Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-10 / 135. szám
j^ÍÉPLAP 1989. JÚNIUS 10. Hans-Dietrich Genscher Budapesten Budapestre érkezett június 9-én Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja, külügyminisztere (középen) és Wolfgang Mischnick a Szabaddemokrata Párt parlamenti csoportjának elnöke (balról). (MTI telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) A magyar reformfolyamatról szólva Kótai Géza elmondta : hazánk történelmi imodelváltás előtt áll, amikor a politikai színpadán fellépő erők már nem csak álmodják, hanem formálják is a jövőt; most még van idő lépést tartani a száguldó idővel. A Magyarország előtt álló történelmi lecke, hogy olyan, nemzeti sajátosságokra épülő értékrendszert teremtsen, amely szervesen kapcsolódik hazánk ezredéves múltjához, ugyanakkor befogadja az emberi civilizáció valamennyi értékét, elsősorban a demokráciát, a humanizmust. Különösen fontos, hogy a magyar megújulás törekvéseit nem megkövesedett dogmák vezérlik, az MSZMP is felismerte, hogy felül kell emelkednie tegnapi önmagán. — A Szabaddemokrata Párt és a Friedrich Naumann Alapítvány gazdag tapasztalatait szeretné minden magyarországi érdeklődőnek átadni a most megnyílt budapesti képviselet — tájékoztatta az újságírókat Wolfgang Mischnick a délelőtti ünnepség után tartott sajtóértekezleten. Nem titkolt célja az ala-, pítványnak az is — fűzte hozzá Wolfgang Mischnick —, hogy elősegítse egy magyarországi liberális párt létrejöttét. A tapasztalatok ugyanis az erők szétforgácsolása ellen szólnak, ami pedig csakis úgy kerülhető el, ha a liberális erők nem több, hanem egyetlen pártban tömörülnek. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta a Kádár János köszönetnyilvánítása Kádár János, aki 77. születésnapja alkalmából dolgozó kollektíváktól, párttagoktól, pártonkívüli állampolgároktól, hazai és külföldi politikusoktól, diplomáciai testületek képviselőitől levélben, táviratban kapott jókívánságokat, ezúton mond köszönetét mindenkinek a gratulációkért, a meleg baráti szavakért. Lövéseket hallottak a magyar-román határon Sajtótájékoztatón jelentette be Barna Sándor ezredes, Csongrád megye rendőrfőkapitánya pénteken, hogy még június 4-én, vasárnap a hajnali órákban lövések hallatszottak a magyar—román határ mellett levő Nagylak térségében. Az egyes- és sorozatlövések hangja a román oldalról szólt, jelzőrakéták fénye is látszott. Mindezt a közelben levő lakosok és a határátkelő helyen szolgálatban levők észlelték, akik — természetesen a magyar területen — azonnal a hang irányába siettek. Annyit láttak a történtekből, hogy román határőrök három civilruhás személyt üldöznek, majd körülvették őket. Egy asszonyt, aki feltehetően Magyarországra akart szökni, már a Maros homokszigetéről vitte vissza az egyik román határőr. A leadott lövések egyike sem sértett magyar területet. A másik megdöbbentő esemény június 8-án, csütörtökön történt, amikor egy magyar halász ugyanebben a térségben gyermekholttestet pillantott meg a Marosban. A kislány tetemét a legközelebbi homokszigeten rögzítette. hogy a víz ne tudja elsodorni, majd értesítette a határőrséget. Később azonban kiderült: a homoksziget már román terület, így a magyar rendőrség nem nyomozhatott az ügyben. magánlátogatáson hazánkban tartózkodó Hans-Dietrich Genschert, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét és Wolfgang Mischnicket, az FDP parlamenti csoportjának elnökét. A magyar kormányfő tájékoztatta a vendégeket hazánk belpolitikai helyzetéről. A vendégek a nap folyamán találkoztak Pozsgay Imre államminiszterrel is. Megbeszélést folytattak a magyar belpolitikai életeseményeiről, valamint a közös európai ház felépítésével összefüggő kérdésekről. Hans-Dietrich Genscher és Wolfgang Mischnick délután megbeszélést folytatott Horn Gyula külügyminiszterrel is, majd a vendégeket fogadta Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Lassan normalizálódik a kínai főváros élete, miközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a hatalmi harcból győztesen kikerült konzervatív erők a diákság vezetőinek elfogásával akarják lefejezni a reformokért küzdő diákmozgalmat. Pénteken részlegesei! beindult a tömegközlekedés. Megjelentek az első autóbuszok a Tienanmen téren is. Érezhetően javult az élelmiszer-ellátás, és megkezdődött a munka több kormányhivatalban. A szigorú ellenőrzés alatt álló tömegtájékoztatás újabb A megbeszélések után Grósz Károly interjút adott a Magyar Televíziónak, a Magyar Távirati Irodának és a Népszabadságnak. Genscher rövid budapesti látogatása záróprogramjaként a Hilton Szállóban megtartott sajtóértekezleten emlékeztetett arra, hogy áz NSZK-ban nagy figyelemmel kísérik a magyarországi reformfolyamat alakulását. Megbeszélésein kiemelt helyet kapott e belső fejlődés és a távlatok áttekintése. Nyugatnémet részről méltattak, hogy Magyarország nem csak a gazdaság, hanem a politika és a társadalom területén is a reform útjára lép. Hans-Dietrich Genscher tegnap az esti órákban elutazott Budapestről. és újabb támadásokat intéz az „ellenforradalmi elemek” ellen, akiket felszólítottak arra, hogy önként jelentkezzenek a rendőrségen A televízióban ismételten olyan felvételeket mutatnak be, amelyeken katonai járműveket gyújtanak fel, illetve súlyosan sérült katonákat ápolnak. A rendőrség őrizetbe vett mintegy száz embert Csengtuban. Megkezdődtek a letartóztatások Pekingben, Harbinban, Kantonban és rnás városokban is. Az őrizetbe vettek döntő többsége Patai. JÚNIUS 8-3CHG SZOLNOKI CENTRUM ÁRUHÁZ RENDKÍVÜLI HITELAKCIÓJA ELŐLEG BEFIZETÉSE NÉLKÜL RÉSZLETRE VÁSÁROLHAT BÁRMILYEN ÁRUT RUHÁZATI,-BÖR-SZÖRMErDIVAT KEMPING,-MÉTER-ÁRUKAT MŰSZAKI és TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEKET 10.000-50.000.- F, I értékig ÖSSZVÁSARLÁS ESETÉN IS • Kínai helyzetkép Elkezdődött a megtorlás Az érdemi tárgyalások küszöbén Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal szakértői megállapodtak az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről. Eszerint a tárgyalásokon három egyenrangú fél vesz részt, az Ellenzéki Kerékasztal, a Magyar . Szocialista Munkáspárt, valamint az alábbi társadalmi szervezetek és mozgalmak: a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Hazafias Népfront, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Münnich Ferenc Társaság és a Szakszervezetek Országos Tanácsa közös delegációja. A KNK Nagykövetségére Tiltakozó távirat Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága apparátusa tiltakozó táviratot küldött a Kínai Népköztársaság Nagykövetségének. A dokumentumot eljuttatták szerkesztőségünkbe is. Tisztelt Nagykövet Űr! Megdöbbenéssel vettük tudomásul a pekingi véres tragédiát. Ügy véljük, semmi sem igazolja a fizikai erőszak alkalmazását a politikai reformokat követelő diákokkal szemben. Ugyanakkor kérjük önöket arra, eddigi politikai hibájukat ne fokozzák tovább azzal, fiogy a reform-megmozdulások szervezőivel szemben szellemi terrort és fizikai megtorlást alkalmaznak. Ez ellentétes a szocializmus eszméivel és humánus gondolkodásmódjával. A korábbi magyarországi, csehszlovákiai, lengyelországi események bizonyították, hogy az erőszak nem old meg semmit, a problémákkal előbb vagy utóbb szembe kell nézni, s azokat minél később oldják meg, annál súlyosabb árat fizet érte az, akiért a szocializmust építjük: a NÉP. Kérjük önt, tiltakozásunkat juttassa el a Kínai Kommunista Párt vezetőihez és vezető testületéihez. MSZMP Szolnok Megyei • Bizottság Apparátusa II Legfőbb Ügyészség közleménye A Legfőbb Ügyészség befejezte a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntető ügy rendelkezésére álló iratanyagának vizsgálatát. A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze Nagy Imre, dr. Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maiéter Pál, Kopácsi Sándor, dr. Szilágyi József, dr. Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós javára a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Elnökségi Tanácsa előtt törvényességi óvást emelt, amelyben a törvénysértő ítéleti rendelkezések hatályon kívül helyezését és az ártatlanul elítéltek felmentését indítványozza. A feltárt tények és adatok értékelése a következő lényegi megállapításokra adnak alapot: 1. Az ügyben eljárt hatóságok sorozatosan és súlyosan szegték az akkor hatályos Büntető Perrendtartás garanciális rendelkezéseit, különösen az eljárás alá vont személyek szabadságának és védekezési jogának törvénysértő korlátozásával. 2. Az eljárás egyoldalúan főleg a terhelőnek vélt adatok összegyűjtésére és felhasználására korlátozódott, a bűnösség cáfolására alkalmas bizonyítékok beszerzését elmulasztották, vagy azokat nem a súlyuknak és jelentőségüknek megfelelően vették figyelembe. 3. A nyomozás ügyészi felügyelete során a törvénysértések és mulasztások megakadályozására intézkedés nem történt, a vádemelés pedig megalapozatlan és törvénysértő volt. 4. Az eljárás bírósági szakaszában súlyosan megsértették a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának megalakításakor is irányadó perjogi szabályokat, a tárgyalás folyamán pedig a nyilvánosság és a közvetlenség elvét is. 5. Az ítélet megalapozatlan, mert a mentő körülményekre vonatkozó indokolt bizonyítási kérelmek elutasítása miatt az ügy nincs kellően felderítve, számos ténymegállapítás hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetve a bíróság egyes tényekből más tényekre helytelenül következtetett. 6. A büntetőeljárás szabályainak súlyos megsértése és a védekezési jog korlátozásával is összefüggő megalapozatlanság az eljárás megismétlését nem teszi szükségessé, mert az ítélet így sem tartalmaz olyan megállapítást, amely megfelelne az akkor hatályos büntető jogszabályok által meghatározott bármilyen bűncselekmény ismérveinek. A bíróság tehát az anyagi büntetőjog szabályait is megszegte. amikor helytelen jogi indoklással bűnösséget állapított meg és büntetést szabott ki. 7. Az eljárt hatóságok nem tulajdonítottak jelentőséget az ügy 'egyik lényeges nemzetközi jogi vonatkozásának sem. Azok az eljárás alá vont személyek, akik 1956. november 4-ét követően a budapesti jugoszláv nagykövetség épületében tartózkodtak. védekezésül arra is hivatkoztak, hogy személyi biztonságukat kormányközi egyezmények garantálták. Már ekkor elegendő adat utalt arra, hogy ez az állítás megfelelhet a valóságnak. Ennek ellenére a büntető ügyben eljárt hatóságok kísérletet sem tettek a büntethetőség szempontjából alapvető fontosságú dokumentumok beszerzésére, hanem az említett — meg nem cáfolt — védekezést indokolás "ükül figyelmen kívül hagyták. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma által a Legfőbb Ügyészség részére most átadott és a törvényességi óváshoz csatolt okiratok azonban megerősítik, hogy a jugoszláv kormány javaslatára a magyar kormány 1956 novemberében írásbeli biztosítékot adott a budapesti jugoszláv nagykövetségen tartózkodó Nagy Imrének és társainak személyi biztonságáról, és leszögezte, hogy velük szemben múltbeli cselekedeteikért semmiféle megtorlást nem szándékozik alkalmazni. Ezeket a személyeket tehát a nemzetközi jogon alapuló személyes mentesség illette meg, amely az akkor hátáról szóló 1950. évi II. törlyos jog — a Büntető Törvénykönyv Általános Részévény — 7. paragrafusának helyes értelmezése szerint büntethetőségük akadálya volt. 8. Losonczy Géza ügyében a bíróság nem hozott ítéletet, mert ő 1957. december 21. napján, tehát még a nyomozás befejezése előtt meghalt. A büntető eljárás vele szemben is alaptalan és törvénysértő volt. Ennek tényét a törvényességi óvás benyújtásával egyidejűleg a Legfőbb Ügyészség külön határozatban állapította meg. (MTI) Adókedvezmény közm üfej I esztésre Változások a hittan befratásokban Az új tanévre a Művelődési Minisztérium nem írja elő a vallásoktatásra történő beiratkozások időpontját, és — ugyancsak a korábbi gyakorlattól eltérően — a beíratás a területileg illetékes plébániákon, parókiákon, lelkészi hivatalokban lesz és nem az iskolákban. Ezen túl tehát a szülőknek, illetve a tanulóknak nem az alap- és középfokú iskolákban, és nem egy-egy megadott napon kell jelentkezniük. Az összegyűjtött jelentkezéseket a lelkészek augusztus 25-ig juttatják el az illetékes iskolák igazgatóihoz azzal a kéréssel, hogy azok a vallásoktatáshoz esetleg szükséges helyiségekről, illetve iskolai felszerelésekről gondoskodjanak. A Minisztertanács korábbi döntése nyomán szélesedett azoknak a köre, akik adókedvezményben részesülnek, ha részt vettek közműfejlesztésben. Eddig ugyanis a nem tanácsi, illetve nem társulati formában történt közműfejlesztés esetén az érintettek hozzájárulásuk után nem kaptak személyi jövedelemadókedvezményt. A Minisztertanács módosította az ide vonatkozó jogszabályt, s így a kedvezményezettek köre bővült. A módosítás viszszamenőleges hatályú, január 1-jétől van érvényben, így mindazok a magánszemélyek, akik 1988-ban közműfejlesztési hozzájárulást fizettek, de azt — illetve a befizetett összeg 30 százalékát — az adójukból nem tudták levonni, utólag helyesbíthetik a múlt évre megállapított személyi jövedelemadójuk összegét. A helyesbítés önellenőrzéssel történhet, aminek módszeréről a helyi tanácsok tájékoztatják az érdekelteket. A helyesbítés lényege: a már kiszabott adókból le kell vonni. azt az összeget, amely adókedvezményként igénybe vehető. A különbözet lesz a helyesbített adó összege. Ezeket az adatokat a lakóhely szerint illetékes adófelügyelőséggel levélben kell közölni, s az adóhatóság a viszszaigényelt pénzt 30 napon belül átutalja. A levélben egyébként közölni kell a magánszemély nevét, lakóhelyét, személyi számát, s ha van. akkor az adószámát is.