Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-27 / 148. szám
1989. JÚNIUS 27. 5 Néplap Minden eddiginél magasabb színvonal, sok tehetséges növendék Három napon át harsant a kürt Kék szín és a jászok kürtje Visszaállítják régi jogaiba Jászberény címerét Végétért a zeneiskolák országos kürt-és mélyrézfúvós versenye Három napon át — június 23-tól 25-dg — tartott az ország 47 zeneiskolájából Kisújszálláson összesereglett száz kürtös és mélyrézfúvós növendék versenye, melynek során minden tanuló két alkalommal bizonyíthatta tudását a zsűri tagjai előtt. A bíráló bizottság elnökei, ■Tarjáni Ferenc kürtművész és Újfalusi László, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárai, tagjai pedig Kökényesy Miklós, a Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója, Szilágyi Pálma és Völgy Ernő, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatának tanára, valamint Simon István, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Tagozatának tanára volt. Az első napon a városi tanács dísztermében ünnepélyes megnyitóval kezdődött az események sora. Ponyokai Bálint, a városi tanács elnöke mondott ünnepi beszédet, s a megnyitó ünnepélyt a Debreceni Rézfúvós Együttes nagyszerű, hatalmas sikert arató hangversenye zárta. Másnap, szombaton — megkezdődött a verseny, a kürtösök a József Attila Művelődési Házban, a mélyrézfúvósok pedig a városi tanács épületében mérték öszsze tudásukat. Az eredményhirdetésre és díjkiosztásra vasárnap este került sor. A versenyen az alábbi eredmények születtek. Kürt. I. korcsoport: 1. Nagy Zoltán (Mohács), 2. Somfai Elemér (Győr) és Török Annamária (Abony), 3. Járdány András (Tatabánya) és Márki Zoltán (Karcag); II. korcsoport: 1. Hárs József (Győr) és Szőke Zoltán (Budapest XI. kerület), 2. Kovács Gergely (Budapest, XIV. kerület) és Pathó Annamária (Törökszentmiklós). 3. Gulyás Árpád (Pécs) és Szöllősi Raiázs (Szombathely); III. korcsoport: 1. Zinner János (Mohács), 2. Berneczky Balázs (Cegléd), 3. Seeman László (Budapest VI. kerület) és Varga Roland (Tatabánya). Tenor-bariton. I. korcsoport: 1. Balogh Lázár (Budapest XI. kerület), 3. Gyivicsan Györpv (Tótkomlós) és Kovács István (Mohács); II. korcsoport: 1. Csáki József (Abony) és Nemes Nándor (Kiskőrös), 2. Hahner Róbert (Mohács), 3. Diósi Tamás (Salgótarján) és Eglesz Balázs (Dunaújváros); III. korcsoport: 1. Dabasi Sándor (Mohács) és Péter Norbert (Pécs), 2. Bakos Tamás (Pécs), 3. Diószegi Tamás (Berettyóújfalu). Harsona-tuba. I. korcsoport: 2. Farsang Tamás (Zalaegerszeg); II. korcsoport: 1. Vida Róbert (Mohács) és Bíró Imre (Abony), 2. Koppányi Béla (Ajka) és Gál Zoltán (Nyíregyháza), 3. Fekete József (Tiszafüred); III. korcsoport: 1. Diószegi Tamás (Berettyóújfalu), 2. Munkás Tibor (Mohács), 3. Fábián Szabolcs (Berettyóújfalu) és Roszik Máté (Orosháza). A Magyar Zeneművészek Szakszervezete által adományozott különdíjakat a zsűri a következő felkészítő tanároknak ítélte meg: Dobos József (Mohács), Szilágyi Péter (Berettyóújfalu) és Boldoczky Sándor (Kiskőrös). A Kisújszállási Várc«i Tanács által adományozott különdíjak egyikét a Mohácsi Zeneiskola kapta a legtöbb és legjobban felkészített növendékért, valamint díjat kapott a Kisújszállási Zeneiskola igazgatója és nevelőtestülete a verseny kitűnő megszervezéséért. A legjobb zongorakísérők is különdíjban részesültek: Héra András (Budapest XI. kerület), Dr. Pemeczky Jánosné (Cegléd) és Márta Irén (Törökszén tmiklós). A felsoroltakon .kívül még számos tanár és növendék kapott különdíjat. Az országos verseny dr. Vincze Sándor, a Szolnok Megyei Tanács VB Művelődési Osztálya vezetőjének zárszavával és a győztesek gálahangversenyével ért véget. Szathmáry Judit Nagy Nándor tiszafüredi növendék harsonán játszik Szigorú heraldikai szabályok Jászberény Város Tanácsa foglalkozott a város címerének megváltoztatásával. A városi reformkor és más szervek javaslatához hason-, loan a testület egyetértett a történelmi városcímer jogainak visszaállításával. A tanácstagok azonban majdhogynem látatlanban döntöttek így .mert az egyik felszólalásból kiderült, hogy az eredeti címer széles körben ismeretlen. A jászok a 750 éve betelepült kunokkal együtt (azok uralma alatt) érkeztek mai területükre, de a korabeli magyarok előtt, a nagyfokú függetlenségük miatt, isme-* rétién volt, hogy egymástól etnikailag különböző népcsoportoknak adtak hazát. Külön néven először 1323-ban szerepelnek, amikor Károly Róberttól a kunoktól független kiváltságokat kaptak, vagyis aki kivette őket „Keverge és fiainak uralma alól”. Jászberény nevét először egy 1357-ben kelt perirat említi, amikor már a körülötte települt jász falvak központja. A török uralom alatt kialakuló hármas kerületben már vezető szerepet tölt be a város, ami az; 1702-őt követő eladatás (kiváltságoktól megfosztott állapot) éveiben sem szűnik meg. A korábbi fegyveres szolgálat fejében kapott jogaikat a jászok, kunok pénzért váltották vissza, melyet 1745-ben a redempció törvényesített. H. Bathó Edit, a Jász Múzeum múzeológusa szerint Jászberény város legrégibb címere egy 1668-as perirat pecsétjén látható. Azon még kürtnek nyoma sincs, a pecsét egy pajzson, a korábbi és korabeli címerek kedvelt heraldikai elemét, egy kettős keresztet tartó, levágott kart ábrázol. Városi rangot (vagy annak megerősítését) a török kivonulása után 1692-ben kapott Jászberény, bár már A közel háromszáz éves jászberényi városcimer évszázadok óta városnak számított. A történelmi városcímer is feltehetőleg ebből az időből származik, formáját 1722-ből ismerjük. A címert az évszázadok során kialakult szigorú 'heraldikai szabályok alapján szerkesztették, azoknak színeiben, megformálásában is megfelel. Legfontosabb eleme a pajzs, melynek kék színű mezőjében (a kék régtől fogva a jászok színe) arany kürt látható. A pajzson a szokásoknak megfelelően sisak, azon pedig az össznépi nemességet szimbolizáló 5 lombos korona látható. A korábban használt címerkép pedig felkerült a sisakdíszbe. A pajzsot kék, arany és vörös, ezüst színű sisaktartó borítja. A címerben ábrázolt legfontosabb szimbólum, a jászok kürtje, még nem azonos a nevezetes, csorbult Lehel-kürttel (a Lehel monda jászokkal történő összeforrásának ideje, magyarázata . még .ismeretlen), de Szabó László, a jászok legavatottabb néprajzkutatója érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet. A kürt kultusz nem ismeretlen, még ma is él a jászok őshazájában, a Szovjetunióbeli Oszétia rokon népénél. A XIX. század második felétől elterjedő praktikusabb gumi anyagú pecsétnyomókról lassan lemaradnak a cirkalmas címerek, és fokozatosan kiszorulnak az iratokból. Középületek homlokzatai, ünnepségek dekorációi viselték legtovább a címert, majd 1949-ben egy rendelet végérvényesen megszüntette a „feudális maradványnak” tekintett címerek használatát. A hatvanas évek honismereti mozgalmának hatására a népfront karolta fel a városi szimbólumokat. Központi jogszabály alapján a HNF kezdeményezésére 1972- ben Jászberény is megalkotta jelenlegi címerét. Előbb öt, majd három variációból választott a lakosság és a saját véleménye szerint is címerügyekben tájékozatlan bizottság. A két elvetett változat még kalásszal és fogaskerékkel egészült ki. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus által is jóváhagyott címerekről a következőt írja Bertényi Iván a Kis magyar címertan című könyvében: „A várva várt szép régi, vagy remekbe szabott új címerek helyett azonban különös új jelvények jelentek meg”, mert a heraldika szakértőit kihagyták a címeralkotásból. A régiség a címer rangját növeli és nem tagadja a jelen értékeit. Tizenhét éve, ha fel is vetődött, szóba sem jöhetett Jászberény eredeti címerének elfogadása. Most a szeptemberi ülésig közszemlére teszik az elfeledett városcímert. (a városi tanácson, a múzeumban és az OFOTÉRT melletti kirakatban), hogy évszázados jogát ne ismeretlenül nyerje vissza. Lukácsi Pál Vigyázat! Felvétel indul... Fagylalt tölcsér nélkül Felvétel előtt: Seszták Szabolcs, Kútvölgyi Erzsébet (a női főszereplő) és Rák Kati A fagyialtos és a gyerekek — no meg egy tölcsér. Halász László, Paciga Mónika és Seszták Szabolcs címmel filmet forgatott a televízió stábja a Balaton partján. A forgatáson sok ismerős arcot fedeztem fel, Szolnokról elszármazott — ki régebben, ki a közelmúltban — művészeket. Beszélgetéseink során nagyon sok szeretettel gondoltak a Szolnokon eltöltött évekre, az itt élő emberekre, a hálás közönségre. Szilvássy Annamária, Rák Kati, Halász Laci, Katona Jancsi, Galkó Balázs és Körtvélyesi Zsolt. Képeink a forgatásnál készültek. Szövegpróba a stégen Seszták Szabolcs (a gyermek főszereplő) és Felvidéki Judit rendező Illés János operatőr a magasban Három volt szolnoki küldi üdvözletét a lap olvasóinak. Körtvélyesi Zsolt, Szilvássy Annamária és a kis Halász (Halász László) Fotó: Nagy Zsolt SZÓL A RÁDIÓ Családi tükör Ki emlékszik a régi címére? Biztosan sokan fölidézik: Lányok, asszonyok címen konferálták évtizedekig, de legalább tíz éve már, hogy Családi tükörként jelzi az újság, s hangzik el szombat reggel a szignálja. Nem tudom megmondani, miért vagyok bizalmatlan ezzel a műsorral, de nem szeretem már úgy, mint valamikor, s könnyen piacra, boltba szaladok helyette. Ha jói belegondolok, leginkább a szerkesztőt okolom ezért. Valahogyan kapkodónak érzem műsorvezetését — s ebben a kapkodó világban az ember úgy vágyik a nyugalomra, kiegyensúlyozottságra... Mindezzel együtt a múlt szombati Családi tükröt vártam, a műsorfüzetben jól megjegyeztem, mit ígér várható tartalomnak a szerkesztő. Nos, csupán a piaci életképek maradt meg adásban, ez is úgy, hogy közgazdász fejezte be. Arról szólt, hogy a drágaságra panaszkodó nők minden bizonnyal jobb pénzforgatók lennének, mint a férfiak. És a közgazdász bizonygatta: nem jó manapság azzal a belenyugvással mindent pénzt elkölteni — mégha nincs is belőle sok, — hogy úgyis romlik az értéke. Kis megtakarítások mindig kellenek, hiszen annyi váratlan dolog történhet egy család életében is. Aztán 'bemutatkoztak az Értelmiségi és Vállalkozó Nők Egyesületének vezetői, egy telefonszámot hagyva a hallgatónak. Aki érdeklődik a mozgalom iránt, hívhatja a budapesti 127-686-os telefonszámot, a hatodik kerületi népfrontszékházban. Legutoljára hagyták a szerkesztők a rendhagyó osztályfőnöki órát, .— ami még a fővárosban is rendhagyó. (Elgondolom, micsoda botrány lenne ebből egy vidéki kisvárosban...) Az osztályfőnök nyári búcsúzáskor egyegy óvszert adott a második osztályos, 16 éves fiúknak és egy-egy családtervezési korongot a lányoknak. Okkal* tette, megfigyelései, s tapasztalatai indították a szokatlan tettre. Ez utóbbi, a családtervezési korong állítólag kapható minden gyógyszertárban és fitotékaüzletben, 19 forintért. A feltaláló, Muzslai Gyula beszélt a műsor végén a használatáról is, s kiderült egy naptárról van szó, amely segítséget ad a nőknek legnagyobb gondjukhoz. Ha elgondolom, hogy a műsorral egyidőben kétnapos országos nőkonferencia kezdődött, — kétlem, igazán aktuális volt-e ez a Családi tükör. (SJ)
