Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)
1989-07-27 / 174. szám
1989. JÚLIUS 27. Néplap Változatlan forgalmi rend a szolnoki Tisza-hídon A próbálkozás nem hozta meg a várt eredményt. A városi forgalom lassúbbá vált — a képen is látható következményeivel. Fotó: Mészáros Fejleszteni pedig kell! Egyik piac teremti a másikat Beszélgetés Sziráki Andrással, a Szolnoki Mezőgép Vállalat vezérigazgatójával Magyarország számos közgazdászának véleménye szerint újszerű társadalom születik itt, a korábban ismert szocia- lizmusmodell teljes átalakításával. Mindennek elméleti következménye egy olyan gazdaság lesz, amelyben a nagyvállalatok továbbra is az állam tulajdonában maradnak, ugyanakkor a'/- alkalmazottak megtudják, hogy valójában mennyit is ér a munkájuk, a vállalatvezetőknek pedig valódi mércéjük a haszon mérése lesz. Érezhelő-e ebből a törekvésből valami? Többek között erről is beszélgettünk Sziráki Andrással, a Szolnoki Mezőgép Vállalat vezérigazgatójával. (Folytatás az 1. oldalról) okozott, hogy ezeken a vonalakon felborult a menetrend. Az elmarasztaló véleményeket meghallgatva kerestem fel Kun Antal rendőr századost, a városi rendőr- kapitányság közlekedésbiztonsági és közlekedési osztályának vezetőjét, aki a reggeli szemlén résztvevő forgalomszervezési, -irányítási szakemberek észrevételeit összegezte: — Kísérletnek szántuk a Tisza-híd forgalmi rendjének csúcsideji megváltoztatását. A város közlekedésének ismert gondjai késztettek erre. Köztudott, hogy Szolnokon eleinte csak a hétvégi — a pénteki és vasárnapi — időszakban növekedett meg a forgalom. A torlódások azóta a csúcsidőben állandósultak, így minden lehetséges eszközzel arra törekszünk, hogy javítsunk a helyzeten. Azt világosan látjuk, hogy megoldást csak az úgynevezett zöld hullám megvalósítása hozhat. Ezt sajnos egyelőre a jelzőlámpával nem védett gyalogátkelők és a balra kanyarodás gyakorisága (Folytatás az 1. oldalról) holstein—friz szarvasmarhafajták spermaforgalmazásá- nak 50 százalékát ők végzik. A szolgáltatások fejlesztésében alapvető szempont volt, hogy azok az állattenyésztés szinte valamennyi területére kiterjedjenek. Így foglalkoznak fejő- hűtőgép szervízelésével és más műszaki szolgáltatásokkal is. Az állategészségügyi szolgáltatásokon belül tőgyegészségügyi, szaporodásbiológiai vizsgálatokat végeznek havi rendszerességgel, de felkapott és sok gazdaság igényli a tenyészpárosítás szolgáltatásunkat is, ami meghatározó a szarvasmarha-állomány javítása miatt. A tejhozam növelését a genetikai szempontokon túl, meghatározza a takarmányozás is, ezért ennek optimalizálására számítógépes programot dolgoztunk ki, mellyel a helyszínen határozhatjuk meg a kívánt ösz- sze tételt. A korszerű takarmányozáshoz elengedhetetlenek a korszerű tápszerek. Ezért a Salvana cégtől vásárolt li- cenc alapján a Biogal Gyógyszergyárban gyártott BBS tápszereket forgalmazza, de a nagyüzemi takarmánytermesztésben is bekapcsolódott, silókukorica-, lucerna-, és cukorcirok-ter- meltetéssel és vetőmag-forgalmazással. A kirendeltségvezető szerint az üzemek azért részesítik előnyben az ő szolgáltatásaikat, mivel a gyorsaság, a pontosság és a teljes nem teszi lehetővé. Különösen nehéz a Tisza-híd áteresztő képességének növelése, itt ugyanis egy sávra szűkül a forgalom. Ezen próbáltunk a tegnapi — felmérő jellegű — kísérlettel változtatni. Az eredmény azt mutatja: sikertelenül. — Miben látja ennek okát? — A városi forgalom javítása csak úgy képzelhető körű kiszolgálás mellett kedvezőbb áron kínálnak szinte mindent. A hatvani kirendeltség önálló, maguk kötik a szerződéseiket. így a tag- és partnergazdaságok akár alkudhatnak is a kínált árból. Bár a tsz-ek nehéz pénzügyi helyzete az állat- tenyésztésben is érezteti hatását, ezidáig kevés szolgáltatásukat mondták vissza. A megyében öt jól felké- szült szaktanácsadó képviseli a Boscoopot, és tartja a kapcsolatot a gazdaságok állattenyésztőivel, A szer- vízhálózatuk a múlt évtől, amikoris önálló külkereskedelmi jogot kaptak, nagyobb hatékonysággal dolgozhat, mivel két hónapon belül be tudják szerezni a fejő- és hűtőgépekhez szükséges importalkatrészeket. A múlt évben a kirendeltség 70 milliós árbevételt ért el, az idei terve 100 millió forint, ami a jelenlegi piaci eredményeket nézve úgy •tűnik, teljesíthető. Mint minden szolgáltató vállalat, a személyes kapcsolatokra nagy hangsúlyt fektet a Boscoop is, ezért szaktanácsadóinak és az állattenyésztési (Szakembereknek minden évben több hazai, illetve külföldi továbbképzést és szakmai bemutatót szervez. A megyében legközelebb szeptemberben, a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban a szarvasmarha-tenyésztés új eredményeiről, gondjairól tanácskoznak majd a kirendeltséghez tartozó gazdaságok szakemberei. — T. A. — el, ha az említett akadályozó tényezőket felszámoljuk. A rész- és részletmegoldások átütő eredményt nem hozhatnak. A tegnapi kudarc okát többek között abban látom, hogy a járművezetőket nem láttuk el megfelelő előzetes irányító jelzéssel, információkkal. A kísérlet mindenesetre arra jó volt, hogy lemérjük ez az elképzelés akkor sem valósítható meg sikerrel, ha jelzőtáblákat helyezünk ki, útburkolati jeleket festünk fel. így a szakemberek úgy döntöttek, hogy a délutáni csúcs időszakában már nem kerül sor a forgalmi rend időszakos megváltoztatására. Marad tehát egyelőre minden a régiben. A Tisza-híd ezúttal is ellenállt az újabb próbálkozásnak, jelezve, hogy a város közlekedésében csak átfogó, a problémák egészét feloldó megoldás hozhat elfogadható eredményt. Addig pedig a Szolnokon közlekedők zöme nagy ívben elkerülné a Tisza-hidat. de hát pont ez a nagy ív hiányzik. — Szőke — A növényvédelemre Fokozottabb flgvolem Elkészült a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium legújabb növényvédelmi összesítése. Ebben arra hívják fel a termelők figyelmét, hogy az elkövetkező hónapokban fordítsanak az eddigieknél nagyobb gondot a növényvédelemre, mert különböző betegségek jelentős mértékben veszélyeztethetik a kiemelkedő gyümölcstermést. A MÉM szerint a szőlők peronoszpóra- fertőzöttsége az elmúlt napokban tovább erősödött. A Tiszántúl kivételével már mindenütt megjelent a betegség a termésen is. A további esőzések miatt a kártétel növekedhet. A lisztharmat-fertőzés lassan terjed. Már a Dunántúl északi részén is megjelentek a tünetek a leveleken és a termésen egyaránt. A botritisz tünetei a virágzást követően országszerte megfigyelték a fürtökön. Borsod-Aba- iúj-Zemplén és Heves megye néhány ültetvényében a megbetegedés a 20 százalékos mértéket is meghaladja. A csapadékos időjárás kedvezett az almafa-varaso- dásnak, s a lisztharmatos fertőzöttség is erősödött. Győr-Sopron megyében már észlelték az almamoly második nemzedékének lárva- kelését. A takácsatkák lassú szaporodása is megfigyelhető az almaültetvényekben, de még nem okoznak számottevő fertőzést. Baranya, Bács- Kiskun és Komárom megyéből jelezték a kaliforniai pajzstetű-hímek újabb rajzását, — Az önök cégét az iparágon belül mindig úgy emlegetik, mint amelyik az élbolyban helyezkedik el. — Tulajdonképpen ez igaz is. Ezt a pozíciónkat nemcsak termelésünk nagysága, hanem sokkal inkább a vállalat jelenlegi szervezettsége, termékszerkezete, a kor követelményeihez igazodó piacorientált magatartása alapján értük el. A tárgyilagos megítéléshez persze hozzátartozik, hogy a cég mindig hosszú távon gondolkodott. Mi nem azért kezdtünk csaknem két évtizeddé] ezelőtt a nyugati piaccal ismerkedni, mint sokan tudni vélték, hogy így .több lehetőség van külföldre utazgatni, mögöttes egyéni szándékokat megvalósítani, hanem sokkal inkább azért, hogy ténylegesen megmérjük a vállalat termékeit a fejlett tőkés piacokon, hogy megtudjuk, versenyhelyzetben mire képes a szolnoki Mezőgép. Most. már mondhatjuk, hogy ez a fajta szemléletmód, vállalkozás azt eredményezte, hogy a nyugati piacokon jó referenciákat teremtettünk. — Ennek is tulajdonítható, hogy amikor a magyar mezőgazdaság piaci pozíciói erősen megrendültek, amikor a vásárlóerő egyre csökken, akkor Önök nem hogy visszavonultak volna, hanem erős fejlesztésekbe kezdtek. — Mi sohasem azon törtük a fejünket, hogy miként lehetne csökkenteni a termelést. Ezt egy szükséges rossznak tartom, mert sokkal ésszerűbb az a gondolkodás, miszerint piacot keli teremteni, többletet kell produkálni, növelni kell a hatékonyságot és csak végszükségként szabad csökkenteni a termelést. Mindig első he'y- re tettük a piacot és a fej • lesztést, mivel ez a két dolog szoros kapcsolatban áll egymással. Ezért az utóbbi két. évben megdupláztuk gyártmányfejlesztési létszámunkat, javítottuk a fejlesztés műszaki feltételeit, és megpróbáltunk valódi alkotói légkört teremteni. Tavaly Szolnokon létrehoztunk egy kutató-fejlesztő gyárat, ehhez tartozik a Budapesten lévő fejlesztő irodánk is. Ami pedig a piacépítést illeti: van egy vegyesvállalatunk Düsseldorfban, amely kizárólag forgalmazással foglalkozik. Augusztus elsejétől pedig egy kollégánkat Münchenbe, egy másik vállalathoz neveztem ki állandó képviselőnek. Az ő dolga kizárólag az, hogy mindenütt ott legyen, ahol vásárlókat szerezhetünk magunknak. Ma már vevőink közé tartozik az NSZK — ahová például takarmány beta kar ítókat, kaszálógépeket szállítunk —, Franciaország, Olaszország, de ott vagyunk Anglia, Írország,a skandináv államok piacain, s az idén kezdtünk el szállítani Finnországba is. — Eddig ön főleg csak a külföldi, s ezen belül is a tőkés piacok fontosságáról beszélt. Így könnyen olyan színezete lehet a dolognak, mintha a szolnoki Mezőcf>pet nem is érdekelnék a hazai vásárlók ... — Nekünk nagyon fontos a hazai piac is, azt azonban éreznünk kell, hogy tíz esztendő alatt a kereslet a mi esetünkben 70 százalékról 30 százalékra esett vissza, S azt is látni kell, hogy a belföldi piac várhatóan 1992-ig nem is élénkül. Tehát olyan léptékű változás a mezőgazdaságban egyik napról a másikra nem lesz, ami felborítaná az előbb említett arányt. Itthon is a piac- szemléletű gazdálkodást kell megvalósítani, de ehhez időre van szükség. — A szocialista országokkal milyenek a kapcsolataik? — Nyugodtan állíthatom, hogy jók. Szorosan együttműködünk az NDK mezőgépiparával, Csehszlovákiával, Lengyelországgal, s kötődünk a többi piacokhoz is, csak jóval kisebb mértékben. Ma már 3,2 milliárdnyi éves termelésünk kevesebb mint egyharmadát a hazai, jó egyharmadát a fejlett tőkés országok, a különbséget pedig a szocialista országok piacain értékesítjük. Ez tulajdonképpen egészséges arány. Samt hozzátennék: nem csak időben, hanem minőségben is 'versenyképesek tudtunk maradni. Ezt azért kell hangsúlyozni mert ezek a piacok csak addig tekinthetőek stabilnak, amíg a vállalat három, nagyon fontos — az ár, a minőség és a határidő — követelményéhez igazodn' tud. Ebből egyik sem lényegtelen, mert bármelyik is elmarad, abban a pillanatban elköszönhetünk az adott piactól. — Az előbb említett három feltétel közül a minőségi követelményeket hogyan tudják teljesíteni akkor, amikor a hazai alapanyag- gyártó ipar sem időben, sem árban, sem minőségben nem versenyképes. — Ez valóban lényeges kérdés. Mi naponta csatát vívunk emiatt, s abban reménykedünk, hogy az az átmeneti konjunktúra, ami az acélipari termékek piacán jelenleg érzékelhető, hamarosan megszűnik, mert most a hazai alapanyagok árait is a magas tőzsdei árakhoz igazítják, miközben a minőségük a régi. Az itthoni lemezek rétegesek, nem egyöntetűek, a méretekről meg jobb nem is beszélni. Például az NSZK és a magyar szabvány között olyan szembetűnő különbségek vannak, hogy a hazai alapanyagból készült gép csak emiatt is lehet 10 százalékkal súlyosabb. Velünk a tonnákat az alap- anyaggyártó ipar megfizetteti, a piac viszont a termék minőségét ismeri el, nem pedig a súlyát. A külföldi vásárlók meghatároznak egy használati értéket, s a súlyra meg határozottan allergiásak. De nekünk nemritkán bele kell építenünk egy-egy gépbe a többletet, éppen az állékonysága, megbízhatósága miatt. — Ebben \a helyzetben mi a Megoldás? — Nagyobb mértékben kellene az importliberalizálást megvalósítani, hogy kialakulhasson egy valós verseny, mert abban az esetben nem vásárolnánk meg a silány termékeket. Mi már eddig is sokféle alapanyagot importáltunk, s itthon meg meglehetősen udvariatlan partnerek vagyunk, mert könyörtelenül visszaküldjük azokat az alapanyagokat, amelyek nem felelnek meg számunkra. — Egy nagyon fontos dologról még nem esett szó közöttünk. Nevezetesen arra gondolok, hogy mint tudjuk. 1992-re létrejön az egységes nyugat-európai piac. Ez mit jelent az Önök számára? — Két dolgot. Egyik oldalról hatalmas lehetőséget, nemcsak nekünk, hanem az egész magyar gazdaságnak, másik oldalról pedig egy fantasztikusan nagy veszélyt. Ugyanis olyan óriási ár- és minőségi verseny kezdődik el, amelyhez ha most mi nem kezdünk el igazodni, alkalmazkodni, ha nem épülünk be már addig a piacoa, akkor valami egészen nagy meglepetés ér bennünket. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a 12 EGK-ország a szó szoros értelmében megszünteti a határokat, nem lesznek vámok, s ebből az adott országoknak óriási nyereségük származik majd. — Jó lenne, ha a vállalat termelését, s ezen belül tőkés exportját néhány számmal is érzékeltetné. — Magyarországon 25 Me- zőgépwvállalat dolgozik, s tavaly egyedül mi produkáltuk az ágazat konvertibilis exportjának egyharmadát, s az idei első félévben pedig cégen belül még 30 százalékkal növeltük ezt az arányt. 1989 első hat hónapjában 1 milliárd 620 milliós árbevételt, értünk el, ami 200 millióval több az előző esztendő hasonló időszakához képest. Vannak azért gondjaink is. Hisz például, amíg 1987-ben 3 milliárd forintos termelési érték mellett 350 milliós nyereségeit hoztunk, addig ’88-ban lényegesen na- gyobbb erőfeszítések és növekvő export után a nyereségünk 20,5 millióra zsugorodott össze. •— Ennek a példátlan csökkenésnek mi volt az oka? — Tudja, azt gondoltuk, hogy amit a kormány mond, azt. komolyan kell venni. Hiszen önmérsékletre, vagyis arra intették a vállalatokat, hogy ne emeljenek árakat, mert az csak az inflációt gerjesztené. Ezt mi elhittük, s hem is növeltük árainkat, miközben felénk meg záporoztak a különböző áremelések. A kohászat például másfél év alatt 37,1 százalékos áremelést hajtott végre. S ennek hatása úgy jelentkezett, nálunk, hogy csökkent a nyereségünk. — Bizonyára emiatt is lehet hallani olyan hangokat, hogy xi szolnoki Mezőgép ma fizetési gondokkal küszködik. — Erről szó sincs. Az igaz, hogy a vállalat a korábbi Í50—200 millióval szemben most 400—450 milliós hitelállománnyal dolgozik. De ez természetes is. mert a piaci struktúránk olyan, hogy például a szocialista országok 10—12 napon belül fizetnek a termékeink után, a tőkés piacokon viszont szigorú feltételek vannak, s a konkurencia — ha tetszik, ha nem — belekény- szerít bennünket olyan engedményekbe, hogy például 'Algéria — mert most már oda is szállítunk — 360 napra fizet. Ök azt mondják, megengedik nekünk, hogy az árba beépítsük a kamatot, addig viszont nekünk kel] hitelekből finanszírozni a termelést. A nyugati világban főként a kisebb cégek — amelyek számunkra nagyon fontosak — ugyancsak hasonlókat kérnek tőlünk. Mondják, hogy mienk a piac, de a fizetésre 90, 120, 150, 180 napos haladékot kell adnunk. Mi ezt vállaljuk, mert ellenkező esetben becsukhatjuk a kapukat. Nos, aki ebbe nem lát bele, az könnyen állíthatja, hogy fizetési gondjaink vannak. Ez persze nem igaz. Szerencsére! — Köszönjük a beszélgetést. Nagy Tibor A kudarc egyik oka: az irányváltás közben percekig áll a forgalom „Mindenre találunk megoldást”
