Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-21 / 169. szám

1989. JULIUS 21.

Malomkövek között

Romániai magyarok levele a Jászkunságban

A megye társa- d alom politikai folyóiratának, a Jászkunságnak némi késéssel nemrég megjelent idei második számálban egy Olyan keserű, fájdalmasan aktuális levelet olvashatnak az érdeklődők, amelyet tíz évvel ezelőtt fogalmaztak meg a Romániában élő magyar értelmiségiek a romániai román értelmiséghez. A folyóirat szerkesztősége 1983-ban jutott eme levél birtokába, de az akkori hazai és nemzetközi politikai és tájékoztatási viszonyok nem tették lehetővé közlését. Sajnos tíz év múltán ás úgy érezzük: a most közreadott megrendítő soroknak a Romániában jelenleg zajló „szisztematizá- lási” folyamatok különös és tragikus aktualitást adnak.

Kommentár helyett csupán egyetlen mondat ebből a levélből: „A megértés reményében fordulunk Hozzátok. Panaszra nyitjuk hallgatásra parancsolt szánkat, hogy ne mondhassák utódaink: nem volt bátorságunk a végveszélyben, s magunk védelmében szót kérni...”

A folyóirat most különösen gazdag tartalmából kiemelésre érdemes még Ágh Attila Űjra keli gombolni a mellényt, Tóth József A te- lepüléspolitika hullámverései és Rádics Károly Sorsom

a hazámnak sorsa címmel Babitsról írott tanulmánya.

Ágh Attila a modernizáció követelményeit elemzi a mai magyar társadalom politikai- gazdasági-tudati összefüggéseinek tükrében. Tóth József, a Pécsi Akadémiai Bizottság tudományos főmunkatársa a hazai kistelepülések hátrányos helyzetbe hozását előidéző hibás politikai döntéseket és az ezeket szülő társadalmi folyamatok indítékait, valamint a „kátyúból való kijutás” lehetőségeit vizsgálja tanulmányában, amely elhangzott Szolnokon, az április végén „A kistelepülések és a művelődés” címmel rendezett regionális tanácskozáson vitaindító

előadásként. Rádics Károly, á Nyíregyházán élő irodalomkutató pedig Babits Mihály keserű pokoljárását „járja körül” a Nyugat c. nagyhírű irodalmi folyóirat második szakasza értékeinek és feszültségeinek elemzésével.

Egri Mária a progresszív művészetet mutatja be a két világháború között; Szabó István és Szabó László pedig a „Rejtélyes Tiszazug” 19—20. századi néprajzi és történeti jellemzőit tárja elénk.

Az Irodalom rovatban Joseph Zink svájci teológusköltő látomásszerű versét és Körmendi Lajosnak, a Jászkunság július 1-jével kinevezett új főszerkesztőjének Ámormúzeum című versciklusa egy részévei ismerkedhet meg az érdeklődő olvasó.

A folyóirat idei második számát Csete Balázs erdélyi rajzai és Holpert Flóra grafikái színesítik.

Van még egy érdekessége ennek a folyóiratszámnak. A 95. oldalon elköszön az olvasóktól Fábián Péter, akinek az adatott meg, hogy mindössze egy hónapig töltötte be a főszerkesztői posztot, utána úgy hozta az élet, hogy a Népszabadsághoz hívták, az egyik jelentős rovat helyettes vezetőjének. Így ez a szám végül is az ő irányításával, dr. László Gyula szerkesztésében, dr. Kerékgyártó István. Kópiás Sándor és dr. Pálráti Ágoston szerkesztői közreműködésével készült el.

A következő, az idei harmadik Jászkunság várhatóan augusztus közepén kerül az olvasókhoz.

Újszülöttek a jászberényi állatkertben

Kellemes családi kikapcsolódást kínál a Kulturpark

Kissé nehezen, de sikerült kideríteni, milyen számon liehet felhívni a jászberényi állatkertet, ugyanis a telefonkönyviben sehol sincs feltüntetve. A tudakozó mondta meg, hogy a Hűtőgépgyár kapcsolja a számot és ezek után csak remélhetem, hogy a városiba látogatók jobban meg itudják találni a Kul- túrpankot és fő látványosságait az állatkertet, amelyről Varga József a park vezetője mond en néhány érdekességet:

— Sokan nem tudják, hogy ez a park hármas egységből áll: egy arborétum jellegű részből, egy madárházból és az állatkertből. A park 11 éve létezik, télen nyáron minden nap nyitva van reggél 9-től este 6-ig. Itt említem meg, hogy a legdrágább belépő díj is csak 10 farmit.

— Mit láthatnak az ide ellátogatok?

— Az arborétumban rengeteg különböző fenyőt és

tuját láthatnak az érdeklődők; a madárházban sokféle papagájt és pintyet; az állatkertben pedig vadállatokat, mint pl. medvét, farkast, rókát, oroszlánt, leopárdot, tigrist, vagy egzotikus állatokat, mint dromedárt, lámát, törpe zebuit, de szür ke- marhát, ősjákot, őstulkot és majmokat is: páviánt, gibbont.

Honnan kapják a segítséget az állatok ellátásához?

— A Hűtőgépgyár anyagi segítségével tudunk létezni, és persze annak a 14 tsz-nek és a Jászsági ÁG-nek a természetbeni támogatásával, ahonnan a takarmányt és a húsféléket kapjuk.

— Milyen a látogatottsága a Kultúrparknak?

— Rengeteg az érdeklődő, vannak akik egyénileg vagy csoportosan jönnek, de például biológiai órát is tartanak a diákoknak. A látogatóiknak ebben az évben — de mint minden eddigiben is — új állatokat mutathatunk be,

mivel- most kaptunk — az ÁMatkertek Szövetségén keresztül — egy pár lámát, és a madárházban is van újdonság. Mindezek mellett sok újszülött állatunk van, bocsok, kis mosómedvék, kis tigrisek tekinthetők meg.

— tóth —

MAGYAROK RODOSTÓBAN

„Egyedül hallgatom tenger mormolását”

Hazafelé, hogy Isztambulban átvészeltük a bazárt, a bőrt, a farmert, s kis csomagjaink nagyra nőttek, csak száguld velünk az IBUSZ autóbusza, s mint kellemes kis útiprogramot köztik: Rodostó következik a Rákóczi-ház!

Az ember — bár túl van ötnapos ámulásán, Kelet bámulatán, s fogytán a pénze — csak örül. Szépen gondozott tengerpart mellett fut az út, s forgalmas helyen áll. meg az IBUSZ- busz. Balról a tenger, a teraszos parton fönn. pe— dig áll a ház, ahol magyar fölirat hirdeti: II. Rákóczi Ferenc

száműzetésének színhelye ez. Több mint két és fél évszázad távolából megőrizte a kegyelet, a történelem nagy személyisége iránt érzett tisztelet.

Állunk a tenger partján, s zakatolnak a gondolatok a. magyar fejekben. Mikes Kelemen állhatott tán éppen itt, s mondhatta az örökké megmaradó Szávákat: „Egyedül hallgatom tenger mor- molásót.” A tenger most, a verőfényben csodásán kék és tiszta, s messziről látni enged kis dombokat, hegyoldalát. És halászhajók ringatóznak a kék tengerben, legkö- zelébb egy kis csónak, benne

épp halait fejti a szerencsés török halász.

A lépcsőkön aztán könnyű eljutni a házig. A fejedelem egykori otthonáig, ahol minden, de minden megtalálható, ami a magyar nagyúré volt hajdanán. A bejáratnál azonban — itt soha nem készülnek Látogatókra, itt azt mondják ez a megszokott — az emléktábla alatt virág- őzön. Magyar szót értő házőrző, kalauz tessékeli a látogatót: mehetnek nyugodtan, konyhába és hálóterembe, társalkodóba és fejedelmi fürdőbe. Lássák, hogy élt az 1700-as években a száműzött

Magyarok a Rákóczi-ház előtt

Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágornt” .. .

Hajdanán, 1710 táján érkeztek Rodostóba a szám- űzöttek. Mikes Kelemen legtovább élt ott, a fejedelem halála után is írta képzeletbeli nénjének leveleit. Aztán, mikor 1759-ben a Habs- burg-hatalom engedélyt adott, haza is küldheti azokat, hirtelen, elfogyott a tintája. Később pár év múlva kezdte csak újból írni híres leveleit.

A magyar turista most vesz a Rákóczi-házban egy szép színes képeslapot, rajta a török tengerpart, elcsattan a ház előtt pár fényképezőgép, s azzal az érzéssel ül vissza, a hazafelé tartó IBUSZtouszra: lám, világjárás közben, kis és nagy vásárlásai mellett maradit, még valami emléke. A magyar múltból, a történelemiből. És milyen jó, hogy áll az a ház. (igaz, alaposan fölújítva, átépítve, korszerűsítve) ahonnét olyan szép kék volt a tenger, s olyan vigasztalanul távoli a haza ...

(Fotó: Nádasné)

S. J.

Hidegfront Szolnokon

A kánikula után ez a hűvös, szeles idő a másik véglet volt. Alaposan megviselt bennünket mindkettő, ezért megkérdeztük dr. Sebestyén Mihályt, a Heté- nyi Géza Kórház sürgősségi osztályának főorvosát, milyen következményekkel jártak az időjárás szeszélyei?

— Kedden az átlagosnál 20—25 százalékkal volt nagyobb forgalom az osztályon. Jellemző, hogy de- koncentráltságból adódó 'balesetek sokaságát kellett ellátni. Például egy munkás három méter magasból esett le az állványról, ezért

hozták be a mentők. Sokan jöttek apróbb söbészeti problémákkal, figyelmetlenségből adódó kézsér ülésékkel, stb. Bizonytalan, ideges panaszokkal is több beteg keresett fel bennünket, mint egyéb napokon. Szerdára viszont úgy tűnik, „beállt” a front, szinte alig ákadt dolgunk. A nagy hőmérséklet ingadozás, mint tudjuk nem kedvez az idegrendszeri panaszokkal küszködőknek, ezért ilyenkor legyenek divatosabbak, közlekedjenek körültekintően a balesetek elkerülése céljából.

I MŰSOROK I

iRádló

SZOLNOKI STÜDIÖ:

17.00—18.30: Alföldi Magazin. Szerkesztő; Tamási László. (A tartalomból: Hírek.. — 17.15:

Zenés. percek. Pop rock ritmusban. — ii7.30: szóváiltás. Új igazgató a mezőtúri kórház élén. — 17.50: Zenietiinmix. —

L8.00: Alföldi krónika.. Hírek, tudósítások, riportok. Sikeres félév Szarvason — Végéhez közeledik az aratás Mezőhéken — NEB-ülés Karcagon — öreg fiúk a medencében: Hírösszefoglaló.)

KOSSUTH:

8.S0: Fűtől fáig. Vegyszer helyett madarak? — 8.50: Külpolitikai figyelő. — 9.03: Napközben (élő). — 111.04: Szép vagy.

— 11.110: Magyar írás. — 13.03:

Klasszikusok délidében. — 14.10: Mit üzen a Rádió? — 14.50:

Éneklő ifjúság. — 15.00: Erről beszéltünk. — 16.30: serdület,1-en anyáik. — 16.00: Tizenhat

óra. — 16.10: Szívesen« hallgattuk. — 16.50: Weelkes: Erzsébet szvit. — 17.00: 'Mély hűtve

— 17.30: Idősebbek hullámhoszszán. — 10.16: Nagyon sok embert halálra ítéltem. — 20.03:

Zenés beszélgetés Gáti Istvánnal:. — 21.05: Kilátó — 2H.50:

Gong. — 22.33: Nemzetközi kulturális szemle. — 23.1«5: Nagy mester ekf

PETŐFI:

8.05: Köiliyö kirádió. — 8.48:

Okos Marci és az oroszlán. — 19.05: Slag ármúzeum. — 9.50:

Rivaldafényben. — 11.05: Vi^

lágújság. — ,111.10: Térkép és útra va]ő. — lHi.30: Balatonrádió. — 112.10: Nóták. — 113.06: Az

arany ember. — 13.34: Tamás úr kosztosai. — 14.00: Péntektől — péntekig. — 17.05: Nyáridő. — 21.05: Indul a bakterház. — 21.32: Kapaszkodó. — 22.00: Má- róil holnapra — a sportról.

BARTÖK:

9.08: Nagy siker volt! —10.41: Operaáriák. — iü.00: Zenekari

muzsika. — 11.59: Bach-felvételek. — 12.29: A kórusirodalom mesterműveiből. — 13.05: Pop- regiszter. — 14.00: Varsói ősz

— 1088. — 14.48: Könyvszemle.

— -14.58«: Kamarazene korabeli

hangszereken. — 16.00: A főszerepben: Simándy József. — 16.30:- Rados Ferenc zongorázik, Kovács Béla klarinétozik. — lfl.05: Händel-müvek. — 20.10: A próféta. — 21.00: Nemzetközi Bartók Fesztivál 1989. — Kb.

22.30: Operaáriák. — 23.00: Hullák kiadása 3—4-ig.

Televízió

1. MŰSOR:

9.00: Képújság. — 9.05: Téyétorna, — 9,10; Szünidei matiné. 9.10: Hogy működik, hogy készítik? NSZK ismeretterjesztő sorozat X/6. rész. — 9.25: A sárkány negyedik feje. Csehszlovák film. — 10.30: Az öreg. NSZK bűnügyi tévéfdiLmsorozat. Gyilkosság terv szerint (ism.).

— lli.30: Képújság. — 16.55: Hírek. — 17.00: Péntek délután. — 17.00: Évgyűrűk — Nyugdíjasok műsora. — Kb. 17.30: Téka — Közhasznú informáciők. — Kb. 17.40: Ki húzza a rövidebbet?

— 17.35: Reklám,. — Kb. 18.00: Ablak. Közéleti szolgáltató mű^ sor. — 19.05: Reklám. — 19.10: Esti mese. Füles Mackó kalandjai. A bú jócska. Lengyel bábfilm. — 19.20: Reklám. — 19.25: Közlemények. Műsonajánjiat. — 10.30: Híradó. — 20.00: Reklám.

— 20.05: Az öreghallász és a tenger. Amerikai film (1058). — 21:.30: Reklám. — 21.35s A hónap verseiből. Július. — 21.55: A Panoráma — különkiadása. Földindulás Örményországban.

— 22.40: Híradó 3.

2. MŰSOR:

Tv2 Sugár Ágnessel és Rózsa Péterre];. — 17.25: Képújság. — 117.35: Tv2. — Benne: Reklám — Riportok — Időjárás — Zene.

— 18.00: Telesport. — 18.25:

Gyerekeknek! 'Tóm és Jerry. Amerikai rajzfilmsorozat. William Hanna és Joseph Barb era produkció. — 1. Irtó jó egérirtó. — 2. Fő a biztonság. — 3. Toché kandúr. — 16.45 : BUMM !!! Telefonos játék. — 16.00: Családfotó. Dokumentum film. — 21.30: H és G. Svéd rajzfilm.

— 21.51: Tv2. — 22.00: Los Angeles — Detroit Pistons amerikai profi kosárlabda bajnoki döntő, Közvetítés Los Angelesbői, felvételiről!. — Kb. 23.90: Tv2. Napzárta.

MOSZKVA:

4.3«: ieo perc. — 6.35: Rajzfilmek. — 7.05: Folklórközvetítés Pjatylgorszikból. — 7.30: Dokumentum fi lm egy szovPózról.

— 8.05: Játsszunk detektívesdit!

— 9.15; Koncert. — 1B.35: Kortánsadnk portréi. — 14.15: Rajzfilm. — 14.30: Schumann zenéjéből, — 14.50: Belgium, nemzeti ünnepén. — 16.00: Imputeus. — 16.45: Mi történt a nagyvilágban? — 117.00: Rajzfilm. — 17.16: í-lnt'koljlink, barátaim! — 119.90: Tv-híradó. — 19.40: Veszélyes

ember. Tévéfilm. — 20.90: Régen vált. . . .— 21.10: Mi történt a nagyvilágban,? — 21.25: Az

■ ördögkerék zenés mekék fele. — 22.00: A Nap gyermekéi. Tévé- film.' (2. rész). — 23.30: Hirek.

— 23.35: Vlagyimir Vlszockij élete és munkássága (2. rész). — 0.53: M o z ar t - a z i m f ó n i a.

SZLOVÁK:

20.00: Fiatalok tv-klubja. — 21.05: Publicisztikai film. — 21.30: Híradó. — 22.00: Világhíradó. — 22.15: Dialógusok (a

nyelvünkről). — 22.45; Látogatás. szovjet film.

BUKAREST:

10.00: Híradó. — .10.25: A román nép történelmi vívmá«nya.

— 19.45: Románia — Ceausescu

— béke. — 20.05: Kultúrműsor.

— 20.20: Az RKP XIV. kongresszusának irányelv-tervezete.

— 20.40: Lengyelországi utazás.

— 21.20: Világegyetem —anyag

— élet, — 21,50; Híradóf

magyar fejedelem és háza- népe.

Valahol az alagsorban kis íróalsztallfféle, tenta, papírossal. Meg kell állni, s rágondolni: lehet, innét írta 270 emigrációs levelét Mikes Kelemen? És itt írta le a székely atyafi azt a mondatot. is? „Ügy szeretem már