Néplap, 1989. július (40. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-03 / 153. szám

2 1989. JULIUS 3. j^ÉPÍAP Megnyílt a világifjúsági találkozó Ünnepélyes keretek között nyitották meg a XIII. Világifjúsági és Diáktalálkozót július 1-jén a KNDK fővárosában (MTI telefotó) Fiatal csapat a fiatal vezetés Mögött (Folytatás az 1. oldalról) — köztük nagy számban nyugatiak is — a rendez­vényre. A XIII. VIT jelsza­va : „Az antiimperialista szolidaritásért, a békéért és barátságért!” A biztonsági erők és fia­talok között lezajlott inci­densek zavarták meg a XIII. Világifjúsági és Diáktalál­kozó hivatalos megnyitóját, szombaton a plhenjani Má­jus 1. Stadionban. 150 ezer ember töltötte meg színültig a sportlétesít­ményt, ahol a szigorú és hosszan tartó belépési pro­cedúra ellenére rendkívül jó hangulat uralkodott. Az alig 15 ezernyi vendéget már egy órával a nyitány előtt hatal­mas és jól szervezett koreai Az MSZMP Jászberényi Városi Bizottsága korábbi ülésén, május 29-én, úgy döntött, hogy az ország és a körzet társadalmi, gazda­sági állapota szükségessé te­szi a Jászságban is pártérte­kezlet megtartását. Ugyan­ekkor a testület visszavonta a káderhatásköri listájára vonatkozó korábbi határo­zatát, hogy az új típusú ká­dermunka alapján majd konkrétan kidolgozza, mely területeken kíván — politi­kai módszerekkel — élni eddigi jogaival. A pénteken délután kezdődött pártbi­zottsági ülés ezt a két fő té­mát tűzte napirendjére. A végig kitartók az éjsza­kai órákban (fél 11 körül) hagyták el a termet. Nem­csak a pártmunkásoknak, ha­nem a gazdasági vezetőknek is megnőtt az elfoglaltsá­ga. Részben erre hivatkoz­va hárman kérték felmenté­süket a megyei pártbizott­ságba delegáltak közül. Alkalmasság vagy a válla­lás hiányában elmaradt pél­dául a jászsági nagyüzemi munkásság képviselete. Míg egyesek a statisztikai szem­lélet megszűnésére hivatkoz­tak. volt aki a pedagógust, az orvost is alkalmasnak ta­lálta a munkásság érdekei­nek képviseletére, mond­ván, hogy az MSZMP egyéb­ként is a nemzet egészének érdekében kíván politizálni. A testület a megyei pártbi­zottságba delegálta dr. Ja- kus Zoltánt, a jászberényi kórház osztályvezető főorvo­sát, a DEMISZ jászsági tagszervezetének a közeljö­vőben megválasztandó egy képviselőjét, valamint a jn ás ódák fordulóbán megvá­szavalókórusok vonták be a hullámzó tömegjátékba. A VIT-delegációk sorában csaknem legutolsóként vo­nult be a magyar küldöttség. Az ünnepség rendkívül monumentális és szemkáp­ráztató első két óráját köve­tően Kim ír Szénnek, a KNDK elnökének beszédét váratlanul tiltakozó fütty, kiabálás zavarta meg. Szem­(Folytatás az 1. oldalról) szélest tartott. Ezen áttekin­tették, mely területeken tá­mogathatja a két kormány az üzletemberek együttmű­ködését. Robert Hawke ausztráliai lasztott Papp Jánost, a Jász- kiséri Általános Iskola igaz­gatóját, az etikai és fellebb- viteli bizottságba pedig Zaja Józsefet, a Hűtőgépgyár osz­tályvezetőjét. Munkáját el­ismerve felmentették a saját kérésére távozó Kiss Gyulát, a városi pártbizottság titká­rát is. Az apparátus kikérte a kü­lönböző gazdasági egységek, intézmények, társadalmi szervezetek kommunistáinak véleményét arról, hogy a vezetőválasztásban saját maguk vállalják a vélemé­nyezést, jelölést, menedzse- ,’ést, vagy átadják ezt a fel­adatot, lehetőséget a városi pártbizottságnak. A vitában kiderült, hogy több alapszer­vezet nem értette meg az apparátus szándékát (az új típusú kádermunkát), és kérte saját hatáskörébe a már felajánlott pozíciót. Egyik hozzászóló a javaslat­ban tetten érhető egypárt- rendszerű gondolkodásra fi­gyelmeztetett, volt aki két­ségbe vonta, hogy a testü­letnek egyáltalán szüksége volna a tárnában dönteni, a többség pedig a nagykorú­ságra hivatkozva az alap- szervezetek akaratát tiszte­letben tartva azok elfoga-1 dását javasolta. Végül így határoztak. A május végi döntés alap­ján rögtön megkezdődött a városi pártértekezlet előké­szítése. Nyílt levéllel fordul­tak az alapszervezetekhez, és javaslatokat dolgoztak ki a kongresszusra való felké­szülésre, valamint a jászsá­gi pártmozgalom megújítá­sára. Az előterjesztésben a kongresszus előtt és után is tartandó pártértekezlet sze­tanúk szerint az ünnepség néhány dán résztvevője „emberi jogokat Koreának” feliratot próbált 'kibontani a stadion 56-os szektorának legfelső soraiban, közvetle­nül a magyar küldöttség mögött. Az ünnepség utolsó fél­órája bár feszülten, de to­vábbi megrázkódtatások nél­kül telt el. látogatásra hívta meg Né­meth Miklóst, aki a meghí­vást köszönetiteű. elfogadta; hozzátéve, hogy a választá­sok kimenetelétől függ, mi­niszterelnökként ki utazik majd a távoli földrészre. repeit. Abban nem volt vita, hogy a kongresszus után értekezlet kell, az előtte tar­tandó fórumról azonban megoszlottak a vélemények. Az előterjesztők a párt meg­újítása és a kongresszusi fel­adatok gyors, értő végrehaj­tása érdekében kívánták a passzív tagságot aktivizálni, az alapszervezeteket moz­gásba hozni. A hozzászólók. többsége azonban elvetette ezt a nagy és fölöslegesnek ítélt munká­val járó értekezletet, mert a kongresszusi küldöttek énei­kül is megválaszthatok, ala­posan fel is készíthetők, az elmúlt időszakról később is beszámolhatnak az illetéke­sek, a politikai programról is többet tudnak majd a kongresszus után. Hosszas értelmezési vita után a tes­tület úgy döntött hogy a pártértekezletet csak novem­ber 18-ra hívja össze. Kong­resszusra a községek öt kül­döttet, a Hűtőgépgyár egyet, Jászberény többi üzeme, in­tézménye pedig hármat in­dít, akinek választását, fel­készítését az ottani pártszer- vékre bízzák. A jászsági pártszervezetek szerkezetének átalakításá­ról, a testület jóval köny- nyebben jutott egyetértésre. Az egyenrangú községi és városi vezető testületek lét­rehoznak egy, a közös ér­dekek alapján rugalmasan működő jászsági pártszerve­zetet. A pártbizottság ezek után megismerkedett a váro­si reformkör tevékenységé­vel, majd az új' pártokkal történő együttműködésről szándéknyilatkozatot foga­dott el. U P, (Folytatás az 1. oldalról) jára hívta fel a figyelmet: a napirendek fele tervezett, a többit az aktualitás fogja adni — tehát a terv keret­jellegű, nyitott. A napirend­hez heten szóltak hozzá. Egyik javaslóit szerint a pb-nek állást kellene fog­lalni a társadalmi szerveze­tek vagyonának hasznosítá­sában is. Egy felszólaló azonnal kontrázott: nem vagyunk illetékesek ebben. I légkör más Dr. Tajthy József jászapáti delegált tagja volt az előző pártbizott­ságnak, tagja lett az új­nak is. Milyen különb­ségeket lát a két testület munkája között? — kér­deztük első benyomásá­ról. — Az új pártbizottság első ülése felszabadul- tabb légkörű volt, mint az elődjéé — mondja. — A vita alatt a széksorok­ban egymás között is folyt az eszmecsere, me­net közben alakultak az álláspontok — tehát iga­zi munkajellegű tanács­kozás volt. A pártb:zott- ság tagjai, úgymond nem „viselkedtek”^ nyíltan, őszintén kimondták gon­dolataikat. Manapság már ennek kell lennie a természetes magatartás­nak. Ma nem tárgyal­tunk úgynevezett lát­ványos napirendeket. Érezhető természetesen, hogy először ülésezünk. Még egymást sem ismer­jük. Később ez majd ki­alakul, ami azért is fon­tos, mert a megfelelő tartalmi munkának egyik feltétele, hogy emberi­leg is megismerjük egy­mást. A testület tagjai­nak zöme fiatal, ami optimizmusra ad akot a későbbiekre. Ügy gon­dolom, ez önmagában is garanciája az újat aka­rásnak, a jövőért érzett felelősségnek. A felvető erre elállt javasla­tától. A testületnek többet kellene foglalkozni az al­sóbb pártszervek munkaké­pességével — ez a felvetés is elhangzott. Legyen-e a pb mellett állandó tanács­adó testület? A kérdésben — vita után — a delegáltak úgy döntöttek, nogy nincs ra szükség, a mooositasok után a testület a munka ter­vet elfogadta. A kongresszusi felkészü­lés megyei feladataira, a küldöttek megválasztására vonatkozó javaslatot lván- csik Imre, a megyei pártoi- zottság titkára terjesztette elő. Feladatunk — hangsú­lyozta szóbeli bevezetőjeDen —, hogy megteremtsük a za­vartalan felkészülés lehető­ségét, biztosítsuk a pártszer­vek önállóságát. A delegál­tak hosszasan vitatkoztak a küldött-keretszámokról, tol­mácsolva delegálóik vélemé­nyét is. A keretek kialakí­tása után kongresszusi kül­döttnek megválasztották Ze- lenyánszki Andrást. A tit­károk esetében pedig java­solták, hogy induljanak a küldöttválasztásokon. A tes­tület végezetül állásfoglalást alakított ki a kongresszussal kapcsolatban. A következő napirend ke­retében Vass Lajos, a me­gyei pártbizottság titkára tájékoztatta a testületet a választásokra történő felké­szülés elveiről, a szervezé­si előkészületekről és a pártszervek számára aján­lott teendőkről — a tájékoz­tatót a delegáltak elfogad­ták. Ezután a pártbizottság megismerte az Oktatási Igazgatóság által a párttag­ság körében végzett közvé­leménykutatás eredményét a megyei pártértekezletről. Végezetül Zelenyánszki András adott tájékoztatót a KB legutóbbi üléséről. Az ülés végén, a „külön­félék” címszó alatt a me­gyei pártbizottság első titká­ra ismertette a vezetők re­szortbeosztását. Eszerint Ze­lenyánszki András foglalko­zik a gazdaságpolitikai, pártgazdasági ügyekkel. Iváncsik Imre munkaterüle­te: pártpolitika, ifjúságpo­litika. Madaras László re­szortja a tudománypolitika, a felsőoktatás, a társadalmi kapcsolatok rendszere (ki­véve Népfront, ifjúsági szer­vezetek), pártoktatás. Okta­tási Igazgatóság, archívum, egyesületek, társaságok. Vass Lajos foglalkozik a vá­Tetszik a vltaszellem Lantos József, a SZISZSZ kunszentmár­toni tagszervezetének titkára, az ifjúsági szer­vezet delegáltja „új em­ber” a pártbizottságban. Hogy érezte magát az ülésen? — kérdeztük tő­le a tanácskozás végén. — Azt tapasztaltam, hogy a testületben meg­található a nézetek sok­félesége — ez jellemzi ma az MSZMP egészét. A pártbizottság vitatko­zó és nem fejbólogató tagokból áll, ezt jó volt látni. Érzékelni lehetett, hogy a delegáltak fele­lősen képviselik dele­gáló párttagságukat, ezért az éles vitákba is képesek belemenni. Most még sok információ zú­dul az új testületi tagok­ra, ami szokatlan. Na­gyobb toleranciára is szükség lesz majd egy­mással szemben. Némi konfliktuslehetőséget is látok a későbbiekre, aminek jele az ülésen már jelentkezett: a meg­fiatalodott testület és az idősebb városi első tit­károk között felfogásbeli ellentét mutatkozik. A további ülésektől azt vá­rom, hogy még pezsgőbb, „gondolkodóbb” lesz. lasztásokkal, a Népfronttal, a művelődés- és művészet- politikával, a tájékoztatás­sal, a sajtóval, az egészség- és szociálpolitikával, az egy­házpolitikával, és a sportpo­litikával. Egy nyilvánosságot kérő javaslat is elhangzotta delegáltak részéről a tanács, a rendőrség illetékeseihez címezve: úgy szervezzék meg Szolnok közlekedését, hogy csúcsidőben csak any- nyi gépjármű jöhessen be a városba, amennyi zavarta­lanul átengedhető — a töb­biek addig a városon kívül várakozzanak A testület úgy döntött, hogy legközelebbi ülését augusztus 3-án tartja. Az MSZMP Szolnak Megyei Bizottságának állásfoglalása a kongresszus előkészítésének néhány kérdésében Az MSZMP KB 1989. június 23—24-i ülé­sén határozatot fogadott el az MSZMP kongresszusának összehívásáról, előkészí­téséről. A határozat értelmében a júliusi KB-ülés újra foglalkozik ezekkel a kér­désekkel. A megyei pártbizottság néhány általa fontosnak ítélt kérdésben az alábbi álláspontot alakította ki: 1. Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsá­ga úgy nyugtázza az MSZMP KB-kong- resszus összehívására vonatkozó döntését, hogy az megfelel tagjaink megyei pártér­tekezleten kifejezésre juttatott akaratá­nak. 2. A kongresszus javasolt napirendje megítélésünk szerint keretül szolgálhat ar­ra, hogy megvitatásra kerüljenek azok a legfontosabb kérdések, melyek elősegítik az MSZMP korszerű politikai párttá válá­sát, a választásokon való eredményes sze­replését. 3. Ennek legfőbb garanciáját a kong­resszus széles körű, konszenzus megterem­tésére alkalmas, demokratikus előkészíté­se biztosíthatja. — Ebből kiindulva nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy csak a kongresszus hozzon döntést valamennyi kérdésben, és ne ke­rüljön sor olyan előzetes döntésre, amely kényszerpályára terelheti a kongresszust. — Ezért nem értünk egyet azzal, hogy az MSZMP vezető testületéibe előze­tes delegálásra sor kerüljön, azt csak a kongresszus döntését követően és annak ismeretében tartjuk megvalósíthatónak. — Határozott igényünk, hogy a viták a legszélesebb pártnyilvánosság mellett folyjanak, és a párttagság valamennyi fontos kérdésről folyamatosan megfelelő tájékoztatást kapjon. — Fontosnak tartjuk, hogy a párttagság minél előbb megismerje a programtervezet téziseit, hogy az erről folytatott viták is alapul szolgáljanak a kongresszusi küldöt­tek kiválasztásához. 4. A megyei pártbizottság megbízza a Központi Bizottság megyei tagjait, hogy a júliusi KB-ülés vitájában képviseljék és érvényesítsék a kialakított álláspontot. Szolnok, 1989. július 1. MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága Ülésezett a Jászberényi Városi Pártbizottság Pártértekezlet a kongresszus után Ki képviseli a nagyüzemi munkásokat? Új típusú káderlista Elutazón az ausztrál kormányfii

Next

/
Oldalképek
Tartalom