közül Peter Marcuse New Yorkban él és dolgozik, ügyyédként város- politikai kérdésekkel foglalkozik. Mickey Lauria New Orleansban földrajzot és várostervezést ad elő az egyetemen. Keith Kintrea ugyanezt giasgow-i katedrán teszi, David Clapham ugyanott társadalompolitikát tanít. Magyarországra is a kutatómunka hozta el őket, az ÉGSZI és SIB (Svéd Lakáskutatási Intézet) szervezett ugyanis egy nemzetközi konferenciát. A Noszvajon megtartott eszmecserén keleti és nyugati szakemberek egyaránt részt vettek — tájékoztatott az események hátteréről Tosics Iván, az ÉG- SZI munkatársa, aki a vendégek kíséretében járt Szolnokon. A téma ezúttal a magyarországi lakásreform volt. A konferencia végeztével' került sor az elméleti ismeretek helyszíni, gyakorlati kiegészítésére. Az angol és amerikai kutatókat a városi tanács épületében Rózsa Ferenc általános elnökhelyettes köszöntötte, s adott a megyeszékhelyről tájékoztatást. A külföldi szakemberek élénken érdeklődtek a magyar lakásgazdálkodás problematikája iránt, behatóan, részletesen tanulmányozva azt. Az eszmecserét rövid városnézés egészítette ki, majd a vendégek délután a szolnokihoz hasonló céllal Szajol- ba és Karcagra látogattak el. A tájékoztatót követően magyarországi tapasztalataikról kérdeztem a szakembereket. David Clapham sietett leszögezni: véleményüket — a konferencián is — segítő szándékkal fejtették ki. tapasztalataik megosztásával nem egy meghatározó modell követésére akarják serkenteni a magyar kollegáikat. hiszen — mint hangsúlyozta — nem hihetünk a modellek mechanikus másolásának életképességében. Mickey Lauria a szolnoki eszmecsere után úgy vélekedett, megbizonyosodtak arról, hogy a helyi lakásgazdálkodás gondjai, nehézségei túlnőnek a településen, az állami szabályozás mesz- szemenően megszabja a helyi lakáspolitika lehetőségeit. A magyar lakásgazdálkodás legújabb elemét, a bérlakások elidegenítését vizsgálva, annak előnyeit elismerve, arra hívta fel a figyelmet, hogy a pollanatnyilag gazdaságosnak tűnő intézkedés a későbbiekben újabb feszültség forrása lehet. Amerikai példával bizonyította, a bérlakások számának csökkenésével, mind kilátástalanabb lesz azok lakáshoz jutási esélye, akik saját erőből erre képtelenek. A kevi táj dicsérete Gy. Vad Erzsébet gyűjteményes kiállítása Mezőtúron rapodó elismerések kísérik munkásságát. A mezőtúri kiállító csarnokban egyaránt megkapja a nézőt a pompás teremben jól érvényesülő képek nagy száma, s a tematikai változatosság is. A most kiállított 45 festmény tartalmi derékhadát a kevi és a túri tanyavilág, a Berettyó-part ihlette füzek, virágok adják, olyan karakterisztikus erőA mezőtúri Városi Kiállítási Csarnokban az elmúlt hét péntekén nyitotta meg Papp János tanácselnök a „szomszédvár” szülötte, Gy. Vad Erzsébet festőművész gyűjteményes kiállítását. Tárlatlátogató, festészetet szerető embernek, de azt hiszem mindenkinek mindig megható látvány — túl az esztétikai örömön —, amikor a tájban élő emberek jegyei, a táj természeti szépségei mesebeli elrugaszkodással randevút adnak egymásnak, és beköltöznek a kiállítási helyiségbe. Még nagyobb az öröm, ha mindez az „ahonnan vétetik” belső sugallatára történik, ihletet- ten, az alkalomhoz illő válogatásban. Gy. Vad Erzsébetet a Fin- tákkal, a Kordákkal és más tehetségekkel fémjelzett „ezerszer áldott kevi föld” küldte a magyar művészetbe. hogy korunk festészetének sajátos látásmódú és színvilágé művelőjeként gazdagítsa mai életünket, üzenetet hagyjon az utókorra környezetéről. Az elmúlt évtizedben több mint ötven kiállítása volt Gy. Vad Erzsébetnek, s amennyire nyomon tudtuk követni pályáját, egyre gyaKevi tanya vei, hogy a néző attól tart, az alkotó művész talán elszakadni sem tud szülőhazájának jellegzetes formáitól, színeitől. De hamar megnyugodhat, hiszen jól felismert másság jelentkezik a hegyek, az erdők, a vízesések láttatásában. A festő egyéni jelei megmaradnak ezeken a képeken is, de a hely varázsa mindig az ottanit és a legfontosabbat mondatja ki a vásznakon. A portrék még teljesebbé teszik az eddigi életművet, ahogy a különböző tájakat meghatározzák az égbolt hangulatai, úgy érződnek a változó helyeken festett emberek személyiségjegyei is. Gy. Vad Erzsébet tárlata július 23-ig tart nyitva. A meghittségében is különleges kiállítást nemcsak azoknak a szűkebb hazánkbeli- eknek ajánljuk megtekintésre, akik meg akarják magukban erősíteni, milyen gyönyörű természeti tájban élnek, de azokat a turistákat is hívogatjuk erre a tárlatra, akik a vidék népének életéről, művészi erejéről szívesen fogadják a táj színekben ' elmondott költői szintézisét. — ti — A Takács-tanyánál Lakáskutatók nemzetközi konferenciája után Szól a rádió Diszkó Cirkusz Ilyen még nem volt Magyarországon. Bala- tonszéplakon megnyitotta kapuit az ország első diszkó cirkusza. A legmodernebb lézer- technikával, szuper hangtechnikával és káprázatos világítási efek- tusokka] működő diszkóban színvonalas műsor is szórakoztatja a. fiatalokat. — nzs —■' Téma a magyarországi lakásreform
