Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-08 / 133. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 4.30 Ft AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI LAPJA XL. évf. 133. sz. 1989. június 8., csütörtök A pekingi eseményok kezei visszhengje A kormány nyilatkozata 6rósz Károly interjúja az MTI-nek Tüntetések, tiltakozások A Magyar Népköztársaság kormánya megdöbbenéssel értesült a Kínai Népköztár­saságban az elmúlt napokban lezajlott tragikus esemé­nyekről, amelyeknek nagyon sóik ártatlan ember esett ál­dozatul. A magyar nép ke­serű történeti tapasztalatok és tanulságok birtokában meggyőződéssel vallja, hogy eszmék és politikai álláspon­tok ellen fegyverekkel és erőszakkal harcolni értelmet­len és nem vezethet megol­dáshoz. A Magyar Népköztársaság kormánya hangsúlyozza, hogy amikor kifejezésre jut­tatja mélységes aggodalmát a történtek miatt, nem áll szándékában beavatkozni a Kínai Népköztársaság bel­­ügyeibe. Ugyanakkor ezút­tal is megerősíti azt az ál­láspontját, hogy az általános, alapvető emberi jogok tisz­teletben tartása mindnyá­junk közös ügye és nemzet­közi felelőssége, ezért nem lehet kizárólagos belügye egyetlen országnak sem. A tragikus események miatti megrendülésünket csak fo­kozza, hogy azok egy olyan baráti szocialista országban történnek, amely a társada­lom korszerűsítése, a demok­ratikus fejlődés, a reformok irányvonala mellett kötelez­te el magát. A magyar—kí­nai együttműködésben éppen ezen az alapon nyitottunk az elmúlt évekbe új fejezetet. A Magyar Népköztársaság kormánya őszintén reméli, hogy a válság végülis olyan megoldást nyer, amely be­gyógyítja a tragédia okozta sebeket és a reformpolitika folytatásával lehetőséget te­remt az ország további elő­rehaladására, a kínai nép és a nemzetek közössége javára. A magyar kormány ebben a szellemben kifejezi érdekelt­ségét a magyar—kínai együttműködés és a jó kap­csolatok megőrzésében. * * * Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a kínai esemé­nyekről nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Irodá­nak. Kijelentette: — Kína tragédiája meg­döbbentette az MSZMP tag­ságát, és — biztonsággal ál­líthatom — az egész magyar társadalmat. Az MSZMP ve­zetése figyelemmel és aggo­dalommal kíséri a kínai ese­ményeket. Részfletes helyzet­­elemzést adni ma még nem lehet, mert az ottani viszo­nyok annyira ellentmondá­sosak és áttekinthetetlenek. Félő azonban, hogy a véres események megtörhetik a tíz esztendős, feszültségek­kel is járó és jelentős sike­reket hozó kínai reformfo­lyamatokat. Az eddigi fej­lemények alapján már ma is levonható néhány — ami korábbi tapasztalatainkkal is egybecsengő — tanulság. Az MSZMP vezetése, pár­tunk tagsága nevében hatá­rozottan kijelentem: az erő­szakot, a testvérháborút mélységesen elítéljük. Az ilyen módszereknek a szo­cializmushoz semmi közük. A fegyverek ereje nem szol­gálhat a társadalmi, politi­kai, hatalmi konfliktusok megoldásának eszközeként. Nyilvánvaló, hogy azokat békés úton, párbeszéddel, a társadalmi kiegyezés, a közmegegyezés alapján le­het csak kielégítően és tar­tósan rendezni. Megerősít­ve látjuk azt a meggyőződé­sünket is, hogy az átalakí­tás, a demokratizálás, a re­formok politikáját az élet minden területére kiter­jesztve, következetesen és kiegyensúlyozottan kell folytatni. Szeretném nyomatékosan hangsúlyozni: mélységesen együttérzünk a sok sebből vérző kínai néppel, a kínai kommunistákkal. Hiszem, hogy közóhajt fejezek ki, amikor őszintén kívánom: kerekedjen felül a józan ész, és sikerüljön mielőbb visszatérni a békés építő­munkához. Kívánom, hogy a sebeket sikerüljön begyó­gyítani. Kívánom mindezt azért is, mert tudatában vagyok: ami most ott tör­ténik, az nemcsak a kínai nép drámája; annak hatása messze túlnő Kína határain. Mi, az MSZMP tagjai tisz­ta szívből óhajtjuk, hogy a mindkét részről oly fárad­ságosan újjáépített magyar —'kínai barátság ne legyen a tragikus napok kárvallott­ja, s megőrizhessük jól fej­lődő kapcsolatainkat — mondotta Grósz Károly a Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatában. * * * Több ezres tömeg tünte­tett szerdán délután Buda­pesten, a Kínai Népköztár­saság nagykövetségének épülete előtt, tiltakozva a kínai hadseregnek a - béké­sen tüntető diákokkal és ártatlan állampolgárokkal szembeni brutális fellépése ellen. Rockenbauer Zoltán, a FIDESZ választmányának tagja petíciót nyújtott át a nagykövetségen. A doku­mentumot a követség első titkára vette át, aki ígére­tet tett arra: átadja azt a nagykövetnek, hogy jutassa el a kínai kormánynak. „A szolnoki Tabán fő értékei a hagyományos vonalú utcavezetésben, a meglévő telekqsz­­tásban és a régi épületek léptékében rejlik...” Az építészek döntése Alkotói díj a Tabánért Más optikával — A bizottság véleménye Az elképzelések időtállóak Ha valaki manapság szol­nokiként meghallja azt a szót, hogy Tabán, akkor a közömbös legyintéstől a szenvedélyes kifakadásig, sokféle álláspontot képvisel­het. Ennek érthető okai van­nak, hiszen azok a múltbeli események, melyekről la­punk is terjedelmes cikk­sorozatot közölt már, még mindig nerrwnerülhetnek fel indulatok keltése nélkül, azaz az úgynevezett „Tabán­­téma” még mindig nem ju­tott nyugvópontra, hiszen a NEB vizsgálata ez ügyben még nem fejeződött be. Pe­dig a megyeszékhely eme városrészének van egy egé­szen másféle optikája is. Optikája — mondom — hi­szen az ott épült lakóházak esztétikai, építészeti, tehát városképi szempontból is vizsgálhatók, sőt vizsgálan­dók is. Hiszen akármilyen is a Tabán története, attól tel­jesen függetlenül, és azzal mégis szoros összefüggésben ott van a tervező, a kivite­lező, akiknek a munkája ez­úttal is hosszú évtizedekre meghatározza azt a szolnoki hangulatot, amit jónéhány év múlva ennek a „negyed­nek” már majd „csak” az építészeti kialakítása deter­minál. Kölcsönvett fogalom­mal élve: unokáink a Ta­bánból — remélhetően — már csak ezt fogják látni. • • * A Szolnokterv 13 éve min­den esztendőben kiírja sa­ját, házi pályázatát, mely két kategóriában versenyez­teti a vállalat szakembereit. Az egyik az előző évben ki­vitelezett épületek, a másik az előző évben elfogadott tervdokumentációk verse­nye. Előbbi „Az év legjobb alkotása”, míg utóbbi „Az év legjobb terve” elnevezést viseli. A lényeg az, hogy a pályadíjakat elfogulatlan, neves szakemberekből álló zsűri ítéli oda. 1989-ben egy épület, pon­tosabban épületegyüttes, és két terv kapott alkotói dí­jat. Az épület kategória nyertese a Tabán lett. A bí­ráló bizottságban egyszeres és kétszeres Ybl-díjas építé­szek, a Hajdúterv és a Nyír­terv igazgatói, valamint a budapesti Lakóterv egyik osztályvezetője kapott he­lyet. A bizottság négy pályamű közül a következő indoklás­sal választotta a Tabán első üteme során megvalósult épületeket. „A tervezők — a vállalatvezetéssel egyetér­tésben — kitartó küzdelmet folytattak a terület értékei­nek megmentéséért... A szolnoki Tabán fő értékei a hagyományos vonalú utca­­vezetésben, a meglévő te­lekosztásban és a régi épü­letek léptékében rejlik... A bíráló bizottság „Az év leg­jobb alkotása” alkotói díj­ban részesíti, a korszerű eszközökkel történő hagyo­mányőrző gondolkodásmód­ja és részletekre is ügyelő színvonalas építészeti meg­fogalmazása miatt.” A díjazottak — Pár Nán­dor, Nagy István és Nagy György — közül, az első kettővel valamint Kádár Zoltán igazgatóval beszél­getve kicsit bizonygatnom kellett, hogy engem csakis és kizárólag az építészeti megfogalmazás érdekel, az­az az, hogy annak, misze­rint a Tabán eddig olyan lett amilyen, annak milyen építészeti okai voltak. — A Tabán mindig napi­renden volt — kezdte Ká­dár Zoltán, — a városrende­zési terv külön foglalkozott vele. A megoldást egyértel­műen meghatározta az, hogy mindig egy bizonyos pénz­ügyi konstrukció szerint le­hetett elindulni, s ebből a szempontból kellett optimá­(Folytatás a 2. oldalon) Előpremier a Szigligeti Színházban Nagy siker a Boldogháza Lapzárta után érkezett a hír: Nagy sikerrel mutatták be tegnap a Szigligeti Szín­házban Gyurkovics Tibor: Boldogháza című darabját. A Vígszínház előpremierjén többek között Szombathy Gyulának, Szilágyi Tibornak, Bárdy Györgynek, Tahi Tóth Lászlónak, Gálffi Lászlónak, Szarvas Józsefnek, Papp Ve­rának tapsolhatott a nagyér­demű. Az előadás méltatásá­ra későbbi lapszámunkban visszatérünk. Vízilabda bajnoki elődöntő Győzőit a Vasas A papírformát igazolva a Vasas jutott a fináléba, mi­után az elődöntő harmadik összecsapásán négy góllal le­győzte a végére teljesen szét­esett Szolnoki Vízügyet. Va­sas—Szolnoki Vízügy 10:6 (3: 2, 2:1, 2:3, 3:0). Részletes tu­dósításunk holnapi lapszá­munkban. A környezetvé­delmi világnap al­kalmából kedden Kazincbarcikán adták át a Szebb, emberibb környe­zetért országos pályázat díjait. A kis közösségek ka­tegóriájában a Rákócziújfalui Általános Iskola első díjat kapott. Képösszeállítá­sunk az iskola két és félholdas park­jának testedző, ügyességi játékait örökitették meg vidáman hancúro­­zó gyerekekkel. Az iskoláról szóló írásunk a 3. olda­lon olvasható. (Fo­tó; Tarpai Zoltán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom