Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-04 / 154. szám

1989. JÚLIUS 4. j^ÍÉPiAP Édes anyanyelvűnk Ebben az örök változás­ban, a szó szabad (olykor­olykor szabados) áramlásá­ban az ember sokáig öröm­mel hallgat oda mindenre, ami a változást tükrözi, a megújhodást, a demokrati­kus kibontakozást jelenti. Hanem, hanem idővel mégis belefárad a sok újba, s még a rádió skálagombját- is görcsösen csavargatja: lenne már valami megszokott, de mégis érdekes. Évek óta figyelek vasár­nap délelőtt pár perccel 11 óra előtt. Igaz, igaz: a Gon­dolat-jelre várakozom olyan­kor a Kossuthon, ami haj­danán irodalompolitikai egy­órás érdekesnek indult, — mostanság meg egyre in­kább politikairodalmi mű­sorra változott. Szóval, a Gondolat-jelre várakozván megfigyeltem: a Magyar Rádió egyik legrégibb, de egyfolytában közkedvelt műsora még nem avult el, még mindig tud újat adni a mindössze hatperces mű­sor, az Édes 'anyanyelvűnk, Lőrincze Lajos heti nyelv­művelője. S mikor ideértem gondolatban, szégyenkez­tem: ha agyonütéssel fe­nyegetnének se tudnám megmondani, mikor kezdte nyelvművelőjét a tanár úr, s hogyan kezdődött, mi volt a meglepő, az érdekes az elején. Arról mindenképp meg vagyok győződve, hogy már középiskolásként fi­gyeltem a műsort — akkor pedig, hajaj, de nagyon ré­gi, túl van már a harminc- ötödik évén is. Azt biztosan tudom, hogy jóval utána je­lentkezett a Magyarán szól­va, s még később a Beszél­ni nehéz. Tulajdonképpen mindhárom műsor az anya­nyelvi ismereteket ápolja, beszédünk vadhajtásait nyesegeti. Hogy nekem mégis az első, a Lőrincze tanár úr rövid eszmefutta­tása maradt a kedvenc, ez nyilván ízlés dolga. Azt azonban nem felejtem, tőle erősödött meg az a vélemé­nyem, aki leírja, használja ezt a kifejezést, hogy pl: „megrendezésre kerül”, „bírja a bizalmat” stb ... nos, az nem biztos, hogy magyar anyanyelvű ember. Most vasárnap azt tanultam meg, ki, miért használja rosszul és rosszkor a meg­szólítások lehetséges formá­it. Hogy szép, ha valakit asszonyomnak szólítunk, s nem biztos, hogy politikai tartalma van, ha valakit urazunk, — sőt! Van persze ebben a sze­rényen rövid műsorban még valami megejtő. Igaz, Lő­rincze Lajos fölött is eljár­tak az évek, éppúgy, mint hűséges hallgatói fölött. Mégis; a hangszín, az elő­adásmód, a szép magyar beszéd megmaradt. Már ezért is érdemes azt a hat percet hetenként vele együtt eltölteni. S ha még ragad is az emberre valami, amivel szebb, érthetőbb, igazabb lesz a szava, az írása — hát az csak külön gazdagodás'" nem? Nyáridő címmel napjában öt órakor kezdődik a Petőfi "adón egy kellemes, nyárhoz illő délutáni műsor. Befér keretébe sok régi blokk, pl: az Ötödik sebesség, a Sport­világ, a Kamasz-panasz. Azoknak hívom föl rá a fi­gyelmét, akik vízparton vagy kiskertben töltik a nyarat, s naphosszat szól a rádiójuk. A múlt héten pén­teken még szolnoki érdekes­séggel is szolgáltak a műsor szerkesztői. (SJ) Hasonló szellemben nyilat­kozott honfitársa is. Peter Marcuse szerint a magyarok most túlzott jelentőséget tu­lajdonítanak a piacnak, ám hazai tapasztalatai alapján állította, hogy a piac önma­gában nem Képes a lakás- gazdálkodás minden gondjá- val-bajával megbirkózni, az állam nem vonulhat ki tel­jesen erről a területről. A megoldást — ebben osztot­ták véleményét külföldi tár­sai — a lakbérpolítika át­alakításában látja. Keith Kintrea először jár Magyarországon, elismerően szólt itt szerzett tapasztala­tairól: különösen a községi szolgáltatások színvonala nyerte meg tetszését. Mickey Lauria a magyarországi fa­lusi lakásépítésről mondott elismerő szavakat, Peter Marcuse pedig (ne feledjük el, hogy New Yorkból érke­zett) a lakótelepeinkkel volt elégedett. Az angliai David Clapham véleményében is hű maradt tudományágához. társada­lompolitikusként állapította meg: Magyarország ma rend­kívüli változásokat él meg, egy új, az eddiginél műkö- dőképesebb berendezkedésre kíván átállni. A Magyaror­szágon töltött idő arról győz­te meg; az itt lakó embe­rekben megvan az a tudás, az a cselekvőkész tenniaka- rás, amely képessé teszi az országot az évtizedes lema­radások behozatalára. Sz. Gy. Diákvendégek szépítik Szolnokot Vasárnap hajnaliban ültek vonatra, hogy a dimbes- dombos Dunántúlról érkez­ve két hétig a Tisza partján táborozzanak, és napi 6 órai szorgos munkával Szolno­kot szépítsék a zalai diákok. Ez már az ötödik nyár, ami­kor négyszer két hetet vál­lalva, turnusonként 44 gim­nazista, illetve szakközépis­kolás, szakmunkástanuló fizetség nélkül ápolja a me­gyeszékhely parkjait, közte­rületeit. A brigádok a város öt különböző pontján már tegnap reggel munkához lát­tak, s lám, még az időjárás is kedvez nekik, nem zavar­ja szét őket az eső. Eddig csak Zalaegerszegről és Nagykanizsáról jöttek a fiatalok, ezen a nyáron már zalaszentgrótiak is csatla­koznak hozzájuk. Szabad idejükre vonzó programot állított össze a VT Közterületfenntartó In­tézménye, a pihenés — strandolás, kajakozás, ki­rándulás — mellett sportol­hatnak, helyi ismereteiket üzemlátogatásokon bővít­hetik. Alapítvány a felsőoktatás korszerűsítésére Tízmillió forintos alapít­ványról: írtak alá szerződést tegnap a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem rektori hi­vatalának tanácstermében a Tisza Vegyi Kombinát kép­viselői és Daróczy Zoltán, az egyetem rektora. Az ala­pítványtevő nagyüzem a fel­sőoktatás korszerűsítését, az egyetemi oktatás technikai színvonalának emelését. a kísérleteket, a szakkönyvtá­rak fejlesztését, neves kül­földi vendégelőadók meghí­vását, külföldi tanulmány- utakat, a számítógépek vá­sárlását és az idegen nyel­vek magas szintű oktatását támogatja. Külföldi vendégeket foga­dott tegnap a megyeszék­hely. Angliából! és az USA- ból két-két kutató jött el Szolnokra, hogy a város la­kásgazdálkodásáról szerez­zen gyakorlati ismereteket. A látogatók közül Peter Mar­cuse New Yorkban él és dolgozik, ügyyédként város- politikai kérdésekkel foglal­kozik. Mickey Lauria New Orleansban földrajzot és vá­rostervezést ad elő az egye­temen. Keith Kintrea ugyan­ezt giasgow-i katedrán te­szi, David Clapham ugyanott társadalompolitikát tanít. Magyarországra is a ku­tatómunka hozta el őket, az ÉGSZI és SIB (Svéd Lakás­kutatási Intézet) szervezett ugyanis egy nemzetközi kon­ferenciát. A Noszvajon meg­tartott eszmecserén keleti és nyugati szakemberek egy­aránt részt vettek — tájé­koztatott az események hát­teréről Tosics Iván, az ÉG- SZI munkatársa, aki a ven­dégek kíséretében járt Szol­nokon. A téma ezúttal a magyarországi lakásreform volt. A konferencia végezté­vel' került sor az elméleti ismeretek helyszíni, gyakor­lati kiegészítésére. Az angol és amerikai ku­tatókat a városi tanács épü­letében Rózsa Ferenc általá­nos elnökhelyettes köszön­tötte, s adott a megyeszék­helyről tájékoztatást. A kül­földi szakemberek élénken érdeklődtek a magyar la­kásgazdálkodás problemati­kája iránt, behatóan, részle­tesen tanulmányozva azt. Az eszmecserét rövid városné­zés egészítette ki, majd a vendégek délután a szolno­kihoz hasonló céllal Szajol- ba és Karcagra látogattak el. A tájékoztatót követően magyarországi tapasztalata­ikról kérdeztem a szakem­bereket. David Clapham si­etett leszögezni: véleményü­ket — a konferencián is — segítő szándékkal fejtették ki. tapasztalataik megosztá­sával nem egy meghatározó modell követésére akarják serkenteni a magyar kolle­gáikat. hiszen — mint hang­súlyozta — nem hihetünk a modellek mechanikus máso­lásának életképességében. Mickey Lauria a szolnoki eszmecsere után úgy véle­kedett, megbizonyosodtak ar­ról, hogy a helyi lakásgaz­dálkodás gondjai, nehézsé­gei túlnőnek a településen, az állami szabályozás mesz- szemenően megszabja a he­lyi lakáspolitika lehetőségeit. A magyar lakásgazdálkodás legújabb elemét, a bérlaká­sok elidegenítését vizsgálva, annak előnyeit elismerve, ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a pollanatnyilag gaz­daságosnak tűnő intézkedés a későbbiekben újabb fe­szültség forrása lehet. Ame­rikai példával bizonyította, a bérlakások számának csök­kenésével, mind kilátástala­nabb lesz azok lakáshoz ju­tási esélye, akik saját erő­ből erre képtelenek. A kevi táj dicsérete Gy. Vad Erzsébet gyűjteményes kiállítása Mezőtúron rapodó elismerések kísérik munkásságát. A mezőtúri kiállító csar­nokban egyaránt megkapja a nézőt a pompás teremben jól érvényesülő képek nagy száma, s a tematikai válto­zatosság is. A most kiállí­tott 45 festmény tartalmi derékhadát a kevi és a túri tanyavilág, a Berettyó-part ihlette füzek, virágok adják, olyan karakterisztikus erő­A mezőtúri Városi Kiállí­tási Csarnokban az elmúlt hét péntekén nyitotta meg Papp János tanácselnök a „szomszédvár” szülötte, Gy. Vad Erzsébet festőművész gyűjteményes kiállítását. Tárlatlátogató, festészetet szerető embernek, de azt hi­szem mindenkinek mindig megható látvány — túl az esztétikai örömön —, ami­kor a tájban élő emberek jegyei, a táj természeti szép­ségei mesebeli elrugaszko­dással randevút adnak egy­másnak, és beköltöznek a kiállítási helyiségbe. Még nagyobb az öröm, ha mindez az „ahonnan vétetik” belső sugallatára történik, ihletet- ten, az alkalomhoz illő vá­logatásban. Gy. Vad Erzsébetet a Fin- tákkal, a Kordákkal és más tehetségekkel fémjelzett „ezerszer áldott kevi föld” küldte a magyar művészet­be. hogy korunk festészeté­nek sajátos látásmódú és színvilágé művelőjeként gaz­dagítsa mai életünket, üze­netet hagyjon az utókorra környezetéről. Az elmúlt évtizedben több mint ötven kiállítása volt Gy. Vad Erzsébetnek, s amennyire nyomon tudtuk követni pályáját, egyre gya­Kevi tanya vei, hogy a néző attól tart, az alkotó művész talán el­szakadni sem tud szülőha­zájának jellegzetes formái­tól, színeitől. De hamar meg­nyugodhat, hiszen jól felis­mert másság jelentkezik a hegyek, az erdők, a vízesé­sek láttatásában. A festő egyéni jelei megmaradnak ezeken a képeken is, de a hely varázsa mindig az ot­tanit és a legfontosabbat mondatja ki a vásznakon. A portrék még teljesebbé te­szik az eddigi életművet, ahogy a különböző tájakat meghatározzák az égbolt hangulatai, úgy érződnek a változó helyeken festett em­berek személyiségjegyei is. Gy. Vad Erzsébet tárlata július 23-ig tart nyitva. A meghittségében is különle­ges kiállítást nemcsak azok­nak a szűkebb hazánkbeli- eknek ajánljuk megtekintés­re, akik meg akarják ma­gukban erősíteni, milyen gyönyörű természeti tájban élnek, de azokat a turistá­kat is hívogatjuk erre a tár­latra, akik a vidék népének életéről, művészi erejéről szívesen fogadják a táj szí­nekben ' elmondott költői szintézisét. — ti — A Takács-tanyánál Lakáskutatók nemzetközi konferenciája után Szól a rádió Diszkó Cirkusz Ilyen még nem volt Magyarországon. Bala- tonszéplakon megnyi­totta kapuit az ország első diszkó cirkusza. A legmodernebb lézer- technikával, szuper hangtechnikával és káp­rázatos világítási efek- tusokka] működő disz­kóban színvonalas mű­sor is szórakoztatja a. fiatalokat. — nzs —■' Téma a magyarországi lakásreform

Next

/
Oldalképek
Tartalom